Czibor Zoltán, az Aranycsapat legendás balszélsőjének életútja
Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23. - Győr, 1997. szeptember 1.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja volt. A legendás balszélső élete Komáromhoz kötődött, ahol felnőtt, élete utolsó éveit töltötte, Magyarországra történt hazatérése után. Emlékét Komáromban szobor és sporttelep is őrzi.
Czibor Zoltán lázadó természetű, bohém, de rendkívüli labdarúgó volt, sokak szerint az Aranycsapat legzseniálisabb tagja. Már 1948-ban eligazolt a Ferencvároshoz, és új helyén azonnal magyar bajnokságot nyert. Ebben a szezonban sikert sikerre halmoztak a zöld-fehérek, s összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végén a Ferencváros 11 pontos előnnyel bajnok lett, s 30 mérkőzésen 140(!) gólt szerzett. Ebből a 140-ből Czibor balszélső létére 15 találatot jegyzett. Czibor a szezon összes mérkőzésén pályára lépett, s fiatal kora ellenére a magyar élvonal legjobb balszélsője lett.
1950-ben Budai II László és Kocsis Sándor az államvédelem nyomására a korszak sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz kellett, hogy igazoljon. Czibor azonban - vagy ahogyan becézték, a „Bolond”, a „Rongylábú” - inkább a Csepelhez ment, mert az a munkásosztály együttesének számított, azt remélte, ott megmaradhat. Végül aztán Farkas Mihály honvédelmi miniszter közbelépett, behívót küldött neki, ezért mégiscsak Kispesten kötött ki. Ott először második lett, 1954-ben és 1955-ben azonban bajnokságot nyert úgy, hogy 21 mérkőzésen 20 találatot ért el és magyar gólkirály lett.
A magyar válogatott címeres mezét először 1949. május 8-án a Magyarország - Ausztria 6:1-es mérkőzésen, utoljára pedig szintén Ausztria ellen, itthon, 1956. november 23-án viselte. Czibor Zoltán a magyar labdarúgó-válogatottban 1949-től 1956-ig 43 fellépésen 17 gólt ért el. Czibor - Puskás Ferenchez hasonlóan - az olimpiai döntőben és a világbajnoki fináléban is eredményes volt. Utolsó gólját címeres mezben egy hónappal a forradalom kitörése előtt, 1956. szeptember 23-án Moszkvában szerezte a Szovjetunió ellen. Czibor Zoltán 1952-ben olimpiai bajnok lett, egy évvel később Európa-kupát nyert, majd az 1954-es világbajnokságról ezüstéremmel tért haza.
A Budapesti Honvéd csapata 1956. november elején Bécsbe utazott azért, hogy lekösse az Athletic Bilbao elleni mérkőzést, és további turnékat is szervezhessen. A turné befejeztével Sárosi György egykori labdarúgó Czibort Olaszországba invitálta, az AS Rómához le is szerződtette. Ugyanekkor lépett érvénybe az MLSZ és a FIFA eltiltása, Olaszországban pedig megtiltották a külföldi játékosok leigazolását, így, bár már elfoglalta az AS Róma által rendelkezésére bocsátott lakást, a klub felbontotta a szerződést és felszólították, hogy hagyja el a lakást. Olaszországban több klubot felkeresett, de a rendelkezések miatt Olaszországban nem szerződtethették. Ez idő alatt Kubala László sietett segítségére, kifizette adósságait és vállalta költségeit. Kubala akkor a Barcelona csapatában futballozott, Barcelonába invitálta Czibort.
A kiváló támadót 1957-ben leigazolta az AS Roma, viszont az eltiltás miatt a szerződés meghiúsult. A büntetés letelte után, 1958-ban Kubala László közbenjárásával került - Kocsissal - az FC Barcelonához. Czibor három éven át erősítette a katalán sztárklubot. Ez idő alatt kétszer volt spanyol bajnok, nyert spanyol kupát és Vásárvárosok Kupáját (VVK). Az 1958-1960-as VVK-döntő gól nélküli első felvonása után a második mérkőzésén Czibor Zoltán duplázott, aminek köszönhetően Barcelona 4-1-re verte az angol Birmingham Cityt.
Czibor Zoltán 1956-os forradalom és a szabadságharc vérbefojtását követően nem tért vissza Magyarországra a kispestiek dél-amerikai túrájáról. Barcelonában telepedett le, megnyitotta a Kék Duna nevű kocsmáját, fiával vezette, gyakorlatilag ebből élt. 1990-ben visszatért Magyarországra, Komáromba. Megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt.
Az FC Barcelonától 1961-ben távozott. Ezután a városi rivális Espanyolnál és a CE Europánál rúgta a bőrt, rövid ideig megfordult a svájci FC Baselben, majd 1963-ban osztrák bajnokságot és kupát nyert az Austria Wien labdarúgójaként. Ezt követően a katalán L’Hospitalet gárdáját erősítette, a pályafutását pedig Kanadában fejezte be.
Utolsó éveiben prosztatarákot és áttétet diagnosztizáltak nála. 1995-ben megkapta a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjét. Első felesége Gergely Írisz, akivel 1950-ben a Szent István bazilikában házasodtak össze. 1966-ban váltak el. Három gyermekük, Írisz (1951-2022), Erzsébet és Zoltán Magyarországon született, iker lányaik, Emese és Ildikó már a spanyolországi emigráció idején. Zoltán fia 6 éves korában egy liftbalesetben elveszítette egyik lábát. Később tíz évig élt együtt egy katalán nővel, Carmennel.
2022. szeptemberében rengetegen érkeztek a Czibor Zoltán Városi Sporttelephez. Többek között megjelent és beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Szöllősi György, a Magyar Futballhagyományok nagykövete, a Nemzeti Sport főszerkesztője. Dr. Molnár Attila polgármester úgy vélte, a megemlékezés jól mutatja, milyen közösségformáló ereje van Czibor Zoltánnak a mai napig. Az ünnepség után a Külügyminisztérium csapata Komárom Város csapatával mérte össze tudását.
2011. november 25-én a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján a MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjaként Czibor Zoltán is felkerült. Tóth II Józseffel közös szobra áll a Csepel SC Béke téri stadionja előtt.
Czibor Zoltán (felső sorban jobbról a harmadik) a címert eltávolító Bp. Honvéd csapatában 1956. november 29-én a Santiago Bernabéu Stadionban, a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen (5-5).
Czibor Zoltán szobránál is tiszteletüket tették, ahol szintén koszorút helyeztek el. A legendás balszélső Komáromban kezdett focizni, majd az emigráció évei után hazatért Komáromba, ahol haláláig élt.
Czibor Zoltán 68 esztendősen, 1997-ben halt meg, Komáromban nyugszik.
NÉVJEGY: CZIBOR ZOLTÁN
- Született: 1929. augusztus 23., Kaposvár
- Elhunyt: 1997. szeptember 1., Győr
- Posztja: támadó
- Válogatottság/gól: 43/17 (1949-1956)
- Csapatai: Komáromi AC/Komáromi MÁV (1942-1948), Ferencvárosi TC/ÉDOSZ SE (1948-1950), Csepeli Vasas (1951-1952), Bp. Honvéd (1953-1956), FC Barcelona (spanyol, 1958-1961), Espanyol (spanyol, 1961-1962), CE Europa (spanyol, 1962), FC Basel (svájci, 1962), Austria Wien (osztrák, 1963), L’Hospitalet (spanyol, 1963-1964), Hamilton Steel (kanadai, 1964), Toronto City (kanadai, 1965)
- Kiemelkedő eredményei: világbajnoki ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa-kupa-győztes (1948-1953), Európa-kupa 2.
tags: #komarom #czibor #zoltan #olimpiai #bajnok #labdarugo
