Váltás az MKOSZ élén: Báder Márton az új elnök, Szalay Ferenc 13 év után távozik
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) tisztújító küldöttgyűlésén 2023. május 2-án Báder Mártont választották meg a testület elnökének. Az egykori közel százszoros válogatott Szalay Ferencet váltja, aki 13 év után köszönt le tisztségéről.
Az elnökválasztás és Báder Márton tervei
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöki posztjáért egyetlen jelölt indult Báder Márton személyében. A 98-szoros válogatott center a szavazás előtt elmondta a megjelenteknek, fél éve még nem gondolta volna, hogy ilyen lehetőséghez jut. „Tisztában vagyok a felelősséggel, és fontos, hogy bármikor felelősségre vonható elnök legyek. Összetartó csapatot szeretnék, nem zárkózom el a viták elől, de fontos, hogy azok konszenzussal záruljanak.”
Báder hozzátette, hogy úgy érzi, a nemzetközi kapcsolatrendszerét fel tudná használni a magyar kosárlabda érdekében. Fontosnak tartja, hogy ne csak az egyes klubok, hanem a magyar kosárlabda is részesüljön és profitáljon az ott végzett munkából, ezt a vonalat vinné tovább. Nagy felelősség és nagy kihívás előtt áll, de hangsúlyozta, hogy gazdaságilag stabil lábon áll a szövetség és a sportág, jó helyzetben van. Szereti az összetartást és az egyetértést, mert szerinte akkor tud hatékonyan dolgozni a kosárlabda-társadalom, ha ez megvan. „Bízom abban, hogy bizalmat szavaztok nekem.”
Szalay Ferenc búcsúja és az elmúlt 13 év eredményei
Szalay Ferenc leköszönő MKOSZ elnök két héttel a küldöttgyűlés előtt jelentette be, hogy nem méreti meg magát, és 13 év után leköszön tisztségéről. Búcsúbeszédében megköszönte a küldötteknek az együtt töltött 13 évet és azt a közös munkát, aminek eredményeként a sportág kiváló ívet írt le az elmúlt időszakban. Kiemelte, hogy irányításával sikerült békét és rendet teremteni a magyar kosárlabdában.
Az elmúlt időszak főbb eredményei Szalay Ferenc elnöksége alatt:
- 2010 óta rengetegen sportolnak, sokan választják ezt az utat, ami egészségesebb életet és új gondolkodásmódot nyújt az embereknek.
- Stabil az az infrastruktúra, amire most a kosárlabda és maga a szövetség is építkezhet.
- Létrejött a kosárlabda saját múzeuma, ahol mindenki láthatja, hogy honnan indult és hova jutott a sportág.
- A sikeres sportdiplomácia eredményeként a székházavatón itt járt a FIBA Europe és a FIBA World főtitkára is.
- Magyarország rendezhetett U19-es, U17-es női és U19-es férfi világbajnokságot is.
- Női Európa-bajnokságot rendezhettünk, a női válogatott újra ott lesz az Eb-n, és a férfiak zsinórban kétszer is ott voltak a kontinenstornán.
- Legalább ekkora eredmény a Sopron Basket Euroliga-győzelme, ami a magyar kosárlabda örök érvényű sikere.
Szalay Ferenc megköszönte a főtitkárnak és Bodrogváry Ivánnak a nemzetközi sportdiplomáciai sikerekért, és bízik abban, hogy a bemutatott példa tovább folytatódik.
Az új elnökség és a díjak átadása
Az MKOSZ 2022. évi szakmai és pénzügyi beszámolóját, valamint a 2023. évi tervezetét a küldöttgyűlés elfogadta. Az új elnökségben maradt Becsky István, Bokor Ákos, Fűzy András, Hajdu Péter, Pukler Gábor és Sántha Gergely. Hozzájuk négy új tag csatlakozott:
- Dávid Kornél: 127-szeres válogatott, az eddigi egyetlen magyar NBA-kosaras, jelenleg az NBA-alapszakaszgyőztes Milwaukee Bucks játékosmegfigyelője.
- Mészáros Zalán: 110-szeres válogatott.
- Krasovec Péter: 52-szeres válogatott.
- Pantl Péter: a MOL-csoport kommunikációs igazgatója.
A küldöttgyűlés nyitányaként kiosztották az MKOSZ Életműdíjakat és az MKOSZ Emlékérem díjakat, amelyeket Szalay Ferenc, az MKOSZ elnöke, illetve Bodnár Péter főtitkár adtak át.
A magyar kosárlabda történetének mérföldkövei
A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy müncheni tanfolyamon ismerte meg a palánk nélküli „korbball” változatát. Először a kereskedelmi iskolákban terjedt a játék, és a Mester utcai kereskedelmi iskola lett az ország „labdajáték” iskolája, ahonnan Molnár József számos válogatott játékost nevelt ki.
Fontosabb dátumok és események:
- 1925: Megalakul a Testnevelési Főiskola (TF). A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) befogadta a sportágat, és keretein belül megalakította a Kosárlabda Bizottságot.
- 1933: Magyarországon ekkor vezették be a palánkos kosárlabdát, miután a Torinóban rendezett Főiskolai Világbajnokságon a válogatott megismerkedett ezzel a változattal. Az első hivatalos bajnokságot a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága írta ki tíz csapat részvételével, az első magyar bajnok a KEAC lett.
- 1935: A férfi válogatott részt vett az első Európa-bajnokságon Genfben.
- 1938: Megjelent dr. Hepp Ferenc fordításában az első kosárlabda szabálykönyv, és ebben az évben már 36 férficsapat nevezett a bajnokságba.
- 1942: Megalakult a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ), kiválva az Atlétikai Szövetségből. Ekkor jelent meg az első magyar nyelvű kosárlabda szakkönyv Balogh Gyula és Szabó János tollából. A női válogatott ebben az évben játszotta első országok közötti mérkőzését.
A háború utáni időszak és a sikerek
A második világháború után a sportban is az állami irányítás érvényesült, és a válogatott keretek tevékenysége került előtérbe. Hamarosan három együttes emelkedett ki: a Honvéd, a MAFC és a MÁVAG. A vidéki csapatok is fejlődésnek indultak, Székesfehérvár, Sopron, Szeged, Diósgyőr és Pécs fokozatosan méltó ellenfelei lettek a fővárosi csapatoknak.
Páder János szinte észrevétlenül alakította ki azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott.
A csúcsot 1955 jelentette: Európa-bajnoki aranyérem Budapesten! Magyarország válogatottja nagy küzdelemben 14 ponttal győzött a szovjet válogatott ellen.
A nők hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza. Az 1950-ben Budapesten rendezett női EB-n Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen. 1957-ben Hepp Ferenc lett a Szövetség elnöke, aki a nemzetközi szövetségben is fontos pozíciót töltött be.
A magyar válogatottak olimpiai és Európa-bajnoki szereplései
| Év | Férfi EB helyezés | Női EB helyezés | Férfi Olimpia helyezés | Női Olimpia helyezés |
|---|---|---|---|---|
| 1946 | 3. | |||
| 1948 | 16. | |||
| 1950 | 2. | |||
| 1952 | 3. | 9. | ||
| 1953 | 2. | |||
| 1955 | 1. | |||
| 1956 | 2. | |||
| 1960 | 9. | |||
| 1964 | 13. | |||
| 1980 | 4. | |||
| 1983 | 3. | |||
| 1985 | 3. | |||
| 1987 | 3. | |||
| 1991 | 3. |
A férfi csapat négyszer szerepelt olimpián, míg a női csapat mindössze egyszer, az 1980-as „csonka” olimpián ért el 4. helyezést.
Klubcsapatok nemzetközi sikerei
A magyar klubcsapatok nemzetközi sikerei elsősorban a női csapatokhoz kötődnek:
- A BSE 1979-ben a mai Euroliga elődjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában második lett.
- A második számú európai kupasorozatban, a FIBA Európa Kupa elődjében, a Ronchetti Kupában két magyar csapat is győzni tudott: 1983-ban a BSE, 1998-ban pedig a soproni GySEV-Ringa hódította el a trófeát.
tags: #kosarlabda #mkosz #elnokok
