Gödöllői Röplabda Club

A Vác FC kizárása az NB II-ből: Okok, szabályok és a klub újjáépítése

2026.06.21

A magyar labdarúgásban sajnos nem ritka, hogy egy-egy klub súlyos pénzügyi vagy adminisztratív problémák miatt nehéz helyzetbe kerül. A Vác FC esete, amely a 2012-2013-as szezonban kizárásra került az NB II-ből, jól szemlélteti az ilyen helyzetek komplexitását és a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) által alkalmazott szigorú szabályokat.

A 2013-as kizárás okai és körülményei

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) versenybizottsága elhalasztotta az NB II Keleti csoportjában szereplő Dunakanyar-Vác 2012-2013-as idényből hátralévő bajnoki mérkőzéseit, miközben kezdeményezte a licencétől március 25-én megfosztott klub kizárását a sorozatból. A másodosztályú éveknek 2013 elején az MLSZ kizáró határozata vetett véget.

A kizárás hátterében több súlyos probléma állt. A versenybizottság jogi és pénzügyi szabálytalanságokat is megállapított a február 20-án indított vizsgálata során. A legfőbb gondot az okozta, hogy a Dunakanyar-Vác játékosai február 23-án, a Videoton elleni Magyar Kupa negyeddöntő első mérkőzésén nem léptek pályára, mivel állításuk szerint Héger József tulajdonostól az ősz folyamán nem kaptak fizetést, de még felszerelést sem. Később a fehérváriak elleni visszavágóra, illetve az első három bajnoki mérkőzésre sem állt ki a csapat. A Vác a Magyar Kupa negyeddöntőjére nem állt ki a Videoton ellen, majd az első tavaszi fordulóban Orosházán elszenvedett vereséget követően három bajnoki mérkőzésen sem jelentek meg, mire az MLSZ a szabályok értelmében diszkvalifikálta és két osztállyal visszasorolta a Vácot. Az ügy hátterében tulajdonosi vita is állt Héger József, valamint az angol befektető, John Marshall között, ami tovább súlyosbította a klub helyzetét. A versenybizottság idézésére nem jelentek meg a Magyar Labdarúgó Szövetségben a másodosztályban szereplő Dunakanyar-Vác illetékesei, így megkezdődött a klub kizárásának folyamata.

A Vác FC kizárását kiváltó okok infografikája

Az MLSZ szabályai és a kizárás következményei

Az MLSZ szigorúan lép fel azokkal a klubokkal szemben, amelyek nem képesek teljesíteni a versenykiírásban foglalt kötelezettségeiket. Az MLSZ azért határozta el a lépést, mert a váciak három mérkőzésen nem álltak ki, ami a szabályok szerint automatikus kizárást von maga után.

Az MLSZ tájékoztatása szerint a kizárás jogerőre emelkedéséig az együttes soron következő mérkőzéseit elhalasztják. Amint a klubot hivatalosan is kizárják a versengésből, az elmaradt, illetve a fennmaradó találkozókat az ellenfeleknek 3-0-s eredménnyel írják jóvá. Ha a Dunakanyar-Vácot a fegyelmi vagy a versenybizottság végérvényesen kizárja az NB II-ből, az MLSZ a tizenhatodik, utolsó helyre sorolja, az őszi eredményei megmaradnak, a tavaszi idényben azonban az ellenfelek játék nélkül megkapják ellene a három pontot 3-0-s gólkülönbséggel. Ezzel biztossá vált, hogy a Vác lesz a keleti csoport egyik kiesője a majdani négy búcsúzó közül. Az általános szabályok értelmében kizárás esetén két osztállyal kell visszasorolni a vétkes klubot, ahogyan az élvonalból korábban kizárt FC Sopron esetében is történt, amely csak az NB III-ban szerepelhetett.

A Vác FC gazdag történelme és sikerei

Mielőtt a kizárás okozta nehézségeket részletesebben megvizsgálnánk, érdemes felidézni a Vác FC gazdag történelmét és kimagasló eredményeit, amelyek még fájóbbá teszik a klub mélyrepülését. A Vác 1899 júniusában alakult, de hivatalosan csak 1899 november 28-án lett bejegyezve. Nagyon kevés vidéki klub indult útjára már a XIX. században. A foci bár szerepel az első 5 szakosztály közt, első meccsüket csak 1904-ben játszották, szervezett bajnokságban pedig csak 1912-től szerepeltek és rögtön nyertek is.

A labdarúgó szakosztály létrejöttével egy időben pályaépítésbe is kezdtek, s a játéktér 1904. májusában el is készült. Az 1950-es években a második vonalban küzdött a klub, majd az 1961-es kiesést követően átmenetileg eltűnt Vác az ország futballtérképéről. 1967-re a régi Pokol Csárda mögötti pálya helyett megépült a ma is használt Ligeti Stadion, melynek pályaavató mérkőzésén a magyar válogatott 5-1-re verte a váci alakulatot.

1977-ben egy harmadosztályú bajnoki címmel foglalta el ismét helyét a Váci FC a másodosztályban. 1982-ben az átszervezések miatt két évre távozott a csapat a másodosztályból, azonban Both József vezetésével már 1984-ben egy bajnoki címmel tért oda vissza. Ezzel vette kezdetét a váci futball történetének legsikeresebb korszaka.

Az 1987-es másodosztályú ezüstéremnek köszönhetően 1987 őszén első pest-megyei csapatként megkezdhette szereplését az NB I-ben, ahol 13 évet töltött el. Ebben az időben állt a csapat mellé támogatóként a Samsung, mely évekig biztosította az első osztályú szereplés biztos anyagi hátterét. Az ismételt bennmaradásokat követően az első jelentősebb eredmény egy negyedik helyezés volt (1991), majd 1992-ben már ezüst éremig jutott a csapat. A következő idényben egy újabb bajnoki ezüst érem következett, majd 1994-ben elérte a váci futball legnagyobb eredményét: a Vác FC magyar bajnok lett 46 ponttal.

Ebben az évtizedben három Magyar Kupa döntőt is játszott a Vác, győznie azonban egyszer sem sikerült. Az első nemzetközi szereplés az akkorra már presztízsét vesztett Mitropa-kupán jutott a Vácnak. 1991 őszén az UEFA-kupában szerepelhetett a Vác, ahol a Dinamó Moszkvát odahaza 1-0 arányban sikerült legyőzni. Magyar bajnokként 1994 őszén a Bajnokok Ligája selejtezőjében is szerencsét próbálhatott a Vác, a Paris Saint Germain ellen. A nemzetközi szempontból is rendkívül eseménydús éveket 1995-ben egy rövid KEK szereplés zárta.

A Vác FC 1994-es bajnokcsapatának tablóképe

A Vác FC jelentős bajnoki címei és feljutásai a klub története során:

Év Bajnokság Eredmény
1913 NB II Bajnoki cím
1920 NB II Bajnoki cím
1921 NB II Bajnoki cím
1924 NB II Bajnoki cím
1937 NB II Bajnoki cím
1945 NB II Bajnoki cím
1946 NB II Bajnoki cím
1977 NB III Bajnoki cím, feljutás az NB II-be
1984 NB II Bajnoki cím
1994 NB I Magyar Bajnok
2006 NB II Bajnoki cím, feljutás az NB I-be
2015 NB III Bajnoki cím, feljutás az NB II-be
Ligeti Stadion Vácon

A kizárás utáni feltámadás és a legutóbbi visszaesés

A 2013-as kizárás ellenére a váci futballközösség és a város nagy erőket mozgósított a feltámadás érdekében. A Vác megvette a Dunakeszi Kinizsi indulási jogát a Pest-megyei I. osztályba, így 2013 augusztusában csaknem fél évszázad után ismét a megyei bajnokságban találta magát, a kispadon a két évtizeddel korábbi bajnokcsapat edzőjével, Csank Jánossal. A másodosztályú játékoskeret lényegében együtt maradt, olyan nevekkel, mint Palásthy Dávid, Tányéros Gergő, Rusvay Gergő, Gulyás Gábor és Zsolnai Richárd.

Ezek után nem meglepő, hogy a bajnokságot és a Pest-megyei Kupát is megnyerte a Vác. A kizárás megerősítette és összekovácsolta a váci futballközösséget, a nézőszám szinte magasabb volt, mint az NB II-ben. A Vác kiterjedt utánpótlás bázisa is együtt maradt, így 2014 őszén már ismét a harmadosztályban találjuk a Vácot, az újbóli feljutás szándékával. 2015 tavaszán a csapat megnyerte az NB III Közép-csoportját, így visszajutott az NB II-be, ahol stabil él- illetve középcsapatként szerepelt egészen a 2018/19-es szezon végéig.

Sajnos a nehézségek nem maradtak el teljesen. 2019 nyarán, egy jelentős káosz után John Marshall tulajdonos távozott a klubtól, a Vác VLSE lett a tulajdonosi jogok gyakorlója. A megfiatalított, váci gyökerű klub és csapat sajnos a 2019/20-as, csonka szezonban nem tudta megtartani másodosztályú tagságát, így a 2020/21-es kiírásban az NB III Közép-csoportjában szerepel. A 2019/20-as szezonban a kieső zónában, a 19. helyen álltak, csupán 4 ponttal, ami jól mutatta a klub akkori küzdelmét.

A Vác VLSE logója

Utánpótlás és jövőbeli tervek a Vác VLSE-nél

A klub a nehézségek ellenére is nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre. A Vác VLSE elnöke, Pető Tibor 2017 augusztusában felkérte az utánpótlás szakmai irányítására Baranya Istvánt és Both Józsefet. 2019 elejétől ismét új vezetés vette át a szakmai irányítást, a játékosként többszörös nagyválogatott Herédi Attila szakmai igazgatóként, míg a labdarúgóként az olimpiai válogatottságig jutó Steidl Sándor sportigazgatóként látott nagy lendülettel munkához a több mint 300 igazolt játékost, 16 utánpótlás csapatot, 22 edzőt (többségében volt váci labdarúgók) és 12 technikai munkatársat foglalkoztató Egyesületnél.

A bajnoki szezon előtt hosszú távú szakmai koncepciót dolgoztak ki, elsődleges célként jelölték meg a tehetségek egyéni képzését, a csapatok élvonalbeli szereplését és a lehető legtöbb saját nevelésű játékos szerepeltetését a felnőtt csapatban. Ez a kitartó munka és a jövőbe vetett hit ad reményt arra, hogy a Vác FC a kihívások ellenére is képes lesz újjáépíteni magát és ismét régi fényében tündökölni a magyar labdarúgásban.

tags: #kizarhatjak #a #vac #fc #az #nb2

Népszerű bejegyzések:

GRC