A kínai labdarúgó akadémiák szerepe és fejlődése a globális futballban
Az elmúlt évtizedben a globális gazdasági növekedés egyharmada Kínából származott folyamatosan, és ennek a hihetetlen növekedésnek az eredményeként a kínai gazdaság fokozatosan a világ egyik legnagyobb gazdaságává vált. Kína pénz vonatkozásában nagyjából korlátlan erőforrásokkal rendelkezik, így nem csoda, hogy ma már konkrét elemzések születnek arról, hogy Kína miért nem tud a foci világában a legjobbak közé emelkedni.
A modern labdarúgás világában a kínai foci semmilyen formában nem számít erősnek, sőt. Amióta létezik profi labdarúgás Kínában, azóta a labdarúgásnak az országban komoly problémái vannak, ennek eredményeként pedig a kínai nemzeti csapat és a Kínai Labdarúgó Szövetség is belefutott pár pofonba. Az országban igazából a 2000-es évektől beszélhetünk olyan profi ligákról, mint amilyeneket Európában már megismerhettünk. A kínai labdarúgás piacát nézve a vonatkozó szabályok és előírások még nem elégségesek, ami ahhoz vezetett, hogy a játékosok piaca vagy éppen az átigazolási piac nem igazán létezik, teljesen más módon működnek a játékosok igazolásai, mint megszokhattuk.
Viszont a nagyon komoly ellenszél ellenére a kínai labdarúgás különleges helyzetben van napjainkban, mondhatni fordulópontnál áll. Főleg azért, mert a kínai gazdaság és minden szektor bődületes fejlődése miatt egyre több kínait zavar az, hogy az ország labdarúgása messze le van maradva a világelsők szintjétől. A fejlődést nem lehet letagadni, hiszen néhány éve még a kínai nemzeti csapatot könnyedén verték a VB-selejtezőkben az ellenfelek, a 2021-2022-es sorozatban viszont a kínai válogatott könnyedén eljutott az utolsó előtti körig. Kína tech fejlődése hihetetlen, de még mindig úgy látszik, hogy sem törvényi, sem gazdasági oldalról nincs olyan támogatás a kínai foci mellett, hogy azt láthassuk majd a következő néhány évben, hogy kínai meccsek jelennek meg mindenhol a televízióban.
A kínai futballakadémiák felemelkedése és céljaik
Mindenképpen a kínai fiatalok körében kell fejleszteni a labdarúgást, hiszen Kína fejlődése minden gazdasági fronton hihetetlen erősségű volt, de a fociban inkább a ház tetejével kezdték az építkezést és nem az alapoktól. Kína pénz vonatkozásában bőven áll annyira jól, hogy építhetnének jóval több edzőpályát, futballakadémiát, ahol egészen fiatal kínai gyermekek is elkezdhetnék az edzéseket. Az előrelépéshez azonban mindenképpen a tehetségek fejlesztése az első lépés, ahogy azt Tom Byer, az ázsiai utánpótlásképzésben elismert amerikai szakember is megállapította. Ehhez viszont az kell, hogy ne csak a piramis legfelső szintjére fordítsanak pénzt a kínai vezetők és a labdarúgó-szövetség, hanem a fiatalok képzésére és kinevelésére is.
A labdarúgóakadémiák gombamódra szaporodnak az országban, a növendékek felkutatásához és megtartásához viszont a társadalom szélesebb rétegeire van szükség. Már az állami támogatást kihasználva nem csak a Shanghai SIPG alapítójának, Xu Genbaónak évek óta sikeresen működő akadémiáját vagy a világ legnagyobb labdarúgó-képző intézményét nemrég megnyitó Guangzhou Evergrande-ét érdemes megemlíteni, de számos más vállalkozás is belevágott a tehetségek nevelésébe (például az egykori dán válogatott Ebbe Sand, vagy az amúgy kínai kézben lévő Espanyol is).
Az akadémiákról kikerülő legügyesebb labdarúgók aztán jó eséllyel pályázhatnak további fejlődési lehetőségre a bajnokságban is, hiszen a légiósok száma a többi ázsiai ligához hasonlóan erősen korlátozott: a CSL-ben egy klub legfeljebb négy légióst és egy további ázsiai légióst tudhat a keretében, akik közül ráadásul egyszerre csak 3 nem-ázsiai lehet a pályán. Vagyis egyszerre hét kínai játékos szerepel a csapatokban a mérkőzéseken, az érzékeny kapusposzton pedig egyébként csak kínai hálóőrök nevezhetők, mely természetesen a hazai játékosok árát is erősen befolyásolja.
Kínán kívül szinte ismeretlenek a kínai labdarúgó-csapatok, kínai meccseket lehetetlen nézni bármilyen szolgáltatónál és így tovább. Viszont ahogy már láthattunk más sportágak, de például a labdarúgás esetén, hogy egyes ázsiai országokban akkor indul meg igazán a fejlődése az adott sportnak, ha fel tudnak tenni a térképre és a profi ligákba igazán kiemelkedő játékosokat. Gondoljunk csak azokra a kínai kosarasokra, akik az NBA-ben játszanak vagy gondoljunk az Európában a legtöbb topligában feltűnő dél-koreai játékosokra is. És ezeket a játékosokat a dél-koreai vagy éppen a kínai rendszer termelte ki magából, pontosan erre lenne szüksége a kínai labdarúgásnak is.
Példa akadémiai szabályozásra: a magyarországi kiemelt sportakadémiák
Az akadémiák működésének és a tehetségek gondozásának kereteit jól mutatja a Magyar Közlönyben megjelent rendelet, mely módosítja a kiemelt sportakadémiák működésének néhány pontját, és a labdarúgásban az alábbi 10 akadémia a kiemelt:
| Kiemelt Labdarúgó Akadémia |
|---|
| Diósgyőr Futball Kft. |
| DLA Utánpótlás Nevelő Kft. |
| ETO Futball Kft. |
| A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány |
| FTC Labdarúgó Zrt. |
| Honvéd Futball Club Kft. |
| Illés Sport Alapítvány |
| MTK Budapest Labdarúgó Zrt. |
| Várda Sport Egyesület |
| Vasas Akadémia Kft. |
A rendeletek három kiemelt területtel foglalkoznak: a sportakadémiák tanulmányi ösztöndíjrendszerével, az átigazolási követelményrendszerrel és a módszertani központtal.
Tanulmányi ösztöndíjrendszer
Az ösztöndíjrendszerrel kapcsolatban úgy határozott a kormány, hogy a sportakadémia az ösztöndíjjal kizárólag a 4,00 feletti tanulmányi átlaggal rendelkező sportolókat jutalmazhatja, legfeljebb havi 50 000 forint összegben.
Átigazolási követelményrendszer
Az átigazolási követelményrendszer kitér arra, hogy a sportoló a sportakadémiáról külföldi szervezethez csak az alábbi feltétel teljesülése esetén igazolhat: „a sportakadémia sportolója az országos sportági szakszövetség által szervezett, országos felnőtt korosztályú versenyrendszerben legalább 10 mérkőzésen pályára lépett, és mérkőzésenként legalább 70 perc tiszta játékidőt a pályán töltött."
Továbbá szintén fontos változás, hogy a sportakadémia a 15-19 éves korosztályok számára kiírt és szervezett korosztályos versenyrendszerben részt vevő sportolók vonatkozásában csak akkor kezdeményezhet átigazolási eljárást más sportakadémiával, ha a kiskorú sportoló törvényes képviselője országos régióban életvitelszerűen lakóhelyet változtat, amelyet a sportakadémia felé írásban, hitelt érdemlő módon igazol, és ha az átigazolásban érintett mindkét sportakadémia írásban hozzájárul az átigazoláshoz.
Módszertani központok
A rendelet foglalkozik azzal is, hogy sportakadémiai módszertani központ jelölhető ki a labdarúgás, a kézilabda és a kosárlabda sportágban az adott sportághoz kapcsolódó sportakadémiák tevékenységét segítő, azok eredményességének előmozdítása érdekében szolgáltatást nyújtó sporttudományi oktató- és kutatóközpontként.
A Kínai Szuperliga (CSL) szerepe az akadémiai fejlődésben
A kínai bajnokság (Chinese Super League, CSL) történetének legnagyobb nemzetközi visszhangot kapó szezonja is a kínai labdarúgás fejlődésének egy aspektusa. Túl azon, hogy az Európában is ismertebb nevek Kínába csábításával a liga színvonalát is igyekeztek emelni, a költekezés szinte leplezetlen marketingfogásnak is minősült, mely voltaképpen sikeresen vonzotta magához mind a világ, mind a hazai közönség figyelmét. A startuphoz illő hangzatos programok mögött a valódi cél a kínai labdarúgás rövid távú felemelkedése helyett alighanem inkább a hazai közönségnek a hosszabb távú projektekhez szükséges megnyerése lehetett.
Hogy mennyire nem új keletű jelenség a CSL fejlődése, azt talán jól mutatja, hogy az ázsiai ligák közül mind az átlagnézőszámot, mind a keretek értékét tekintve már korábban is az első számú bajnokságnak számított megelőzve a J-League-et. Az előrelépés a kínai klubok BL-szereplésén is érezhető, hiszen a főként 2007 és 2009 közötti szűkös évek után előbb a Beijing Guoannak, majd a Tianjin Tedának sikerült továbbjutnia a csoportjából, majd a Guangzhou Evergrande két győzelmet is szállított 2013-ban és 2015-ben.
A tehetős új szponzorok megérkeztek, ami elhozta a bajnokság erőviszonyainak megváltozását. Az eredetileg magát egy akadémiából kinövő, tavaly meglepetésre már a bajnoki címért küzdő Shanghai SIPG keretértékét a shanghaji kikötő forgalmát irányító cég, az SIPG immár a liga legerősebb csapata mellé duzzasztotta fel, és a liga egyik legtehetősebb tényezője lett. A nankingi Jiangsu viszont tavalyi meglepetésszerű kupagyőzelmével és így idei BL-részvételével felkeltette a korábban az egyetemi tanulmányait is a városban végző Zhang Jindong által irányított Suning érdeklődését, mely támogatásával szintén anyagiakban is a CSL élvonalába emelte az alakulatot. Ezek az új fellegvárak komoly kihívást jelentettek a hagyományos nagy csapatoknak.
Játékosfejlesztési kihívások és kilátások
Az ország labdarúgásának első számú kirakata természetesen a férfi felnőtt válogatott szereplése, mely a világ élvonalába tartozó női csapattal ellentétben jó ideje gyengélkedik. A 2002-es VB-kvalifikáció és a 2004-es Ázsia-kupa ezüstérem óta ugyanis kifejezetten halovány a Team Dragon teljesítménye, mely a bajnoki háttér korábbi viszontagságaival is magyarázható. A profi háttér megteremtésének első lépcsőfokaival az eredmények már az utóbbi években is fejlődtek valamicskét, hiszen a 2015-ös Ázsia-kupán már a negyeddöntőig jutott a kínai válogatott, majd a 2018-as VB-selejtezők első körében igencsak botladozott tanítványaival, a helyére a kispadra érkező Gao Hongbóval és egy nagy hajrával 16 év után ismét bejutott a döntő csoportkörbe a nemzeti csapat, a világranglistán így a 100. helyről a 84-re sikerült felkúszni. Talán az egyetlen erre alkalmas ember ebben a helyzetben az a Marcello Lippi lehetett, aki nem csak a 2006-os olasz világbajnoki cím sikerkovácsa, de Kína első ázsiai BL-győzelmét is szállította a Guangzhou Evergrande élén 2013-ban, így igencsak nagy tiszteletnek örvend az országban.
Lippi már a bemutatkozó mérkőzése előtt hangsúlyozta, hogy ha mindent meg is tesz csapatával a 2018-as kvalifikáció kivívásáért, erre már nagyon kicsi az esély, így a közép- és hosszú távú fejlődés az elsődleges cél. Márpedig az U20-as válogatott a 2005-ös reménykeltő VB-szereplése óta semmiféle értékelhető eredményt nem tud felmutatni. Az ott felbukkanó tehetségek közül ugyan sokan alapemberek lettek a felnőtt válogatottban is és ma is a CSL-ben játszanak (például a jelenleg is válogatott Feng Xiaoting és Gao Lin), számukra azonban az elmúlt zűrzavaros évtizedben még nem voltak adottak a profi hazai körülmények a további fejlődéshez.
tags: #kinai #futball #akademiak
