A Kosárlabda Rendes Játékidejének Szabályai: Átfogó Útmutató
A kosárlabda, ez a lenyűgöző és dinamikus csapatsport, évtizedek óta rabul ejti a szurkolók szívét világszerte. A pattogó labda hangja, a palánk felé szárnyaló játékosok látványa és a kosárba hulló labda zizzenése mind-mind részei annak a varázslatos élménynek, amit a kosárlabda nyújt. A kosárlabda lényege egyszerűnek tűnhet: két csapat verseng egymással, hogy minél több pontot szerezzen a labda kosárba juttatásával. A játéknak nemzetközileg elfogadott szabályai vannak, de ezeknek a szabályoknak több eltérő ága létezik kontinensek, korcsoportok és nemek szerint.
Ez a cikk a kosárlabda rendes játékidejének szabályait mutatja be, részletesen kitérve a játéktérre, a felszerelésekre, a játékmenetre, a pontozásra és a szabálytalanságokra, beleértve a legutóbbi, 2017-es szabályváltozásokat is.
A Kosárlabda Alapjai
A kosárlabda egy labdajáték, melyet általában két ötfős csapat játszik. A csapatok célja a szabályszerű játék során az, hogy a labdát az ellenfél kosarán felülről-lefelé keresztül juttassák, illetve hogy megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el.
Egy kosárlabda-mérkőzésen két csapat vesz részt, mindegyik 5-5 játékossal a pályán. A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül. A fair play, vagyis a sportszerű játék, a kosárlabda egyik alapértéke. Ez magában foglalja az ellenfelek, a játékvezetők és a szabályok tiszteletét.
A Játéktér és Felszerelés
A kosárlabdapálya egy téglalap alakú terület, amelynek méretei nemzetközi mérkőzéseken 28 méter hosszú és 15 méter széles. A pálya mindkét végén található egy-egy kosár, amely 3,05 méter magasan helyezkedik el. A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. Az alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják, melyek nem részei a játéktérnek.
A pálya fontosabb jelölései:
- A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani.
- A büntetődobó vonalakat az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől.
- A szigorított területek a pályán kijelölt azon területek, amelyeket az alapvonalak, a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolnak, amelyek külső szélükkel az alapvonal felezőpontjától 3 m-re az alapvonalról erednek, és a büntetővonalak külső szélénél végződnek.
- A hárompontos vonal a kosártól 6,75 méterre húzódik (az NBA-ben 7,24 méter).
A kosár egy fémgyűrűből és egy hálóból áll, amely a palánkra van rögzítve. A gyűrűket a palánktartó szerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy a gyűrűről semmilyen erő ne adódjon át a palánkra. Ezért nem szabad közvetlen összeköttetésnek lenni a gyűrű, az azt rögzítő tartószerkezet és a palánk (üveg vagy átlátszó anyag) között. A hálók fehér zsinegből készülnek, és úgy kell függeniük, hogy a kosáron áthaladó labda esését átmenetileg fékezzék.
A labda maga is különleges: narancssárga színű, bordázott felületű, és úgy van kialakítva, hogy jól pattanjon és könnyen irányítható legyen. A labda gömbölyű és elfogadott narancssárga színárnyalatú legyen, hagyományosan nyolc (8) gömbhéjjal és fekete barázdákkal. Kerülete nem lehet több 78 cm-nél és kevesebb 74,9 cm-nél (7-es méret).
Technikai Követelmények és Felszerelések
A mérkőzések zökkenőmentes lebonyolításához számos technikai eszközre és felszerelésre van szükség:
- Mérkőzésóra: A játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára jól látható legyen.
- 24 másodperces készülék: Két kijelzőt kell a palánkok felett és mögött, azoktól 30 és 50 cm közötti távolságban felszerelni, melyek a támadóidőt mérik.
- Eredményjelző tábla: Minden mérkőzéssel kapcsolatos személy számára - beleértve a nézőket is - jól látható eredményjelző táblát kell biztosítani.
- Játékoshibákat jelző táblák: A jegyző számára biztosított táblák fehérek, rajtuk lévő számok 1-től 5-ig számozottak (1-től 4-ig fekete, az 5-ös piros).
- Csapathibajelzők: Két csapathibajelzőt kell a jegyző számára biztosítani, amely jelzi, ha egy csapat a büntetőszabály hatálya alá került.
A Játékidő és a Pontozási Rendszer
Egy kosárlabda-mérkőzésen a játékidő négy negyedből áll, egyenként 10 perces időtartammal. A negyedek között rövid szünetek vannak, a félidőben pedig egy hosszabb, általában 15 perces pihenő. Ha szabálytalanság történik, vagy kimegy a labda, akkor az óra megáll, így a valóságban a mérkőzések jóval hosszabbra nyúlnak, mint csak a negyedek hossza. A játék a középkörben feldobással kezdődik. Két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját.
A játék nem érhet véget döntetlennel, így a negyedik negyed végén ha döntetlen az állás, akkor 5 perc hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás végén is döntetlen, akkor újabb hosszabbítás következik.
A pontozási rendszer a következő:
- A kétpontos mezőnykosár területéről dobott kosár kettő (2) pontot ér.
- A hárompontos mezőnykosár területéről dobott kosár három (3) pontot ér.
- A büntetődobások pedig egy (1) pontot érnek.
Kosárlabda szabályok magyarázata
Játékmenet és Játékszabályok
A játék folyamán a csapatok folyamatosan váltogatják a támadó és védekező szerepeket. A labda mozgatása a pályán két fő módon történhet: labdavezetéssel (driblizéssel) és passzolással. A labdavezetés során a játékos egy kézzel pattogtatja a labdát, miközben mozog a pályán. A passzolás a csapatjáték kulcseleme. A játékosok egymásnak dobják a labdát, hogy jobb pozícióba kerüljenek a kosárszerzéshez.
Időszabályok a Játékmenetben
A kosárlabda gyors tempójú sport, melyet szigorú időkorlátok szabályoznak:
- Támadóidő (24 másodperc): Amikor egy csapat birtokolja a labdát, 24 másodperce van arra, hogy megkíséreljen kosarat dobni. Ha lejár a 24 másodperc és a csapat nem dobott kosárra, akkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat.
- Felezési idő (8 másodperc): A támadó csapatnak 8 másodperce van átjutni a felezővonalon.
- Visszajátszás: Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon tilos visszajuttatnia azt a saját térfelére, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát.
- 5 másodperces szabály: Egy játékosnál legfeljebb 5 másodpercig lehet a labda úgy, hogy nem kezdi el vezetni, nem passzol vagy nem dobja kosárra.
- 3 másodperces szabály: Egy támadó játékos az ellenfél büntető területén belül legfeljebb 3 másodpercig tartózkodhat.
Labdavezetés és Kapcsolódó Szabályok
A labdával kétféleképpen lehet haladni a pályán: vagy a földre lepattintva vezetve vagy pedig passzokkal. A labdavezetéshez több szabály is kapcsolódik, melyeket a FIBA a 2017-es szabályváltozásokkal pontosított:
- Lépéshiba (Traveling): A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni. Azonban a szabálymódosítások értelmében, amikor egy mozgásban lévő játékos megfogja a labdát, vagy befejezi a labdavezetést, és egyik lába a talajon van, akkor ezt 0. lépésnek tekintjük. Az ezt követő lépést tekintjük 1. lépésnek. Ezzel a FIBA alkalmazkodik az amerikai játékszabályokhoz.
A mozgás közbeni labdaátvétel utáni labdavezetéskezdést is kissé lazították. Ha a mozgásban lévő játékos átadást kap majd labdavezetést kezd, a labdának azelőtt kell elhagynia a kezét, mielőtt a 2. lépés során a lába érintené a talajt.
Azonban szigorították azt az esetet, amikor a játékos miután felvette a labdát miközben az egyik lába a talajon van, a következő lépése (ugrása) során nem érkezhet ugyanarra a lábára. Azonban ha a játékos jobb lábról elszökkenve páros lábbal vagy bal-jobb sorrendben ér talajt, az szabályos.
- Kétszer indulás: Az a játékos, aki vezeti a labdát, megfogja két kézzel, majd újra leüti, kétszer indulást követ el.
- Szabálytalan labdavezetés: Az a játékos is szabálytalanságot követ el, akinek labdavezetés közben a tenyere a labda alá kerül.
- Sarkazás: A labdavezetés befejeztével a játékos azzal a lábával még lépkedhet (sarkazhat), amelyiket utoljára tette le. A másik (támasztóláb) lábbal viszont nem szabad elmozdulnia.
Ha a csapatok megszegik ezeket, vagy a játékidővel kapcsolatos szabályokat, akkor az ellenfél csapat kapja meg a labdát és az oldalvonal mellől dobhatják be azt.
Szabálytalanságok és Büntetések
A kosárlabda, bár kontaktsport, szigorú szabályokat alkalmaz a játékosok közötti érintkezésre vonatkozóan. Ezeket a szabályokat a játékvezetők ellenőrzik és büntetik, hogy a játék fair és biztonságos maradjon.
Személyi hibák (Faultok)
A játékosoknak tilos egy másik játékost meglökni, megfogni, megütni, elgáncsolni, széttárt karral, lábbal, csípővel akadályozni az előrehaladásban. Ezen szabályok megszegéséért személyi hibát (fault) kap az elkövető. Ha dobás közben történt a fault, akkor büntetődobás(ok) következnek. Amennyiben sikeres volt a dobás, egy büntetődobás következik. Amennyiben sikertelen, 2 vagy 3 dobás, attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás, ha sikeres lesz. Ha nem dobás közben történt, akkor pedig az oldalvonal mellől jön a csapat, akinek játékosa ellen szabálytalanságot követtek el. Ha egy játékos egy mérkőzésen 5 személyi hibát követ el, akkor ki kell állni a játékból.
Csapathibák (Újdonság)
Idéntől először csapathibákat fognak számolni. Ha bármely csapat összegyűjti a négy (4) csapathibát, minden azutánni szabálytalanságért kettő (2) szabaddobás jár. Kivételt jelent a támadó fault: ha egy csapatnak négy (4) csapathibája van és elkövet egy támadó faultot, megkapja a csapat is a csapathibát, de nem lesznek szabaddobások.
Sportszerűtlen hiba
A sportszerűtlen magatartásért, illetve veszélyes faultokért (amelyek sérülésekkel járhatnak) sportszerűtlen faultot ítélhetnek a játékvezetők. A sportszerűtlen hiba olyan erőszakos hiba, amelyet a bíró megítélése szerint a játékos szándékosan követ el. A sportszerűtlen fault következménye 2 (kettő) szabaddobás, illetve a labda birtoklása az ellenfél csapatának. Kettő (2) sportszerűtlen fault következménye egyenes kizárását jelenti a játékosnak, illetve 1 mérkőzés felfüggesztést kap!
A FIBA a szabály szigorításával reagált arra a problémára, hogy gyorsindítások során a csapatok gyakran éltek azzal a lehetőséggel, hogy taktikai megfontolásból a kialakuló ellentámadásokat egy személyi hiba árán megakadályozzák. Ezért sportszerűtlen hibának kell mostantól megítélni, ha a védőjátékos szükségtelen, nem közvetlenül a labda megjátszására irányuló érintkezést okoz annak érdekében, hogy megakadályozza az ellenfél gyorsindítását vagy ellentámadásának kifejlődését. Ez a szabályozás már a nem utolsó védőre is alkalmazandó, és a dobómozdulat megkezdéséig érvényes.
Megjegyzés: Gyorsindítás során, utolsó védőként, a védő oldalról vagy hátulról okoz érintkezést, akár labdára irányuló mozdulattal, akár vétlenül, az mérlegelés nélkül sportszerűtlen hibának ítélendő, de ez eddig is így volt és nem változott.
Technikai hiba
Technikai hibát ítélhetnek a bírók a játékot akadályozó, sportszerűtlen viselkedésért. Ilyenek például: káromkodás, a bíró szidalmazása, időkérés, amikor a csapatnak már nincsen több időkérési lehetősége, szándékos időhúzás és még rengeteg egyéb helyzet. A technikai faultok következménye egy (1) szabaddobás és a labda birtoklása az ellenfél csapatának. Kettő (2) technikai fault egyenesen kipontozódást jelent az illető játékosnak. A technikai fault is hozzáadódik a csapathibákhoz.
Büntetődobás
A büntetődobásokat a büntető vonal mögül kell elvégezni. A dobó játékos nem érintheti a büntetővonalat, amíg a labda nem érintette a gyűrűt. A büntető terület mellett a támadó csapatból két ember, a védekezőből három állhat, a kijelölt helyeken. Csak akkor léphetnek be a büntetőterületen belülre, amikor a labda elhagyja a dobó játékos kezét. Tilos a büntetőt dobó játékost zavarni dobás közben.
További Játékszabályok
- Labda kimegy a pályáról: Egy labda akkor megy ki a pályáról, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz. Amennyiben a labda nem pattan le és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a pályára a labdát, úgy folytatódhat a játék. Ha kimegy a labda, annak a csapatnak az ellenfele folytathatja a játékot bedobással, aki utoljára ért labdához.
- Leszálló ágban lévő labda blokkolása: Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia.
- Időkérés: Az időkérés hossza mindig egy perc. Az első félidőben 2 időkérése van egy csapatnak, a második félidőben három. Az utolsó negyed utolsó két percében legfeljebb két időkérés használható. Hosszabbításonként egy időkérés jár. A negyedekben fel nem használt időkéréseket nem lehet átvinni a következő negyedekre.
- Cserék: A cserék fontos taktikai elemei a játéknak. A cserejátékos akkor válik játékossá, amikor a játékvezető jelzi számára, hogy a játéktérre léphet.
Játékvezetők és Hivatalos Személyek
A mérkőzéseket általában három játékvezető irányítja, akik felelősek a szabályok betartatásáért és a játék folyamatosságának biztosításáért. A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van. Továbbá a FIBA illetékes szervének - a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség - van joga alkalmazni a „három játékvezetős rendszert”, ahol egy első és két második játékvezető működik.
A játékvezetők hatásköre akkor kezdődik, amikor belépnek a terembe, azaz húsz (20) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt, és akkor fejeződik be, amikor a játékvezetők a mérkőzés végét jóváhagyták. Az első játékvezető felelős a mérkőzés során használandó összes felszerelés megvizsgálásáért és jóváhagyásáért, gondosan ellenőrzi a jegyzőkönyvet és jóváhagyja az eredményt.
A jegyző felelős a mérkőzés statisztikáinak és a játékosok hibáinak rögzítéséért, valamint az időkérések és cserék nyilvántartásáért. A jegyző segítője az eredményjelző táblát kezeli és segít a jegyzőnek. Az időmérő indítja a holtidőt mérő órát és biztosítja, hogy a negyed vagy a hosszabbítás lejártát közlő jelzés nagyon hangosan és önműködően szólaljon meg.
Játékosok, Edzők és Csapatkísérők
A kosárlabdában minden játékosnak megvan a maga szerepe és feladata a pályán. A játékengedély a csapatban való játékra adott hivatalos felhatalmazás, melyet a versenyt rendező illetékes szerv szabályzatában meghatároz. A játékidő alatt a csapat tagja lehet játékos vagy cserejátékos.
Egységes Megjelenés és Felszerelés
A játékosok megjelenése a pályán egységes szabályokhoz kötött:
- Elöl és hátul ugyanolyan meghatározó színű mez. Minden játékosnak (férfiaknak és nőknek) a mérkőzés alatt a mezt a nadrágba tűrve kell viselniük.
- A mez alatt rövid ujjú trikó (függetlenül a formájától) nem viselhető, hacsak nincs a játékosnak erre írásbeli orvosi engedélye. Ha az engedélyt megadták, a trikónak ugyanolyan színűnek kell lennie, mint a mez meghatározó színe.
- Egyforma, elől és hátul azonos meghatározó színű nadrág, de lehet más színű is, mint a mez. A nadrágszáron túlnyúló, a nadrággal azonos színű biciklinadrág viselhető.
- Minden játékosnak olyan mezt kell viselnie, amelyen elől és hátul jól látható, a mez színétől elütő, egyszínű számok vannak.
- A cipők bármilyen színkombinációból állhatnak, azonban a két cipőnek egyforma színűnek kell lennie.
Az első játékvezető nem engedélyezheti, hogy bármely játékos olyan eszközt viseljen, ami más játékosnak sérülést okozhat. A játékosok által viselt valamennyi eszköznek a kosárlabda mérkőzésre alkalmasnak kell lennie.
Sérülések Kezelése
Játékos sérülése esetén a játékvezetők megállíthatják a játékot. Ha a sérült játékos javára büntetődobás(oka)t ítéltek, a helyére beállt játékosnak kell az(oka)t végrehajtania. A mérkőzés folyamán a játékvezetőknek el kell rendelni az olyan játékosok cseréjét, akik véreznek, vagy nyílt sebük van.
A Kapitány és az Edző Szerepe
A kapitány az a játékos, aki a csapat képviselője a pályán, és ő fordulhat szükséges információkért a játékvezetőhöz. Ezt azonban csak udvarias formában teheti és csak akkor, ha a labda holt és a mérkőzésóra áll. A kapitány működhet mint edző.
Az edző vagy a segédedző a csapat egyetlen képviselője, aki a mérkőzés folyamán a jegyzőasztal hivatalos személyeivel kapcsolatba léphet statisztikai tájékoztatásért. Legalább 20 perccel a mérkőzés kezdetének tervezett időpontja előtt mindkét edzőnek vagy képviselőjének írott listát kell átadnia a jegyző részére a mérkőzésre játékengedéllyel rendelkező játékosok nevéről és az általuk viselt számokról, valamint a csapatkapitány, az edző és a segédedző nevéről. Legalább 10 perccel a mérkőzés előtt mindkét edzőnek kézjegyével meg kell erősítenie a jegyzőkönyvön, hogy a játékosok neve és az általuk viselt számok, valamint az edzők neve helyesen van beírva.
A csapatkísérő abban az esetben ülhet a csapatpadon, ha különleges feladata van, például menedzser, orvos, gyúró, statisztikus, tolmács. Az öt (5) hibát elkövetett játékos csapatkísérővé válik. A csapatpadon helyet foglalható csapatkísérők számát 7-re növelték, vagyis 16 ülőhelynek kell rendelkezésre állnia.
tags: #kosarlabda #rendes #jatekido
