A Vác FC kizárása az NB II-ből: Okok, szabályok és a klub újjáépítése
A magyar labdarúgásban sajnos nem ritka, hogy egy-egy klub súlyos pénzügyi vagy adminisztratív problémák miatt nehéz helyzetbe kerül. A Vác FC esete, amely a 2012-2013-as szezonban kizárásra került az NB II-ből, jól szemlélteti az ilyen helyzetek komplexitását és a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) által alkalmazott szigorú szabályokat.
A 2013-as kizárás okai és körülményei
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) versenybizottsága elhalasztotta az NB II Keleti csoportjában szereplő Dunakanyar-Vác 2012-2013-as idényből hátralévő bajnoki mérkőzéseit, miközben kezdeményezte a licencétől március 25-én megfosztott klub kizárását a sorozatból. A másodosztályú éveknek 2013 elején az MLSZ kizáró határozata vetett véget.
A kizárás hátterében több súlyos probléma állt. A versenybizottság jogi és pénzügyi szabálytalanságokat is megállapított a február 20-án indított vizsgálata során. A legfőbb gondot az okozta, hogy a Dunakanyar-Vác játékosai február 23-án, a Videoton elleni Magyar Kupa negyeddöntő első mérkőzésén nem léptek pályára, mivel állításuk szerint Héger József tulajdonostól az ősz folyamán nem kaptak fizetést, de még felszerelést sem. Később a fehérváriak elleni visszavágóra, illetve az első három bajnoki mérkőzésre sem állt ki a csapat. A Vác a Magyar Kupa negyeddöntőjére nem állt ki a Videoton ellen, majd az első tavaszi fordulóban Orosházán elszenvedett vereséget követően három bajnoki mérkőzésen sem jelentek meg, mire az MLSZ a szabályok értelmében diszkvalifikálta és két osztállyal visszasorolta a Vácot. Az ügy hátterében tulajdonosi vita is állt Héger József, valamint az angol befektető, John Marshall között, ami tovább súlyosbította a klub helyzetét. A versenybizottság idézésére nem jelentek meg a Magyar Labdarúgó Szövetségben a másodosztályban szereplő Dunakanyar-Vác illetékesei, így megkezdődött a klub kizárásának folyamata.

Az MLSZ szabályai és a kizárás következményei
Az MLSZ szigorúan lép fel azokkal a klubokkal szemben, amelyek nem képesek teljesíteni a versenykiírásban foglalt kötelezettségeiket. Az MLSZ azért határozta el a lépést, mert a váciak három mérkőzésen nem álltak ki, ami a szabályok szerint automatikus kizárást von maga után.
Az MLSZ tájékoztatása szerint a kizárás jogerőre emelkedéséig az együttes soron következő mérkőzéseit elhalasztják. Amint a klubot hivatalosan is kizárják a versengésből, az elmaradt, illetve a fennmaradó találkozókat az ellenfeleknek 3-0-s eredménnyel írják jóvá. Ha a Dunakanyar-Vácot a fegyelmi vagy a versenybizottság végérvényesen kizárja az NB II-ből, az MLSZ a tizenhatodik, utolsó helyre sorolja, az őszi eredményei megmaradnak, a tavaszi idényben azonban az ellenfelek játék nélkül megkapják ellene a három pontot 3-0-s gólkülönbséggel. Ezzel biztossá vált, hogy a Vác lesz a keleti csoport egyik kiesője a majdani négy búcsúzó közül. Az általános szabályok értelmében kizárás esetén két osztállyal kell visszasorolni a vétkes klubot, ahogyan az élvonalból korábban kizárt FC Sopron esetében is történt, amely csak az NB III-ban szerepelhetett.
A Vác FC gazdag történelme és sikerei
Mielőtt a kizárás okozta nehézségeket részletesebben megvizsgálnánk, érdemes felidézni a Vác FC gazdag történelmét és kimagasló eredményeit, amelyek még fájóbbá teszik a klub mélyrepülését. A Vác 1899 júniusában alakult, de hivatalosan csak 1899 november 28-án lett bejegyezve. Nagyon kevés vidéki klub indult útjára már a XIX. században. A foci bár szerepel az első 5 szakosztály közt, első meccsüket csak 1904-ben játszották, szervezett bajnokságban pedig csak 1912-től szerepeltek és rögtön nyertek is.
A labdarúgó szakosztály létrejöttével egy időben pályaépítésbe is kezdtek, s a játéktér 1904. májusában el is készült. Az 1950-es években a második vonalban küzdött a klub, majd az 1961-es kiesést követően átmenetileg eltűnt Vác az ország futballtérképéről. 1967-re a régi Pokol Csárda mögötti pálya helyett megépült a ma is használt Ligeti Stadion, melynek pályaavató mérkőzésén a magyar válogatott 5-1-re verte a váci alakulatot.
1977-ben egy harmadosztályú bajnoki címmel foglalta el ismét helyét a Váci FC a másodosztályban. 1982-ben az átszervezések miatt két évre távozott a csapat a másodosztályból, azonban Both József vezetésével már 1984-ben egy bajnoki címmel tért oda vissza. Ezzel vette kezdetét a váci futball történetének legsikeresebb korszaka.
Az 1987-es másodosztályú ezüstéremnek köszönhetően 1987 őszén első pest-megyei csapatként megkezdhette szereplését az NB I-ben, ahol 13 évet töltött el. Ebben az időben állt a csapat mellé támogatóként a Samsung, mely évekig biztosította az első osztályú szereplés biztos anyagi hátterét. Az ismételt bennmaradásokat követően az első jelentősebb eredmény egy negyedik helyezés volt (1991), majd 1992-ben már ezüst éremig jutott a csapat. A következő idényben egy újabb bajnoki ezüst érem következett, majd 1994-ben elérte a váci futball legnagyobb eredményét: a Vác FC magyar bajnok lett 46 ponttal.
Ebben az évtizedben három Magyar Kupa döntőt is játszott a Vác, győznie azonban egyszer sem sikerült. Az első nemzetközi szereplés az akkorra már presztízsét vesztett Mitropa-kupán jutott a Vácnak. 1991 őszén az UEFA-kupában szerepelhetett a Vác, ahol a Dinamó Moszkvát odahaza 1-0 arányban sikerült legyőzni. Magyar bajnokként 1994 őszén a Bajnokok Ligája selejtezőjében is szerencsét próbálhatott a Vác, a Paris Saint Germain ellen. A nemzetközi szempontból is rendkívül eseménydús éveket 1995-ben egy rövid KEK szereplés zárta.

A Vác FC jelentős bajnoki címei és feljutásai a klub története során:
| Év | Bajnokság | Eredmény |
|---|---|---|
| 1913 | NB II | Bajnoki cím |
| 1920 | NB II | Bajnoki cím |
| 1921 | NB II | Bajnoki cím |
| 1924 | NB II | Bajnoki cím |
| 1937 | NB II | Bajnoki cím |
| 1945 | NB II | Bajnoki cím |
| 1946 | NB II | Bajnoki cím |
| 1977 | NB III | Bajnoki cím, feljutás az NB II-be |
| 1984 | NB II | Bajnoki cím |
| 1994 | NB I | Magyar Bajnok |
| 2006 | NB II | Bajnoki cím, feljutás az NB I-be |
| 2015 | NB III | Bajnoki cím, feljutás az NB II-be |

A kizárás utáni feltámadás és a legutóbbi visszaesés
A 2013-as kizárás ellenére a váci futballközösség és a város nagy erőket mozgósított a feltámadás érdekében. A Vác megvette a Dunakeszi Kinizsi indulási jogát a Pest-megyei I. osztályba, így 2013 augusztusában csaknem fél évszázad után ismét a megyei bajnokságban találta magát, a kispadon a két évtizeddel korábbi bajnokcsapat edzőjével, Csank Jánossal. A másodosztályú játékoskeret lényegében együtt maradt, olyan nevekkel, mint Palásthy Dávid, Tányéros Gergő, Rusvay Gergő, Gulyás Gábor és Zsolnai Richárd.
Ezek után nem meglepő, hogy a bajnokságot és a Pest-megyei Kupát is megnyerte a Vác. A kizárás megerősítette és összekovácsolta a váci futballközösséget, a nézőszám szinte magasabb volt, mint az NB II-ben. A Vác kiterjedt utánpótlás bázisa is együtt maradt, így 2014 őszén már ismét a harmadosztályban találjuk a Vácot, az újbóli feljutás szándékával. 2015 tavaszán a csapat megnyerte az NB III Közép-csoportját, így visszajutott az NB II-be, ahol stabil él- illetve középcsapatként szerepelt egészen a 2018/19-es szezon végéig.
Sajnos a nehézségek nem maradtak el teljesen. 2019 nyarán, egy jelentős káosz után John Marshall tulajdonos távozott a klubtól, a Vác VLSE lett a tulajdonosi jogok gyakorlója. A megfiatalított, váci gyökerű klub és csapat sajnos a 2019/20-as, csonka szezonban nem tudta megtartani másodosztályú tagságát, így a 2020/21-es kiírásban az NB III Közép-csoportjában szerepel. A 2019/20-as szezonban a kieső zónában, a 19. helyen álltak, csupán 4 ponttal, ami jól mutatta a klub akkori küzdelmét.

Utánpótlás és jövőbeli tervek a Vác VLSE-nél
A klub a nehézségek ellenére is nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre. A Vác VLSE elnöke, Pető Tibor 2017 augusztusában felkérte az utánpótlás szakmai irányítására Baranya Istvánt és Both Józsefet. 2019 elejétől ismét új vezetés vette át a szakmai irányítást, a játékosként többszörös nagyválogatott Herédi Attila szakmai igazgatóként, míg a labdarúgóként az olimpiai válogatottságig jutó Steidl Sándor sportigazgatóként látott nagy lendülettel munkához a több mint 300 igazolt játékost, 16 utánpótlás csapatot, 22 edzőt (többségében volt váci labdarúgók) és 12 technikai munkatársat foglalkoztató Egyesületnél.
A bajnoki szezon előtt hosszú távú szakmai koncepciót dolgoztak ki, elsődleges célként jelölték meg a tehetségek egyéni képzését, a csapatok élvonalbeli szereplését és a lehető legtöbb saját nevelésű játékos szerepeltetését a felnőtt csapatban. Ez a kitartó munka és a jövőbe vetett hit ad reményt arra, hogy a Vác FC a kihívások ellenére is képes lesz újjáépíteni magát és ismét régi fényében tündökölni a magyar labdarúgásban.
tags: #kizarhatjak #a #vac #fc #az #nb2





