Kosárlabda Statisztikák és Elemzési Módszerek: Mélyreható Útmutató

A kosárlabdázásban sokszor előfordul, hogy a szoros tétmérkőzések egy utolsó másodperces dobással érnek véget. Ebből egyenesen következik, hogy hatalmas szerepe van a végjáték helyzetek magas szintű, precíz és hatékony kivitelezésének. A modern kosárlabda statisztikai elemzései, mint például a shot chartok (dobáshelyzet-térképek) vagy a komplex hatékonysági mutatók, kulcsfontosságúak a csapatok és játékosok teljesítményének megértésében és fejlesztésében.

A szakirodalom feldolgozása során Dean Oliver (2004) a mezőnyszázalék, eladott labda, lepattanózás és büntetőzés faktorok fontosságát hangsúlyozza. Csátaljay és mtsai. (2012) 28 mérőszámot alkalmaztak annak érdekében, hogy meghatározzák mi lehet döntő a különböző negyedek során. Mandić és mtsai. (2019), valamint Balogh (2017) a büntetődobás jelenségét és szerepét elemezték mélyebben.

Egy kutatás célja volt válaszokat kapni a csapatok pontszerzési stratégiáját illetően. Továbbá keresték, hogyan jellemezhető a tétmérkőzéseken, nehéz helyzetben a játékosok együttműködése, valamint, hogy a győztes csapatok milyen hatékonysággal kaparintják meg a lepattanókat. Az eredmények bemutatják, hogy mindegyik bajnokságban több, vagy minimum egyenlő mennyiségű sikeres büntetője volt a győztes feleknek. A győzteseket jellemezte a több sikeres mezőnykísérlet, ráadásul magasabb százalékkal. A kétpontosokat illetően a győztesek domináltak. A hármasok esetében összességében a magyar bajnokságban a győztesek szerepeltek jobban, míg az Olimpián a veszteseknek volt több a kísérlete, de a győztesek dobtak be többet és legalább olyan hatékonysággal. A gólpasszok, eladott labdák és védőlepattanók tekintetében a győztesek döntően eredményesebbek voltak. Ezek az eredmények számos korábbi kutatással megegyező irányba mutatnak és megerősítést nyernek.

Alapvető Statisztikai Mutatók a Kosárlabdában

A kosárlabda statisztikák mélyreható elemzése segíti a csapatokat és edzőket abban, hogy jobban megértsék erősségeiket és gyengeségeiket. Néhány kulcsfontosságú mutató:

A TS% kiszámolásából adódik, hogy 100%-nál is magasabb lehet adott esetben, mert 100%-os hatékonyságnak azt veszi, ha valaki támadásonként két pontot dob. A triplát tehát ezzel jutalmazza, hogy csak kettővel osztja el a pontokat. Kérdés lehet, hogy miért 0.44-szer veszi a büntető kísérleteket és miért nem 0.5-szer (hiszen két büntetőnek így lenne végül egy támadás az értéke). A válasz a „plusz egy” büntetők miatt van. Ez egy, hosszú évek statisztikáiból kiszámolt közelítő érték. Amerikai statisztikusok megvizsgálták, milyen arányban aránylanak a +1-ek a sima, két dobást érő büntetőkhöz és ezek alapján vették le 0.44-re a 0.5-t. Ez egyébként Európában nyilván ritkább, ezért valamennyire csalóka lehet az adat, de amúgy se a konkrét értékek, hanem az egymáshoz viszonyított hatékonyságok a fontosak.

A Statisztikák Értelmezésének Fontossága és Korlátai

Fontos tudni, hogy a statisztika önmagában semmit nem ér. A négy támadási és védekezési stat is csak együtt nézve használható, hiszen alacsony FT/FGA adatnak az is lehet az oka, hogy egy együttes nem támadja elég hatékonyan a gyűrűt, meg az is, hogy 0-ig játszanak minden támadást, ahol már odaütni se érdemes nekik. Alacsony kapott eFG% is csak akkor ér valamit, ha egy csapatnak jó a DReb%-a, különben hiába hagyja ki az ellenfél a dobásokat, vissza fogja szerezni a támadópattanót.

Emellett ezek a statisztikák semmit nem mutatnak meg az egyénekről, mert egy jól védekező csapatnak is lehet egyetlen gyenge pontja, amit könnyen fel lehet törni. Szóval a statisztikával nagyon óvatosan kell bánni, mert csak bizonyos következtetések kiolvasására alkalmas és semmi esetre sem lehet belőle mindent megtudni (legalábbis nem az Európában használatos statokkal).

Az Élő-Pontrendszer: Egy Csapat Erősségének Mérője

Az Élő-pontrendszer a kosárlabda csapatok relatív erősségének mérésére szolgál. Élő Árpád magyar születésű amerikai fizikus dolgozta ki sakkozók rangsorolására, és bevezetése óta számos területre, így például a labdarúgásra és a kosárlabdára is adaptálták. A rendszer hátteréről, matematikai alapjairól a Wikipedia magyar és angol nyelvű cikkei részletes leírásokat tartalmaznak.

Az Élő-pontrendszer minden csapathoz egy pontszámot rendel, melyek a csapat mérkőzéseinek eredményei alapján, az ellenfelek erősségét, a végeredmény pontkülönbségét és a hazai pályát figyelembe véve minden mérkőzést követően változnak. A pontszámok - bár természetesen tökéletes képet nem adnak - alkalmasak a győzelem-vereség mutatókon túlmenően megállapítani egy-egy csapat többiekhez viszonyított erejét, győzelmi esélyek becslésére, valamint történelmi áttekintésre is, mivel megmutatják, hogy az adott csapat erőssége hogyan változott az idők során.

A KosárStat.hu a FiveThirtyEight.com által az NBA-csapatok Élő-pontszámainak számítására kidolgozott rendszert adaptálta az egyes paraméterek magyar bajnokságra illeszkedő - többszöri tesztelést követő - módosításaival. Amit tudni érdemes az Élő-pontrendszerről:

• A csapatok, adott pillanatban egymáshoz viszonyított erejét határozza meg a lejátszott mérkőzéseik eredménye alapján. Az aktuális pontszámokból az állapítható meg, hogy az adott csapat hol helyezkedik el a saját mezőnyében, az nem, hogy különböző korszakok csapatai egymáshoz képest milyen erőt képviselnek.
• Kizárólag a mérkőzések eredményét veszi figyelembe, hogy hogyan és miért alakult ki az adott végeredmény, azt nem. A pontszámok minden mérkőzést követően újra kiszámításra kerülnek.
• A győztes csapat pontszáma mindig emelkedik, a vesztes csapaté mindig csökken. A győztes mindig ugyanannyi pontot kap, amennyit a vesztes veszít. A növekedés mértéke függ a csapatok, mérkőzés előtti pontszámának különbségétől, valamint a győzelem mértékétől is.
• Az átlagos pontszám 1500. Egy 1700-as pontszámú csapat kb. 80%-át, egy 1600-as pontszámú kb. 67%-át, 1500-as pontszámú 50%-át, egy 1400-as pontszámú kb. 33%-át, egy 1300-as pontszámú kb. 20%-át és egy 1200-as pontszámú kb. 10%-át nyeri meg hosszú távon.

Különleges Paraméterek az Élő-Pontrendszerben

• Hazai pálya előnye: A hazai csapat mérkőzés előtt Élő-pontszámához kerül mindig hozzáadásra. A kiinduló értéke 120 Élő-pont, majd csapatonként és mérkőzésenként dinamikusan újrakalkulálásra kerül. A 120 pontos érték meglehetősen magasnak számít (a FiveThirtyEight az NBA esetében 100 pontos hazai pályát alkalmaz), mivel azonban a magyar bajnokságban a hazai csapatok a mérkőzések mintegy kétharmadát megnyerik, átlagosan 6.3 ponttal, így ez a magas szám indokolt.
• Különbség (győzelem mértéke): A szerzett és vesztett Élő-pontok számítása során a rendszer figyelembe veszi a győzelem mértékét is olyan módon egyrészt, hogy a tényleges különbséget a mérkőzés előtti Élő-pontszámok alapján várható különbséghez viszonyítja. Másrészt kisebb súllyal veszi figyelembe a nagy arányú győzelmek esetén a különbség növekedését.
• Szezononkénti áthozat: Új szezon kezdetekor minden alkalommal meg kell határozni az egyes csapatok kezdő Élő-pontszámát. Mivel az Élő-pontrendszer kizárólag a korábbi eredmények alapján számítja a pontszámokat, a játékoskeretekben bekövetkező változásokat nem tudja figyelembe venni. Általánosságban két megállapítás tehető: 1. a kiugró (akár pozitív, akár negatív) teljesítményt nyújtó csapatokról feltételezhető, hogy a következő szezonban a teljesítményük kisebb-nagyobb mértékben a ligaátlaghoz fog közelíteni, 2. a csapatok erősségében szezonokon átívelően is megfigyelhető erős folytonosság, akkor is, ha közben a játékoskeretük jelentősen átalakul. A fentiekre tekintettel a szezononkénti kezdőpontszám úgy kerül meghatározásra, hogy abban 0,66-os súllyal az előző szezon záróértéke, míg 0,34-es súllyal a ligaátlag szerepel. Bár a teljes ligaátlag 1500, mivel az új feljutók kezdő pontszáma 1300, ezért 14 csapatos bajnoksággal és 1 feljutóval számolva, 13 db 1515 pontos és 1 db 1300 pontos csapat adja ki az 1500-as ligaátlagot.
• Feljutó csapat kezdő pontértéke: Mivel alsóbb osztályú bajnokságok eredményei nem szerepelnek, a kezdő pontszámuk csak becsülhető. Tesztelést követően a kezdő pontszám 1300 pontban került meghatározásra. Elmondható, hogy a 2002-2003-as és a 2020-2021-es szezon között az első szezonjuk végén az átlagos záró Élő-pontszámuk 1299 volt, azaz az 1300 pontos kezdő pontszám általánosan jó becslést ad a feljutók erejére. A kieső, majd ismételten feljutó csapatok is feljutónak számítanak, azaz 1300 ponttal kezdik a szezont. A legkorábbi feldolgozott szezon esetén a csapatok kezdő Élő-pontszámai az azt megelőző szezonban elért összesített győzelem-vereség mutatóik, valamint pontkülönbségük alapján kerültek becslésre.
• A rendszer érzékenysége (K-érték): A pontszámok számítási képletében a K-érték (vagy K-faktor) azt határozza meg, hogy egy-egy eredményre hatására milyen érzékenyen reagál a rendszer. Minél magasabb a K-érték annál nagyobb pontszámbeli változással jár egy-egy mérkőzés. Hosszas tesztelés után a K-értéke 30-ban került meghatározásra, ez kifejezetten magasnak számít (az NBA esetében 20-as értéket használnak), azaz a csapatok Élő-pontszámát jelentős mértékben meghatározza a legutóbbi néhány mérkőzésük eredménye.

Részletes Elemzések: Lineup, On-Off, Clutch és Poszt Statisztikák

A mérkőzések mélyebb elemzéséhez olyan részletes statisztikák állnak rendelkezésre, mint a lineup, on-off és clutch adatok. Ezek az adatsorok a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége által mérkőzésenként közölt szöveges „Mérkőzés alakulása” adatsorokból készülnek.

• Lineup statisztikák: 5-, 4-, 3- és 2-emberes „lineup”-ok, azaz felállások adatait tartalmazza. Az adatok azt mutatják meg, hogy adott felállásban egyes statisztikai kategóriákban hogyan alakult a saját csapat és az ellenfél teljesítményének különbsége. Például, ha adott 5-emberes felállásban a csapat dobott 50%-kal mezőnyből, míg az ellenfél ugyanekkor 45%-kal, akkor a statisztikában a mezőnydobásoknál +5% fog szerepelni.
• On-off statisztikák: A csapat-statisztikákban mutatkozó eltéréseket mutatja meg abban az esetben, ha adott játékos pályán volt, illetve nem volt pályán. Például, ha a csapat 50%-kal dob mezőnyből, mikor a játékos pályán van, és 45%-kal, mikor nincs pályán, akkor a statisztikában a játékos esetében a csapat meződobó-százalékánál +5% fog szerepelni.
• Clutch statisztikák: Az alapjátékidő utolsó 5 percének és a hosszabbítás(ok) egészének adatait tartalmazzák azon mérkőzések esetében, melyeken az alapjátékidő utolsó 5 percében bármikor 5 pont vagy annál kisebb különbség volt a csapatok között.
• Posztok: Becslés arra vonatkozóan, hogy adott játékos játékperceit mely posztokon játszva töltötte. Minden 5-emberes felállásnál meghatározza a rendszer, hogy melyik játékos melyik poszton (1-től 5-ig) játszik abban az adott felállásban. Mivel a posztok meghatározása a játékosadatoknál előzetesen megadott posztok - és az azonos posztú játékosok esetén a magasságuk - alapján történik, ezért értelemszerűen csak becslésről beszélhetünk.

A Bajnokságok Rendszere és Adatbázisainak Egységesítése

A magyar kosárlabda története során az évek során nagy számban alakultak át (jogutódlással és anélkül is), szűntek meg és jöttek létre csapatok. Az adatbázis összeállításakor a cél az átláthatóság és folyamatosság biztosítása volt. A bajnokság lebonyolítási rendszere több alkalommal jelentősen átalakult, ugyanazon szakaszok megnevezése többször változott, míg hasonló elnevezésekkel eltérő rendszerben lebonyolított szakaszokat is rendeztek.

Annak érdekében, hogy egységes adatbázisba rendezhetők legyenek a bajnokságok, szükséges volt az adatok egységesítése, ennek következménye azonban az adatbázisban az egyes szakaszok megnevezése nem feltétlenül egyezik meg az adott szezonban használt hivatalos megnevezésekkel. Az adatbázis a mindenkori első osztályú bajnokságról szól, első osztályként minden esetben az az osztály értendő, amelyben elindulva lehetőség van megszerezni a magyar bajnoki címet.

A bajnokságok szakaszai az alábbi kategóriákba kerültek besorolásra:

• Alapszakasz: a bajnokság első szakasza, ahol a csapatok a teljes mezőny (vagy annak egy része) ellen legalább 1 teljes kört (otthon és vendégként játszanak). Amennyiben az alapszakasz kezdetén a csapatokat több csoportba sorolták, majd ezt követően a csoportjukba tartozó csapatokkal szembeni eredményeiket megtartva körmérkőzéses rendszerben játszottak a másik csoport csapataival (vagy azok egy részével), akkor az alapszakasz kezdeti csoportjában lejátszott mérkőzések „Alapszakasz-Első szakasz„, a másik csoport csapatai ellen lejátszott mérkőzések „Alapszakasz-Második szakasz” néven kerültek megjelenítésre.
• Középszakasz: az alapszakaszt követő, ahhoz hasonlóan körmérkőzéses formában játszott szakasz, ha azt rájátszás követi. A középszakaszok során általában több csoportra osztják a mezőnyt (pl. felsőház, alsóház stb.).
• Rájátszás (körmérkőzéses): a középszakaszhoz hasonlóan az alapszakaszt követő körmérkőzéses szakasz, amelynek során a csapatokat általában több csoportba sorolják. A középszakasztól annyiban tér el, hogy ez a bajnokság utolsó, végső helyezésekről döntő szakasza.
• Rájátszás: csapatok 2, 3 vagy 4 győzelemig tartó egymás elleni a párharca a bajnoki címért az alapszakaszban vagy középszakaszban kialakult sorrend alapján - beleértve a döntőt, elődöntőket, negyeddöntőket, valamint a 3. és 5-8. helyekről döntő párharcokat.
• Alsóházi rájátszás: az alapszakaszt követően közvetlenül a kiesés elkerüléséért játszott körmérkőzéses szakasz.

MVP Index: A Legértékesebb Játékos Meghatározása

A legjobbak meghatározása egységesen a Game Score és a Win Share statisztikák felhasználásával történik (MVP Index). Előbbi az alapvető statisztikák (pontszerzés, dobások, lepattanók, gólpasszok, szerzett és eladott labdák, blokkok, személyi hibák stb.) különböző súlyozott összesítéséből épül fel, míg utóbbi az olyan komplex hatékonysági statisztikák, mint az offensive rating és defensive rating ligaátlagtól való eltérésből indul ki.

A kosárlabdavilágban nincs egyértelmű definíciója a „legértékesebb” kategóriának. A KosárStat.hu ebben az esetben a teljes bajnokságban elért összteljesítményt vette figyelembe, azaz nem mérkőzésenkénti vagy percenkénti átlagokat. Ebből következően a rangsorokban a bajnokságban több mérkőzésen pályára lépők előnyben lesznek.

tags: #kosarlabda #statisztikak #shot #chart

Népszerű bejegyzések:

• Női kézilabda NB I eredmény
• Ifjúsági és junior kézilabda sikerek
• MLSZ események és hírek
• Tudnivalók a Zalaegerszeg–DVSC meccs vendégszektoráról
• stílusos Manchester United dekoráció