A Kosárlabdapálya Vonalainak Neve és Jelentőségük
A kosárlabda hazánkban az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő csapatsport. A játékot két, öt fős csapat játssza, céljuk, hogy a játékidő végén ők szerezzék a legtöbb pontot. A kosárlabdapálya vonalainak és területeinek pontos ismerete alapvető fontosságú a játék megértéséhez és a szabályok betartásához. Ez az útmutató bemutatja a főbb pályaméreteket és vonalakat - teljes pálya, félpálya és 3x3 elrendezések - egyértelmű metrikus és angolszász mérésekkel, valamint a hozzájuk kapcsolódó szabályokat.
A Kosárlabdapálya Általános Jellemzői és Méretei
A kosárlabda pálya téglalap alakú, középen felezővonal választja el a két térfelet. A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. A játéktér legalább 2 m-re legyen bármilyen akadálytól, beleértve a csapatpadon ülő személyeket is. Minden vonal azonos (lehetőleg fehér) színű, 5 cm széles és jól látható legyen.
A pályaméretek tekintetében különbségek vannak a nemzetközi és az amerikai szabályozás között:
- A kosárlabdapálya a nemzetközi (FIBA) játékokon 28 m × 15 m méretű, a FIBA teljes pálya játékfelülete 28 m hosszú és 15 m széles (91,9 x 49,2 láb).
- Az amerikai Nemzeti Kosárlabda-szövetségben (NBA) ez 28,65 m × 15,24 m (94 x 50 láb).
Félpályák és Kulcspályák
A félpályák a teljes pálya méreteivel megegyező vonalvezetéssel rendelkeznek, de csak az egyik végükön, egy kosárlabdakoronggal. A kifejezetten erre a célra épített félpályák ritkán elég hosszúak ahhoz, hogy valóban egy teljes pálya felét alkossák. A kulcspályák, ahogy a neve is mutatja, elegendő helyet igényelnek egy kosárlabda kulcs elhelyezéséhez. Egy FIBA szabályos kulcs 4,9 m széles és legalább 4,6 m hosszú. Az OnCourt legkisebb kosárlabda kulcspályája mindössze 5,28 x 7,33 m-es, így elegendő helyet biztosít a 4,6 m-es faultvonalról történő dobáshoz. Ez a kis pálya tökéletes a szabaddobás és a feldobás gyakorlásához.
A Kosárlabdapálya Vonalai Részletesen
Alapvonalak és Oldalvonalak
A játékteret alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Fontos tudni, hogy ezek a vonalak nem részei a játéktérnek. Ha egy labda kimegy a pályáról, vagyis az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz, akkor az ellenfél kapja meg a labdát bedobással. Amennyiben a labda nem pattan le, és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a pályára a labdát, úgy folytatódhat a játék.
Középvonal és Középkör
A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani. A középkört a játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80 m-es sugárral. A játék a középkörben feldobással kezdődik, ahol két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját.
A középvonalhoz szigorú szabályok is kapcsolódnak a játék során:
- A támadó csapatnak 8 másodperce van átjutni a felezővonalon.
- Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon, tilos visszajuttatnia azt a saját térfelére, ebben az esetben visszajátszást követnek el.
A Büntetődobó Vonalak és a Szigorított Terület (Kulcs)
A büntetődobó vonalakat az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől. Középpontja a két alapvonal felezőpontját összekötő képzeletbeli egyenesen fekszik. A szabaddobás vonalát a tábla elejétől mérik, és valamivel távolabb van a gyűrűtől, mint egy NBA pályán (15 láb), 4,6 m (15,09 láb).
A szigorított területek a pályán kijelölt azon területek, amelyeket az alapvonalak, a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolnak, amelyek külső szélükkel az alapvonal felezőpontjától 3 m-re az alapvonalról erednek, és a büntetővonalak külső szélénél végződnek. Ezek a vonalak, kivéve az alapvonalakat, a szigorított terület részei. A szigorított területek belsejét be lehet festeni, de a színének azonosnak kell lennie a középkörével.
A büntetődobó sávok a szigorított területek egy 1,80 m sugarú félkörrel megnövelve. A félkörök középpontjai megegyeznek a büntetődobó vonalak középpontjaival. Hasonló félköröket kell meghúzni - szaggatott vonallal - a szigorított területeken belül is.
Szabályok a Büntetőterületen
A büntetődobások egy pontot érnek, és a büntetővonal mögül kell elvégezni. A dobó játékos nem érintheti a büntetővonalat, amíg a labda nem érintette a gyűrűt. A büntető terület mellett a támadó csapatból két ember, a védekezőből három állhat, a kijelölt helyeken. Csak akkor léphetnek be a büntetőterületen belülre, amikor a labda elhagyja a dobó játékos kezét. Tilos a büntetőt dobó játékost zavarni dobás közben.
Ha dobás közben történt fault, akkor büntetődobás(ok) következnek. Amennyiben sikeres volt a dobás, egy büntetődobás következik. Amennyiben sikertelen, 2 vagy 3 dobás, attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás, ha sikeres lesz.
Ezenkívül egy támadó játékos az ellenfél büntető területén belül legfeljebb 3 másodpercig tartózkodhat.
Kosárlabda szabályok magyarázata
A Hárompontos Mezőnykosár Területe
A csapat hárompontos mezőnykosár területe a pálya teljes alapterülete, kivéve az ellenfele kosarához közeli területet. Ezt a területet az alábbiak határolják:
- Az alapvonalnál kezdődő két párhuzamos vonal, 6,25 m-re az ellenfél kosarának középpontjából merőlegesen a talajra vetített ponttól. E pont távolsága az alapvonal felező pontjának belső szélétől 1,575 m.
- Egy, a külső szélén mért 6,25 m sugarú félkörív (a fentebb említett középponttal), mely a párhuzamos egyeneseket köti össze.
A FIBA pályákon a hárompontos ív 6,75 m és 6,6 m az oldalakon/sarkokon. Ezeket a távolságokat a gyűrű közepétől mérik. A hárompontos vonalon kívülről szerzett kosarak három pontot érnek, az azon belülről szerzett pontok kettőt.
A Kosár és a Palánk
A pálya két végén 3,05 méter magasan található egy-egy kosár. A kosarak gyűrűkből és hálókból állnak. A hálók fehér zsinegből készülnek, és úgy vannak kialakítva, hogy az áthaladó labda esését átmenetileg fékezzék.
A gyűrű 3,05 m (10 láb) magasan van a földtől. Szinte kivétel nélkül a bajnokságokon és a nemzetközi játékon ez az elfogadott méret, mióta a játék megszületett, csak a legkisebbek gyűrűjét helyezik időnként alacsonyabbra. A gyűrű belső átmérője 450-459 mm közötti. A nyomásra billenő gyűrűk használata engedélyezett.
A palánk téglalap alakú, 180 cm széles és 105 cm magas. A játéktér fölé 1,2 m mélységben nyúlik be. A palánkok biztonsági üvegből készüljenek, elülső felületük sima, vonalakkal jelölve. Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia.
Összehasonlító táblázat: FIBA és NBA Pályaméretek
| Jellemző | FIBA Szabályok | NBA Szabályok |
|---|---|---|
| Pálya mérete (hosszúság x szélesség) | 28 m x 15 m (91,9 x 49,2 láb) | 28,65 m x 15,24 m (94 x 50 láb) |
| Hárompontos ív távolsága | 6,75 m (oldalt/sarkon 6,6 m) a gyűrű középpontjától | (Nem specifikálva metrikusan, de a FIBA-nál nagyobb) |
| Büntetődobó vonal távolsága | 4,6 m a tábla elejétől | 4,57 m (15 láb) a tábla elejétől |
| Gyűrű magassága | 3,05 m (10 láb) | 3,05 m (10 láb) |
tags: #kosarlabda #palya #vonalak #neve
