Görög Labdarúgók Magyarországon: Szokratesz Lazaridisz Komló Évei és a Hagyaték

A görög labdarúgás története tele van fordulatokkal és identitáskereséssel, ám a magyar futballrajongók számára különleges fejezetet képviselnek azok a görög származású játékosok, akik a negyvenes évek végi polgárháború menekültjeiként kerültek Magyarországra, és itt találták meg sportolói karrierjüket. Ezen tehetségek közül kiemelkedik Szokratesz Lazaridisz, aki a Komlói Bányász színeiben is letette névjegyét, hozzájárulva a magyar labdarúgás gazdag történetéhez.

A Görög Menekültek Érkezése és Integrációja Magyarországon

1948-ban még javában folyt a görögországi polgárháború, amikor a Görögországi Kommunista Párt határozata alapján megkezdődött a bombázott falvak, veszélyesnek minősített körzetek lakosságának - elsősorban a nőknek, gyermekeknek és időseknek - a kimenekítése a szomszédos Albániába, majd onnan Kelet-Európa különböző országaiba. A Demokratikus Hadsereg 1949 augusztusában végső vereséget szenvedett a kormányerőktől, utolsó bázisait, városait is elveszítette; a vereség újabb menekülési hullámot indított el. Becslések szerint összesen mintegy 120 ezer ember hagyta el Görögországot a negyvenes évek végén, menekülve a háború borzalmai, illetve a győztes kormányerők megtorló akciói elől.

Az ötvenes évek végéig a menekült görögök zárt, kolóniaszerű telepeket alkottak, Magyarországon ilyen volt a Dohánygyár, illetve a Fejér megyei Beloiannisz község, de egyes lakótelepeken is kialakultak „görög házak” - a görögök és a magyarok között a társadalmi érintkezés ebben az időszakban még kifejezetten alacsony fokú volt. Témánk szempontjából a zárt közösségek felbomlása, a negyvenes években, illetve a már Magyarországon, az ötvenes években született fiatalok integrálódása döntő jelentőségű. A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének 1985-ös adatai szerint a Magyarországon élő görögök száma az ötvenes évekre elérte a 9000 főt. Bár ez az adat nem minősíthető száz százalékig pontosnak, érzékelteti, hogy komoly létszámú csoportról van szó.

Szokratesz Lazaridisz: Egy Görög Tehetség Komlón

Lazaridisz Szokratesz 1940. június 15-én született a görögországi Visinában. Négy testvérével és édesapjával menekült Magyarországra. Labdarúgó pályafutásának kezdeteiről már Magyarországon értesülhetünk: „már akkor is látszott, hogy van érzéke a labdarúgáshoz, amikor Balatonalmádi rétein üldözte a rongylabdát." Az iparitanuló iskola csapatában, Unti Lajos edző keze alatt pedig egyre jobban bontogatta szárnyait. Csaknem minden mérkőzésen rúgott gólt, s még az iparitanulók országos válogatottjába is bekerült. Az emlékezetes siófoki mérkőzésen két gólt suvasztott a bolgárok hálójába.

Ezt követően válaszúthoz érkezett: Újpesti Dózsa vagy Bp. Előre? A Sport utcaiak csapatába ment, s nem bánta meg. Lőrincz Emil, a Vasas egykori játékosa, az Előre ügybuzgó edzője különösen sokat foglalkozott vele. Amikor az Előréhez került, először a tartalék csapatban játszott, ahol 4 gólt rúgott a Dél-Budai Spartacusnak. A második héten már a legjobbak között kapott helyet. Az 1959-60-as szezonban Lazaridisz már 16 mérkőzésen kapott helyet az Előre csatársorában, 8 góllal hálálta meg a bizalmat. Az NB II-ben az Előre színeiben 61 NB II-es mérkőzésen lépett pályára, 16 gólt szerezve.

1962-63 végén a másodosztály átszervezése következtében az Előre a harmadosztályba sorolódott. Lazaridisz ide is követte csapatát, majd az 1963-ban harmadosztálynak számító NB II-ből igazolta le az év végén az NB I-es Komlói Bányász. 1966-ban már a Komló alapembere volt - csatárból azonban időközben balhátvéddé avanzsált, mutatva sokoldalúságát és alkalmazkodóképességét a magyar futballban.

Más Görög Származású Játékosok a Magyar Futballban

Szokratesz Lazaridisz esete nem egyedülálló. Számos görög származású labdarúgó hagyott mély nyomot a magyar klubcsapatokban. Pályafutásuk a görög menekültek generációjának beilleszkedését és tehetségét tükrözi.

Nikos Gioutsos 1941. április 16-án született Kastoriában, és 7-8 éves gyermekként menekült szüleivel együtt Magyarországra. A Csepelben kezdett futballozni, ahol a másodosztályban mutatkozott be. Már első mérkőzésén góllal vette ki a részét az ellenfél 5-0 arányú legyőzéséből, lényegében azonnal kiszorítva a csatársorból a korábbi jobbösszekötőt, az NB I-et megjárt Csordást. Gioutsos az NB I-be jutott Csepelben is alapember maradt, 1963-ban 12 meccsen 5 gólt, 1964-ben pedig 23 mérkőzésen 6 gólt szerzett. Később a görög labdarúgó válogatott színeiben is pályára lépett, az Olympiakosz Pireus játékosa lett, ahol négyszeres görög bajnok és háromszoros görög kupagyőztes lett, Bukovi Márton edzősége alatt az Olympiakosz „aranycsapatának” tagjaként.

A még Görögországban született nemzedékhez tartozik a Csepel egy másik görög származású játékosa, Dinopulosz Timeosz is. Dinopulosz 1943. augusztus 9-én született Görögországban. A Ganz-MÁVAG csapatában találkozunk először a nevével az 1961-62-es szezonban, ahol 11 mérkőzésen 1 gólt szerzett. Gioutsoshoz hasonlóan legtöbbször először jobbösszekötőt, majd középcsatárt játszó Dinopulosz 1965-ig játszott az NB II-es klubban. Az NB II-ben mutatott formáját az élvonalban sajnos nem tudta elérni, a Csepel csatársorába mindössze négyszer fért be.

Dinopulosz Hárisz (Dinopulosz II) az 1946-os születésű, a Ganz-MÁVÁG egyik alapembereként szerepelt az 1968-as és 1969-es szezonban, 20, illetve 23 mérkőzésen lépve pályára. Később a III. kerületi TTVE-ben is játszott.

Dumasz Atanaszisz 1964-ben igazolt a Székesfehérvári VT Vasas csapatához a Budapest-bajnokságban szereplő Olimposz Petőfiből. A balszélső posztján szereplő játékos első NB IB-s mérkőzését a Borsodi Bányász ellen játszotta.

Csacsosz Dimitriszről még kevesebbet tudunk: 1962-63-ban a Kőbányai Lombik csapatában tűnt fel az NB II-ben. A jobbösszekötőt és jobboldali középpályást játszó Csacsosz a szezonban 15 mérkőzésen lépett pályára.

Görög származású labdarúgók Magyarországon (válogatás)

A Görög Labdarúgás Új Korszaka és a Fiatal Tehetségek

Miután évekig sodródott szakmai jövőkép és utánpótlás nélkül, a hellén labdarúgás radikális irányváltással kezdte újraépíteni önmagát. A szövetségi reformok, a modern képzési modell, a kötelező fiatal kvóták és a nemzeti edzőközpont mind egy tudatos vízió részei. Az eredmények pedig máris látszanak a görög futballban: fiatal tehetségek tűnnek fel, a válogatott pedig újra versenyképes.

A szövetség célja világos: újraértelmezni a görög futball identitását - nem másolva, hanem saját hagyományaira építve. A program nem pusztán hangzatos dokumentum, hanem konkrét intézkedések sorozata. Ezek közül a legfontosabbak: a Görög Kupában kötelező legalább egy 21 éven aluli játékos kezdőként való szerepeltetése, a harmadosztályban (Gamma Ethniki) legalább két görög származású játékosnak a kezdőben kell lennie, a másodosztályban (Super League 2) bővített kvótát vezettek be a hazai fiatalok számára, valamint országos edzőközpont is épül a válogatottak és az edzőképzés igényeire szabva.

A görög utánpótlás-fejlesztés nemcsak elméleti reformokra épül: az elmúlt években olyan infrastrukturális és oktatási bázis jött létre, amely hosszú távon biztosíthatja a fejlődés fenntarthatóságát: segíti a szakmai továbbképzést és a képzési standardok egységesítését, támogatja az innovatív edzésmódszerek bevezetését, előmozdítja a tudásmegosztást és a szakmai hálózatépítést a klubok és régiós központok között, valamint biztosítja a modern technológiák - például videóanalitika, teljesítménymonitorozás és adatalapú döntéshozatal - integrálását a képzési folyamatokba. A legfontosabb mérföldkő a 2025-ben megnyílt, Paianiában található nemzeti edzőközpont, amelyet FIFA- és UEFA-támogatással hoztak létre. Ez lett az összes korosztályos és felnőttválogatott bázisa, és az elitképzés, az edzőtovábbképzés és a módszertani fejlesztések központja is.

Az Első Jelek: Már Jönnek Az Eredmények

Az Olimpiakosz U19-es csapata történelmet írt az UEFA Youth League megnyerésével - a döntőben 3-0-ra győzte le az AC Milant, az egyenes kieséses szakaszban pedig a Bayern Münchent és az Intert is búcsúztatta. Szintén az új modell sikerét jelzi, hogy a PAOK akadémiája az egyik legfőbb nevelőműhellyé vált: az elmúlt néhány évben folyamatosan épít be 18-20 éves játékosokat a felnőtt keretbe. Mellettük pedig a ligában elszórtan is akadnak tehetségek, akiknek köszönhetően egy igen kiemelkedő generáció kezdi megvetni a lábát a felnőtt válogatottban.

Kapusposzton az Olimpiakosz saját nevelésű játékosa, Kosztantínosz Tzolakisz (2002) egyre stabilabban őrzi a pireusziak kapuját, és már bemutatkozott a görög A-válogatottban is. Mellette a Lazióban szereplő Hrisztosz Mandasz (2003) szintén az új generáció egyik fontos alakja. A védelemben különösen figyelemre méltó Kosztantínosz Kulirakisz (2003), aki a PAOK akadémiájáról került a felnőttek közé, alapember lett Szalonikiben, majd a Wolfsburghoz igazolt, ahol már a Bundesligában is rendszeresen kezd. A 2004-es születésű Alexiosz Kalojeropulosz szintén az Olimpiakosz utánpótlásából került ki, és jelenleg az U21-es válogatott egyik stabil pontja.

Középpályán az új éra egyik legnagyobb tehetsége a Genkben pallérozódó, 2007-es születésű Kosztantínosz Karetszasz, aki belga-görög kettős állampolgárként a hellén válogatást választotta, és már 17 évesen bemutatkozott a belga élvonalban. Mellette a PAOK irányítója, Jánnisz Konsztantéliasz (2003), valamint az Olimpiakosz 18 éves karmestere, Hrisztosz Mouzakitisz is komoly jövő előtt áll. A támadósorban nemzetközi rutinnal rendelkezik Hrisztosz Tzolisz (2002). Mellette a Brightonnál edződő fiatal páros, a 2006-os születésű Sztefanosz Tzimasz és a 2007-es Harálambosz Kosztulasz akár egy jövőbeli válogatott támadókettőst is alkothatnak.

Jovanovics és a Jövőkép

A görög válogatott irányítását 2024 óta Ivan Jovanovics látja el. A szerb származású szakember hatalmas rutinnal rendelkezik, és jól ismeri a görög klubrendszert, a helyi futballkultúrát és a játékosállományt. Kinevezése Marco Rossi magyarországi pályájára emlékeztet: egy külföldi edző, aki hiteles belső ismeretekkel rendelkezik, és képes tartós szemléletváltást elérni. Jovanovics vezetésével a görög válogatott szervezettebbé vált, és játékstílusa jobban illeszkedik az utánpótlásból érkező fiatalok profiljához. A Nemzetek Ligája B divíziójában még az angolokat is legyőzte, majd a Skócia elleni rájátszásban kivívta a feljutást az A-divízióba. A visszavágón aratott győzelemkor a kezdőcsapat átlagéletkora 23 év alatt volt - ilyen fiatal görög válogatottra évtizedek óta nem volt példa.

A 62 éves szövetségi kapitány irányításával a görög futball valóban új pályára állhat - nemcsak a rendszer, a képzés és a filozófia, hanem a válogatott szintjén is. Az edzőképzéstől az infrastruktúrán át a klubok szintjén zajló tehetséggondozásig minden eddiginél tudatosabb építkezés zajlik. Ennek köszönhetően a fiatalok egyre magasabb szintre jutnak el - és a nemzeti csapat is profitál belőlük. A kérdés most már csak az: tartós marad-e a lendület, és sikerül-e hosszú távon is versenyképes, saját nevelésű játékosokra épülő válogatottat működtetni? Ha igen, akkor az ezredforduló utáni Eb-csoda után ismét korszakos áttörésről beszélhetünk - ezúttal azonban már nem véletlenül, hanem rendszerszinten.

Görög Labdarúgók Magyarországon: Szokratesz Lazaridisz Komló Évei és a Hagyaték

A görög labdarúgás története tele van fordulatokkal és identitáskereséssel, ám a magyar futballrajongók számára különleges fejezetet képviselnek azok a görög származású játékosok, akik a negyvenes évek végi polgárháború menekültjeiként kerültek Magyarországra, és itt találták meg sportolói karrierjüket. Ezen tehetségek közül kiemelkedik Szokratesz Lazaridisz, aki a Komlói Bányász színeiben is letette névjegyét, hozzájárulva a magyar labdarúgás gazdag történetéhez.

A Görög Menekültek Érkezése és Integrációja Magyarországon

1948-ban még javában folyt a görögországi polgárháború, amikor a Görögországi Kommunista Párt határozata alapján megkezdődött a bombázott falvak, veszélyesnek minősített körzetek lakosságának - elsősorban a nőknek, gyermekeknek és időseknek - a kimenekítése a szomszédos Albániába, majd onnan Kelet-Európa különböző országaiba. A Demokratikus Hadsereg 1949 augusztusában végső vereséget szenvedett a kormányerőktől, utolsó bázisait, városait is elveszítette; a vereség újabb menekülési hullámot indított el. Becslések szerint összesen mintegy 120 ezer ember hagyta el Görögországot a negyvenes évek végén, menekülve a háború borzalmai, illetve a győztes kormányerők megtorló akciói elől.

Az ötvenes évek végéig a menekült görögök zárt, kolóniaszerű telepeket alkottak, Magyarországon ilyen volt a Dohánygyár, illetve a Fejér megyei Beloiannisz község, de egyes lakótelepeken is kialakultak „görög házak” - a görögök és a magyarok között a társadalmi érintkezés ebben az időszakban még kifejezetten alacsony fokú volt. Témánk szempontjából a zárt közösségek felbomlása, a negyvenes években, illetve a már Magyarországon, az ötvenes években született fiatalok integrálódása döntő jelentőségű. A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének 1985-ös adatai szerint a Magyarországon élő görögök száma az ötvenes évekre elérte a 9000 főt. Bár ez az adat nem minősíthető száz százalékig pontosnak, érzékelteti, hogy komoly létszámú csoportról van szó.

Szokratesz Lazaridisz: Egy Görög Tehetség Komlón

Lazaridisz Szokratesz 1940. június 15-én született a görögországi Visinában. Négy testvérével és édesapjával menekült Magyarországra. Labdarúgó pályafutásának kezdeteiről már Magyarországon értesülhetünk: „már akkor is látszott, hogy van érzéke a labdarúgáshoz, amikor Balatonalmádi rétein üldözte a rongylabdát." Az iparitanuló iskola csapatában, Unti Lajos edző keze alatt pedig egyre jobban bontogatta szárnyait. Csaknem minden mérkőzésen rúgott gólt, s még az iparitanulók országos válogatottjába is bekerült. Az emlékezetes siófoki mérkőzésen két gólt suvasztott a bolgárok hálójába.

Ezt követően válaszúthoz érkezett: Újpesti Dózsa vagy Bp. Előre? A Sport utcaiak csapatába ment, s nem bánta meg. Lőrincz Emil, a Vasas egykori játékosa, az Előre ügybuzgó edzője különösen sokat foglalkozik vele. Amikor az Előréhez került, először a tartalék csapatban játszott, ahol 4 gólt rúgott a Dél-Budai Spartacusnak. A második héten már a legjobbak között kapott helyet. Az 1959-60-as szezonban Lazaridisz már 16 mérkőzésen kapott helyet az Előre csatársorában, 8 góllal hálálta meg a bizalmat. Az NB II-ben az Előre színeiben 61 NB II-es mérkőzésen lépett pályára, 16 gólt szerezve.

1962-63 végén a másodosztály átszervezése következtében az Előre a harmadosztályba sorolódott. Lazaridisz ide is követte csapatát, majd az 1963-ban harmadosztálynak számító NB II-ből igazolta le az év végén az NB I-es Komlói Bányász. 1966-ban már a Komló alapembere volt - csatárból azonban időközben balhátvéddé avanzsált, mutatva sokoldalúságát és alkalmazkodóképességét a magyar futballban.

Más Görög Származású Játékosok a Magyar Futballban

Szokratesz Lazaridisz esete nem egyedülálló. Számos görög származású labdarúgó hagyott mély nyomot a magyar klubcsapatokban. Pályafutásuk a görög menekültek generációjának beilleszkedését és tehetségét tükrözi.

Nikos Gioutsos 1941. április 16-án született Kastoriában, és 7-8 éves gyermekként menekült szüleivel együtt Magyarországra. A Csepelben kezdett futballozni, ahol a másodosztályban mutatkozott be. Már első mérkőzésén góllal vette ki a részét az ellenfél 5-0 arányú legyőzéséből, lényegében azonnal kiszorítva a csatársorból a korábbi jobbösszekötőt, az NB I-et megjárt Csordást. Gioutsos az NB I-be jutott Csepelben is alapember maradt, 1963-ban 12 meccsen 5 gólt, 1964-ben pedig 23 mérkőzésen 6 gólt szerzett. Később a görög labdarúgó válogatott színeiben is pályára lépett, az Olympiakosz Pireus játékosa lett, ahol négyszeres görög bajnok és háromszoros görög kupagyőztes lett, Bukovi Márton edzősége alatt az Olympiakosz „aranycsapatának” tagjaként.

A még Görögországban született nemzedékhez tartozik a Csepel egy másik görög származású játékosa, Dinopulosz Timeosz is. Dinopulosz 1943. augusztus 9-én született Görögországban. A Ganz-MÁVAG csapatában találkozunk először a nevével az 1961-62-es szezonban, ahol 11 mérkőzésen 1 gólt szerzett. Gioutsoshoz hasonlóan legtöbbször először jobbösszekötőt, majd középcsatárt játszó Dinopulosz 1965-ig játszott az NB II-es klubban. Az NB II-ben mutatott formáját az élvonalban sajnos nem tudta elérni, a Csepel csatársorába mindössze négyszer fért be.

Dinopulosz Hárisz (Dinopulosz II) az 1946-os születésű, a Ganz-MÁVÁG egyik alapembereként szerepelt az 1968-as és 1969-es szezonban, 20, illetve 23 mérkőzésen lépve pályára. Később a III. kerületi TTVE-ben is játszott.

Dumasz Atanaszisz 1964-ben igazolt a Székesfehérvári VT Vasas csapatához a Budapest-bajnokságban szereplő Olimposz Petőfiből. A balszélső posztján szereplő játékos első NB IB-s mérkőzését a Borsodi Bányász ellen játszotta.

Csacsosz Dimitriszről még kevesebbet tudunk: 1962-63-ban a Kőbányai Lombik csapatában tűnt fel az NB II-ben. A jobbösszekötőt és jobboldali középpályást játszó Csacsosz a szezonban 15 mérkőzésen lépett pályára.

Görög származású labdarúgók Magyarországon (válogatás)

A Görög Labdarúgás Új Korszaka és a Fiatal Tehetségek

Miután évekig sodródott szakmai jövőkép és utánpótlás nélkül, a hellén labdarúgás radikális irányváltással kezdte újraépíteni önmagát. A szövetségi reformok, a modern képzési modell, a kötelező fiatal kvóták és a nemzeti edzőközpont mind egy tudatos vízió részei. Az eredmények pedig máris látszanak a görög futballban: fiatal tehetségek tűnnek fel, a válogatott pedig újra versenyképes.

A szövetség célja világos: újraértelmezni a görög futball identitását - nem másolva, hanem saját hagyományaira építve. A program nem pusztán hangzatos dokumentum, hanem konkrét intézkedések sorozata. Ezek közül a legfontosabbak: a Görög Kupában kötelező legalább egy 21 éven aluli játékos kezdőként való szerepeltetése, a harmadosztályban (Gamma Ethniki) legalább két görög származású játékosnak a kezdőben kell lennie, a másodosztályban (Super League 2) bővített kvótát vezettek be a hazai fiatalok számára, valamint országos edzőközpont is épül a válogatottak és az edzőképzés igényeire szabva.

A görög utánpótlás-fejlesztés nemcsak elméleti reformokra épül: az elmúlt években olyan infrastrukturális és oktatási bázis jött létre, amely hosszú távon biztosíthatja a fejlődés fenntarthatóságát: segíti a szakmai továbbképzést és a képzési standardok egységesítését, támogatja az innovatív edzésmódszerek bevezetését, előmozdítja a tudásmegosztást és a szakmai hálózatépítést a klubok és régiós központok között, valamint biztosítja a modern technológiák - például videóanalitika, teljesítménymonitorozás és adatalapú döntéshozatal - integrálását a képzési folyamatokba. A legfontosabb mérföldkő a 2025-ben megnyílt, Paianiában található nemzeti edzőközpont, amelyet FIFA- és UEFA-támogatással hoztak létre. Ez lett az összes korosztályos és felnőttválogatott bázisa, és az elitképzés, az edzőtovábbképzés és a módszertani fejlesztések központja is.

Az Első Jelek: Már Jönnek Az Eredmények

Az Olimpiakosz U19-es csapata történelmet írt az UEFA Youth League megnyerésével - a döntőben 3-0-ra győzte le az AC Milant, az egyenes kieséses szakaszban pedig a Bayern Münchent és az Intert is búcsúztatta. Szintén az új modell sikerét jelzi, hogy a PAOK akadémiája az egyik legfőbb nevelőműhellyé vált: az elmúlt néhány évben folyamatosan épít be 18-20 éves játékosokat a felnőtt keretbe. Mellettük pedig a ligában elszórtan is akadnak tehetségek, akiknek köszönhetően egy igen kiemelkedő generáció kezdi megvetni a lábát a felnőtt válogatottban.

Kapusposzton az Olimpiakosz saját nevelésű játékosa, Kosztantínosz Tzolakisz (2002) egyre stabilabban őrzi a pireusziak kapuját, és már bemutatkozott a görög A-válogatottban is. Mellette a Lazióban szereplő Hrisztosz Mandasz (2003) szintén az új generáció egyik fontos alakja. A védelemben különösen figyelemre méltó Kosztantínosz Kulirakisz (2003), aki a PAOK akadémiájáról került a felnőttek közé, alapember lett Szalonikiben, majd a Wolfsburghoz igazolt, ahol már a Bundesligában is rendszeresen kezd. A 2004-es születésű Alexiosz Kalojeropulosz szintén az Olimpiakosz utánpótlásából került ki, és jelenleg az U21-es válogatott egyik stabil pontja.

Középpályán az új éra egyik legnagyobb tehetsége a Genkben pallérozódó, 2007-es születésű Kosztantínosz Karetszasz, aki belga-görög kettős állampolgárként a hellén válogatást választotta, és már 17 évesen bemutatkozott a belga élvonalban. Mellette a PAOK irányítója, Jánnisz Konsztantéliasz (2003), valamint az Olimpiakosz 18 éves karmestere, Hrisztosz Mouzakitisz is komoly jövő előtt áll. A támadósorban nemzetközi rutinnal rendelkezik Hrisztosz Tzolisz (2002). Mellette a Brightonnál edződő fiatal páros, a 2006-os születésű Sztefanosz Tzimasz és a 2007-es Harálambosz Kosztulasz akár egy jövőbeli válogatott támadókettőst is alkothatnak.

Jovanovics és a Jövőkép

A görög válogatott irányítását 2024 óta Ivan Jovanovics látja el. A szerb származású szakember hatalmas rutinnal rendelkezik, és jól ismeri a görög klubrendszert, a helyi futballkultúrát és a játékosállományt. Kinevezése Marco Rossi magyarországi pályájára emlékeztet: egy külföldi edző, aki hiteles belső ismeretekkel rendelkezik, és képes tartós szemléletváltást elérni. Jovanovics vezetésével a görög válogatott szervezettebbé vált, és játékstílusa jobban illeszkedik az utánpótlásból érkező fiatalok profiljához. A Nemzetek Ligája B divíziójában még az angolokat is legyőzte, majd a Skócia elleni rájátszásban kivívta a feljutást az A-divízióba. A visszavágón aratott győzelemkor a kezdőcsapat átlagéletkora 23 év alatt volt - ilyen fiatal görög válogatottra évtizedek óta nem volt példa.

A 62 éves szövetségi kapitány irányításával a görög futball valóban új pályára állhat - nemcsak a rendszer, a képzés és a filozófia, hanem a válogatott szintjén is. Az edzőképzéstől az infrastruktúrán át a klubok szintjén zajló tehetséggondozásig minden eddiginél tudatosabb építkezés zajlik. Ennek köszönhetően a fiatalok egyre magasabb szintre jutnak el - és a nemzeti csapat is profitál belőlük. A kérdés most már csak az: tartós marad-e a lendület, és sikerül-e hosszú távon is versenyképes, saját nevelésű játékosokra épülő válogatottat működtetni? Ha igen, akkor az ezredforduló utáni Eb-csoda után ismét korszakos áttörésről beszélhetünk - ezúttal azonban már nem véletlenül, hanem rendszerszinten.

tags: #komlo #gorog #labdarugoja

Népszerű bejegyzések:

• a paródia mesterei
• korszerű sportdiagnosztika Miskolcon
• Újpalotai Úti Sporttelep pályafoglalás
• Technikák és tévhitek a síelésben és a futballban
• Egységazonosítók a 4story térképekhez