Kocsis Ferenc 1891 Válogatott Labdarúgó Információk
A magyar sporttörténet korai szakaszában, a XIX. század végén számos sportegyesület alakult, melyek a hazai sportmozgalom úttörőinek számítottak. Ezen időszak eseményei, az úttörő klubok és sportolók tevékenysége jelentősen hozzájárultak a magyar sport alapjainak lerakásához.
Az MTK Megalakulása és Korai Évei
Kezdetben a Nemzeti Torna Egylet (NTE) dominált, amely porosz mintára szerveződött. Azonban 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek. Ez már önmagában is szentségtörésnek számított, de ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő.
A viadalt 1888 szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg, főrendezője Donáth Sándor volt. A versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, Kohn Arnoldot, Horner Ármint, Sachs Lipótot, Leitner Ármint, Klauber Izidort. A kortársak szerint remekül szervezett verseny volt, nyomtatott műsorfüzettel, belépőjegyekkel, sőt totalizatőrrel, ahogy akkor a fogadást hívták. Ugyanakkor kevés versenyző állt rajthoz és az eredmények sem voltak túl lelkesítőek. A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől, aki határozottan megtiltotta a hasonló versenyek rendezését az NTE színeiben a jövőben.
Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték. Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását. November 9-én Leitner Ármin lakásán már a későbbi alapítók nagy része jelen volt, mikor eldöntötték, hogy az 1888-adik év november havának 16. napján megalakítják az új egyesületet. 1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. A közgyűlés az elnöki tisztséget nem töltötte be, a tiszti kar azonban megalakult. Az első választmányi ülés legsürgetőbb teendőnek tagság toborzását, propaganda kifejtését és megfelelő klub helyiség megszerzését tartotta.
Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult, még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt. Az első még csonka év végére az alapítókon kívül Leitner Menyhér és Aladár, Totis Arnold, ifj. is a tagok között volt.
A Magyar Sport Versenyrendszere a XIX. Század Végén
A XIX. század végi magyar sport versenyrendszere meglehetősen idegen a mai kor embere számára. Nem volt még olimpiai bizottság, sportági szakszövetségek sem, és csapatok is csak alig. A pályák nem voltak szabványosítva, és nevetségesnek tűnő távokon rendeztek versenyeket, például 44 méteren. A szabályok sem voltak egységesek. Ilyen körülmények között az egyesületek házi versenyeket rendeztek saját tagjaik részére, illetve úgynevezett nyílt versenyek is voltak, ahol más egyletbeli versenyzők is elindulhattak. Nem voltak hivatalos országos bajnokságok, nem voltak hivatalos csúcsok.
Az MTK Első Sikerei és Fejlődése
Már az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg. Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Erre a posztra az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. Vermes Lajos a korszak egyik legismertebb sportolója, de még inkább sportvezetője és mecénása volt, aki palicsi birtokán a kornak megfelelő legmagasabb színvonalú sportpályákat tartotta fenn, ahol évente lebonyolításra került a korszak legjelentősebb magyarországi sporteseménye, a „Palicsi Olimpia”. Az elnökkel egyidejűleg alelnököt is választottak, e posztot Kükemezey Árpád nyerte el.
Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink: atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap: az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. A kor szokásának megfelelően több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Még ugyanebben az évben megrendezésre került klubunk második versenye, mely szeptember 15-én került sorra és programja már a kerékpározással is kiegészült. Ez volt az első verseny, melyen juniorok számára is rendeztek futamokat. Egyesületünk még egy éves sem volt, mikor Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. E csúcsokat sajnos a később megalakult szövetség nem hitelesítette.
A következő, 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ekkor született meg az MTK történetének első Európa csúcsa a Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen, ahol a 3000 méteres számban Tomcsák Géza győzött 42 perces idővel. Más sportolók, más sportágak is remekeltek: Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel, ezúttal 10 km-en, melyet szintén nem hitelesítettek utóbb. Kohn Arnold körül kialakult egy népes gyalogló csapat, amely megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Tornászaink közül ismét Müller Dávid emelkedett ki Palicson aratott újabb diadalával. Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is a kerékpározásban, az 54 kilométeres országúti versenyen.
Az MTK 1891-ben: Létesítmények és Új Szakosztályok
Az 1891-es év jelentős változásokat hozott az MTK életében, különösen az edzési lehetőségek és a sportági paletta bővülése terén. Korábban a klub nem rendelkezett tornateremmel, ami komoly nehézséget okozott. Emiatt még az éves közgyűlésen is volt javaslat az egyesület feloszlatására. Azonban ez a probléma hamarosan megoldódott. 1891-től az MTK a Ferencziek terén bérelt helyiséget, ami az egyesület első saját - bár meglehetősen szerény - otthona volt.
A fiatal egylet eredményeinek elismeréseként gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát sportolóinknak. Ez hatalmas előrelépés volt a felkészülési lehetőségeket tekintve. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezdett el foglalkozni az MTK. Megjelentek egyesületünkben a birkózók, vívók és súlyemelők is.
Nincsenek adatok arról, hogy segítette-e korábban edző az MTK sportolókat, de az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó lett, aki 1891-től vezette a tréningeket. Ő szervezte meg az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére. E tornát egy bankett követte.
További Rekordok és Bajnoki Címek a 19. Század Végén
1892-ben új elnöke volt az MTK-nak Porzsolt Gyula személyében. Az új elnök új szellemiséget hozott magával, és ő teremtette meg az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. A nevéhez fűződik, hogy a szokásos tavaszi és őszi viadalok mellett egy-két verseny helyett gazdag sportprogramot bonyolított az MTK. Ebből a gazdag programból is kiemelkedett két esemény. Az egyik az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, amely az első nyilvános úszóverseny volt Magyarországon. Lényegében innen datálhatjuk a versenyszerű úszás létrejöttét Magyarországon. Mai szemmel cseppet sem meglepő, hogy nők és gyermekek részére is szerveztek futamokat ezen a versenyen, akkoriban viszont ez már-már botrányos tettnek számított. E versenyen tűnt fel a gyermek kategória győzteseként későbbi klasszis úszónk, Deutsch Gyula. Még egy korszakos egyéniség pályafutása kezdődött ekkoriban.
Új művezető vette át az edzések irányítását Bockelberg Ede személyében, aki ama Bockelberg Ernő fia volt, aki nagyban hozzájárult az MTK megalakulásához. Bockelberg személyében a korszak legkiválóbb szakembere vette át sportolóink felkészítését.
Sportolóink 1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Atlétáink 19 csúcsot értek el, melyeken Kohn Arnold, Domenis Gyula, Beszédits Iván, Malcsiner Gyula, Freund Sándor, Grünvwald Márton, Sachs Lipót, Horváth István, Weisz Ármin és Kellner Gyula osztozott. Kerékpárosaink 5 csúcsát Schütz Ferenc, Holéczy István, Naschitz Rezső és Rottenbiller János érték el. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs is, melyet szintén Malcsiner Gyula ért el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel. Hamarosan mások is követték Malcsiner Gyulát.
Előbb értek el Európa- (Tomcsák 1893) és világcsúcsokat (Halmay 1904), mint magyar csúcsot. A XIX. század végi MTK-istáknak nem sokat kellett várni a bajnoki címekre. 1894 szeptember 24-én Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnokságát (egy angol mérföldes távon). Mégsem ő az MTK első országos bajnoka. Alig pár nappal megelőzte őt Deutsch Gyula, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Őket is megelőzte 1892. július 24-én Müller Dávid, aki palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is, de ez nem minősült hivatalos országos bajnokságnak.
Kiss Ferenc, A Birkózó Válogatott Kiemelkedő Tagja
A magyar sport történetében később is számos kiemelkedő sportoló tűnt fel. Példaként említhető Kiss Ferenc, aki a kötöttfogású birkózásban jeleskedett. Az 1966-tól a Kinizsi Músos, 1971-től a Budapest Honvéd, 1973-tól a Ganz-Mávag birkózója volt, Európa-bajnok tanítványaként. Kötöttfogású birkózásban versenyzett. Az 1972-es junior Európa-bajnokságon negyedik lett. 1973-tól 1984-ig szerepelt a magyar válogatottban. Minden eredményét a kötöttfogású birkózás 74 kg-os súlycsoportjában érte el. 1973-ban indult a világbajnokságon és az Eb-n, de eredménytelen maradt. 1976-ban ötödik helyezést ért el az Európa-bajnokságon. 1977-től súlycsoportjában a világ élvonalában volt. Pályafutása során egy olimpiai, három világbajnoki és négy Európa-bajnoki érmet nyert.
1986-ban végzett birkózóedzőként a Testnevelési Főiskolán és 1991-ben birkózó mesteredzői címet kapott. Visszavonulása után a Budapest Honvéd, 1988-tól az Újpesti Dózsa és az UTE (Újpesti Torna Egyesület), majd 1996-tól a Szegedi Birkózó Egyesület vezetőedzője lett. Később a kecskeméti birkózók felkészítését irányította. 1991-től 1993-ig a magyar kötöttfogású birkózóválogatott keretedzője is volt. 1995-ben a junior kötöttfogású csapat szövetségi kapitánya volt. 1999-ben ismét a szövetségi kapitány asszisztense lett. 2013-ban a Budapesti világbajnoksághoz kötődően a Best Western Hotel Hungária Báltermében került sor ünnepi vacsora keretében tíz sportember beiktatására a Hall of Fame tagjai közé.
tags: #kocsis #ferenc #1891 #valogatott #labdarugo
