A kosárlabda tehetségek kiszűrése és fejlesztése: Betekintés a szakmai háttérbe
Az elmúlt időszakban több külföldön felnőtt, akár ott is született, de magyar felmenőkkel rendelkező fiatal is feltűnt a korosztályos fiú kosárlabda-válogatottakban. Tavaly nyáron elsőként a 2005-ös születésű, magyar-ausztrál kettős állampolgár Kaye Benjamin került képbe, aki bár Budapesten született, de a tinédzseréveinek javarészét előbb Ausztráliában, majd Amerikában töltötte. Kaye mellett a nemzeti csapatban újonc Tóth Kevin története is igazán különleges: a 20 éves irányító magyar szülők gyerekeként Kanadában született és Torontóban cseperedett fel. Az ő példájuk is mutatja, hogy meg kell ragadnunk ezeket a lehetőségeket, amennyiben olyan sportolókról van szó, akik jogosultak játszani a magyar válogatottban.
Szigorú FIBA szabályozás és honosítási kérdések
A válogatottak kapcsán érdemes tisztázni, hogy nálunk rendkívül szigorúak a válogatottban való szerepléssel, továbbá az országváltással kapcsolatos szabályok. A kosárlabdasportban a válogatott-mérkőzéseken csak egy olyan sportolót lehet beírni a mérkőzés jegyzőkönyvébe, aki tizenhat éves kora után kapta meg az állampolgárságát.
A szövetségi szintű adminisztráció mellett a folyamatok gyakran máshogy indulnak el:
- Kaye Benjaminnál és Tóth Kevinnél a szülők indították el a folyamatot, és vették fel a kapcsolatot a szövetséggel.
- A legtöbbször ez a folyamat nem a szövetségben, hanem többnyire a kluboknál kezdődik, ők végzik el a háttérmunkát a játékosok feltérképezésében.
- Amennyiben leigazolják az adott fiatalt, a sportszervezetek kezdeményezik a játékosok magyar útlevelének megszerzését.
A FIBA globálisan érvényes előírása szerint azonban a tizennyolc éves kor alatti nemzetközi átigazolás alapvetően tilos. Minden ilyen átigazolási kérelmet egyedileg bírál el a FIBA, és eldönti, hogy az átigazolás a kosárlabdasporthoz köthető-e vagy sem. Egyértelmű, hogy kosárlabdasportban külföldről csak azért behozni kiemelten tehetséges kosárlabdázókat, hogy majd teljes értékű válogatottak legyenek, gyakorlatilag lehetetlen.
Miért küzdenek az NBA-játékosok a FIBA kosárlabdában?
A tehetségkutatás művészete és a kiválasztás akadályai
Az első számú feladatunknak továbbra is annak kell lennie, hogy az itthoni utánpótlás-nevelés színvonalát minél magasabb szintre emeljük. "Én azt tanítom, hogy egy edző munkájának minimum 20%-ban abból kell állnia, hogy megfigyeli, feltérképezi és kiválasztja a játékosokat" - hangsúlyozza a szakmai háttér fontosságát Rátgéber László. Sokan csak 2%-ot fordítanak erre, viszont ezzel tönkreteszik a következő lépéseket. A megfigyelőknek az a feladata, hogy az ilyen fiatalokat kiszűrjék.
A kiválasztás folyamata azonban nem mentes a nehézségektől. Ennek legfőbb akadálya az a fajta elzárkózás az iskolák részéről, amelynek eredményeként sok iskolába be sem jutunk. Ott ugyanis úgy gondolják, hogy a gyerek az ő tulajdonuk. Nem akarjuk elrabolni a tanítványaikat, azt viszont szeretnénk megtudni, ki az az egy-két gyerek az adott tanintézményben, aki tehetséges, mert a szülő egyáltalán nem biztos, hogy magától rájön erre.
A játékos-ügynöki munka és a scouting szerepe
A tehetségek felkarolásában a játékos-ügynökök is kulcsszerepet játszanak. Sokan azzal azonosítják a játékos-ügynökök tevékenységét, hogy egy sportolót kvázi áruként eljuttattunk az egyik csapatból a másikba, de ez csak a jéghegy csúcsa. Különösen fontos része a munkánknak a scouting, azaz a fiatal tehetségek felderítése az utánpótlás-mérkőzéseken és tornákon.
Az ügynöki tevékenység során az alábbi szempontok kerülnek előtérbe:
- Client service: Nagyon erős, interaktív kapcsolat a sportolóval.
- Scouting riportok: Részletes videók és háttéranyagok készítése a játékosokról.
- Mentorálás: Egyfajta támaszt kell nyújtanunk emberi oldalról is.
A siker kulcsa: Mentális keménység és elkötelezettség
Mitől lesz egy játékos „edzhető”? Az amerikai azt mondja, hogy „mental toughness”. Ez azt jelenti, hogy egy sportoló mindig úgy érkezzen meg az edzésre, hogy jobb akarjon lenni, mint előző nap. Azok érik el a sikert, akik felfogják, hogy a mindennapi minimális fejlődés összeadódik, és az lesz a sok. A fejlődés az élsportban olyan, mint a Dunában árral szemben úszni: amint megállsz, az ár visszasodorja.
A sikeres sportolói karrierhez szükséges tényezők összehasonlítása:
| Tényező | Leírás |
|---|---|
| Fizikális adottságok | Magasság, sebesség, ruganyosság és erő - csak a magasság nem fejleszthető. |
| Mental toughness | Belső igény a folyamatos fejlődésre és a maximum nyújtására minden edzésen. |
| Szakmai alázat | A játék iránti tisztelet és a plusz munka befektetése a fejlődés érdekében. |
Interjú a jövő reménységével: Kiss Angelika
Az utánpótlás-nevelés sikerességét bizonyítják az olyan tehetségek, mint Kiss Angelika, aki az U17-es világbajnokságon negyedik helyezett gárda tagja volt. „A magasságom miatt jelentkeztünk egy hirdetésre, immáron 11 éve kosarazom” - meséli a DVTK fiatal magasembere. Angelika számára a legnehezebb feladat a világbajnokság utáni Európa-bajnoki 3. hely megszerzése volt, ahol fáradtan és kissé hátrányból indultak.
Saját fejlődéséről így nyilatkozik: „Erősségemnek a pozíciós játékomat mondanám, hátránynak meg hogy vannak olyan szituációk, ahol magabiztosabbnak kellene lennem.” A jövőképét illetően egyértelműen fogalmaz: 10 év múlva a felnőtt válogatottban kezdő, valamint klubjának meghatározó játékosa szeretne lenni.
A kosárlabda tehetségek kiszűrése tehát egy komplex folyamat, amelyben az edzőknek végig kellene járni a szamárlétrát. Aki ezt végigcsinálja, az megtanulja, mit kell a 6 és 18 éves kor közötti időszakban megtanítani a gyerekeknek ahhoz, hogy a felnőttkorba lépve bevethetők lehessenek a felnőtt élvonalban.
tags: #kosarlabda #tehetsegek #kiszurese #interju
