A kosárlabda térdsérülések átfogó útmutatója: Megelőzés, tünetek és modern kezelési módszerek

Az egyik legsérülékenyebb testrész a sportolás szempontjából a térd. Tulajdonképpen egyik sport sem jelent teljes biztonságot a térd szempontjából, de talán a futball, a kézilabda, a kosárlabda és a síelés azok a sportágak, amelyek komolyabban veszélyeztethetik a térdet rögzítő szalagokat. Ezeknél a sportágaknál ugyanis nem ritka az úgynevezett csavarásos sérülés, amikor jellemzően a belső oldalszalagok és az elülső keresztszalagok sérülhetnek, szakadhatnak el. De mit tehet a profi- vagy hobbi sportoló, ha minél hamarabb szeretne visszatérni az edzéshez és hosszú távon is egészséges szeretne maradni?

A térd anatómiája és a sérülések mechanizmusa

A térd az egyik legkritikusabb testrészünk, mivel akár sportolunk, akár nem, mindig nagyfokú terhelésnek van kitéve. Az emberi térd három csontot köt össze: a combcsontot, ami a legerősebb csont a testben, a sípcsontot és a szárkapocscsontot. A combcsont két ínszalaggal kapcsolódik a sípcsonthoz, amely a nagyobbik a két, lábszárban található csont közül. A keresztszalagok (elülső és hátsó) a térdízület belsejében helyezkednek el a combcsont és a sípcsont között. Funkciójukat tekintve a térdízület kiemelten fontos stabilizátorai. A keresztszalagok meggátolják a lábszár előre-hátra csúszását, valamint a lábszárcsont befelé forgatását. Az elülső és belső keresztszalagok játsszák a legfőbb szerepet abban, hogy megakadályozzák, hogy combcsont és a sípcsont mozgás során előre és/vagy hátra csúszkáljon.

A térdízület stabilitását négy erős szalag biztosítja: a térd belsejében az elülső keresztszalag (LCA) és a hátsó keresztszalag (LCP), kétoldalt a belső oldalszalag (LCM) és a külső oldalszalag (LCL). Az ízület nagy terjedelmű mozgást a combizomzat és az ízületen belüli rugalmas porcgyűrűk (meniscusok) teszik lehetővé. Mivel hosszú erőkarok mentén nagy erők hatnak, a térd fokozottan sérülékeny a többi ízülethez képest. A sérülések sportolás közben, általában versenysportolóknál, illetve alkalomszerű sporttevékenységek során jönnek létre. Nem csak esés, de rúgás, csavarodás, túlterhelés és rossz technika miatt is bekövetkezhet a sérülés. A térdszalag szakadástól a porcleválásig számos sérüléstípus előfordulhat, ami jó ideig ellehetetlenítheti a sportolást. A sportsérülések természetesen nem csak a térdszalagokat érinthetik, gyakorinak számít még a ficam, a porcsérülés, a porcleválás is. Ráadásul a komoly terhelés mellett a porckopás is jóval előbb jelentkezhet, mint egy nem sportolónál, a sérüléshez „jó alapot” teremthet továbbá a túlterhelés, a rossz technika, egy nem megfelelően kontrollált izom vagy az ellenfél tevékenysége.

Specifikus térdsérülések

• Elülső keresztszalag (LCA) sérülés: Az LCA a térd négy fő szalagja közül az egyiknek a sérülése. Ez a szalag a legfontosabb az olyan sportágakban, amelyek csavarodást, hirtelen irányváltoztatást, felugrást és leérkezést igényelnek. Az elülső keresztszalag többnyire a térdet érő erőteljes forgató (rotációs) erők hatására sérül: jellemzően a térdet érő oldalirányú stressz, túlzott nyújtás (hiperextenzió), valamint kiforgatás, csavarodás közben jön létre.
• Belső oldalszalag (LCM) sérülés: Szintén csavarásos mechanizmus vagy a térdet külső oldaláról ért ütések, rúgások hatására jön létre, általában a téli sportok és a labdasportok űzése közben.
• Hátsó keresztszalag (LCP) és Külső oldalszalag (LCL) sérülések: Együtt is létrejöhetnek, szintén csavarásos vagy oldalirányú erőhatásra, ha a térd éppen túlnyújtott vagy túlfeszített (hajlított) helyzetben van. Az LCP önálló sérülése többnyire a térdet elölről ért ütésre jöhet létre.

Kosárlabda és térdsérülések: Specifikus kockázatok és mechanizmusok

A kosárlabdázók körében az alsóvégtag sérülések sokkal gyakoribbak, mint a felső végtag sérülései, ez abból adódhat, hogy a sérülések nagy része a talajfogás következtében alakul ki. Bruce R. Burnham és kutatócsoportja 1993-2002 között a HQ Air Force Safty Centerben vizsgálta a kosárlabda sérüléseket. Vizsgálatuk során megállapították, hogy a kosárlabda sérüléseknek 8 mechanizmusa van. Ezek a sérülés mechanikák leginkább a bokát érintik, majd ha már az nem tudja megfelelően korrigálni a túl nagy mechanikai hatásokat, akkor ezek a sérülések a fentebbi ízületekre tevődnek át, de az elsődleges sérülés a bokaízületben következik be leggyakrabban. Ahhoz, hogy a térden következzen be az elsődleges sérülés, ahhoz egy térdet érő direkt hatás kell, például egy ütés vagy rúgás.

Három fő rizikófaktor is hozzájárulhat ezen sérülések bekövetkezéséhez:

A térdsérülések tünetei

Térdszalagszakadásra utalhat, ha a sportoló éles fájdalmat érez a térdében, nem tud guggolni, futni, instabillá válik a térde. Az elülső keresztszalag-szakadás legjellegzetesebb tünete a térdízületi instabilitás. A keresztszalag rostjainak elszakadásakor az érintett gyakran érzékel egy pattanó hangot, ami a további mozgatásnál is megmaradhat. Elülső keresztszalag sérülésnél a sérülés pillanatában gyakran egy reccsenő, roppanó belső hangjelenség kíséretében éles fájdalmat érez az ember, a térd instabillá válik, bizonyos mozdulatok kivitelezése akadályozottá válik (pl. guggolás, futás). Néhány óra alatt az ízület megduzzad a sérülés során keletkezett vérömleny következtében, így a térdmozgások beszűkülnek, és igen fájdalmassá válnak. Belső oldalszalag sérülésnél a térdízületi rés alatt vagy felett érezhető a fájdalom, jelentősebb duzzanat nélkül.

Amikor ízületi problémákra gondolunk, akkor azt leginkább ízületi gyulladással és az idős korral kötjük össze. Azonban fontos tudni, hogy az ízületi fájdalom nem csupán az idős, vagy idősödő személyeket érintheti. Tulajdonképpen bárki találkozhat ezzel problémával, aki valaha térd sérülést szenvedett. Az ízületi gyulladáson kívül az ízületi fájdalmat még sok egyéb dolog is okozhatja. A nyáktömlő gyulladás például fájdalmassá és nehézzé teheti a térd bármiféle mozgatását. A nyáktömlő azért felelős, hogy a csontok összedörzsölődése nélkül tudjuk mozgatni a térdünket. Egy mások gyakori okozója a térdfájdalomnak az ínhüvelygyulladás. Az ínhüvely segít összekötni az izmainkat a csontokkal.

A minőségi gyógyulás fontossága a sportsérüléseknél

Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont - Prima Medica sebésze, traumatológus, a regeneratív orvoslás specialistája válaszolt a kérdésre: "A sportsérülések kezelésénél, gyógyításánál nem csak az a cél, hogy a páciens megszabaduljon a fájdalomtól, a mozgásbeli korlátozottságtól. Itt mindig szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a hosszútávú gyógyító tevékenységünkkel a teljes felépülést, a minőségi gyógyulást érjük el. Mit jelent ez? Azt, hogy fenntartható legyen a mozgásképesség és megakadályozható a sorvadás, hogy visszaálljon az erő, az állóképesség, végbe menjen a funkcionális felgyógyulás, és elkerülhetőek legyenek a nem megfelelő, kompenzáló mozgásminták."

"Sportolóknál tehát a rehabilitáció célja az, hogy legalább olyan minőségben tudják folytatni az edzést és esetleg a versenyzést, ahogyan azt korábban tették. Ez természetesen igaz a hobbi sportolókra is, akiknek az életének fontos része a rendszeres mozgás, a sport. Éppen ezért nem elégedhetünk meg olyan eredménnyel, amelyben megmarad a fájdalom, és erősen korlátozott a teljesítmény. Szerencsére ma már számos eszköz van a kezünkben, hogy erre törekedhessünk" - hangsúlyozza Páll doktor.

Kezelési módszerek térdsérülések esetén

Keresztszalag-szakadás esetén kétféle kezelési mód áll rendelkezésünkre: a konzervatív kezelés és a műtéti beavatkozás. Amennyiben a szakadás kiterjedtebb, arthroscopiával állapítható meg a sérülés nagysága és állítható helyre az állapot. Többféle kezelés is segíthet a térdfájdalom enyhítésében.

Konzervatív kezelés

A konzervatív kezelést többnyire részleges keresztszalag-szakadás esetén javasolják. Cél a duzzanat és fájdalom csökkentésére, külső térdrögzítő viselésére, mobilizációs gyakorlatokra és gyulladáscsökkentő gyógyszerekre, eljárásokra építve. A primer kezelés gyógyszerekből és hűtésből áll a fájdalom enyhítésére és a térd duzzanatának csökkentésére. Gyakran ajánlott a mankóval való járás, addig, míg sántítás nélkül tud már járni (a sérült lábra teljes súlyt helyezhet). A mozgástartományt, a nyújtást és az erősítő gyakorlatokat otthon is el lehet végezni, bár általában ajánlott gyógytornászhoz fordulni. Esetenként orvosa térdmerevítőt javasolhat, különösen, ha a térdkalács mellett más szalagok is megsérültek. Az oldalszalag sérülés kezelése általában konzervatív úton jegeléssel, rugalmas pólya viselésével és gyógytorna végzésével történik. Hátsó keresztszalag sérülése is általában konzervatív kezelést igényel, stabilizálás gyógytornával. A szalagsérülések gyógytornája mindig egyénre szabott, az egyén terhelhetőségének és tüneteinek függvényében állítjuk össze a speciális gyakorlatsort, amelyet egyes technikákkal igény szerint kiegészítünk.

Alkalmazott terápiás módszerek:

• Lökéshullám terápia: Oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti.
• Lágylézer terápia: Alacsony energiájú infravörös lézersugár alkalmazásával csökkenthető az ödéma, a gyulladás lehetősége, elősegíthető a szövetek regenerációja, a sejtfunkciók visszaállítása és támogatható a sejtek oxigénellátása.
• Orvosi kollagén injekció kúra: Az orvosi kollagén injekció jelentősen javítja az ízület mozgathatóságát. Az eljárásnak nincs ismert mellékhatása és szinte fájdalommentes, bárki által jól tolerálható.
• Hialuronsavas injekció kúra: Amikor hialuronsavas gélt injektálnak az ízületi résbe, az csökkenti az ízületi folyadék belső súrlódását, tehát elősegíti a csúszást.
• Sejtterápiás kezelés (PRP-terápia): A sejtterápiás kezelés egy injekciós kezelést jelent, amelynek során vért veszünk az adott pácienstől, majd ezt a vért egy speciális eszközzel centrifugáljuk, és az így keletkezett, vérlemezkékkel dúsított plazmát befecskendezzük az ízületi résekbe és az ízületek köré. "Ez a feldúsított vér képes regenerálni a sérült szöveteket, éppen ezért többek közt a sportsérülések kezelésében is nagy jelentőségű, elsősorban a térd problémáinál. A PRP-terápia különösen akkor lehet nagyon hasznos, ha szeretnénk felgyorsítani a valamiért lelassult gyógyulást" - hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont - Prima Medica sebésze, traumatológus, a regeneratív orvoslás specialistája. "A hatás bizonyos esetekben már akár egyetlen injekcióval is elérhető, bár sokszor kúraszerű kezelésre van szükség. Sőt, a konzervatív kezelésekre nem reagáló sportsérüléseknél is jó eredmények várhatók a terápiától. Az ínak, ínszalagok, izmok és porcok sérüléseinél is elérhető a regeneráló hatás, valamint remekül beválik krónikus gyulladásoknál és a porc újjáépítésében is. Egyes meniscus (a térdízületben lévő gyűrűporc) sérüléseknél, amennyiben nem igényelnek halaszthatatlan műtéti megoldást, a PRP-terápia akár a meniscus regenerációját is eredményezheti."

Műtéti megoldások

Amennyiben az elülső vagy a hátsó keresztszalag szakadt el, azt gyakran rekonstruálni kell. Az elülső keresztszalag pótlása során a test más területén található ínszalagokat használnak. Leggyakrabban a combhajlító izmok felhasználásával készítik el a beültetendő oltványt (graftot). Emellett gyakran használják a quadriceps inat is. A plasztikát leggyakrabban gerincérzéstelenítésben, ritkábban altatásban végzik. A műtét során antibiotikus és kóros véralvadás elleni megelőzést alkalmaznak.

A beavatkozás követően 2-3 hét tehermentesítés szükséges. Problémamentes esetben műtét után 1 nappal hazamehetnek a páciensek. Nagy előny viszont, hogy jóval kisebb a térd műtét alatti terhelése, az operáció utáni fájdalom, így hamarabb elkezdhető a gyógytorna, gyorsabb a rehabilitáció és kisebb a szövődmények veszélye is. Mivel az ínnak nyilvánvalóan be kell épülnie, így körülbelül hat hónapra van szükség, amíg a sportoló újra teljes értékűen edzhet. Otthon a megtanult gyógytorna rendszeres végzése, valamint segédeszközzel való tehermentesítése szükséges. A műtét után meghatározott ideig véralvadásgátlás alkalmazandó.

Ha nem közvetlen a sérülést követően végzik a műtéti beavatkozást, akkor a konzervatív kezelésnek megfelelően jegelés, rugalmas pólya és külső térdrögzítő (Brace) viselése mellett azonnal megkezdődik az intenzív gyógytorna a szükséges keringésjavítás, izomerősítés és az ízületi mozgások mielőbbi visszaállítása, valamint a későbbi műtét előkészítése céljából. Előfordul sok esetben, hogy csak konzervatív kezelés jöhet szóba, ilyenkor is a megfelelő intenzív gyógytorna végzése szükséges, hogy a térdet stabilizáló izmokat a lehető legjobb erőállapotra fejlesszük.

Megelőzés és rehabilitáció: Hogyan óvjuk térdünket?

A térd az egyik legnagyobb erőhatásoknak kitett ízületünk, ezért fontos a megfelelő lépéseket megtenni a védelméért, nemcsak akkor, amikor már térd ízületi fájdalmakkal küzdesz, hanem már előtte is. Az elülső keresztszalag szakadását a szalag teherbírását meghaladó erő létrejötte okozhatja. Ahhoz, hogy a térd ízület minden irányból stabil legyen, az izmok komplex erősítése szükséges.

Főbb prevenciós és rehabilitációs lépések:

• Bemelegítés és nyújtás: A bemelegítés és nyújtás az edzés vagy verseny megkezdése előtt elengedhetetlen. Azok a játékosok, akik egész testre kiterjedő nyújtást kihagyták a bemelegítés ideje alatt, sokkal gyakrabban sérültek le társaikkal szemben.
• Megfelelő kondicionálás: Ez magában foglalja a comb, a láb és a térd rugalmasságát, az izomerő és állóképesség, valamint a szív- és érrendszeri fittséget.
• Megfelelő sporttechnika: A helyes mozgásminták elsajátítása kulcsfontosságú.
• Megfelelő felszerelés: Fontos a megfelelő felszerelés, például a kosárlabda cipő.
• Alsó végtag stabilizálása: Kosárlabdázók esetében fontos az alsó végtag stabilizálása, melyet a boka- láb területén kell megkezdeni. A sorrend nem elhanyagolható, hiszen a sérülés során a többi ízület is érintetté válik.
• Lábujjak szelektív mozgatása: Sokban hozzájárul a transversalis, azaz a lábujjak alatti kereszt irányú talpi boltozat emeléséhez, ezzel a gyakorlattal csökkenteni tudjuk a hallux valgus kialakulásának esélyét is.
• Komplex izomerősítés: A négyfejű combizom, hátsó combizom, combtávolító és -közelítő izmok, négyszögletű ágyékizom, hasizmok, csípőhorpasz, nagy farizom erősítése mind hozzájárulnak a térd stabilitásához. Fontos a gyógytorna gyakorlatok folyamatos nehezítése.
• Csípő mobilitás: Ahhoz hogy az alsóvégtag jól funkcionáljon, a csípő ízületnek minden irányban megfelelően mobilnak kell lennie. Gumiszalag segítségével hatékonyan nyújthatjuk a csípőhorpaszt, ami az ülő életmódnak köszönhetően gyakran megrövidül. Ugyancsak az ülő életmód miatt a hamstring csoport elég elhanyagolt területe a testnek. Fontos megfelelő rugalmassága és izomereje a sportolás során.
• Egyensúly fejlesztés: A sportmozgásoknál az egyensúly fejlesztés elengedhetetlen. Fontos a propriocepciós tréning megfelelő szakember segítségével.
• Testsúly kontroll: Amennyiben a fájdalmat a túlsúly okozza, nyilván az egyik legfontosabb lépés, hogy leadj néhány kilót. Fontos tudni, hogy minden felszedett kiló majdnem plusz 2 kiló tehernek felel meg a térdeid számára.
• Térdmerevítők és rögzítők: Térdmerevítők és rögzítők viselése is nagyszerűen hathat az ízületi fájdalom csökkentésére. Az a fajta stabilitás, amit egy térdmerevítő nyújthat, nemcsak azoknak ideális, akik műtéten estek át, hanem bárkinek, aki ízületi gyulladástól szenved.

Mikor forduljon orvoshoz?

Kezelés nélkül a fájdalom fokozódhat, az instabilitás a napi mozgásait is akadályozhatja, a sportolás pedig kivitelezhetetlenné válhat. A térdízületi instabilitásának hatására az ízületi porcfelszín károsodhat, ami hosszútávon az ízület kopásához (artrózis) vezethet. A keresztszalag-szakadás diagnózisának felállításához az ortopéd szakorvos meghallgatja a páciens panaszait, rákérdez a sérülés körülményeire, valamint feltérképezi az esetleges korábbi sérüléseket. Az elsődleges fizikális vizsgálat során az orvos szemrevételezi a duzzanatot, tapintással, nyomással megvizsgálja a térdet, ellenőrzi az instabilitás mértékét, szükség esetén pedig speciális tesztekkel igazolja a keresztszalag-szakadás gyanúját.

Azonnal forduljon orvosához, ha:

• A tünetek a kezelés ellenére 6 héten belül rosszabbodnak vagy nem javulnak.
• Új, megmagyarázhatatlan tünetek jelentkeznek.
• Vérzés, gyomorpanaszok vagy allergiás reakció lép fel a gyógyszerek szedése során.

tags: #kosarlabda #terd #serulesek

Népszerű bejegyzések:

• Szenna Teremfoci Bajnokság
• A VAR története és hatása a focira
• Rekordok Solymosi Péter nevével
• ismerje meg a Pesterzsébeti Farkasok jégkorongcsapat múltját
• Ismerje meg a softballt