Dr. Kisteleki Károly: Jogász, Jogtörténész és Sokoldalú Akadémikus
Dr. Kisteleki Károly a magyar jogtudomány és oktatás kiemelkedő alakja, jogtörténész, egyetemi oktató és az akadémiai élet aktív résztvevője, emellett számos más területen is megmutatja sokrétű személyiségét.
A Történelem Szeretetétől a Jog Tudományáig
Gyermekkorom óta érdekelt a történelem, mindig is a történelmi regényekben szereplő hősök izgatták a fantáziámat, a romantikus történelemszemléletnek voltam a szerelmese. Amikor megkérdeztem tőlem, mi szeretnék lenni felnőttként, akkor sokáig azt feleltem, hogy: történész. Aztán amikor elérkeztem a gimnáziumban a pályaválasztáshoz, akkor érdekes módon úgy gondoltam, hogy ha a bölcsészkarra mennék, egzisztenciálisan nem járnék jól, így feltettem magamban a kérdést: Hol lehet még történelemmel felvételizni? Így esett a választásom a jogász szakra, de igazából akkor még azt sem tudtam, hogy eszik-e vagy isszák a jogot.
Amikor az egyetem vége felé jártam, elgondolkodtam, hogy mivel szeretnék foglalkozni a jövőben. Akkor úgy éreztem, hogy nem akarok gyakorlati jogász lenni, emiatt más úton indultam el. Igazából a tanítás volt az, ami elsőként megragadott, hiszen nagyon szerettem volna tanítani az egyetemen. Rácz Lajos tanár úrnak is elmondtam ezt a vágyamat, amikor hozzá írtam az évfolyamdolgozatomat és a szakdolgozatomat. Gyakorlatilag másfél év múlva, amikor az Egyetemes Jogtörténeti Tanszéken egy nemzedékváltás történt és őt bízták meg a tanszék vezetésével, azonnal felkeresett. Az akkori oktatók a nulláról a mélyvíz közepébe vágtak, és onnantól kezdve hirtelenjében találkozott a gyermekkori álmom és a tanítás a jogtörténetben.
Tudományos Kutatások és Oktatási Tevékenység
A tudományos kutatással való foglalkozásban többféle stratégia van. A PhD-mat a nemzetfogalom és az állampolgárság történetéről írtam, összehasonlító jogtörténeti elemzés szempontjából. Azóta is ezzel foglalkozom. Mostanában például az Erdélyi Fejedelemség, mint államiságnak a léte, és az ezzel kapcsolatos kérdések, mint államfejlődési kérdések izgatnak. Jelenleg azt tervezem, hogy a habilitációmat is ebben a témában rakom össze, mivel már jó pár tanulmányt is publikáltam ebben a témakörben. A doktori értekezése „Az állampolgárság fogalmának és jogi szabályozásának történeti fejlődése” címmel íródott. Véleményem szerint nagyon érdekes téma, hogy hogyan tud kialakulni a nemzeti öntudat, és mik az összetevői. 2022-ben lehet látni, hogy az identitás korunk egyik leporolt hívószava, és ezek a kérdések búvópatakként törnek felszínre, dominálnak, aztán megint elbújnak, de sosem tűnnek el. Ezenkívül minden évben indítok kurzust „Fasiszta államkormányzatok Európában” címmel.
A Jogtörténet Szerepe a Modern Jogászképzésben
Sokan gondolják úgy, hogy a jogtörténet témája nem releváns tudás, és csak az időt veszi el a többi tárgytól. Dr. Kisteleki Károly szerint azonban nem lehet úgy létezni az életben, hogy gyökérzet nélkül vagyunk. A jogtörténet ebben a szemléletben éppen a gyökérzetet mutatja meg, és az organikus fejlődést. A modern megközelítések is valamiből kialakultak és azt gondolom, hogy a történelmi szemléletet nem szabad kihagyni a jog vizsgálatából.
Földi professzor úr mondta egyszer - és én nagyon egyetértek a gondolatával - hogy azért kell egy joghallgatónak a jogtörténetet tudnia, mert a jog az nem egyenlő a mechanikus szabálygyűjtemények katalogizált tudásával, hanem egy kulturális termék. Ha egy jogásznak kulturális gyökérzete és kulturális tudása sokrétű, akkor azokkal a problémákkal, amikkel munkája során kapcsolatba kerül - például a bírói döntési folyamattal - sokkal árnyaltabban és mélyebben képes foglalkozni. Ehhez pedig olvasottság, történeti szemléletű ismeretek kellenek, és ebből áll össze a jogász, mint jogi kultúrember.
Sokrétű Szerepek és Azonosulások
Dr. Kisteleki Károly a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Köztestületi Igazgatóság Szervezési Osztályának vezetője, továbbá a Karon működő Perjátszó Kör vezetője is. Amint már említette, többféle identitása van: táncos, tanár, közigazgatási szakember, melyek együtt alkotják őt. Mélyebb érzelmi szálakkal a Perjátszó Körhöz, a tanári identitásához és az akadémiai közösséghez való tartozásához kötődik.
A karon kifejtett tevékenységéhez fűzi, hogy a Perjátszó Kör mellett - amit az egyik saját gyermekének tekint - büszke a Mentorprogramból kinőtt társadalmi felelősségvállalás kurzusra is, aminek az alapjait Hoffmann István kollégájával ketten rakták össze. Korábban évekig versenytáncolt, versenyzett és ebből eredően a mai napig tanít táncosokat, illetve coachingolja őket mentális trénerként.
Nemrégiben az Magyar Tudományos Akadémián végzett tevékenységéért köztársasági elnöki kitüntetésben is részesült. Az Akadémiát különleges helynek tekinti: az ország legokosabb emberei között - akik a tudományban a legmagasabb polcon vannak - dolgozni nap mint nap, megtiszteltetés. Az Akadémián az akadémikusokat tudományos osztályokba sorolják, s ezek közül a jogászok a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályába tartoznak, ahol a tudományos titkári pozíciót ő tölti be, s emellett az MTA Titkárság szervezetében osztályvezető pozíciója is van. Ráadásul az Akadémia egy különleges hely, mert nem olyan, mint a közszféra, hanem egy speciális közeg, aminek rendkívül családias légköre van, egy afféle bensőséges közösség ez. Ilyen szempontból is örül, hogy ott tudott dolgozni, mert mellette mindig jöhetett az egyetemre tanítani.
Előadói Stílus és Hallgatói Visszajelzések
Dr. Kisteleki Károlyt az ELTE jogi karán az egyik legfelkészültebb és legtehetségesebb egyetemi oktatóként tartják számon. Ebből a tantárgyból Kisteleki adjunktus úr előadásai voltak a legjobbak, a legérdekesebbek és a legizgalmasabbak. A vizsgán pedig segítőkész és emberséges. Fiatalos, jó a humora, nyitott a diákok felé, ennél sokkal magasabb pontszámot érdemelne. Sokak szerint idén az egyetlen óra, amire szeretek bejárni, az ez. Megkérdezi a véleményünket, vicces, őszinte, és nagy forma.
Ugyanakkor olyanra soha nem volt példa egy oktatónál sem, hogy a vizsga közepén megállítson, elővegye a tankönyvet, a tartalomjegyzékben kikeresse az adott fejezetet, elolvassa azt, majd kérje az elejéről a feleletet. Olyan sem fordult elő, hogy reggeli közben, teli szájjal kérdezzen bárki a tankönyvet olvasva a tételembe. Kivéve Kistelekit, neki sikerült ezt összehozni. Ennek ellenére érthetetlen, hogy egy Szeiberten, Tőkeyn, Kisfaludin edződött hallgató hogyan értékelheti őt negatívan.
tags: #kisteleki #karoly #jogasz #labdarugo
