A Röplabda Rövid Története
A röplabda egy lenyűgöző csapatsport, amely két, egy magas hálóval elválasztott csapat részvételével zajlik. A játék lényege, hogy egy labdát főleg kézzel és karral, ritkábban más testrészekkel érintve tartanak mozgásban a pálya légterében. Mindkét csapatnak legfeljebb három érintése van a labdára (a sáncolás nem számít bele), mielőtt azt át kell juttatniuk az ellenfél térfelére. Pontot az szerez, aki sikeresen juttatja a labdát az ellenfél térfelének talajára, vagy ha az ellenfél hibázik, például a labdát vonalon kívülre üti, vagy a labda fennakad a hálón.
A röplabda rendkívül aktív sport, amely kiválóan alkalmas a rugalmasság és a gyors reakcióidő fejlesztésére.
A Röplabda Eredete és Korai Fejlődése
A röplabda története 1895. február 9-ig nyúlik vissza, amikor William G. Morgan, a massachusettsi Holyoke YMCA testnevelési igazgatója megalkotott egy új szabadidős játékot Mintonette néven. Ezt a játékot a tenisz és a kézilabda elemeinek ötvözésével hozta létre. Eredetileg teremben játszották, korlátlan számú résztvevővel, és a YMCA idősebb, de sportos tagjainak szánták, mint a túlságosan erőszakosnak tartott kosárlabda alternatíváját.
A Mintonette hamarosan röplabda néven vált ismertté, mind beltéri, mind szabadtéri változatban. Az 1896-os springfieldi YMCA bemutatómeccsen egy Alfred Halstead nevű nézőt lenyűgözött a játék "röpködő természete", és tőle ered a sportág ma is használt elnevezése.
William G. Morgan által lefektetett első szabályok a háló magasságát 1,98 méterben, a pálya méretét pedig 7,6×15,2 méterben határozták meg. A játékosok számát ekkor még nem korlátozták. Egy meccs kilenc labdamenetből állt, három nyitással mindkét oldalon, és a csapatok korlátlanul érinthették a labdát, mielőtt azt az ellenfél térfelére juttatták volna. Szervahiba esetén engedélyeztek egy második próbálkozást, de ha a labda fennakadt a hálón, az ellenfél kapott pontot, kivéve az első szervapróbálkozásnál.
A Röplabda Nemzetközi Elterjedése és Szervezeti Fejlődése
Az YMCA hálózatnak köszönhetően a sportág hihetetlen gyorsasággal terjedt az Egyesült Államokban és világszerte. Külföldön elsőként Kanada fogadta be a röplabdát 1900-ban. Az I. világháború idején az amerikai katonák hozták be Európába a sportágat, ahol különösen a hűvösebb keleti vidékeken vált népszerűvé.
Bár a speciális röplabdát már 1900-ban megalkották, és a szabályrendszer is viszonylag gyorsan kikristályosodott - 1918-tól már hat játékos szerepelt egy csapatban, két évvel később pedig általánossá vált az "egy oldal, három érintés" elve -, a nemzetközi szövetség megalakulására 1947-ig kellett várni. Ebben az évben alakult meg a Fédération Internationale de Volleyball (FIVB), a röplabdajátékokat szervező nemzetközi szövetség. Magyarország is a tizennégy alapító nemzet között volt.
Az FIVB megalakulását követően jelentősen felélénkült a nemzetközi röplabdaélet. Az első Európa-bajnokságot 1948-ban, az első férfi világbajnokságot 1949-ben, az első női világbajnokságot pedig 1952-ben rendezték meg. 1964-ben a röplabda bekerült a nyári olimpiai játékok programjába, először Tokióban.
Szabályok és Játékmódok
A modern röplabda-mérkőzés három nyert szettig tart. Egy szett megnyeréséhez 25 pontot kell elérni, legalább két pont különbséggel. Ha ötödik, döntő játszmára kerül sor, ott elég 15 pontot elérni.
A 2000-es évtől kezdve megszűnt a régi szabály, miszerint pontot csak a szerváló csapat érhet el; mostantól minden menet számít. Egy csapat hat játékossal áll fel a pályán, három elöl és három mögöttük. Az adogatás után a játékosok pozíciót változtathatnak, de minden pontnyerést követően kötelező módosítani az alapfelálláson (forgás az óra járásával ellentétes irányban).
A játékot szervával indítják. Nincs második adogatás; ha az első nem sikerül, az ellenfélé a pont és a szerválás joga. Egy csapat háromszor érintheti a labdát, mielőtt át kell ütnie a hálón. A labdamenet tipikus menete: fogadás, feladás, ütés. Ha a labda a földet éri, a menetnek vége. Ha a vonalon belül ér földet, az ellenfél szerez pontot. Ha a vonalon kívül, akkor az a csapat veszít, amelyik utoljára érintette a labdát.
A játékosok nem érinthetik a hálót, és a félpályán felfestett vonalat sem érinthetik lábbal. Egy csapat hat alkalommal cserélhet egy játszmában, a libero cseréje ebbe nem számít bele.
Tanuljunk röplabdázni alkar érintés
Strandröplabda
A röplabda szabadtéri változata, a strandröplabda a kaliforniai Santa Monica tengerpartjáról indult világhódító útjára. A hobbisportból az 1950-es években vált szabályokkal rendelkező sportággá, amit az FIVB 1986-ban hitelesített hivatalosan. A strandröplabdában egy csapatot két játékos alkot, csere nincs. A játékot homokborítású pályán játsszák, mérete 8×16 méter. A játszmánként elérendő pontszám itt 21, az esetleges harmadik (döntő) játszmában 15. A strandröplabda 1996 óta része a nyári olimpiai játékoknak.
A Röplabda Magyarországon
Magyarországon a II. világháború előtt gyakorlatilag ismeretlen volt a versenyszerű röplabdasport. A háború után azonban - elsősorban a játékot szabadidejükben játszó szovjet hadsereg katonáinak jóvoltából - gyorsan nőtt a népszerűsége, olyannyira, hogy 1946 decemberében megalakult a Magyar Röplabda Szövetség.
A magyar röplabdázás legfényesebb időszaka az 1960-as, 1970-es évekre esett. A férfiválogatott 1963-ban, a női 1975-ben szerzett ezüstérmet az Európa-bajnokságon. A nők három, a férfiak egy alkalommal jutottak ki az olimpiára.
A 2012-es londoni olimpián a röplabda volt a legnézettebb teremsport, megelőzve a kosárlabdázást és a kézilabdázást is. Világszerte a sportág népszerűsége töretlen, különösen Brazíliában, Európában (Olaszország, Hollandia, Szerbia), Oroszországban és számos ázsiai országban.
Tanuljunk röplabdázni alkar érintés
A Röplabda Lehetséges Negatív Hatásai
Bár a röplabda rendkívül népszerű és élvezetes sport, mint minden fizikai aktivitás, ez is hordozhat magában sérülésveszélyt. A leggyakoribb sérülések közé tartoznak a bokaficamok, térdproblémák (például patelláris ínhüvelygyulladás vagy az elülső keresztszalag szakadása) és vállproblémák.
tags: #roplabda #rovid #tortenete
