Kökény Bea: Az FTC Kézilabda-Szakosztályának Ikonikus Alakja és Sportvezetője
Kökény Bea, vagy ahogy mindenki becézi, Köke, a magyar női kézilabdázás legutóbbi aranygenerációjának egyik emblematikus játékosa, akinek neve összeforrt a Ferencvárossal. Bár utoljára 2001-ben szerepelt tétmérkőzésen, az azóta eltelt évek során sem szakadt el a klubtól és a sportágtól.
Egy Európa-bajnok korábbi klasszis balátlövővel és irányítóval 50. születésnapja alkalmából beszélgettünk az ünneplésről, az emlékezetes sikerekről, az utánpótlásról és a Bajnokok Ligájában a Rosztov-Don elleni negyeddöntőre készülő felnőtt csapatról.

Korai évek és az Építőkben elért sikerek
Kökény Beatrix 1969. március 12-én született Budapesten. 12 esztendős korában kezdett el kézilabdázni az Építők csapatában, és már 17 évesen bemutatkozott a felnőtt csapatban. Kezdetben minden poszton megfordult, és határozottan emlékszik, hogy az első meccsén beállót játszott. Egy év alatt huszonöt centit nőtt, és ekkor lett irányító-átlövő.
19 esztendősen már a magyar válogatottban szerepelt, amelyben 1988. november 4-én játszotta első mérkőzését. Klubcsapata vezéreként 1989-ben magyar bajnok lett, a szezon végén pedig őt választották az év magyar kézilabdázójának. Egy évvel később az Építőkkel megvédte bajnoki címét. A szakosztály azonban 1991 februárjától már Hargita KC néven szerepelt tovább. Áprilisban a Bajnokcsapatok Európa Kupájában az elődöntő jelentette a végállomást, a bajnoki címet viszont sorozatban harmadszor is megnyerte, és másodszor lett az év kézilabdázója.
Amikor elkezdett kézilabdázni még nem volt magas, de utána egy év alatt huszonöt centit nőtt, és akkor lett irányító-átlövő. A pályán szinte teljes mértékben rá bízta a csapatot, a meccseken alig-alig instruált Németh András. Ehhez kellett az is, hogy a meccsek előtti héten alaposan felkészültek az ellenfelekből, megnézték a videókat, így játék közben szinte szabad kezet kapott.
A Ferencvárosban eltöltött legendás időszak
Pályafutása 1992-től a Ferencvárosban teljesedett ki, miután ebben az évben igazolt a klubhoz, egyszerre érkezve Németh Andrással. Édesapja, Kökény József is szerepelt az FTC VVK-győztes együttesében, ami talán nem véletlen. Kökény Bea elmondása szerint "tanult Fradista" ő, hiszen az első igazolása nem ide szólt, de abban a kilenc évben, amikor a klubnál kézilabdázott, valóban összefonódott a neve a Fradival, és mélyen elköteleződött a klubhoz.
Első szezonjában Magyar Kupát nyert, a Klubcsapatok Európa Kupájában pedig a döntőben csupán egy góllal maradtak alul a Walle Bremen ellen. A következő idényben viszont már bajnok és kupagyőztes lett a Fradival, a klubvezetés pedig júniusban az FTC örökös bajnoka címét adományozta neki.
Az 1994-95-ös bajnokság máig rendkívül emlékezetes a klub és a szakosztály történetében, ugyanis a csapat százszázalékos teljesítménnyel lett aranyérmes a bajnokságban és megnyerte a Magyar Kupát is. Sőt, Kökény Bea az év végén harmadik alkalommal kapta meg az év legjobbja díját. 1994 és 1997 között sorozatban négy alkalommal volt bajnok, és ötször nyert egymás után (1993-97) Magyar Kupát a Ferencvárossal, de utolsó, játékosként töltött szezonját (2001) is kupagyőzelemmel zárta.
Az FTC színeiben összesen 423 mérkőzésen 1299 gólt szerzett. 9-es számú mezét a klub visszavonultatta, így ezután senki nem fogja viselni a Fradiban a kilences mezt. A klubbal az európai kupákban nem tudott a csúcsra érni, az 1994-es KEK döntőben mindössze 1 találat hiányzott a boldogsághoz, ám a német Walle Bremen jobbnak bizonyult.
Az Elek Gyula Aréna építése után is a Fradi otthonának tekintette a helyszínt, hiszen 1997-ben épült fel az aréna, előtte öt éven át a "faházban" játszották a meccseket. Ebből is látszik, milyen mélyen gyökerezik a Fradizmus az életében. Ami a népszerűséget illeti, könnyű volt megbirkóznia vele, mert nem is gondolt bele ilyenekbe. Az 1995-ös hazai világbajnokságon szerzett ezüstérem után nagyon népszerű lett mindenki, akkor tényleg minden helyen megismerték, főleg úgy, hogy még nem volt ennyi médium, mint manapság.

Sikerek és kihívások a válogatottban
A magyar válogatottban összesen 245 alkalommal lépett pályára, ezzel az irányító poszton szereplő sportoló a 4. a magyar női örökrangsorban.
Kökény Bea az 1988-as, a válogatott számára nehéz időszakban került be a nemzeti csapatba, ami nem a legfényesebb korszaka volt a magyar kézilabdának. Nagyon büszke arra, honnan indultak és hol fejezhette be végül a válogatott pályafutását. Ez az időszak azzal kezdődött, hogy nem jutott ki a válogatott az 1988-as olimpiára, négy évvel korábban pedig nem vehetett részt a Los Angeles-i játékokon. Emiatt többen abbahagyták a játékot, nem vártak ki még egy olimpiai ciklust.
Egy jelentősen átalakult csapattal mentek a B-világbajnokságra 1989-ben, ahol az volt a kitűzött cél, hogy kvalifikálják magukat az 1990-es A-világbajnokságra. Ehelyett kiestek a C-vb mezőnyébe. Ott volt azon a litvániai C-világbajnokságon, ahol nem volt fűtés a szállodában Kaunasban, és a csarnokban is nagyon hideg volt. Ez egy nagyon különleges élmény volt számára, pláne a mai világból visszagondolva.
Ezt követően Laurencz László lett a szövetségi kapitány 1990-ben, aki addig az Építőkben volt az edzője. Ő kezdte el összerakni azt a csapatot, amelyik 1995-ben a hazai világbajnokságon ezüstérmes lett. Az 1994-es Eb-4. helyet követően az első csúcsot az 1995-96-os esztendők jelentették, vb-ezüsttel és olimpiai bronzéremmel. A 2000-es évből az olimpiai ezüst és az Európa-bajnoki arany jelenti a csúcsot.
A Sydney-i olimpiai döntő mindemellett fájdalmas emlék maradt számára, ahol a csapat 23-17-es vezetésről végül 27-31-re kikapott Dánia ellen. Kökény Bea elmondása szerint négyévente szokott fájni, amikor olimpia van, hogy lehetne olimpiai bajnok, és állhatna a neve alatt, hogy „olimpiai bajnok kézilabdázó” és nem az, hogy „olimpiai ezüstérmes kézilabdázó”, de emiatt nem sírja tele esténként a párnáját.
Mocsai Lajos irányítása alatt értek el a legnagyobb sikereket, aki a legeredményesebb magyar kézilabdaedző. Kökény Beatrix csapatkapitányként emelhette magasba az Európa-bajnoki címért járó tálat 2000 decemberében Romániában, ami méltó lezárása volt nemzeti csapatban eltöltött éveinek.

Visszavonulás és sportvezetői szerepvállalás
Maglódi Lajos, a Herz-FTC női kézilabda-csapatának technikai igazgatója sajtótájékoztatón jelentette be Kökény Beatrix hivatalos visszavonulását. Igazából ezt már az olimpia után megtette, de Németh András vezetőedző hívószavára visszatért még erre a szezonra a zöld-fehérekhez. Maglódi elmondta, hogy a méltán népszerű Köke az aktív játék befejezése után is marad a szakosztálynál, és az utánpótlás szakág vezetője lesz, valamint a csapat menedzselése lesz a feladata. A világválogatottban is megfordult klasszist méltó körülmények között búcsúztatta a legnépszerűbb magyar klub. A tájékoztatón maga a búcsúzó szólt, aki elmondta, nagyon meghatódott, miután megtudta, hogy mezét visszavonultatják.
Kökény Bea a visszavonulása óta az FTC kézilabda-utánpótlás szakágvezetője és menedzsere lett, 2014-től pedig szakosztályvezetőként dolgozik a Ferencvárosnál. Jó ideje az utánpótlás-képzésért felelős sportvezetőként dolgozik, így jól látja, hogyan alakult át a sportolók és az edzők kapcsolata az elmúlt évtizedekben, és hogy mennyire mások hozzájuk képest a mai fiatalok.
Nagyon örül azoknak, akik magyar példaképeket választanak maguknak, ebből is látszik, hogy milyen erős nálunk a női szakág. Üzenete a legkisebbeknek, hogy kezdetben igenis legyenek példaképeik és igyekezzenek megvalósítani, hogy nekik is szép pályafutásuk legyen és valósítsák meg önmagukat. Sokat változott a társadalom, és a fiatalokat nem könnyű rávenni arra, hogy ha eredményt akarnak, akkor bizony bele kell állni a munkába.
Ami a jelenlegi felnőtt csapatot illeti, az év elején nagyon pesszimista volt a Bajnokok Ligája Final Fourjába jutással kapcsolatban. Aztán látva a mérkőzéseket, nagyszerűen kézilabdáztak, és megmutatták, hogy a Győr ellen is tudnak jól játszani és pontokat csenni tőlük. Mindkét döntetlen nagyon szép eredmény volt, így már úgy gondolja, hogy bárkit meg tudnak verni. A Rosztov ellen 50-50 százalék az esély a továbbjutásra, bízva abban, hogy a csapat szerencsésebb lesz, és végre megtörik a rossz sorozat, azaz ott lesznek a négyes döntőben.

Magánélet és család
Kökény Beatrix férjével, Imre Géza négyszeres világ- és hatszoros Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívóval az atlantai olimpia óta alkotnak egy párt. Ők is jól tudják, milyen érzés a legnagyobb siker kapujában állni, és elbukni. Kökény hónapokig gyötrődött amiatt, hogy a befektetett rengeteg munka ellenére „csak” az ezüstérem jött össze a sydney-i olimpián, és bár az emiatt fel-feltörő rossz érzések elhomályosultak a gyerekeik születésével, „négyévente eszünkbe jut, hogy de jó lenne egy aranyérem a családban”.
A délelőtti születésnapot szűkebb családi körben tölti, elmennek ebédelni, a gyerekek örülhetnek, mert nem kell iskolába menniük. Este pedig jönnek a barátok és lesz egy kis ünneplés. Kökény Bea szeretné, ha a következő évekre is ilyen boldog maradna az élete, mint ahogy akkor kívánta, amikor abbahagyta a kézilabdát.
Gyermekeik a Ferencvárosban kézilabdáznak, Bence NB I-es jobbszélső, junior Európa-bajnoki 5. helyezett, Szofi kapus, ifjúsági Európa-bajnok. Fiatuk, Imre Bence nagyon fiatalon, 22 évesen került ki Kielbe. Szerette volna kipróbálni magát, és bár fiatal, az ő korában ott már bőven játszanak a Bundesligában, amit semmihez sem lehet hasonlítani, és ahol hétről hétre kőkemény meccseket játszanak.
Kökény Bea főbb eredményei
Kökény Beatrix pályafutása során számos kiemelkedő sikert ért el, mind klub-, mind válogatott szinten.
| Eredmény típusa | Év | Helyezés / Esemény |
|---|---|---|
| Olimpia | 2000 (Sydney) | Ezüstérem |
| Olimpia | 1996 (Atlanta) | Bronzérem |
| Világbajnokság | 1995 (Ausztria, Magyarország) | Ezüstérem |
| Európa-bajnokság | 2000 (Románia) | Aranyérem |
| Európa-bajnokság | 1998 (Hollandia) | Bronzérem |
| Magyar Bajnokság | 1989, 1990, 1991 (Építők/Hargita KC) | 8x bajnok |
| Magyar Bajnokság | 1994, 1995, 1996, 1997, 2000 (FTC) | 5x bajnok (ebből 100%-os teljesítménnyel 1995-ben) |
| Magyar Kupa | 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 2001 | 7x kupagyőztes |
| KEK | 1994 | 2. helyezés (döntő) |
| Az Év magyar kézilabdázója | 1989, 1991, 1995 | 3x díjazott |





