A Magyar Kézilabda Szövetség Korosztályos Rendszere és Utánpótlás-nevelési Irányelvei

A kézilabdázás hazánkban is rohamosan fejlődő sportág. Népszerűsége folyamatosan növekszik a női és a férfi nemzeti válogatottak, valamint klubcsapataink nemzetközi sikereinek köszönhetően. Mégis az utánpótlás-nevelésben vannak hiányosságaink az eredményességet és a fiatal korosztályok felkészítését illetően. Az utánpótlás-nevelés folyamatának egységesítése és modernizálása kiemelt feladat.

Az Új Korosztályos Rendszer: Az "U" Kategorizáció Bevezetése

Miután az elmúlt húsz évben rendszeresen újra meg újra átnevezték a legmagasabb korosztályok utánpótlás-versenyeit, az MKSZ úgy döntött, véget vet ennek. A nemzetközi trendhez igazodva Magyarországon is etörlik a bajnokságok neveit, nincs többé junior, ifi és serdülő, csak U és a korhatár: a férfiaknál U20, U18 és U16, a nőknél U19 és U17 bajnokságokat rendeznek.

Az Utánpótlás-nevelés Egységes Elvei és Céljai

Ha csak gondolkodunk és még semmit nem tettünk a tanítványainkkal, akkor is egységesen tegyük ezt. Legyen ez nevelési alapelv, vagy képzési szempont, az utánpótlás nevelése sok irányból megalapozott, egymásra épülő és egységes folyamat legyen. A tematika abban fog segíteni a sportszervezetek és a nevelőedzők számára, hogy magát a folyamatot helyezi előtérbe. Az egységesség, idővel megszünteti a képzettségbéli különbségeket, főleg 14 éves életkorig. A szakmai segítségnyújtás, vagyis maga a tematika országos szintű lefedettséget fog biztosítani. Hatéves életkortól tizennyolc éves életkorig, szakmai képzettségi szempontokat állít fel. Edzéselméleti és edzésmódszertani tanácsokat fogalmaz meg.

A képességek fejlesztése a legfontosabb feladata a folyamatnak. A taktikai képzés a legutolsó fázis a nevelőmunkában! Képességfejlesztés, illetve a mozgások, mozdulatok technika oktatása minden esetben előbbre való tevékenység. Ha nincs izomzat, hiányos, vagy helytelen a technika. Ha nincs kondíció és ezért a technika hibás, nem lehet jó taktikát felépíteni, mert az alapok hiányoznak hozzá! Az ismeretanyag folyamatos bővülése és a sporttudomány állandó fejlődése miatt, adott korcsoportok esetében irányított ingereket kell behozni a képzésbe. Figyelni kell a szenzitivitásra és arra is, hogy mikor érnek be a „retardált” gyerekek.

Az Edzői Munka Digitalizálása és Ellenőrzése

Minden sportszervezetnek és/vagy intézménynek hozzáférése van az MKSZ honlapján egy olyan felülethez, amelyen napi és havi rendszerességgel kötelezően dokumentálandó az edzők és csapataik edzésmunkája. A kialakított felület, nemcsak az adott edzőnek, hanem a sportszervezet részére is lehetőséget ad az adatok ellenőrzésére, és olyan információk felvitelére, amire a központi adatbázis nem lesz kíváncsi.

A következő lépéseket kell megtenni az adott felületen:

• Minden sportszervezet, intézmény felviszi a saját maga csapatait az edzésbeosztás szerint.
• Minden sportszervezetnek, intézménynek el kell juttatni az MKSZ részére az összes edzéshelyszínt, ahol csapatai edzésileg foglalkoztatva vannak.
• Az adott edző felviszi a hozzá edzésileg tartozó gyerekeket a rendszerbe.
• Az edzőnek két tevékenysége lesz ezt követően, edzésnaplót vezet és edzéstervet készit egy hónappal előre.
• Lesz egy tesztek, felmérések felület is a rendszerben, amit az edző, vagy a sportszervezet szabadon is használhat, illetve lesznek központilag elvárt felmérések.

Az a terület, amiért a szakfelügyelő felel, egyes megyékben 35-40 sportszervezetet is tartalmaz. Mindenkihez egy időben nem képes eljutni, ezért a digitális felületen figyelni tudja az edzők tevékenységét. Üzeneteket tud majd küldeni a rendszeren belül az egyéneknek vagy mindenkinek, egyaránt ha ez szükséges. Fontos újdonság, hogy immáron nem elegendő a pályán kivívni a részvétel jogát (az első osztályból nem kiesni, ill. oda feljutni), hanem meg kell felelni az ún. klublicenc előírásoknak is. Az MKSZ szigorítja a részvételt a korosztályok II. osztályaiban: eddig itt egy klub két csapatot is indíthatott. Ezután már csak egyet, ráadásul azok a klubok, amelyeknek van csapata az adott korosztály I. osztályában, a II. osztályba nem indíthatnak csapatot.

Különleges Szabályok és Játéktér a Fiatalabb Korosztályokban

Játékoslétszám és Játékszakaszok (U9-U14)

A fiatalabb korosztályok mérkőzéseinek lebonyolítása speciális szabályokhoz igazodik, biztosítva minden gyermek játéklehetőségét és fejlesztését.

Nevezhető játékosok száma korosztályonként:

A Kiemelt Bajnokság minden mérkőzése három szakaszban kerül megrendezésre abból a célból, hogy garantáltan minden - a mérkőzésre nevezett - játékos pályára léphessen. Az első harmadban szabadon megválasztható a játékot kezdő egy kapus és hat mezőnyjátékos személye, akiket mez számuk karikázásával meg kell jelölni a jegyzőkönyvben. Az első harmadban cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód. Az első harmad játékidejének leteltével - az első játékmegszakítás (bedobás, szabaddobás, gól,...) alkalmával - a játékvezetők megállítják a mérkőzést és szünet beiktatása nélkül csere lebonyolítását rendelik el. Amennyiben a jegyzőkönyvben szereplő játékosok száma lehetővé teszi, teljes17 cserét kell megvalósítani. Amennyiben a teljes csere lebonyolítása nem lehetséges a mérkőzésre nevezett versenyzők száma alapján vagy sérülés miatt, akkor az első szakaszban legkevesebb gólt szerzett játékosok közül lehet kijelölni a második harmadban is pályán maradó versenyzők körét. Cserélni a kapust is kötelező, azzal az eltéréssel, hogy a második szakaszban kapusnak jelölhető az első szakaszban pályára lépő mezőnyjátékos is, illetve az első szakaszban kapusként pályára lépő játékos a második szakaszra jelölhető mezőnyjátékosnak, de ez nem kötelező. A második harmadban - az elsővel azonos módon - cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód. Sérült játékos helyett csereként az első harmadban a legkevesebb gólt szerzett mezőnyjátékost vagy a kapus léphet pályára. A második szakasz a csere lebonyolítását követően az első szakasz végén megszakított játékhelyzettől, térfélcsere nélkül folytatódik. Amennyiben az első és a második harmad mérkőzésidejének leteltekor kiállítás(ok) van(nak) érvényben, akkor a kiállítás(ok) leteltéig, azok erejéig a szabályok ellen vétő csapatnak kötelező emberhátrányban játszania. Sérülés miatti csere alkalmából beállt játékos korlátozás nélkül visszacserélhető a sérült játékossal. A második harmadban sérülés esetén vagy olyan játékos léphet pályára, aki korábban még nem lépett pályára, vagy a mérkőzés addigi szakaszáig a legkevesebb gólt szerezte. A második harmad játékidejének leteltét követően 5 perc szünet következik. A harmadik harmadban a pályára lépő játékosok köre a nevezett játékosok közül szabadon választható meg, cserére az általános szabályok szerint lehetséges. A mérkőzés végeredménye a három harmadban elért eredmények összesítése alapján kerül megállapításra. A Bajnokság U10-U14 korosztályaiban - teljes csapatlétszám esetén -, minden harmad/félidő első részben emberfogással történő védekezést (fél, vagy egész pályás) KELL alkalmazni, tilos a hatos vonalon felállt védekezés alkalmazása.

Játéktér és Szabályok az Utánpótlás Bajnokságokban

A játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 20 méter, szélessége 10-15 méter. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 5,5 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. Az alap- és oldalvonal 5 centiméter széles folytonos vonal. A védekező csapatnak minden középkezdésnél vissza kell rendeződnie a saját kapuelőtér vonalára, szoros emberfogásra csak ezt követően távolodhat el attól. A labdát nem birtokló játékost csak testtel lehet követni, „lekarolása" szoros emberfogásként nem megengedett. A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékos(ok)nak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól. Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától. A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (5,5 méter). A játéktéren egy időben 5 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat. A kapus a mezőnyben nem szerepeltethető hatodik mezőnyjátékosként.

A nagyobb korosztályok számára a játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 28 méter, szélessége 15 méter. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 6 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. A cserevonal a középvonaltól mindkét irányban 250 cm távolságra lévő 30 cm hosszú szakasz. A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 cm magas és 240-250 cm széles. A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékosnak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól. Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától. A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (6 méter). Gólt elért csapatnak kötelező visszatérni a saját kapuelőtér vonalához!

Szivacskézilabda: A Legkisebbek Játéka

A szivacs, mint anyag puhaságával és rugalmasságával alkalmas arra, hogy úgy nyújtson izgalmat a legkisebb, a mozgás örömeit ösztönösen kóstolgató gyerekeknek, hogy a vele történő kontaktus semmilyen fájdalmat nem okoz számukra. A szivacslabda varázsával kelthető fel legkönnyebben a testnevelés, a rendszeres sportolás iránti vágy. Ezt a lehetőséget használja ki a most már évtizedes múltra visszatekintő szivacskézilabda is, ami két reménynek ad esélyt egyszerre: Egyrészt felkeltheti a mozgás, a rendszeres sportolás iránti vágyat, másrészt segítheti valamely sportjáték iránti érdeklődést, jelesül a kézilabdázás megkedvelését. A szivacskézilabda lehetővé teszi a főbb kézilabda szabályok megismerést, technikai elemek könnyebb elsajátítását, ami a „gyors" sikereken keresztül kedvezően hat a gyerekek fejlődésére, a sportághoz való kötődésük kialakulására. A szivacskézilabdázás nyitott az óvodáskorúak és az általános iskola alsó osztályainak tanulói számára is. A legkisebbeknél a szivacskézilabda mérkőzéseken a szabályok még másodlagosak. A fő cél, hogy a játék rugalmasan hasonlítson a kézilabdázáshoz. Viszont törekedni kell arra, hogy maradéktalanul érvényesüljön az igazságosság és a fegyelemre, rendre nevelés.

Az MKSZ a 2013/2014-es idényben Régiónként igények és lehetőségek szerint nyitott versenynapot hirdet nemenként az U7, U8 és az U9-es korosztályok számára (továbbiakban: Szivacskézilabda Tornarendszer), ahol hivatalos eredményszámítás és közlés, megjelenítés nem történik. A cél az, hogy minden nevező csapat számára - közeli elérhetőség mellett - legalább 5-5 őszi és tavaszi versenynap álljon rendelkezésre. Mérkőzések közti szünetekben, a nem pályán lévő csapatok számára ügyességi és/vagy hetes dobó versenyeket kell szervezni.

tags: #korosztalyok #meghatarozasa #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• az olasz zene világa
• Egészséges életmód anyaként
• U20-as jégkorong-csapat
• Premier League és FA Kupa
• hogyan fejezte be karrierjét az olasz labdarúgó Amerikában