A kínai labdarúgó akadémiák jelene és jövője: Tehetséggondozás a globális élvonal felé
Az elmúlt évtizedben a globális gazdasági növekedés egyharmada Kínából jött folyamatosan, és ennek a hihetetlen növekedésnek az eredményeként a kínai gazdaság fokozatosan a világ egyik legnagyobb gazdasága lett és a növekedés üteme nem lassult. Kína pénz vonatkozásában nagyjából korlátlan erőforrásokkal rendelkezik. Főleg, hogy a modern labdarúgás világában a kínai foci semmilyen formában nem számít erősnek, sőt.
Mindeközben a startuphoz illő hangzatos programok mögött a valódi cél a kínai labdarúgás rövid távú felemelkedése helyett alighanem inkább a hazai közönségnek a hosszabb távú projektekhez szükséges megnyerése lehetett. A labdarúgóakadémiák gombamódra szaporodnak az országban, a növendékek felkutatásához és megtartásához viszont a társadalom szélesebb rétegeire van szükség.
A kínai labdarúgás kihívásai és a tehetséggondozás fontossága
Amióta létezik profi labdarúgás Kínában, azóta a labdarúgásnak az országban komoly problémái vannak, ennek eredményeként pedig a kínai nemzeti csapat és a Kínai Labdarúgó Szövetség (CSL) is belefutott pár pofonba. Az ország labdarúgásának első számú kirakata természetesen a férfi felnőtt válogatott szereplése, mely a világ élvonalába tartozó női csapattal ellentétben jó ideje gyengélkedik. A 2002-es VB-kvalifikáció és a 2004-es Ázsia-kupa ezüstérem óta ugyanis kifejezetten halovány a Team Dragon teljesítménye.
A kínai foci színvonala messze van a legnagyobbaktól és senki nem gondolja komolyan, hogy néhány légiós leigazolásával a kínai válogatott teljesítménye egy csapásra fellendül vagy a nemzeti gárda rögtön a világ élvonalába ugrik. Az előrelépéshez azonban mindenképpen a tehetségek fejlesztése az első lépés, ahogy azt Tom Byer, az ázsiai utánpótlásképzésben elismert amerikai szakember is megállapította. Az U20-as válogatott a 2005-ös reménykeltő VB-szereplése óta semmiféle értékelhető eredményt nem tud felmutatni.
Még mindig úgy látszik, hogy sem törvényi, sem gazdasági oldalról nincs olyan támogatás a kínai foci mellett, hogy azt láthassuk majd a következő néhány évben, hogy kínai meccsek jelennek meg mindenhol a televízióban. Ahhoz viszont az kell, hogy ne csak a piramis legfelső szintjére fordítsanak pénzt a kínai vezetők és a labdarúgó-szövetség, hanem a fiatalok képzésére és kinevelésére is. Mindenképpen a kínai fiatalok körében kell fejleszteni a labdarúgást, hiszen Kína fejlődése minden gazdasági fronton hihetetlen erősségű volt, de a fociban inkább a ház tetejével kezdték az építkezést és nem az alapoktól. Kína pénz vonatkozásában bőven áll annyira jól, hogy építhetnének jóval több edzőpályát, futballakadémiát, ahol egészen fiatal kínai gyermekek is elkezdhetnék az edzéseket.
A kínai labdarúgó akadémiák térhódítása és céljaik
A labdarúgóakadémiák gombamódra szaporodnak az országban. Az állami támogatást kihasználva már nem csak a Shanghai SIPG alapítójának, Xu Genbaónak évek óta sikeresen működő akadémiáját vagy a világ legnagyobb labdarúgóképző intézményét nemrég megnyitó Guangzhou Evergrande-ét érdemes megemlíteni, de számos más vállalkozás is belevágott a tehetségek nevelésébe (például az egykori dán válogatott Ebbe Sand, vagy az amúgy kínai kézben lévő Espanyol is).
A kínai kormány korábban komoly programot indított állami sportiskolák, különösen labdarúgó-akadémiák fejlesztésére. A tehetséges fiatalok fejlődési lehetőséget kaphatnak a bajnokságban is, hiszen a légiósok száma a többi ázsiai ligához hasonlóan erősen korlátozott: a CSL-ben egy klub legfeljebb négy légióst és egy további ázsiai légióst tudhat a keretében, akik közül ráadásul egyszerre csak 3 nem-ázsiai lehet a pályán. Vagyis egyszerre hét kínai játékos szerepel a csapatokban a mérkőzéseken, az érzékeny kapusposzton pedig egyébként csak kínai hálóőrök nevezhetők, mely természetesen a hazai játékosok árát is erősen befolyásolja.
Hogy mennyire nem új keletű jelenség a CSL fejlődése, azt talán jól mutatja, hogy az ázsiai ligák közül mind az átlagnézőszámot, mind a keretek értékét tekintve már tavaly, a nagyobb nemzetközi visszhangot keltő igazolások előtt is az első számú bajnokságnak számított. Az előrelépés a kínai klubok BL-szereplésén is érezhető, hiszen a Guangzhou Evergrande két győzelmet is szállított 2013-ban és 2015-ben.
A kínai focinak is megvan a maga Felcsútja, ötven edzőpályával. Az akadémiákról kikerülő legügyesebb labdarúgók aztán jó eséllyel pályázhatnak további fejlődési lehetőségre a bajnokságban is.
Kínai befektetések és nemzetközi együttműködések
A szezon elején a széles körben nagy visszhangot keltő átigazolások alaposan megváltoztatták az egész liga szerkezetét. A bajnokság csapatai a kirívóan nagy transzferösszegeket összesen négy légiósra költhetik, így amikor az ázsiai átigazolási díjak rekordjai 2016-ban a világrekordoknak nagyjából a felére növekedtek, a liga összes kifizetése (400,7 millió euró) az öt európai élbajnokság közül csak a franciát előzte meg, miközben az olasztól (727,8) már messze elmaradt, az angolnak (1420) a harmadát sem érte el, az átlagfizetések pedig továbbra is alacsonyabbak mindegyik top ligánál. Ezeket a kiadásokat egyrészt indokolja, hogy a CSL presztízsértéke még alacsony, így hát nagyobb összegeket kell kifizetni egy-egy nemzetközileg is elismert játékos megszerzéséért, másrészt újra hangsúlyoznunk kell, hogy ezek az igazolások is elsősorban a hazai közönségnek szóltak.
Íme egy összehasonlítás a 2016-os átigazolási költésekről:
| Liga | Költés (millió euró) |
|---|---|
| Angol élbajnokság | 1420 |
| Olasz élbajnokság | 727,8 |
| Kínai Super League (CSL) | 400,7 |
| Francia élbajnokság | <400,7 |
„A keleti nyitás politikája a sportban is érvényes, ennek jegyében látogatott Felcsútra a kínai küldöttség - tájékoztatott Takács Mihály. - A delegáció Magyarországot és Lengyelországot kereste fel, hazánkban több akadémián is tiszteletüket tették. A Puskás Akadémiáról, intézményünk szellemiségéről a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak, kiemelve, hogy az oktatás-nevelés-szakmai képzés hármas mentén kialakított rendszerünk egyedülálló. „Rendkívüli örömmel tölt el, hogy ellátogathattunk a Puskás Akadémiára, ahol nagyon szívélyes fogadtatásban részesültünk."
A hírt az nb1.hu szellőztette meg egy hongkongi forrásra hivatkozva. Eszerint a kínai befektetési alap 2016 októbere óta tárgyal a magyar klubbal, és leginkább a Magyar Futball Akadémia keltette fel az érdeklődésüket. A hongkongi székhelyű befektető alap ugyanis többségi tulajdont szerezne a klubban és a Magyar Futball Akadémiában. Az ügy hátterében áll, hogy a kínai kormány korábban komoly programot indított állami sportiskolák, különösen labdarúgó-akadémiák fejlesztésére. Az nb1.hu forrása szerint amennyiben sikerül megegyeznie az alap vezetőinek a Honvéd tulajdonosával, az első ilyen intézményt Dél-Kínában hoznák létre ötezres létszámmal, de emellett tovább üzemeltetnék a Budapest Honvédot is.
A világ vezető labdarúgó akadémiái mint példaképek
Az utóbbi években világszerte egyre több labdarúgó akadémia nyílik. A legnagyobb népszerűségnek azonban a hosszú hagyományokkal rendelkező, elit világklubokhoz tartozó ifjúsági akadémiák örvendenek, melyek a kínai labdarúgás számára is példaként szolgálhatnak a hosszú távú fejlődésben.
- Ajax Akadémia (Hollandia): Az amszterdami klub ifjúsági akadémiájának hírnevét semmi sem múlja felül. Az Ajax Akadémia már a 20. század eleje óta létezik, és 2010 óta a legjobb helynek számít az új tehetségek fejlesztésére. A felvételi feltételek azonban nagyon szigorúak, és előnyben részesítik a hollandokat, ezért a neveltek között olyan kiemelkedő játékosok találhatók, mint Johan Cruyff. Összességében az akadémia körülbelül 200 diák befogadására képes, és a legjobb tehetségeket már 6 éves kor előtt keresik a scoutok.
- La Masia (Spanyolország): A labdarúgás másik alma materje a híres spanyol akadémia, a La Masia, amelyet Barcelonában alapítottak 1979-ben. Johan Cruyff segített a kiépítésében, célja az volt, hogy utánozza szülőklubja edzési módszereit, amely a játékosok vásárlása helyett a saját tehetségeire támaszkodott. A 2012-es szezonban valóban megtörtént, hogy a Barcelona pályáján minden 11 játékos ugyanabból az akadémiából érkezett, és hárman közülük (Xavi, Andrés Iniesta, Lionel Messi) még a Zlaty labda versenyének döntősei lettek. A La Masia így elnyerte a FIFA elismerését, és a világ legjobb ifjúsági labdarúgó akadémiái közé került.
- FC Bayern München Akadémia (Németország): A német klub bátran toboroz tehetséges játékosokat a konkurenciától, de van saját díjnyertes akadémiája. Legalábbis a fiatalok kategóriájában nem kell a transzferpiacra támaszkodnia. Az akadémia a legnagyobb sikereit az utolsó évtizedekben érte el, amikor olyan sztárokat nevelt, mint Thomas Müller vagy Bastian Schweinsteiger. Az akadémia fejlesztésébe fektetett összeg több tízmillió euró körül mozog, és az éves költségvetése hárommillió euró. Ennek köszönhetően akár 180 labdarúgónak is helyet tud biztosítani, akikkel körülbelül 40 alkalmazott dolgozik.
- Manchester United Akadémia (Anglia): Angliának is van egy legjobb labdarúgó akadémiája, amely már számos sikert könyvelhetett el. A híres Manchester United klubhoz tartozik, és edzőkomplexuma a Carrington negyedben található. Ez a stratégia nyilvánvalóan működik, mert a legnevesebb végzettjei között ott van maga David Beckham. Jelenleg a nyolc éves kis labdarúgók jelentkezhetnek, és akik sikerrel járnak, a legjobb labdarúgó akadémiák egyikét látogatják egészen 18 éves korukig.
- Sporting CP Akadémia (Portugália): Lisszabon a fiatalok divízióját vezeti. A híres játékosok vásárlása helyett inkább csillagcsapatot épít a nulláról. És bár a klubnak mostanában nem megy olyan jól, az akadémiája számos sikeres játékost nevelt ki, és két különböző Aranylabda győztest is.
