A kosárlabda utánpótlás nevelésének alapjai, támogatása és sokszínűsége
A kosárlabda, mint sportág, rendkívül gazdag hagyományokkal és folyamatosan megújuló lendülettel rendelkezik Magyarországon. Az utánpótlás nevelés kiemelten fontos szerepet játszik abban, hogy a jövő tehetségei kibontakozhassanak, és a sportág továbbra is népszerű maradjon a fiatalok körében. Az 1%-os adófelajánlás, a különböző akadémiák és egyesületek működése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek és fiatalok megtalálják útjukat ezen a gyönyörű sportágon belül, miközben nemcsak sportolói, hanem kiegyensúlyozott felnőttekké is válnak.
Az utánpótlás nevelés filozófiája és az 1% adófelajánlás szerepe
Az utánpótlás nevelés nem csupán a sport terén történő fejlődést célozza meg, hanem egy egész személyiségformáló folyamat része. A sportpályán a lényeg nem az, hogy nyerjünk, és mi legyünk a győztes csapat - bár a győztes meccseknek is nagyon örülünk -, hanem a játék maga, az a környezet, amelyben a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy szabadon kifejezhessék magukat, megismerjék saját készségeiket, képességeiket, felfedezzék azokat a kompetenciájukat, amelyek segítségével sikeres, kiegyensúlyozott felnőttekké válhatnak.
A sikerek és kudarcok feldolgozása egy olyan tanulási folyamat, amely során megtanulnak a gyerekek kitartani, megküzdeni az akadályokkal, rugalmasak és adaptívak lesznek. Ezáltal nemcsak a sportban, hanem az élet minden területén kiegyensúlyozott emberekké válnak, akik képesek kezelni az élet kihívásait és nehézségeit. Az egyesületek és akadémiák legfőbb célja, hogy minden gyermek megtapasztalja a biztonság és elfogadás érzését, hogy egy olyan közösség része lehessen, ahol mindenki támogatja egymást, és mindenki fontos és számít.
A kosárlabdának rendkívül erős közösségépítő ereje van. Az edzések, meccsek, táborok, szabadidős tevékenységek mind olyan platformok, ahol a gyerekek összejönnek, hogy együtt élvezik a játék örömét. Ezek a programok nemcsak a fizikai aktivitást szolgálják, hanem szoros barátságokat is kialakítanak, miközben erősítik a csapatszellemet. A közös edzések során a játékosok megismerik egymás erősségeit és gyengeségeit, ami segít a kölcsönös tisztelet és együttműködés kialakításában. A meccsek izgalma és a közös célokért való küzdelem tovább erősíti az összetartozás érzését. A kosárlabda nemcsak fizikai, hanem szociális és mentális szempontból is gazdagítja az emberek életét, elősegítve a személyes fejlődést is. Edzőink számos készséggel és jó tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek segítik a játékosok fejlődését és a csapat sikeres irányítását. Szakmai tudásuk mellett megértően, kedvesen, türelemmel és empatikusan támogatják a gyerekeket. A rendszeres testmozgás javítja az általános fizikai egészséget, erősíti az immunrendszert, és segít fenntartani az optimális testsúlyt, csökkenti a stresszt, növelve a pozitív énképet és a mentális frissességet. A közösségi sportoknak különleges szerepük van az emberi szervezet szociális készségeinek fejlesztésében. A csapatmunka és a sportszerű versengés révén a résztvevők tanulnak a kölcsönös tiszteletről, együttműködésről és a győzelem vagy vereség elfogadásáról.
Az ADÓ 1%-ával való támogatásával Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több utánpótlás és felnőtt válogatott kosárlabdázót nevelhessünk ki. Az Ön támogatásával bővíthetők és gazdagíthatók a programok, így még szélesebb körben érhetők el és inspirálhatók a sportág iránt érdeklődők.
Kosárlabda Akadémiák és a Képzés Minősége
Napjaink sportéletének tárgyalásakor gyakorta találkozhatunk az „akadémia” megnevezéssel. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) 15/A.§ (1,2,3) keretet adott a Sportakadémia fogalmának pontos meghatározásához, mely alapul szolgál minden további felmerülő kérdés tisztázásához. A kosárlabda sportágban akadémiai minősítést egyrészt a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) által meghatározott feltételrendszer teljesítésével tudhat magáénak egy sportszervezet.
Másrészt az „Államilag elismert Sportakadémia” megnevezést az az akadémia használhatja, amely a sportakadémiai rendszer kidolgozásáról szóló 1656/2019. (XI. 21.) Korm. határozat, valamint a sportakadémiákról szóló 303/2019. (XII. 12.) Korm. rendelet alapján a sportakadémiai minőségbiztosítási rendszerben foglalt követelményeknek megfelel. Példaként említhető a Rátgéber Akadémia - ma már pécsi NKA -, amely 2012-ben megszerezte az akadémiai akkreditációt, és mára közel 600 gyermek edzéseit szervezi. A pécsi NKA - a legelsők között - 2019. december 19-től jogosult a megnevezés használatára.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete 2010 óta foglalkozik sportszervező szakos hallgatók képzésével, amely a sporttudományi képzések közül az egyik legsokrétűbb, legösszetettebb terület. Jelen van benne a sport társadalmi, gazdasági, jogi, élettani, gyakorlati vetülete, amelyet a diákoknak átadni igazi kihívás, de ugyanakkor nagy kedvvel végzett feladat. Az intézet oktatói gárdája ennek a kihívásnak mentén folyamatosan bővült és büszkén mondhatjuk, hogy tanáraink ma már nemcsak a teljes tantárgyi palettát tudják lefedni, de tudományos tevékenységük is nagyon sokrétű. A sport napjainkban igencsak aktuális területein végzünk kutatásokat, mint például a nemi esélyegyenlőség kérdése a férfiasnak tartott sport területén, a hivatásos sporttal foglalkozó vállalkozások sportgazdasági elemzései, üzleti modelljei, a szponzoráció kérdése, valamint a szabadidősport lehetséges finanszírozási módjai.
A Kosárlabda Utánpótlás Nevelés gyakorlata: Példák Magyarországról
Dombóvári Kosárlabda Suli Közhasznú Egyesület
Dombóváron a kosárlabda nagyon komoly hagyományokkal, tradíciókkal rendelkezik. Az első kosárlabda szakosztály 1944-ben alakult meg a városban, a Dombóvári Vasutas Sport Egyesület égisze alatt. Népszerűsége azóta is töretlen. Utánpótlás csapat először 1968-tól létezett Dombóváron. Az akkori utánpótlás kosárlabda legnagyobb sikere az 1994/95-ös Országos Ifjúsági Kupa megnyerése volt. A döntőt hazai pályán, 1500 néző előtt nyerte meg a dombóvári csapat.
A felnőtt kosárlabda évtizedeken keresztül szerepelt az ország elitjében. A csapat 1985-ben előbb az NB1/B-be, majd 1990-ben az NB1/A csoportba jutott fel. Az ezt követő 30 évben a dombóvári felnőtt kosárlabda az NB1 tagja maradt és egy vidéki fellegvárrá nőtte ki magát. A játékosok mellett ebben elévülhetetlen érdemei vannak az akkori időszak vezetőinek, szakembereinek. Harangozó László és Bálind József nevét külön ki kell emelnünk. Utóbbi emlékére 2019-ben nagyszabású gálát szerveztek, valamint 2009 óta emléktornát rendeznek.
A sok hazai nevelésű játékos mellett számos további magyar és külföldi játékos, valamint edző fordult meg itt, akik a mai napig szeretettel és elismeréssel beszélnek az itt eltöltött időszakról. Közülük nagyon sokan ma is sikeres és aktív szereplői a magyar és nemzetközi kosárlabda életnek. A teljesség igénye nélkül néhány ismert név: Szőke Balázs, Panta István, Bódi Ferenc, Csirke Ferenc, Patrick Lee, Mike English, Julien Mills, Branislav Dzunic, Földi Sándor.
A Dombóvári Kosárlabda Suli KE megalakulása és működése
Még az NB1-es időszak alatt, 2005-ben alakult meg a rendezett és anyagilag független utánpótlás nevelés céljából a Dombóvári Kosárlabda Suli Közhasznú Egyesület. A kezdeti nehézségek után az egyesület meghatározó tagjai hamar rádöbbentek, hogy eredményes jövőt csak egy széles és stabil alapokon álló egyesület biztosíthat. Az egyesület vezetősége Czétány László elnökből - akinek családi gyökerei szorosan kötődnek a kosárlabda sporthoz -, Farkas Gábor elnökhelyettesből - a magyar férfi és női NB1-es bajnokság élvonalbeli játékvezetője -, valamint Halmai Balázs elnökhelyettesből - szakmai vezető, edző, korábbi NB1-es kosárlabdázó - áll. Az egyesület legfőbb célja a dombóvári kosárlabda gazdag tradícióinak folytatása, a gyerekek és fiatalok körében e gyönyörű játék minél szélesebb körű megszerettetése és nem utolsó sorban, kiváló játékosok nevelése.
A Kosársuli napjainkra a város legnagyobb és egyik legeredményesebb utánpótlás egyesületévé nőtte ki magát. Az egyesületben 250 gyerek és fiatal kosárlabdázik. A legkisebbek az Ovi-Kosár program keretein belül, 5 óvodában kezdhetik meg a sportággal és a labdával való ismerkedést. Ezt követik az iskolai előkészítő csoportok, melyek a város mindhárom általános iskolájában működnek. Az alapozó programok kiválóan szolgálják a gyerekek felkészítését a versenyeztetési időszakra. A Dombóvári Kosárlabda Suli KE mára a legkisebbektől egészen a felnőttekig versenyeztet csapatokat. A financiális okokból 2010-ben megszűnő NB1-es kosárlabdát követően az egyesület felvállalta az amatőr NB2-es felnőtt bajnokságban való versenyeztetést is, ahol szintén sok szép sikert tudhat már magáénak. 2016-ban a felnőtt csapat az ország legjobb négy együttese közé került.
A Kosársuli csapatai a következő korosztályokban vesznek részt a bajnoki küzdelmekben:
- Baranya megyei U10-es bajnokság
- U11-es, U12-es, U14-es, U16-os, U18-as regionális és országos bajnokságok
- NB2-es felnőtt amatőr országos bajnokság
Az egyesület vezető- és másodedzői:
- Tamás Péter
- Szilágyi Tamás
- Kőnig Richárd (NB2, U18, U16)
- Reizinger Attila
- Pölöske Kornél (U14)
- Halmai Balázs (U12 A)
- Horváth Zsoltné (U12 B, U11 A)
- Kardos Attila (U11 B, U10 A, U10 B)
Az edzők munkáját további külsős szakemberek - erőnléti edző, gyógytornász - segítik. Az edzésekre és hazai mérkőzésekre a Szuhay Sportcentrumban, valamint a Szent Orsolya Iskolában kerül sor. Az egyesületben zajló, magas szakmai színvonalra és megfontolt gazdálkodásra épülő munka napjainkra azt eredményezte, hogy a Dombóvári Kosárlabda Suli KE neve országosan is ismertté vált. A Kosársuli több utánpótlás válogatott játékossal és kerettaggal büszkélkedhet Halmai Dániel, Szőke Bálint és Óliás Gergő személyében, emellett edzőink is dolgoztak már a különböző utánpótlás válogatottak mellett. Junior és kadett csapatunk idén már az egymást követő második szezonban szerepel a kiemelt bajnokságban, vagyis az ország elitjében. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy ezeket az eredményeket a kosárlabda és sportélet mellett Dombóvár város vezetői is értékelik.
Városgazda Utánpótlás Akadémia Kosárlabda Szakosztálya
A Városgazda Utánpótlás Akadémia Kosárlabda szakosztálya 2016. őszén alakult. Az elmúlt évek a szakosztály tömegbázisának kialakításával teltek. Terveik között szerepel, hogy minél több általános iskolában tartsanak foglalkozásokat a kerületben lakó gyermekek részére. Szakosztályuk kiemelten a női kosárlabda fejlesztésén dolgozik, de 12 éves korig a fiúk versenyeztetését is tudják vállalni a vegyes csapatokban. Jelenleg három iskola tornatermeiben folynak edzések: a Csontváry Kosztka Tivadar, a Kastélydombi és a Vajk-sziget Általános Iskolában. A Csontváry Általános Iskolában felmenő rendszerben kosárlabda sportirányultságú osztályt indítottak lányoknak az alsó tagozat 1-4. évfolyamában.
Felsőoktatási Többletpontok Sporteredményekért (2024-től)
2024-től a felsőoktatási intézmények határozhatják meg, hogy milyen kimagasló sporteredményekért adnak további pontokat - vagyis a korábbi többletpontok helyét, szerepét az intézményi pontok vették át. A meghirdetett képzések oldalain nézhető meg, hogy az adott szakon miért és hány intézményi pont kapható, valamint, hogy ezek milyen közhiteles adattal vagy dokumentummal igazolhatók.
Az intézményi pontok megadhatóságáról a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárástól kezdve nem az Oktatási Hivatal, hanem a felsőoktatási intézmények fognak dönteni, a beérkező dokumentumokat is ők fogják elbírálni. Kérjük a tisztelt felvételizőket, hogy igazolási kérelmet csak az adatok pontos megadásával küldjenek, mert az esetleges hiánypótlás az eljárás elhúzódásával járhat! Egy igazoláson több eredmény is feltüntethető, kérjük, hogy amennyiben több többletpontra jogosító eredménye van, akkor ezeket egy igénylésben jelölje meg.
A Kosárlabda Sokszínűsége: Kerekesszékes Kosárlabda
A kosárlabda minden korosztálynak ajánlott, és mint a Baskin program példája is mutatja, lehetőséget teremt a fogyatékos és egészséges gyerekeknek arra, hogy együtt játszanak. A Baskin sportágban a szabályrendszer alkalmazkodik a résztvevők sokféleségéhez, így nem a játékosoknak kell alkalmazkodniuk a sportághoz, hanem a sportági szabályok követik a játékosok sokféleségét. Ezáltal a Baskin nem csak egy egyszerű játék, hanem egy olyan közösségi kezdeményezés, amely összehozza és erősíti a résztvevők közötti kapcsolatokat, szoros barátságok alakulnak ki, függetlenül attól, hogy valaki éppen milyen képességű vagy milyen háttérrel rendelkezik. A program célja, hogy elősegítse a sportolást, ösztönözze a gyerekeket a mozgásra, hidat építsen a különböző képességű gyermekek között, egyedülálló élményt nyújtva a résztvevőknek.
A mozgássérült sportolók körében külföldön az egyik legnépszerűbb sportág, és egyben a legnagyobb érdeklődéssel kísért paralimpiai verseny a kerekesszékes kosárlabda. Eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki a II. világháború alatt. Korábban a profibajnokságban játszó, de a háborúban megrokkant kosarazók nem tudtak lemondani az általuk imádott játékról, ezért kerekesszékben is folytatták. Nagy-Britanniában viszont a hadirokkantak rehabilitációjának volt fontos eszköze a sport. Stoke Mandeville-ben Sir Ludwig Guttmann irányításával nemzetközi játékokat is szerveztek. Az első angol - amerikai párharc 1955-ben brit sikert hozott az ún. netball (palánk nélküli) játékban, de a felek következő találkozásakor, amikor már palánk is volt, amerikai győzelem született.
A kerekesszékes kosárlabda Magyarországon
Magyarországon az 1960-as években került a sport a rehabilitáció repertoárjába Dr. Novoszel Tibor jóvoltából. A 70-es évektől kezdődően pedig Dr. Laczkó Magyar György testnevelő tanár irányításával minden olyan kerekesszéket használó amputált és gerincvelő sérült ember megismerkedett a kerekesszékes kosárlabda alapjaival, akit az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben kezeltek. A magyar csapat első nemzetközi mérkőzéseire 1985 novemberében Prágában került sor Jugoszlávia, Ausztria és Csehszlovákia ellen. Ekkor már az osztrákok, valamint a jugoszlávok is előrébb jártak a sportág ismeretében, míg a csehszlovákok szintén csak ismerkedtek a kerekesszékes kosárlabda mivoltával. Ennek megfelelően az akkor szerveződő cseh csapattal szemben győzedelmeskedett a magyar válogatott, míg az osztrák és szlovén együttestől nagyarányú vereséget szenvedett. Későbbiekben ezeket a párharcokat újra és újra megrendezték, alkalmanként még Lengyelország és /vagy Németország is csatlakozott a tornához.
A 80-as évek vége felé nehezedtek a körülmények, a fejlődést nem segítette, hogy a kerekesszékek elavultak, elhasználódtak, és úgy sportszékek beszerzése hiányában az utánpótlás sem haladt előre. A mélypontot az 1993-as Stoke Mandeville-i Európa-bajnokság selejtezője jelentette, ahol a magyar csapat súlyos vereségeket is elszenvedve az utolsó helyen végzett. Ezt követően kisebb fellángolás következett be a 90-es évek közepén, mikor a 11 csapatos IV. divízióban, a kölni tornán Lengyelország mögött második lett a magyar csapat, majd 1995-ben a Rodata-kupát sikerült megnyerni az osztrák, cseh, valamint szlovén csapatokkal szemben. 1997-től a Rodata SE anyagi gondjai miatt kiszállt a csapat mögül, és a továbbiakban a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége működtette a csapatot.
A 2000-es évek közepén vett új lendületet a sportág, amikor újra gyűlni kezdtek a sportolók a Törekvés SE-be. Volt, aki Kecskemétről vagy Edelényből jár fel a szerda esti edzésekre, ennek hatására pedig vidéken is újra érdeklődtek a kerekesszékes kosárlabda iránt. 2013-ban két új egyesület - Soproni Tigrisek és a DVTK Aluinvest - kerekesszékes kosárlabda-szakosztályt hozott létre. A két fontos esemény hatására, és a Magyar Paralimpiai Bizottság, MKOSZ, illetve a három magyar egyesület közös szervezésével megrendezésre került az első Magyar Nemzeti Bajnokság.
Szabályok és kategóriák a kerekesszékes kosárlabdában
A kerekesszékes kosárlabda szinte megegyezik a jól ismert kosárlabdajátékkal, amelynek szabályait a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) szabályzata is tartalmazza. Ezért sok országban mindkét játék egy nemzeti szövetségben szerepel. Két öt fős csapat játszik egymás ellen, és az a csapat nyer, amelyik több pontot szerez a labda kosárba juttatásával (1 pontot ér a büntető, 2 pontot a mezőny, három pontot a hárompontos vonalon túli bedobott kosárba bedobott labda). Egy mérkőzést négyszer 10 perces időtartamban játszanak, egy 28x15 méteres pályán. A labda nagysága és a gyűrű magassága azonos (305 cm), viszont nincs zsákolás, nincs kétszer indulás.
Lépéshibának az minősül, ha a játékos a labda pattintása nélkül több mint kétszer nyúl a hajtókarikához a kerekesszék mozgatása céljából. Természetesen a szabályzat előírásokat tartalmaz a kerekesszékre vonatkozóan, részben biztonsági okokból (pl. nem lehet sérülést okozó kiálló alkatrésze, vagy a lábtartó ütközéspontja nem lehet a talajtól magasabban 11 cm-nél.), részben pedig a tisztességtelen előny megszerzésének megakadályozása céljából (pl. a kerekesszék ülőfelülete nem lehet a talajtól magasabban 53 cm-nél, az ülőpárna vastagsága a játékosok pontértékének, sérültségének függvényében változhat, azaz a párnavastagságot orvosi indokok szabályozzák). Az ütközés szabályai sem térnek el alapvetően az épekétől, hiszen a kerekesszék a test részének számít, és ugyanúgy a „test” elfoglalt pozícióját határozza meg, hogy támadó vagy védő játékos követett el szabálytalanságot az ütközéskor.
A kategóriákat 1-4.5-ig pontrendszerben határozták meg, ha a sportoló két kategória közé esik, akkor azt 0.5 ponttal jelzik (1.5, 2.5, 3.5). A sportolók nagy része ép kar és kéz funkcióval rendelkezik. A legfőbb különbséget a törzskontroll és az ülőegyensúly mértéke határozza meg, amely befolyásolja a játékos labdaelkapási és továbbítási képességét (az alacsonyabb kategóriák súlyosabb sérültséget jelentenek).
tags: #kosarlabda #utanpotlas #ado #1
