A Kézilabda Helyi Szinten és az Egyetemi Sportban Magyarországon
A sport, különösen a kézilabda, mélyen gyökerezik a magyar közösségek életében, hozzájárulva a fiatalok neveléséhez és a helyi sportélet fellendítéséhez. A kézilabdázás versenyrendszerét folyamatosan fejlesztették az idők során.
A Kézilabda Megjelenése és Fejlődése Turán
A népszerű sportág vonzotta mind a fiatalokat, mind a felnőtteket.
A kézilabda szakosztály alapítói között tartjuk számon István, Benke István, Pásztor Mihály neveit. József és Tóth Mihály irányítása alatt, Benke Sándor irányításával épült a kézilabdapálya.
A Petőfi Sándor Gimnázium közelsége nagyban segítette a tehetséggondozást. Kuli Istvánt, Lőrincz Józsefet, Sima Gábort és Tóth Zs. Miklóst tanítványaikból építették be a csapatba. A tehetséges fiatalok közül a csapatba kerültek még Diós József és Gólxn Imre is, akik szellemes, sziporkázó játékot mutattak be. Péter és Nyíry Szabolcs végezték az edzői feladatokat.
Sikerek és Kihívások a Turai Kézilabdában
A kézilabda szakosztály a megyei I. osztályban eredményesen szerepelt éveken keresztül. Az Ikladi Műszergyárba került vezető beosztásba egy sportvezető, ahol az ottani kézilabda csapatnál az edzésekre munkaidőben volt lehetőség. István, Tóth L. László, majd néhány évvel később Liszkai József és ifj. Sándor is oda igazoltak, segítve életkörülményeiket. Ifjúsági csapatunk játékosai közül többen szintén Ikladra igazoltak, ami a szakosztály megszűnéséhez, mely maga után vonta az utánpótlás nevelés megszűnését is, vezetett.
József, Szabó Imre, Tóth István és Tóth József visszaigazolására került sor később. Csapatunkat környékbeli települések kézilabdázói is erősítették. Játékosaink a megyei bajnokság 2. helyén végeztek, ami lehetőséget teremtett az NB II-be történő feljutáshoz.
Ekkor kerültek Turára: Elter Csaba, Györe Béla, Szlivka Pál, Hajdú István, Kalmár Zoltán, Klement Attila, Kovács Gábor, Marinka József, Strohán Tamás, Szlucska János, Tóth László, Tóth Viktor, Tóth G. Zoltán, Pál Aszil István.
Az 1994-95-ös bajnokságban az NB II-es osztályban történő bennmaradásért küzdöttek. A játékosok bére mellett az utazásokra is sokkal nagyobb pénzösszegeket kellett fordítani. A Hivatal jelentős anyagi támogatása mellett a TEKKER KFT. és dr. Basa Antal sportorvos segítették csapataink munkáját. Tóth L. gépkocsivezető, a KFT. kézilabdázója 1970-96 között, 1993-94-ben a turai NB II. csapat tagja volt. Az 1996-97-es bajnokságban a II. helyen végzett a csapat. Az 1998. szakosztály a játékosok sikeres előrejutásának záloga volt.
A Női Kézilabda Turán
A női kézilabdázásnak is jelentős múltja van Turán. Női kézilabdázók: Pecze Erzsébet, Maczkó Mária, Kis Ilona, Tóth Zs. Mária, Pázmándi Mária. Lajkó István volt a szakosztályvezető, Nagy Mária, Basa Marianna, I. Ilona tanárnő tagtoborzása nyomán indult újra a csapat. Az 1993-94-es megyei II. osztályú bajnokság megnyerésével a csapat a megyei I. osztályba jutott. A gödöllői SIMÓGIPSZ KFT. pénzügyi vezetője, aki 1970-90 között a KSK kézilabdázója volt, támogatta a csapatot. Tóth István és Urbán József edzők végezték az edzéseket. A bajnokságot még végigjátszották, majd újból megalakult a szakosztály.
Kiemelkedő Egyetemi Kézilabdázók
A Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség Kiemelkedő Sportteljesítményért az „Év Egyetemi Sportolója” Díj olyan személyek számára osztható ki, akik az adott év nemzetközi egyetemi versenyein érmes helyezést értek el, illetve olimpián vagy felnőtt világbajnokságon hallgatóként aranyérmet szereztek.
| Teljes név | Egyetem | Sportág |
|---|---|---|
| Béres Eszter | MTSE | Kézilabda |
| Bréda Borbála | MTSE | Kézilabda |
| Fehér Virág | MTSE | Kézilabda |
| Franka Ramóna | MTSE | Kézilabda |
| Kocsis Luca | MTSE | Kézilabda |
| Konkoly Kata | MTSE | Kézilabda |
| Leitner Luca Mária | MTSE | Kézilabda |
| Marik Dalma Zsuzsanna | MTSE | Kézilabda |
| Merő Dóra Lili | MTSE | Kézilabda |
| Nagy Zsuzsanna Piroska | MTSE | Kézilabda |
A Sport Fontossága és Jövője
A számítógép az embereket négy fal közé szorítja, ami hosszútávon egészségük károsodásához vezet. Fontos hangsúlyozni, hogy a sport a tehetségkutató munkát is szolgálja. A sportolók megválaszthatják saját sportágukat és biztosítani kell számukra a fejlődést. A rövid és hosszú távú tervezés során fenntartható célokat kell kitűzni. A szorgalom és a tehetség eredményre vezet, ezért le kell rakni azokat az alapokat, amelyek az utánpótlás neveléséhez szükségesek. Nagyon fontos feladat a tanulók sokoldalú képzése és felkészítése. Ehhez átgondolt, előrelátó tervezésre van szükség. Az együttgondolkodás és az összefogás különösen fontos a jó kapcsolatra való törekvésben. A sportvezetők felelőssége nagy ebben az összetett és nehéz feladatban.
tags: #kiraly #gerta #kezilabda
