Gödöllői Röplabda Club

A Várkerti Stadion befogadóképessége és kiemelkedő kihasználtsága az NB I-ben

2026.06.21

A Kisvárda Master Good hazai mérkőzéseit Kisvárdán, a 2018. augusztus 11-én, a Ferencváros elleni mérkőzésen átadott Várkerti Stadionban játssza. Ez a modern létesítmény nemcsak a csapat otthona, hanem a nézőszám és a kihasználtság tekintetében is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott az NB I-ben, gyakran túlszárnyalva a liga más, nagyobb stadionjait.

A Várkerti Stadion részletes jellemzői

A Várkerti Stadion UEFA III-as kategóriájú besorolású. A stadion hivatalosan 2993 néző befogadására alkalmas, amely magában foglal 2850 fedett ülőhelyet. Emellett 9 skybox is rendelkezésre áll, melyek teljes és a VIP részleges kapacitása nem része a hivatalos befogadóképességnek, ezzel magyarázható, hogy ettől magasabb nézőszámokat is regisztráltak. A létesítmény villanyvilágítással is felszerelt, a pálya természetes füves borítású, önálló öntözőrendszerrel és fűtéssel. A két egymással átlós sarkában két mátrix kivetítő található. A vendégszektorokban 264 szurkoló foglalhat helyet. A hazai szektorok az A, B és D, míg a vendégszektor a C jelölésű területen található.

Jellemző Adat
Kategória UEFA III
Hivatalos befogadóképesség 2993 fő
Fedett ülőhelyek száma 2850
Skyboxok száma 9
Pályaburkolat Természetes fű
Fűtés Van
Öntözőrendszer Van
Villanyvilágítás Van
Kivetítők 2 db mátrix
Vendégszektor kapacitása 264 fő
A Várkerti Stadion modern külső és belső látképe

Nézőszámok és a kihasználtság elemzése

A Várkerti Stadion az NB I-ben a nézőszámok és a kihasználtság tekintetében is figyelemre méltó eredményeket ért el. A teljes bajnokságot vizsgálva 2271 néző volt az átlag a Várkertben, ami 75.86 százalékos kihasználtságnak felel meg. Az átlagnézőszám alapján a Kisvárda - miként a bajnoki versenyfutásban - a kilencedik helyen végzett, megelőzve a Honvédot, a Puskás Akadémiát és a Paksot. A kihasználtságot tekintve viszont toronymagasan az első helyen állt, ebben a mutatóban a Mezőkövesd lett a második 61.55%-kal. Nyilván mindkét helyezésnek a stadion viszonylag kis befogadóképessége az oka.

A bajnokság során a nézőszámok ingadozást mutattak a különböző szakaszokban. Az első körben (1-11. forduló) 2256 néző, a másodikban (12-22. forduló) 1859 néző volt az átlag a Kisvárda Master Good hazai mérkőzésein. A középső körös visszaesésnek nyilván az is az oka, hogy azok a fordulók a téli időszakra estek.

A bajnokság harmadik körében (23-33. forduló) játszott hazai mérkőzéseken (március 9.: Honvéd, március 30.: Ferencváros, április 13.: Diósgyőr, április 27.: Haladás és május 19.: Mezőkövesd) 95.53%-os volt a kisvárdai Várkerti Stadion kihasználtsága, amellyel az egész mezőnyben az abszolút első helyen zárt az újonc a Focifüggő felméréséből. Ebben az időszakban 2859 néző látogatta átlagban a csapat hazai mérkőzéseit. Az NB I-ben 3304 néző volt a mérkőzésenkénti átlagnézőszám, ami növekvő tendenciát mutat.

Bajnoki kör Fordulók száma Átlag nézőszám Kihasználtság (csak 3. kör)
Első kör 1-11. forduló 2256 fő -
Második kör 12-22. forduló 1859 fő -
Harmadik kör 23-33. forduló 2859 fő 95.53%
Teljes bajnokság átlaga - 2271 fő 75.86%
Szurkolók a Várkerti Stadion lelátóján egy teltházas mérkőzésen

A Várkerti Sporttelep - a második csapat otthona

Amellett, hogy a Várkerti Stadion a Kisvárda Master Good első csapatának otthona, a Várkerti Sporttelep ad otthont a megyei I. osztályú, majd az NB III-as szereplés lehetőségét kiharcoló második csapatnak. A játéktér természetes füves borítású, de nem rendelkezik sem öntözőrendszerrel sem pedig vízelvezető rendszerrel. A pálya elektronikus eredményjelzővel ellátott, villanyvilágítás azonban nincs kiépítve. A Várkerti Sportpálya befogadóképessége 2124 fő, 624 ülőhely és 1500 állóhely található a játéktér körül. A vendégek számára elkülönített szektor áll rendelkezésre a nyugati kapu mögött, körülbelül 130 ülőhellyel.

A létesítmény történelmi háttere

A Várkerti Stadion különlegessége abban rejlik, hogy az egykori külső várfalon belül került kialakításra, ezáltal a csapat otthona a szó szoros értelmében egy valódi erődítmény. A vár hadászati jelentősége a kuruc szabadságharc után elhanyagolható volt, ezért a 18. századtól állapota rohamosan romlott. A várromot már a 19. században parkkal vették körül és különböző szabadtéri programoknak adott otthont. A ma is használatos centerpálya 1954-ben került kialakításra, azóta játssza itt hazai mérkőzéseket Kisvárda futballcsapata, összekötve a város történelmi múltját a modern sportélettel.

Történelmi fotó Kisvárda váráról és a sportpálya korai kialakításáról

tags: #kisvardai #stadion #nezoszam

Népszerű bejegyzések:

GRC