Kovacsics Anikó: A kézilabda csúcsáról a jövő felé
Kovacsics Anikó, a magyar női kézilabda egyik ikonikus alakja, hosszú és sikerekben gazdag pályafutása után úgy döntött, felhagy az élsporttal. Berzencéről indulva jutott el a sportág csúcsára, ahol 577 tétmérkőzésen 1763 gólt szerzett, két alkalommal elhódította a Bajnokok Ligája trófeáját, kilencszeres magyar bajnok, és tizenkétszeres Magyar Kupa-győztes lett. Csapatkapitányként is szolgálta a magyar válogatottat és a Ferencvárost is.
A búcsú érzései kavarogtak benne, már az öltözőben is, amikor a csapattársak bejöttek, és már ott pityeregtek. Nagyon örült, hogy ha már így alakult, akkor telt ház előtt, hazai pályán búcsúzhatott el, és sosem felejti el azt a rengeteg szeretetet, amit az évek alatt kapott. Csodálatos pályafutást zárt le, még akkor is, ha az utolsó évek sok szenvedést hoztak.
A visszavonulás okai és érzései
Kovacsics Anikó sosem gondolkodott azon, hogy mikor kellene befejeznie a pályafutását, mert amikor benne van az ember, akkor csak a mókuskereket látja, olyan érzése van, hogy ennek sose lesz vége. Az elmúlt három év egy nagy kálvária volt, rengeteget dolgozott azért, hogy visszatérjen. A második vállműtét előtt volt egy kis megtorpanás, de újra lendületet vett, és azt sajnálja, hogy végül nem próbálhatta ki, hogy mi, mennyi maradt még a vállában, benne. Amikor a térde újra megsérült, gyakorlatilag két héttel a visszatérés előtt, bár elkezdte ismét a rehabilitációt, tudat alatt már érezte, hogy itt a vége. A döntés végül azért született meg, mert két kézre és két lábra van szüksége, ott a családja, a kisfia, Marci, erre is gondolnia kell. A második vállműtét után öt hónapon keresztül minden egyes nap kőkeményen dolgozott, naponta három-négy órán át foglalkozott a vállával, tényleg sajnálja, hogy ezek után elmaradt a visszatérés, de a térdsérülés eléggé megosztó volt, egyesek műtötték volna, mások nem, mindenesetre összességében úgy érezte, ez túl sok jel volt már.
Emlékek és kedvenc időszakok
Rengeteg üzenetet kapott, ami hihetetlenül jólesik - olyanoktól is, akikkel akár hosszú évek óta nem is beszéltek, gimis osztálytársaktól, serdülő csapattársaktól -, és sokan fotókat, videókat is küldtek az üzenet mellé, úgyhogy sok emlék jött elő. Biztos, hogy nem álmodott ilyesmiről, amikor Hosszú Bogi barátnőjével elment Csurgóra kézilabdázni. Különleges volt a két Bajnokok Ligája-cím, hiszen az valami új volt, de rögtön eszébe jutott az is, amikor először legyőzték a Fradival a Győrt, hogy az első évben rögtön Magyar Kupát nyertek. Sokan megkérdőjelezték a döntését, hogy a mindent megnyerő klubtól jön a Fradiba, de azóta se csinálna semmit másként, jó döntés volt. Elek Gábornak is sokat köszönhet, bízott benne, irányítóként játszhatott, szóval az első év emlékezetes maradt. Meg az is, hogy milyen közösségben játszhatott, az emberi kapcsolatok sokat számítanak neki, jó szívvel gondol vissza ezekre az évekre.
Hiányérzet és a jövő
Nem hiányérzetnek mondaná, elégedett azzal, amit kapott, de azt sajnálja, hogy nem sikerült a pályáról elbúcsúzni, picit tovább játszani, az elmúlt három év kemény munkájának jutalma lett volna. Már elkezdte tanulni, fejleszteni magát, úgy szeretne elindulni, hogy később még többfelé fordulhasson. Az FTC végig támogatta, az utóbbi három évben, a gyermekvállalás, a sérülések közben is mindent megkapott a klubtól, ezért örökké hálás lesz, és most is, amikor arra jutott, hogy befejezi, lehetőséget kapott rá, hogy itt helyezkedjen el. Az utánpótlás-nevelésben segít majd, igyekszik a fiatal tehetségek útját egyengetni, hogy ferencvárosi szintre kerülhessenek, a felnőtt csapat számára is hasznosak legyenek. Egyre feljebb jut az együttes, nagyon komoly eredményeket ér el, aminek örül, de jó lenne, ha ehhez a jövőben is minél több magyar játékos tudna hozzátenni. Nagyon sok minden van a fejében ezzel kapcsolatban, tapasztalatból tudja, hogy neki mi hiányzott annak idején, hogy mire volt szüksége.
Pályafutásának főbb állomásai és eredményei
Kovacsics Anikó pályafutása során számos elismerést szerzett:
- Bajnokok Ligája győztes: 2 alkalommal (2013, 2014)
- Magyar bajnok: 9 alkalommal
- Magyar Kupa győztes: 12 alkalommal
- Válogatottság/gól: 115/244
- Kiemelkedő eredmények: vb-8. (2013), vb-9. (2009), Eb-3. (2012), Eb-6. (2014), Eb-7. (2018), 2x junior-vb-5. (2008, 2010), junior Eb-2. (2009), 3x Bajnokok Ligája-2. (2009, 2012, 2016), 8x magyar bajnok (2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016), 10x Magyar Kupa-győztes (2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017)
Kezeket fel! - Kovacsics Anikó
A mindig mosolygós "Misi" becenevű játékos sokáig volt csapatkapitány és vezéregyéniség klubjában és a válogatottban is. Az FTC-Rail Cargo Hungaria kézilabdázója, aki csapatkapitány és vezéregyéniség klubjában és a válogatottban is. A mindig mosolygós „Misi” beceneve eredetéről, a berzencei karácsonyról, az utóbbi évek változásairól is beszélt. Az Európa-bajnokságon a magyar válogatott kiemelkedően teljesített, ami annak is köszönhető volt, hogy mindenki úgy utazott Franciaországba, hogy igenis helye van a válogatottban, és bizonyítja a kapitánynak, jól tette, amikor őt választotta. Régen volt ilyen csapategység a pályán és a pályán kívül, a hangulat szuper volt, de a bolondozás mellett mindenki keményen dolgozott és beleadott mindent. Egyáltalán nem volt konfliktus, ha valakit a kispadra ültettek, onnan kiabálta végig a meccset és buzdította azokat, akik játszottak. Jól tudtak együtt dolgozni, ennek köszönhető a siker. És annak, hogy azt csinálták, amit Kim Rasmussen várt tőlük, fegyelmezetten betartották, amit megbeszéltek.
Kovacsics Anikó erősségének azt tartja, hogy sohasem áll meg. Akkor sem esik össze, ha nem megy jól a játék, mert olyan nincs, hogy ne próbálná meg kihozni magából a legtöbbet. És úgy érzi, ez húzza a többieket is, az Eb-n az egész csapat így működött. Az életben általában igen, csak az a gond, hogy időnként olyasmiben is, ami nem rajta múlik, és az sokszor nem úgy alakul, ahogy ő akarja.
A beceneve, a "Misi", édesanyja után kapta. Édesanyja leánykori neve Miháldinecz, ebből lett Csurgón Mihályka, majd Misi. Mivel ő is ahhoz az edzőhöz került, akihez édesanyja annak idején, őt elkezdtek Kismisizni, majd Misizni, mindenki így ismerte meg, beleértve az ellenfeleket. Mivel abból a csapatból többen kerültek Győrbe középiskolába, így szólították ott is, és végleg ráragadt.
Ha nem kézilabdázik, nem sok mindenre marad ideje. A kiskutyája, Ebi nyolc éve van vele, sokat sétálnak, szerencsére egyre több helyre beviheti magával. Nyár óta a testvérével, Péterrel lakik, aki szintén a Fradiban játszik, s odaköltözött hozzá. Eddig is nagyon jó volt a kapcsolatuk, de most még szorosabbá vált. Ha kapnak néhány nap szünetet, hazamegy a családjához Berzencére - Budapesttől kétszázötven kilométer -, de a szülei is gyakran jönnek a meccseikre a fővárosba. Nagyon szereti Budapestet, mert rengeteg olyan hely van, ahol ki lehet kapcsolni, erre van a leginkább szüksége a rohanó tempó mellett. A karácsonyt Berzencén tölti, december 27-ig otthon marad, ott tölti a karácsonyt.
tags: #kiss #aniko #kezilabda #ftc
