A Ferencváros Stadionjainak Története: Az Üllői Úti Legendától a Groupama Arénáig

A Ferencvárosi Torna Club, Magyarország egyik legpatinásabb sportegyesülete, hosszú és gazdag történelmet tudhat maga mögött, melynek szerves részét képezik stadionjai. A Fradi otthonai, melyek nem csupán sportlétesítmények voltak, hanem a klub identitásának és közösségi életének központjai is, számos emlékezetes pillanatnak és történelmi eseménynek adtak otthont az évtizedek során.

Az Első Otthon: A Soroksári Út (1900-1910)

Az FTC első pályája az akkori Külső-Soroksári úton állt (ma Soroksári út 79-91.). Ez a létesítmény igazi társadalmi összefogással épült, ahol a lelkes csapattagok és ugyanolyan lelkes szurkolók együtt alakították ki a vasúti töltés, egy bérház, egy iskolaépület és a már akkor is forgalmas Soroksári út által határolt területen. A pálya befogadóképessége 1.500 fő volt, és az öltöző egy kiselejtezett lóvasútkocsiból került kialakításra, míg zuhanyozni egyetlen zuhanyrózsa alatt, a szabadban lehetett. Lelátóját Antony Tamás, egy igazi lokálpatrióta, Ferenc téri ácsmester készítette.

A csapat itt szerezte meg első bajnoki címét 1903-ban. A Ferencvárosi Torna Club 1899. május 3-i megalakulását követően 1900. december 3-án az egyesület élén álló szakbizottság létrehozta az önálló „football osztályt”. A „Franzstadt hívek” már az első, Soroksári úti „stadion” felépítésében is lelkesen, kétkezi munkával vettek részt, megelőzve a „football osztály” létrehozását, hogy biztosítani tudják a labdarúgók rendszeres gyakorlásának feltételeit. Még négy idényt zárt bajnokként az FTC a Soroksári úton, a Fradi-drukkerek száma pedig csak nőtt és nőtt, így a hely 1908-ra már alkalmatlan volt a sok ezer néző befogadására. Egy évtized alatt az egyre nagyobb sikereket elérő focicsapat kezdte kinőni a régi Soroksári úti pályát, így új pálya létrehozását tűzte ki célul a ferencvárosi elnökség.

Az Üllői Úti Stadion I. (1911-1963)

A főváros a Népligettel szemben, az I. Ferenc József gyalogsági laktanya mellett biztosított területet az építkezéshez. Az FTC 1908 nyarán a székesfőváros tanácsának adott be kérelmet, hogy megszerezze az Üllői úti területet a laktanya mellett. Ezt végül a katonaság kapta meg, de 1909 júniusában a jelenleg is használatos telket végül a Fradinak adták. Springer Ferenc, a Club alapítóelnöke és dicsőségének megalapozója egy ciklusban parlamenti, több ciklusban fővárosi képviselő volt, és elég komolyan latba vetette befolyását a pálya megszerzése ügyében, ami kiváló feltételekkel került a klubhoz. A főváros és a Fradi között 1910. március 11-én jött létre az a telekhasználtatási szerződés, amivel hosszú évekre megoldódott a Ferencváros stadionjának kérdése.

A pályát Mattyók Aladár, a klub egykori sportolója és későbbi klubigazgatója tervezte Jánszky Béla és Szivessy Tibor mérnökök közreműködésével. A tervezőmérnökök és a klub elnöksége számos külföldi példát megvizsgálva alakították ki a pálya koncepcióját, melyben a labdarúgókon kívül helyet szántak az atléták, vívók, teniszezők és tornászok számára is. Az építkezés 1910 őszén indult el. Az Üllői úti pálya avatómérkőzése 1911. február 13-án (Uj idők, 1913. február 2.) volt. A stadiont 1911. február 12-én avatták. A Nemzeti Sport így írt az Üllői úti avatóról: „Akárhogy nézzük, monumentális alkotás, és örvendenie kell minden tisztességes sportembernek, hogy létrejöhetett.” Az első Üllői úti stadionavató mérkőzést az MTK csapata ellen játszotta a Ferencváros. A 2-1-re megnyert mérkőzésen a kezdőcsapat a következő volt: Fritz - Rumbold, Manglitz - Weinber, Bródy, Payer - Szeitler, Weisz, Koródy, Schlosser, Borbás.

Még ugyanebben az évben az egyesület klubházát is átadták, ami egyáltalán nem volt elhanyagolható eredmény, addig ugyanis a klub ügyeit, így például a jegyértékesítést a Mester utca - Ferenc körút sarkán működő Széchényi Kávéházban, egy arra külön kialakított helyiségben intézték. 1911 szeptemberére angol mintára elkészült a klubház az Üllői úti pályán. A pálya befogadóképessége 18-20.000 néző volt. 1913-ban befüvesítették a játékteret és befejezték a körlelátó megépítését, így 25.000 néző fogadására volt alkalmas a pálya.

Fejlesztések és Kihívások

Az első válogatott találkozót 1911. november 5-én rendezték az Üllői úton Ausztria ellen. 1922. szeptember 23-án felavatták az alapító elnök dr. Springer Ferenc szobrát. Az egyesület alapító elnöke 1920-ban hunyt el. Nemcsak a klub megalapításában, hanem a sporttelep létesítésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az utókor nem feledkezett meg róla: Mátrai Lajos szobrászművész alkotásának avatásakor eljátszották a Himnuszt.

A 20-as évekre ismét kezdte kinőni magát a csapat az arénát. 1923-ban elővették Mattyók Aladár terveit, és az akkori vezetőség komolyan elkezdett gondolkodni a stadion kibővítésén. Ismét az anyagiakon múlt a dolog, végül az elnökség kölcsönt vett fel. 1924-ben avatták fel az úgy nevezett B tribünt, ekkortól már mintegy 40 ezer ember nézhette a derbiket a helyszínen (Mattyók Aladár volt ekkor is a tervező). Az újabb átalakítások következtében 37 000 fősre bővítették a pálya befogadóképességét. Az Üllői úti oldalon a fedett állóhelyek lelátóját lebontották és felépítették a 140 m hosszú, 4 emelet magas „B tribünt”, amit a nyugati oldalról a kis körtribün kötött össze az „A tribünnel.” Ennek megfelelően a pályát U alakban impozáns lelátósor övezte. A tribünök alatti területeken állóhelyeket alakítottak ki, így a „B tribün” alatt lévő domboldal lett a későbbi „B-közép” szurkolói csoport helye. Már a profi korszak beköszönte után az első „profi” győzelem az Üllői úton 1926. szeptember 25-én született: FTC-III. Ker.

Magyar sportpályákon először az Üllői útin szólalt meg hangszóró 1927. március 2-án. Az 1931. október 25-én lejátszott Fradi-Vasas (5:1) mérkőzésen hangzott fel először az Üllői úton a „Hajrá, Fradi!” biztatás. Korábban a „Tempó, Fradi!” volt divatban, Radványi Pál, a „B-közép” vezérszurkolója így indokolta a magyarosítást: „Magyarok vagyunk, magyar a nyelvünk, a harci kiáltásunk is legyen magyar.” A Ferencvárosé volt a világon az első dokumentált szurkolói csoport, a B-középnek külön jelvénye, jelmondata, tagsága és vezetői voltak. A „B-közép” vezére 1933 szeptemberében elhunyt. Emlékére alapították a szurkolók a Radványi-rendet.

Tragédiák és Felújítási Kényszer

Voltak természetesen kudarcok is, és a nézőket veszélyeztető balesetek: 1927. augusztus 7-én egy edzőmeccset követően leégett a C tribün. Az Üllői úti stadion aránylag épségben átvészelte a második világháborút. Az FTC 1945. április 24-én a Kispest ellen (2:2) játszott először a pályán a világégést követően. Az első győzelemre (FTC-Újpest 1:0) május 13-ig kellett várni.

Sajnos olyan is volt, hogy leszakadt egy lelátórész. 1947. május 4-én játszották a Magyarország-Ausztria (5:2) válogatott mérkőzést. A második félidőben 3:2-es magyar vezetésnél omlott össze a nézők súlya alatt a tribün. A B lelátó és az alapító Springer Ferenc tiszteletére állított, klubházmenti szobor közötti állóhely beszakadt, és a szurkolók az alatta lévő korzóülésre zuhantak. Később a teniszpálya felőli C tribün irányából is morajlás lett figyelmes, majd látták, hogy az ott tartózkodó mintegy 400 szurkoló zuhanni kezdett. Szerencsére senki sem lelte halálát a romok alatt, de több mint kétszázan megsérültek. Már ez az eset is előrevetítette, hogy az 1911-ben épült pálya megérett a korszerűsítésre, és egyértelművé vált, hogy a stadion a 40-es évek végére ekkora tömegek befogadására alkalmatlanná vált.

Az 1950-es évek azonban inkább a csapat túlélésének jegyében teltek. Bár elvették a nevét és színét is, de ÉDOSZ, majd Kinizsi S. E.-ként sem tudták az akkori hatalom birtokosai a Fradi népszerűségét csökkenteni. 1956 után ismét zöld-fehérben focizhattak az FTC játékosai, és a stadion korszerűsítésének a kérdése is napirendre került. Még 1947-ben, a lelátó beszakadása után teljes körű mérnöki átvizsgálást rendeltek el, mely során megállapíttatott, hogy a szerkezet terhelhetősége helyenként a hatósági előírásoknak nem felelt meg. A falelátókat ráadásul eredetileg úgy építették az Üllői útra, hogy a telekhasználati engedély lejártával azt adott esetben el lehessen onnan szállítani, így nem csoda, hogy 50 év használat után, minimális állagmegóvás mellett pocsék állapotban volt. A 60-as évek elején azonban már nem lehetett tovább húzni a helyenként életveszélyessé vált pálya kérdésének rendezését. Eldöntötték: új otthont építenek az FTC-nek.

1962-ben megkezdődött a már igencsak elkorhadt lelátók bontása. Egy 1962. július 19-én tartott sajtótájékoztatón Végh Aladár elnök elmondta: a lelátókat szakaszosan bontják majd el, a munkálatok első áldozata pedig a sokat látott B tribün lett. A csapat utolsó bajnoki mérkőzését 1963. november 20-án rendezték a pályán (FTC-DVTK 3:0), az utolsó Üllői úti Fradi-gól Juhász István nevéhez fűződik. Ezután a Fradi a hazai meccseit a Népstadionban játszotta.

Az Üllői Úti Stadion II. (1974-2013)

1968 márciusában sajtótájékoztatón jelentették be, hogy öt éven belül elkészül az új sportközpont. A bemutatott terveken a gyepszőnyeg körül már nem szerepelt atlétikai pálya, a nézőtér közvetlenül a játéktér mellé került. A terveket a Budapesti Műszaki Egyetem Tervezési tanszékén tanító Kapsza Miklós, Schall József és Pattantyús Ádám építészhármas készítették. Az elképzelések egy része végül megfelelő anyagi háttér hiányában nem valósult meg. 1971-ben lebontották a régi lelátókat és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése. A lényeges munkálatok valójában ekkor kezdődtek el. Fénykép az Ország-Világ 1971. február 10-i számában.

1974 május elejére már szinte minden lényeges alkotóelem elkészült, a május 19-ére kitűzött átadási ünnepségre pedig hatalmas érdeklődés mutatkozott. A Képes Sport május 14-i számában részletesen bemutatták az új stadiont: „A lelátó szerkezeti része, monolit harántfalas vasbeton pilonokra helyezett, előregyártott, lépcsőzetesen elhelyezett elemekből készült. A lelátó nyitott, a jelenlegi férőhely 29 700. Az érkező nézőket a lelátó alatti széles folyosó osztja szét, ahonnan műkőlépcsők vezetnek a felső körüljáró szintre, és innen felülről tölthető a lelátó. A Fradi-pálya (nem túlzunk, nincs rajtunk zöld-fehér szemüveg) a legkorszerűbb honi labdarúgó-létesítmény. A futópálya nélküli megoldás révén kitűnő rálátási lehetőség adódik, ezt egyébként a lelátó parabola szerkesztése is elősegíti. A küzdőtér 66x110 méteres, körülötte süllyesztett árok a rendőrség, rendezők részére.”

1974. május 19-én nagyszabású ünnepség keretében adták át az új stadiont. Az FTC szakosztályainak bemutatkozásával, öregfiúk-mérkőzéssel és Fradi-Vasas bajnoki találkozóval kezdődött az új korszak. A klub alapításának 75. évfordulóján, egy Ferencváros-Vasas öregfiúk meccsel, 1974. május 19-én került sor az avatásra. A Vasas öregfiúk elleni mérkőzés 4-4-es döntetlennel zárult, Novák Dezső szerezte az első gólt az új pályán. A hivatalos pályaavatón a Vasas 1-0-ra győzött. A második Üllői úti stadion befogadóképessége 29 505 fő volt (10 771 ülő- és 18 734 állóhely).

A fejlesztés a megnyitóval egyébként nem állt le, mert a világítástechnikával még sok munka adódott. A Műegyetem Lakóépület-tervezési Tanszéke négy, egyenként 52 méter magas, 62 tonna súlyú oszlopot tervezett, amelyen egy-egy oszlopfejről 60 darab 2000 wattos izzó világította meg a játékteret. A világítást 1978. szeptember 14-én adták át a közönségnek. Ettől kezdve este is lehetett edzéseket és meccseket rendezni.

Emlékezetes pillanatok és változások

Az új stadiont hamar megszerették a szurkolók. Bár a faszerkezetes pályáról az idősebbek továbbra is csak a legnagyobb tisztelet és szeretet hangján beszéltek, ők is az új helyet tekintették Budapest, sőt az ország központjának. Az első VVK-meccset 1962. december 10-én rendezték az Üllői úton: FTC-Sampdoria 6:0. Az első BEK-mérkőzés időpontja 1963. október 12., FTC-Galatasaray 2:0.

A pályával kapcsolatos következő jeles esemény a felújított Springer-szobor átadása volt 1977. szeptember 24-én. Dalnoki Jenő mentette meg és ásatta el a stadion felújításakor, mert okkal attól tartott, hogy meg akarják semmisíteni. Az UEFA a kilencvenes évek elején a nemzetközi kupában szereplő klubokat kötelezte, hogy a stadionjaikban kizárólag ülőhelyek legyenek. Az 1990-es évek elején műanyag székek felszerelésével a stadion befogadó-képessége 18 100 főre csökkent. A lelátó átalakítását 1991. november 30-án fejezték be, a stadion befogadóképessége a korábbi 30 ezerről 18 ezerre csökkent. Négy évvel később a Bajnokok Ligája-mérkőzéseket is ennyi szurkoló láthatta, a nemzetközi szövetség arra is kötelezte az egyesületet, hogy a sajtó kiszolgálására fedett helyeket biztosítson.

Két évtizeddel a metrófogantyús incidens után (amikor 1983. október elsején az FTC-Haladás mérkőzésen a vendégek kapusa, Hegedűs Péter azt állította, megdobták) volt nagyobb botrány is a stadionban: 2003. május 30-án a Fradi nem tudta legyőzni a Debrecent (0-0), a szurkolók (?) pedig nem tudták elviselni, hogy csapatuk emiatt nem lett bajnok.

2007 decemberében fontos eseménnyel gazdagodott a pálya története: Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás játékos nevét vette fel a stadion. 2007. december 21-én délben a korábbi elnevezését (Üllői úti Stadion) Albert Flórián Stadion névre változtatták. Nevét az 1960-as évek világhírű ferencvárosi labdarúgójáról, Albert Flóriánról kapta. Ebben az időben már a felújítás, illetve egy teljesen új sportlétesítmény építésének a gondolata is megszületett. Néhány év alatt azután az is eldőlt, hogy a „középkorú” stadiont hosszú távon egy, a XXI. század követelményeinek megfelelő pálya váltja fel.

A Ferencváros két mérkőzéssel búcsúzott a stadiontól: előbb az Újpestet verték 2-1-re egy bajnoki mérkőzésen, régen látott nézősereg - 17 ezer néző - előtt, majd a Kolozsvár csapata ellen játszották a végső, méltó körítéssel megrendezett búcsúmérkőzést. 2013. március 18-án megkezdődött az Albert Flórián Stadion bontása, és az új stadion alapköve is elhelyezésre került.

A Groupama Aréna (2014-napjainkig)

Az angol befektető, Kevin McCabe érkezésével megkezdődtek az előkészítő munkálatok az új, 23 ezer néző befogadására képes stadion építéséhez. Az új aréna a jelenlegihez képest 90 fokkal elforgatva, várhatóan 2012-re készül el. Az új létesítmény egy sokoldalú komplexum lesz, melyben a labdarúgás mellett helyet kapnak majd különböző kereskedelmi és szabadidős egységek. A teljes beruházás összege várhatóan 250 millió € lesz, melyből a stadion 60 milliót emészt föl. A tervek szerint 2010 tavaszán kezdik a bontást és 2012 nyarán veheti majd át a csapat az új otthonát. Az új aréna végül 2014. augusztus 10-én nyílt meg. Groupama Aréna lesz az Albert Stadionból.

A stadion avatására 2014. augusztus 7-én került sor, családtagok, az FTC Baráti Kör, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, az FTC vezetői, valamint a klub olimpiai bajnokai, sportolói jelenlétében. Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra, Kligl Sándor műve, 3,5 méter magas.

A hazai és nemzetközi színtéren is ismert szobrászművész, Szőke Gábor Miklós készítette el Európa legnagyobb madárábrázolását. A 2014. augusztusában átadott szobor 16 méter szárnyfesztávval, 15 tonna súllyal rendelkezik és hét hónapig készült. A nyolc méter magas, nyolc méter hosszú szobor rozsdamentes acélból és lemezekből áll. A sas ábrázolásánál a szobrászművész visszanyúlt az FTC eredeti címerében szereplő totemállathoz, amely az egyik legösszetettebb jelentéssel bíró állat: egyszerre szimbolizálja az akaraterőt, a szabadságot, a harciasságot és a rendkívüli teljesítményt.

Sikerek az Új Otthonban

A Groupama Aréna gyorsan a Ferencváros sikereinek tanújává vált. A 2015-ös évben olyan fantasztikus sikereket ünnepelhettek a szurkolók a stadionban, mint a Ferencváros Magyar Kupa győzelme, vagy a Magyar Válogatott 44 éve várt Európa-bajnoki részvételének kiharcolása. 2016 a ferencvárosi történelem egy különleges éve volt. Labdarúgó-csapatunk 12 hosszú év után, fölényesen, 21 pontos előnnyel hódította el ismét a magyar bajnoki címet. Emellett, megismételve az előző szezon menetelését, csapatunk magabiztosan nyerte meg a Magyar Kupa párharcait is, az egész éves kiváló teljesítményt megkoronázva a döntőben az Újpest csapatát a Groupama Arénában legyőzve. A 2017-es Magyar Kupa győzelem után 2019-ben történelmi sikert ért el a Ferencvárosi Torna Club, azzal hogy megnyerte a 30. bajnoki címet. 2019 sikerei nem értek véget a bajnoki címmel, ősszel csodás Európa Liga csoportkört élhettünk át a Ferencvárossal.

2020-ban ezt csak még tovább fokoztuk, a 31. bajnoki cím megszerzése után BL-csoportkörben játszott a Fradi, ahol olyan ellenfelekkel találkozhattunk, mint az FC Barcelona, a Juventus FC, vagy a Dinamo Kyiv FC. A 2020/2021-es szezonban is a Fradi lett az OTP Bank Liga legjobbja, így sorozatban harmadjára, a klub történetében pedig a 32. alkalommal szerezte meg a bajnoki címet. Sikerekkel teli volt a 2021/2022-es szezon is a Ferencváros számára. Ugyanis 2019 után ismét Európa-liga csoportkörbe jutott a Fradi, ahol az utolsó fordulóban 1-0 arányban legyőzte az évek óta német élvonalban szereplő Bayer Leverkusen csapatát. A sikerek azonban itt sem értek véget, ugyanis április 24-én a Derbin a Ferencváros megszerezte sorozatban negyedik, a klub történetében pedig a 33. bajnoki címét. A győzelmekkel teli szezont megkoronázva a csapat 2017 után újra elhódította a MOL Magyar Kupát.

A 2022/23-as szezonban a Ferencvárosi TC ismét kivívta a lehetőséget, hogy a Bajnokok Ligája főtáblájára jusson. Bár egy fordulóval később az azeri bajnok Qarabag ellen már nem sikerült továbbjutni, így a csapat ismét bejutott az UEFA Európa-liga csoportkörébe. 3 hónappal később óriási bravúrral a Ferencváros csoportelsőként végzett, olyan nagy csapatokat maga mögé utasítva, mint a Monaco, a Trabzonspor és a Crvena Zvezda, ezzel hosszú idő után újra kivívta a tavaszi folytatást a nemzetközi porondon. A szezon azonban itt nem ért véget, hiszen a Ferencvárosi TC zsinórban ötödik alkalommal is megszerezte a bajnoki címet a hazai bajnokságban.

A 2023/24-es szezon nem indult a várakozásoknak megfelelően, mivel a Ferencváros már a Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában búcsúzott. Így a nemzetközi szereplést a Konferencia-ligában folytathatta, ahol ismét lenyűgöző teljesítményt nyújtott, és a Fiorentina mögött a második helyen jutott tovább a csoportjából. Emellett a hazai porondon is küzdött a MOL Magyar Kupa és a bajnoki cím megszerzéséért. Nemzetközi szinten az Olimpiakosz ellen ért véget a szereplése, de a bajnokságban továbbra sem talált legyőzőre így immáron 35 bajnoki címmel büszkélkedhet a csapat. A 2024/25-ös szezonban a Ferencváros sorozatban hatodik alkalommal jutott ki a nemzetközi porondra, és az UEFA új lebonyolítási rendszerének köszönhetően ezúttal nyolc mérkőzést játszott a főtáblán, amelyek közül négyre hazai pályán került sor. Az Európa Ligában rangos ellenfelekkel mérkőzött meg a csapat: a Groupama Arénában vendégül látta a Premier League-ben szereplő, és végül az Európa Liga-győzelemig menetelő Tottenham Hotspurt, valamint a svéd Malmö, a francia Nice és a holland AZ Alkmaar együtteseit is. A Fradinak sikerült továbbjutnia a csoportból, ahol a legjobb 16 közé kerülésért a cseh Viktoria Plzennel mérkőzött meg. A hazai pontvadászat rendkívül kiélezett volt, és csak az utolsó fordulóban dőlt el a bajnoki cím sorsa: a Ferencváros idegenben 2-1-re győzte le a Győr együttesét, ezzel megszerezve sorozatban hetedik, összességében pedig 36. magyar bajnoki címét.

tags: #korabbi #fradi #stadion

Népszerű bejegyzések:

• Mekkora a MetLife Stadion befogadóképessége?
• Három olimpiai arany a magyar vízilabdában
• Barcelona jegyek foglalása
• Magyar Labdarúgó Szövetség Képzései
• Orosz hokisok története az NHL-ben