A magyar kosárlabda kiemelkedő alakjai és a sportág fejlődése
A magyarországi kosárlabdázás 100. évében, 2005-ben az All Star Kosárlabda Gála keretében 25 női, 25 férfi játékos, és 10 edző kapott helyet a legendák között. Ez az esemény is tükrözte a sportág gazdag múltját és azokat a személyeket, akik hozzájárultak a fejlődéséhez.
A sportág úttörői és meghonosítói
A kosárlabda sport magyarországi megteremtése számos személy nevéhez fűződik. Mezőberényben az Ő nevéhez fűződik a kosárlabda sport megteremtése. Szigetváron tanárként a legfontosabb célkitűzésének a tanulók testi nevelését, ehhez választotta eszközül a diáksportot. Szakedző képesítésének köszönhetően vezette a szigetvári férfi és női csapatot az NBI-ig. Mint a bp.-i Vas utcai Felső kereskedelmi Isk. tanára, tanulmányúton, Münchenben ismerkedett meg a kosárlabdajátékkal (1912), hazatérve isk.-jában meghonosította. Tiboldi tanár úr volt, aki felszereltette Szolnokon és a megyében az első kosárlabda palánkot, az ő irányításával indult el e csodálatos sportág hódító útjára, amely ma is a legnépszerűbb sportág a megyében. Diósgyőrben ők teremtették meg a kosárlabdázás alapjait, testnevelő tanári munkájuk eredményességét számos válogatott kosaras jelzi.
1920-tól középisk.-sok, 1921-től társadalmi egyesületek csapatai kezdték el hazánkban a kosárlabdázást. A nemzetközi kosárlabda szabályok magyarországi meghonosítója Dr. Bartha Ferenc volt, aki másfél évtizeden keresztül, 2006-ig irányította a honi kosárlabdaéletet összefogó szövetséget, az MKOSZ-t. A hazai és nemzetközi szövetségben is elismert munkát végzett.
Játékosok és edzők, akik formálták a sportágat
Számos kiemelkedő játékos és edző járult hozzá a magyar kosárlabda sikereihez. Dr. Játékosként: szerepelt a moszkvai EB-n, Universiadén 3. Első és eddig egyetlen Magyar NBA játékosként 109 NBA mérkőzésen játszott átlag 12,5 percet meccsenként, 5.0 pontos átlaggal. A magyar kosárlabda válogatott meghatározó játékosa volt. Klubjával is sorra nyerte a magyar bajnoki címeket. Az egykezes dobás kiváló mûvelõje, így egyik úttörõje volt a magyar kosárlabdában. 124-szeres válogatott, 2-szeres Magyar Bajnok, EB 3. Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.
Edzői pályafutása során is számos sikeres szakember tevékenykedett. Edzőként a Csepel SC férfi csapatával nyert kupát és bajnokságot. 1973-ban az év kosárlabdaedzőjévé választották. Edzői pályafutását 1953-ban, a Soproni Postás női csapatánál kezdte, majd e mellett a Soproni MAFC férfi csapatát is edzette. Magyar Népköztársasági Kupa győztes. Edzőként a MAFC-cal hosszú idõ után megnyert bajnoki cím a férfiak mezõnyében, 1970-ben. 1973-nban vállalta el a diósgyőri NBI-es női csapat vezetőedzői teendőit. Itt négy sikeres idényt töltött el. Csapatával volt a vidék legjobbja is. A PVSK női és férfi csapatának is volt edzője. Létrehozta az ország egyik legnagyobb utánpótlás bázisát Pécsett. 2009-ben az egyesület elnöksége a PVSK aranygyűrűjét adományozta Varga Ferencnek.
A MAFC, majd az Újbuda-MAFC Kosársuli vezetőjeként 7 éven át eredményesen menedzselte az utánpótlás-nevelést, és az egyetemi amatőr kosárlabda sportot. 150-szeres válogatott, 7-szeres Magyar Bajnok, 2-szer Euróliga 3. Vezetésével jutott be utolsó alkalommal a férfi válogatott az EB döntőbe. 100-szoros válogatott, 6-szoros Magyar Bajnok, Euróliga 3.
Válogatott: 332, olimpiai 4. dr. Válogatott szövetségi kapitány: 1968-88, 1995-97 olimpiai 4. Magyar bajnok: 4-szeres magyar bajnok és 2-szeres év játékosa. Szerepelt az 1969-es Eb-8. Válogatottal elért eredményei: Eb 4. Eb-7. Válogatott: 270, olimpiai 4. Tizenkét év alatt hat Eb-n vett részt. 211-szeres válogatott, 3-szoros Magyar Bajnok, EB 3. (1985), Olimpia 4. Mint edző Kecskemét, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Nagykőrös városokban dolgozott. A Magyar Kosárlabda Válogatottnál 1972-76-ig másodedzőként tevékenykedett. A Szeged női csapatának volt edzője. Játékvezetőként is működött. Játékosként több budapesti csapatban is játszott. Majd edzősödni kezdett. A főiskolai és a felnőtt női válogatott mellett is dolgozott. Az MKOSZ elnökségi tagja, majd a Tiszteletbeli tagja lett.
A kosárlabdázás technikai fejlődése
A kosárlabdázás technikai elemei folyamatosan fejlődnek, különösen az utánpótlás képzésében. A Kerettanterv már az 5-6. évfolyamok képzési időszakára helyezi a fektetett- és tempó dobás oktatását. Tanítása a rész-egész módszertant alkalmazva (karmunka - lábmunka - karmunka + lábmunka) a legeredményesebb.
Dobástechnika fejlődése korosztályonként
- 5-6. évfolyam: Kosárra dobás helyből egy kézzel. Fektetett dobás 1, 2 leütésből, labdavezetésből mindkét oldalról.
- 7-8. évfolyam: Dobócsel, indulócsel után labdavezetés, fektetett dobás. Lepattanó labda megszerzése után kosárra dobás, illetve kapott labdával ráfordulással.
- 9-12. évfolyam: Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek.
A fektetett dobás technikai elemei
A fektetett dobás (8.1.) az álló helyzetből, vagy egy sarkazó rálépésből végrehajtott kosárra dobás. A lábfejek egymással párhuzamosak, előre néznek. A labda a homlok magasságában a dobókézben fekszik, oldalról a támaszkéz segíti a labdatartást. A mozdulatsor a térd hajlításával kezdődik, süllyeszti a súlypontot, majd a kar emelése következik. A dobókéz csuklója egy előre csapó mozdulatot végez, amely a labda visszafele pörgését adja. Befejezéskor emelkedik a sarok, a lábujjpárnákra helyeződik a testsúly.
A ziccerdobás technikája
A ziccerdobás (8.2.), vagyis a „ziccerdobás” a gyűrű közeléből, felugrásból végzett dobás fajta. A technika a támadó alapállásból indul, hosszú indulással, bal láb kilépéssel és jobb kezes leütéssel. A labdát visszapattanása után a csípőtől a test mellett fedezve, fokozatosan kell a dobókézre forgatva, a dobáshoz felkészíteni. A felugrás megkezdésekor a talajról erőteljesen felfelé kell elrugaszkodni. A dobómozdulat megegyezik az álló helyből dobás technikájával. A bal oldalról végzett fektetett dobás a leírt technika tükörképe alapján történik.
Játékok és gyakorlatok a technikai elemek elsajátítására
Számos játék és gyakorlat segíti a technikai elemek elsajátítását. Az egyéni versenyek, ahol meghatározott számú kosarat kell elérni, meghatározott helyről, fejlesztik a dobótechnikát. A „dobd és fuss” jellegű játékok, ahol a labdát lepattanás után még kosárra lehet dobni, dinamizálják a játékot.
Versenyformák és pontozási rendszerek
- Egyéni verseny: Meghatározott számú kosarat kell elérni, meghatározott helyről. A sikeres kosárra dobás 2, míg a rontott -1 pontot ér. A győztes az, aki a leghamarabb eléri a meghatározott pontszámot.
- Labdavezetés és dobás versenye: Párokat alakítva, labdavezetéssel kell támadni a gyűrűt és fektetett dobással gyorsabban kosarat dobni, mint a pár másik tagja.
- Hárompontos dobás verseny: A félpálya vonaláról indulva, a távolabbról dobott kosarak pontértéke magasabb.
A zsákolás története és betiltása
A zsákolás az egyik ok, amiért az emberek szeretik a kosárlabdát. Bár már az 1910-es években akadtak olyanok, akik zsákolással próbálkoztak, de erről leginkább csak legendák maradtak fent. Az 1936-os nyári olimpia előtti felkészülésen a texasi Joe Fortenberry mutatta be a mozdulatot, ami aztán elterjedt. Az 1936-os olimpiát egyébként az amerikaiak nyerték meg, és a torna után a japánok a nemzetközi szövetséghez fordultak, mondván: be kellene vezetni egy magassági limitet a kosárlabdában.
Az NCAA-nek az volt a baja Lew Alcindorral, hogy „túlságosan domináns” volt az egyetemi kosárlabdában, de azzal is indokolták a döntést, hogy a zsákolás nagyon sérülésveszélyes. A zsákolás betiltása előtti napon a Houston jutott be a nemzeti fináléba, miután az elődöntőben fekete sztárjaik zsákolófesztivált rendeztek. Az ABA úttörő volt több szempontból: engedélyezte a zsákolást, és bevezette a hárompontost. A zsákolás legalizálása nyitotta meg az utat a hárompontos előtt.
Hogyan vált egy alapvető játék szinte megállíthatatlanná
COVID-19 járvány hatása a magyar kosárlabda versenysorozataira
A COVID-19 járvány jelentős hatással volt a magyar kosárlabda versenysorozataira, különösen a 2020/2021-es szezonban. A sportolók és sportszakemberek számára kötelezővé váltak a negatív PCR vagy szerológiai tesztek a mérkőzések előtt. A mérkőzések lebonyolításában, az öltözők és nézőterek használatában szigorú higiéniai szabályokat vezettek be.
Higiéniai és tesztelési protokollok
- A Férfi NB I. A csoportban és a Női NB I. A csoportban kizárólag negatív SARS-CoV-2-PCR teszttel rendelkező sportolók és sportszakemberek ülhettek a csapatpadon.
- A Férfi NB I. B csoportban szerológiai COVID-19 gyorsteszt negatív eredménnyel kellett rendelkezni.
- A mérkőzésekre és edzésekre kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató személy léphetett be.
- A sportlétesítményekben a nézők által használt területet szigorúan el kellett választani a sportolók és sportszakemberek által használt területtől.
A vírus terjedésének csökkentése érdekében a jegyzetasztalnál és a csapatpadoknál kézfertőtlenítőket kellett elhelyezni. A kosárlabdákat minden nap használat előtt és a mérkőzések, edzések között fertőtleníteni kellett.
tags: #kosarlabda #kesobb #kezdodik
