Gödöllői Röplabda Club

Kiskolások Kézilabda Bajnoksága: Szabályok és Fejlődés

2026.03.31

A szivacs, mint anyag puhaságával és rugalmasságával alkalmas arra, hogy úgy nyújtson izgalmat a legkisebb, a mozgás örömeit ösztönösen kóstolgató gyerekeknek, hogy a vele történő kontaktus semmilyen fájdalmat nem okoz számukra.

A szivacslabda varázsával kelthető fel legkönnyebben a testnevelés, a rendszeres sportolás iránti vágy. Ezt a lehetőséget használja ki a most már évtizedes múltra visszatekintő szivacskézilabda is, ami két reménynek ad esélyt egyszerre: Egyrészt felkeltheti a mozgás, a rendszeres sportolás iránti vágyat, másrészt segítheti valamely sportjáték iránti érdeklődést, jelesül a kézilabdázás megkedvelését.

A szivacskézilabda lehetővé teszi a főbb kézilabda szabályok megismerést, technikai elemek könnyebb elsajátítását, ami a „gyors" sikereken keresztül kedvezően hat a gyerekek fejlődésére, a sportághoz való kötődésük kialakulására.

A szivacskézilabdázás nyitott az óvodáskorúak és az általános iskola alsó osztályainak tanulói számára is. Az itt tanítóknak is segítség, hogy a kis labda bűvölete élvezhetőbbé teszi, színesíti a testnevelési foglalkozásokat.

A Bajnokságok Strukturája és Játékoskerete

A Kiemelt Bajnokság teljes időtartamára egy csapatba U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 12, maximum 30, U09-es korosztály esetén minimum 10, maximum 26 játékost nevezhető.

A Régiós Bajnokság teljes időtartamára egy csapatba U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 7, maximum 30, U09-es korosztály esetén minimum 6, maximum 26, míg a U07- U8-as korosztályok esetén minimum 5, maximum 22 játékost nevezhető.

A Kiemelt Bajnokság Mérkőzéseinek Lebonyolítása

A Kiemelt Bajnokság minden mérkőzése három szakaszban kerül megrendezésre abból a célból, hogy garantáltan minden - a mérkőzésre nevezett - játékos pályára léphessen.

Az első harmadban szabadon megválasztható a játékot kezdő egy kapus és hat mezőnyjátékos személye, akiket mez számuk karikázásával meg kell jelölni a jegyzőkönyvben.

Az első harmadban cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód.

Az első harmad játékidejének leteltével - az első játékmegszakítás (bedobás, szabaddobás, gól,...) alkalmával - a játékvezetők megállítják a mérkőzést és szünet beiktatása nélkül csere lebonyolítását rendelik el.

Amennyiben a jegyzőkönyvben szereplő játékosok száma lehetővé teszi, teljes cserét kell megvalósítani.

Amennyiben a teljes csere lebonyolítása nem lehetséges a mérkőzésre nevezett versenyzők száma alapján vagy sérülés miatt, akkor az első szakaszban legkevesebb gólt szerzett játékosok közül lehet kijelölni a második harmadban is pályán maradó versenyzők körét.

Cserélni a kapust is kötelező, azzal az eltéréssel, hogy a második szakaszban kapusnak jelölhető az első szakaszban pályára lépő mezőnyjátékos is, illetve az első szakaszban kapusként pályára lépő játékos a második szakaszra jelölhető mezőnyjátékosnak, de ez nem kötelező.

A második harmadban - az elsővel azonos módon - cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód.

Sérült játékos helyett csereként az első harmadban a legkevesebb gólt szerzett mezőnyjátékost vagy a kapus léphet pályára.

A második szakasz a csere lebonyolítását követően az első szakasz végén megszakított játékhelyzettől, térfélcsere nélkül folytatódik.

Amennyiben az első és a második harmad mérkőzésidejének leteltekor kiállítás(ok) van(nak) érvényben, akkor a kiállítás(ok) leteltéig, azok erejéig a szabályok ellen vétő csapatnak kötelező emberhátrányban játszania.

Sérülés miatti csere alkalmából beállt játékos korlátozás nélkül visszacserélhető a sérült játékossal.

A második harmadban sérülés esetén vagy olyan játékos léphet pályára, aki korábban még nem lépett pályára, vagy a mérkőzés addigi szakaszáig a legkevesebb gólt szerezte.

A második harmad játékidejének leteltét követően 5 perc szünet következik.

A harmadik harmadban a pályára lépő játékosok köre a nevezett játékosok közül szabadon választható meg, cserére az általános szabályok szerint lehetséges.

A mérkőzés végeredménye a három harmadban elért eredmények összesítése alapján kerül megállapításra.

Játéktér és Szabályok a Kisebb Korosztályok Számára

A legkisebbeknél a szivacskézilabda mérkőzéseken a szabályok még másodlagosak. A fő cél, hogy a játék rugalmasan hasonlítson a kézilabdázáshoz. Viszont törekedni kell arra, hogy maradéktalanul érvényesüljön az igazságosság és a fegyelemre, rendre nevelés.

A Játéktér Méretei és Jelölései

A játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 20 méter, szélessége 10-15 méter.

A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 5,5 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze.

Az alap- és oldalvonal 5 centiméter széles folytonos vonal.

A játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 28 méter, szélessége 15 méter.

A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 6 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze.

Az alap- és oldalvonal 5 centiméter széles folytonos vonal.

A cserevonal a középvonaltól mindkét irányban 250 cm távolságra lévő 30 cm hosszú szakasz.

A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 cm magas és 240-250 cm széles.

Kézilabda játéktér méretei és jelölései

Játékszabályok és Előírások

A Bajnokság U10-U14 korosztályaiban - teljes csapatlétszám esetén -, minden harmad/félidő első részben emberfogással történő védekezést (fél, vagy egész pályás) KELL alkalmazni, tilos a hatos vonalon felállt védekezés alkalmazása.

A védekező csapatnak minden középkezdésnél vissza kell rendeződnie a saját kapuelőtér vonalára, szoros emberfogásra csak ezt követően távolodhat el attól.

A labdát nem birtokló játékost csak testtel lehet követni, „lekarolása" szoros emberfogásként nem megengedett.

A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékos(ok)nak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól.

Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától.

A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (5,5 méter).

A játéktéren egy időben 5 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat.

A kapus a mezőnyben nem szerepeltethető hatodik mezőnyjátékosként.

A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékosnak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól.

Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától.

A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (6 méter).

Gólt elért csapatnak kötelező visszatérni a saját kapuelőtér vonalához!

Kézilabda kapu és a kapuelőtér jelölése

Szivacskézilabda Tornarendszer és Fejlesztési Stratégia

Az MKSZ a 2013/2014-es idényben Régiónként igények és lehetőségek szerint nyitott versenynapot hirdet nemenként az U7, U8 és az U9-es korosztályok számára (továbbiakban: Szivacskézilabda Tornarendszer), ahol hivatalos eredményszámítás és közlés, megjelenítés nem történik.

A cél az, hogy minden nevező csapat számára - közeli elérhetőség mellett - legalább 5-5 őszi és tavaszi versenynap álljon rendelkezésre.

Mérkőzések közti szünetekben, a nem pályán lévő csapatok számára ügyességi és/vagy hetes dobó versenyeket kell szervezni.

A kézilabda szabályai (csapatkézilabda vagy olimpiai kézilabda) - MAGYARÁZAT!

Kecskeméti Sportiskola Kézilabda Szakosztályának Munkája

A Kecskeméti Sportiskola legnagyobb szakosztályaként működő kézilabda szakosztályában több mint 190 gyermek kézilabdázik az óvodás kortól az U16 korosztályig bezáróan (6-16 évesek).

Igazolt sportolóink 9 fiú és 6 leány csoportban, több helyszínen, heti rendszerességgel, egyre jobb feltételek mellett végzik munkájukat.

Egyre több versenyen és egyre jobb eredményekkel versenyeznek csapataink.

Bázis iskoláinkban előkészítő csoportok működnek.

Szakembereink közül mind a 17 edző rendelkezik edzői - és pedagógusi végzettséggel is, ezzel is erősítve a sport nevelő hatását.

Nagy értéknek tartjuk, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város egész területéről, illetve szinte az összes köznevelési intézményéből járnak rendszeresen, heti 3-5 alkalommal edzésre a tanulók.

Kecskeméti II. Bázis iskoláink közül a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával kiváló és egyre szorosabb az együttműködés.

Az iskola sportcsarnoka a legfontosabb helyszínt jelenti utánpótlás csapataink (fiú-leány) edzéseinek és mérkőzéseinek.

2016. szeptember 22-én átadtuk az új, 2015/2016-os TAO-s Sportfejlesztési Programunkban megpályázott, kültéri, gumis kézilabdapályát. Ez minőségi változást jelent, hiszen jó idő esetén kültéren akár egész pályán is gyakorolhatnak csapataink.

Utánpótlás bajnokságokba nevezett csapataink - Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft. Fiú U16 II. Fiú U15 - 1.

A Kecskeméti Sportiskola kézilabda szakosztálya elsősorban a kecskeméti felnőtt kézilabda csapatok részére végez utánpótlás nevelő munkát.

Mind a felnőtt férfi Kecskeméti Testedző Egyesület, mind a Kecskeméti Női Kézilabda Klub csapatai és játékosai példaképek, motiváló erő a fiatalok számára.

A Magyar Kézilabda Szövetség, Dabas Kézilabda Club Városi Sportegyesület (Képzőközpont) és Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft (Alközpont) között egy megállapodás jött létre.

Az MKSZ 2022-2028 sportági stratégiájának részeként törekszik az akadémiák, képzőközpontok és sportszervezetek közötti kapcsolat stratégia jelentőségű, tudatos kiépítésére, legfőképpen lokális szinten, amelyhez a folyamat központi ösztönzése is elengedhetetlen.

Kecskeméti Sportiskola kézilabda edzés

tags: #kisiskolas #kezi #bajnoksag

Népszerű bejegyzések:

GRC