Kórház helyett stadion: vita a magyarországi sport- és egészségügyi fejlesztések prioritásairól
Az elmúlt években Magyarországon kiemelt politikai és társadalmi vita tárgyát képezi a kormányzat fejlesztési prioritásai, különösen a sportlétesítményekre és az egészségügyre fordított közpénzek aránya. A "kórház helyett stadion" kifejezés a közbeszédben egyfajta szimbólummá vált, amely a kritikus hangok szerint a nem megfelelő forráselosztást jelzi: miközben az egészségügyi intézmények és az oktatás súlyos anyagi problémákkal küzdenek, addig újabb és újabb stadionok épülnek a futball számára. Ez a cikk részletesen bemutatja a vita hátterét, a pénzügyi adatokat és a közvélemény álláspontját.
A sporttámogatások finanszírozása és volumene
A magyar kormány jelentős összegeket fordított és fordít a csapatsportok, különösen a labdarúgás támogatására. 2011 óta 267 milliárd forintot toltak csapatsportokba a társaságiadó-támogatás (TAO) révén, ami a miniszterelnök állítása ellenére közpénznek minősül. Ezen felül 2012 óta megháromszorozódott a költségvetésből a sporttámogatásokra fordított összeg: csak idén 227 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Míg 2012-ben a teljes költségvetés 0,4 százalékát fordították erre, idén már 1,3 százalékát.
Kiemelkedő példák mutatják be ezeket a beruházásokat. Az MTK új stadionjára például további 1,53 milliárdos forintos plusz forrást biztosítottak többek között új VIP-páholyok kiépítésére, így a végösszeg már 7,6 milliárd forintra rúg. A kormány eddig az új stadion felépítését 4,87 milliárddal támogatta, ezt az összeget tolták meg október elején további 1,53 milliárdos plusz forrással. A Puskás Stadion átépítésének története is jól mutatja a helyzetet. Míg 2010-ben maximum 100 milliárd forintot tervezett a kormány a Puskás Stadion felújítására, addig a végösszeg közel a duplája, 190 milliárd forint lett.
A stadionok kihasználtsága és megtérülése
A hatalmas befektetések ellenére a szurkolók nem igazán tódultak a stadionokba, ami a futballmeccsek színvonalát tekintve nem is csoda. A szeptember végi, 10. fordulóban 2253 fő volt a hat NB I-es meccs átlagnézőszáma, ami negatív rekordot jelentett abban a szezonban. A 2014/2015-ös idény hazai átlagnézőszámból (699 fő) kiindulva, ha szétosztanánk az építési költségeket a szurkolók között az MTK-nál, akkor egy MTK-ásra több mint tízmillió forint jutna.
Debrecen kapcsán is látható, hogy az új stadion sem segített abban, hogy többen járjanak ki a csapat mérkőzéseire. A régi stadionban, az utolsó szezonban 5576 szurkoló volt átlagosan, míg az új, 20 ezer 340 fős arénában tavaly már csak átlagosan 3818-an lézengtek. Ráadásul ezekkel az alacsony számokkal óvatosan kell bánni, mivel már kétszer is kiderült, hogy manipulálták a meccsre kijárók számát. Például egy Honvéd-Diósgyőr meccsen hivatalosan 2012 nézőt jelentettek, holott valójában csak 961-en voltak a helyszínen, ahogy azt újságírók dokumentálták.
Az „kórház helyett stadion” kritika - Egészségügy és oktatás háttérbe szorulása
A sportra fordított hatalmas összegekkel szemben az egészségügy és az oktatás terén mutatkozó hiányosságok adják a „kórház helyett stadion” kritika alapját. Nincs még egy olyan ország, ahol míg a kórházak és az egyetemek súlyos anyagi problémákkal küzdenek, a legrangosabb közoktatási intézmények tocsognak a beázástól, addig a teljesen érdektelen és gyenge színvonalú labdarúgás számára újabb és újabb stadionok emelkednek ki a földből. Bár dicsérendő lenne, hogy több százmilliárd forinttal támogatja a kormány a magyar sportot, mindez nem felejteti el azt a tényt, hogy az elmúlt években gyakorlatilag lerohasztották az egészségügyet és az egész oktatási rendszert.
A kritika olyannyira erőssé vált, hogy a közösségi médiában is terjedtek olyan képek, mémek, amelyek a „stadion” szót „kórházra”, a férőhelyeket pedig „ágyszámra” írták át, ezzel is jelezve, mennyivel jobban állhatna a magyar egészségügy, ha ezeket az összegeket nem a stadionokra fordítják. A Párbeszéd párt követeli, hogy Orbán Viktor és kormánya ne stadionokra, hanem a betegellátásra, azon belül is béremelésre és eszközökre fordítsa a költségvetési forrásokat. A Puskás Stadionra költött 190 milliárd forintból nem csak az egészségügyben dolgozók, hanem minden közszolga bérét a jelenlegi duplájára lehetett volna emelni, elegendő CT és MR készüléket lehetett volna venni, és a rák elleni küzdelmet is nagyban segíthette volna, ahol Magyarország az utolsók között kullog az Unióban. A legfrissebb OECD jelentés szerint a magyarok öt évvel élnek rövidebb ideig, mint az uniós átlag, miközben Mexikó mögött a legkevesebbet költi a kormány az egészségügyre. Emellett kétszer annyian halnak meg a levegőszennyezettség miatt is, mint az OECD országok átlagában.
Orbán Viktor szerint a sport azonban többet jelent a testmozgásnál: "a sport közösséget ad, az emberek együtt vannak, közös célokat tűznek ki, a sport csupa olyan dolgot erősít meg az emberben, ami egy nemzet sikeressé válásához szükséges, egy család sikeressé válásához meg egy város sikeréhez is szükséges."
Építőipari beruházások prioritásai
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is alátámasztják a fenti trendeket. Az építőipari termelés értéke 2010 óta durván a négyszeresére emelkedett. Ezen belül az épületek szegmensében a termelési érték növekedését elsősorban a lakó- és ipari épületeknél látható robbanásszerű, 500-700 százalékos növekedés hajtotta 2023-ig. A „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek” esetében ugyan csak jóval kisebb mértékben, ám így is közel négyszeresére emelkedett a termelési érték.
A G7.hu elemzése szerint azonban a „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületeknél” tapasztalt növekedést nem a kórházak és iskolák építése hajtotta, hanem épp a sportlétesítményeké. Érdekesség, hogy 2021-ben, a Covid-járvány második évében költötték el a legtöbbet a sportlétesítményekre, összesen 153 milliárd forintot. A kórházakhoz és iskolákhoz hasonlóan a sportcsarnokoknál is az állam lehetett a legnagyobb megrendelő. Bár elvileg más piaci szereplők is építhettek ilyen létesítményeket, a beruházások ilyenkor is közpénzből - jellemzően TAO-támogatásból - mentek. Fontos kiemelni, hogy ezeknek a fejlesztéseknek egy része - főleg 2016 után - tornatermek és tanuszodák építését jelentette, ami a diák- és szabadidősport szempontjából is fontos.
Még látványosabban mutatja az elmúlt másfél évtized kormányzati prioritásait, ha megnézzük, az építési értékből mennyi jutott beruházásra, tehát tényleges fejlesztésre, és mennyi fenntartásra. Míg a stadionok és sportcsarnokok esetében több mint 90 százalék volt az új fejlesztés aránya, addig a kórházaknál és iskoláknál a termelési érték 27-30 százalékát a fenntartási munkák adták.
Építőipari termelési érték alakulása és prioritások (KSH adatok alapján)
Az alábbi táblázat a KSH adatai alapján összefoglalja az építőipari termelés főbb kategóriáinak növekedését és a beruházás/fenntartás arányát.
- Lakó- és ipari épületek
- Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek
- Sportlétesítmények
- Kórházak és iskolák
| Építménykategória | Növekedés 2008/2009-hez képest (2023-ig) | Új beruházás aránya | Fenntartás aránya |
|---|---|---|---|
| Lakó- és ipari épületek | 500-700% | Magas | Alacsony |
| Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek | Közel négyszeres | Változó | Változó |
| Sportlétesítmények (ebből) | (Hajtotta a növekedést) | >90% | <10% |
| Kórházak és iskolák (ebből) | (Jóval kisebb mértékben) | 70-73% | 27-30% |
MAGYAR PÉTER: Megkérdeztem a Tisza-jelölteket, voltak-e Fidesz-szavazók
A Modern Városok Program és az egészségügy szerepe
A Modern Városok Program keretében Orbán Viktor miniszterelnök számos megyei jogú városban állapodott meg fejlesztésekről a polgármesterekkel. Elvileg a polgármesterek javasoltak, a kormány pedig választott a listából, bár volt olyan is, amikor a miniszterelnök jelezte, mit látna jónak. A fő szempont, hogy a városokban 3 százalék alatt legyen a munkanélküliségi mutató, ezért az ipari parkok fejlesztése kiemelt hangsúlyt kapott. Emellett a kormány célja, hogy 2018-ig minden megyei jogú várost bekössék négysávos autóúttal az ország közúti vérkeringésébe, és minden egyes autóútnak el kell érnie az országhatárt is.
Ami feltűnő, hogy mennyire nem fontos a fejlesztésekben az egészségügy. Néhány településnél (Szombathely, Nagykanizsa) ezt indokolja, hogy kórházfelújítás volt az előző ciklusban, de messze nem mindegyiknél, és az is furcsa, hogy ha a kórház már megvolt, nem volt egyéb egészségügyi fejlesztési cél. Pedig Orbán például Debrecenben maga akadt fenn azon az adaton, hogy „a férfiak 70 évig élnek ebben a városban, a nők 78 évig. Ez sok mindent elárul erről a városról.” Ehhez képest a debreceni fejlesztési tervek között nincs egészségügyi projekt, ahogy máshol is nagyon kevés. Sport az van. Orbán szerint az alap, hogy egy megyei jogú városban legyen legalább egy ötvenméteres fedett uszoda és egy több ezer ember befogadására alkalmas sportcsarnok. A focistadion-építések nincsenek benne a programokban, mert ezek külön projektben futnak.
Néhány példa a Modern Városok Program projekttípusaira, kiemelve a sportot és az egészségügy hiányát:
- Sopron: Uszoda építése, sportberuházási program, szállodafejlesztés, M85-ös autóút, barokk belváros felújítása.
- Eger: Uszoda fejlesztése nemzeti úszó- és vízilabdaközponttá (6,3 milliárd Ft), négysávos autóút, ipari park, vár fejlesztése.
- Zalaegerszeg: 50 méteres fedett uszoda, sport- és rekreációs központ (1,5 milliárd Ft), kórházfejlesztés befejezése (5,4 milliárd Ft), gyorsforgalmi utak.
- Debrecen: Angol nyelvű oktatási központ, intermodális közlekedési csomópont (21 milliárd Ft), vasúti útvonal fejlesztése (16 milliárd Ft), repülőtér fejlesztés (1,2 milliárd Ft), ipari park, innovációs fejlesztés (5 milliárd Ft). Egészségügyi projekt nem szerepel a kiemelt tervek között.
- Székesfehérvár: Multifunkciós rendezvénycsarnok, kórházfejlesztés befejezése és újabb beruházás, sport, középiskolai, kollégium campus.
- Nagykanizsa: Multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, 50 méteres fedett uszoda, M70-es út bővítése, ipari park.
Politikai kontextus és közvélemény
A Republikon Intézet kutatása azt is vizsgálta, hogy az emberek szerint több pénz kell-e költeni az egészségügyre, és be kell-e vonni a finanszírozásba a magántőkét. A megkérdezettek szerint a túl hosszú várólisták jelentik a legnagyobb bajt a magyar egészségügyben. A válaszadók 28 százaléka inkább az Orbán-kormányt okolja, míg 23 százalék még mindig inkább a 2010 előtti kormányokat. Viszont sokan (41 százaléknyian) semleges állásponton helyezkednek el a kérdésben, tehát megosztják a felelősséget.
Az ellenzék számára a "stadion helyett kórház" üzenet fontos politikai fókusszá vált. Horn Gábor, a Republikon Intézet elnöke korábban már utalt arra, hogy a politikai kampányoknak "kevés szakpolitika, erős negatív kampány - stadion helyett kórház" jellegű üzenetekre kell épülniük a választók eléréséhez.
tags: #korhaz #helyett #stadion
