Kothencz Péter: A Labdarúgás Iránti Elhivatottság és Hosszú Karrier
Kothencz Péter, a magyar labdarúgás ismert alakja, pályafutása során több csapatban is megfordult, és a mai napig aktívan részt vesz a sportágban. Játékosként és példaképként egyaránt meghatározó személyiség a megyei labdarúgásban, hosszú és sikeres karrierjét az alázat, a szeretet és a kitartás jellemzi.
Mórahalom Belsővédő Duója: Kothencz Péter és Udvari Szabolcs
A Mórahalom megyei I. osztályú labdarúgócsapatának belsővédő-párosa Udvari Szabolcs és Kothencz Péter. Ketten együtt 81 évesek, ám még mindig meghatározó alakjai a feljutásért harcoló csapatnak és a megyei futballnak is. Nem véletlen, hogy ők voltak az elmúlt fordulókban a Mórahalom megyei I. osztályú labdarúgócsapatának belső védői. Ketten együtt már nyolcvan fölött járnak: Udvari Szabolcs 39, Kothencz Péter pedig 42 éves, de az elmúlt három forduló nem múlt el anélkül, hogy valamelyikük védő létére ne szerezzen gólt. Igazi példaképek, akik még ma is képesek egy bizonyos szinten a csúcsteljesítményre. Ha kérdeznék őket, biztosan tudnának érdekes dolgokat mesélni a futballmúltjukból.
Kothencz Péter filozófiája a hosszú karrierről
Kothencz Péter szerint három dolog kell a hosszú és sikeres pályafutáshoz: genetika, alázat és szerencse. Mint elmondta: „Ezek miatt futballozom még mindig, de ha nem ezt választom gyerekként, akkor egy másikat űznék ugyanígy.” Hozzáteszi, a genetikával és a szerencsével nem lehet mit kezdeni, az alázat, a sportszeretet, a táplálkozás, az edzések minősége és mennyisége viszont rendkívül fontos, és ezeket tudja ő befolyásolni például rendszeres nyújtással. Az is lényeges, hogy az a társaság, amelynek tagja, kellemes élményeket ad. Kothencz Péter továbbra is folytatja pályafutását, amíg jólesik, és nem érzi, hogy a csapat kárára van.
Udvari Szabolcs a rutinról és a fittség titkairól
Udvari Szabolcs, aki korábban az NB I-ben a Szeged LC, a Békéscsaba és a Honvéd színeiben is szerepelt, összesen közel száz mérkőzésen, illetve többszörös NB II-es bajnok, a posztváltás előnyeiről beszélt: „Ennyi idősen is ezen a poszton rutinból lehet játszani. Voltam korábban védekező középpályás, balszélső, balhátvéd, ott azért jóval többet kellett futni. A gyorsaságom már nem a régi, de van két olyan szélső védőnk, akik viszont gyorsak.” Udvari fittségének titkairól is mesélt: „Vitaminokat szedek, rendszeresen gyúratok, sokat eszem, odafigyelek magamra: talán ezek lehetnek a fittség titkai, hiszen munka mellett futballozom. És van egy hóbortom, mégpedig a fekvőtámasz. Megőrülök érte, minden hétköznap megcsinálok egy bizonyos mennyiséget. Örülök minden apró, sikeres cselnek, edzésen elért gólnak, imádom a trükköket, az átemelést, a dropot. Igazi Gombóc Artúrnak tartanak, a csoki jöhet minden mennyiségben, ám mégis 90 kilogramm vagyok évek óta. Amíg bírom, jólesik az edzés, jó a hangulat, és számítanak rám, addig csinálom.”
Érdekesség, hogy Kothencz Péter és Udvari Szabolcs először 1993-ban voltak egy csapatban az SZVSE-ben, amikor Kothencz Péter oda igazolt, Udvari Szabolcs pedig éppen akkor jött fel az ifiből.
Bravúros Mentés egy Felkészülési Mérkőzésen
Kothencz Péter kapusként is bizonyította tudását egy felkészülési mérkőzésen. „Első felkészülési meccsét vívta a téli időszakban Balotaszállás és Kisszállás a hétvégén, ráadásul tették mindezt egymás ellen, a kisszállási sportpályán.” A csata pikantériáját az is adta, hogy két, korábban a Balota színeiben focizó játékos is pályára lépett az ellenfél alakulatában. A labda kicsivel fél kettő után indult útjára, a megbeszéltekhez képest pár perccel csúszott csak el az összecsapás. Majd a túloldalon Racsmán Szabolcsot buktatta a büntetőterületen belül a hazaiak egyik védője, mire a bíró (aki egyébként csak az első játékrészben tevékenykedett) sípjába fújt, így büntető következett. Földes Péter állt oda a labda elé, el is lőtte a kapu bal alsó sarokba, ám Kothencz egy szép vetődéssel kiütötte a labdát. Azért így sem 0-0-ás állással fordultak a felek a félidőre: Schweitzer passzából Racsmán Szabolcs volt eredményes az első 45 perc legvégén. A heves esőzés hatására az egyébként sem sziporkázó csapatok a második félidőre még inkább visszavettek a tempóból, egészen kevés helyzet adódott a csapatok előtt. Az újdonsült balotai igazolás, Vincze Viktor módosította 2-0-ára az állást a második játékrész derekán, majd Pipicz Zoltán szépített Kisszállás csapatából egy 16 méterről a felső sarokba elhelyezett lövést követően. Egyenlíteni azonban már nem tudtak, így egy viszonylag gyenge színvonalú találkozón a vendégcsapat örülhetett!
Részvétel a Szegedi Labdarúgás Gáláján
A szegedi labdarúgás 110 éves születésének évfordulóján, 2009. május 22-én tartott hagyományteremtő ünnepséget a SZEGEDma.hu és az Együtt a Szegedi Labdarúgásért. Most tehát második alkalommal osztották ki az akkor alapított díjakat (A szegedi labdarúgás díszpolgára, A szegedi labdarúgó-utánpótlásáért, A szegedi labdarúgás jövőjéért). Idén első alkalommal életműdíjat is átadtak. A rendezvényt külön támogatta Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök is.
Három nagyszerűnek ígérkező mérkőzés is várta a labdarúgás szerelmeseit pénteken délután a Hunyadi téri Dózsa-pályán. Először a fiataloké, majd az öregfiúké volt a főszerep a pályán, a nap fénypontja a Szeged és a Ferencváros seniorjainak összecsapása volt. Mindkét fél bombaerős kerettel készült. A belépés mindenki számára ingyenes.
A szegedi labdarúgás május 22-én ünnepli 111. születésnapját. Az előtte való napon, május 21-én (pénteken) igazi futballgálával tisztelegtek a szurkolók és a szakma képviselői a SZEGEDma.hu internetes újság és az Együtt a Szegedi Labdarúgásért szurkolói mozgalom szervezésében, a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség (CSLSZ) társszervezésében a Hunyadi téri Dózsa-pályán.
A gála programja és az SZVSE Öregfiúk csapata
A május 21-i program a következő volt: 14.00: Csongrád megye U15-ös válogatottja - Grosics Gyula Labdarúgó Akadémia (Gyula) U15-ös csapata, 15.45: SZVSE Öregfiúk - Szegedi Dózsa Öregfiúk, 16.40: Ünnepélyes díjátadó, 17.00: Szeged Öregfiúk - Ferencvárosi TC Öregfiúk.
Az SZVSE Öregfiúk csapatának tagjai között Kothencz Péter is szerepelt, a keret a következő volt:
Aradi Zoltán, Gál Tibor, Barna Imre, Deák Mihály, Csonka Imre, Horváth Sándor, Huszár Zoltán, Kovács Sándor, Kothencz Péter, Miklós Sándor, Nagy Zoltán, Péter Endre, Prágai Gábor, Széll János, Szrenka Béla, Tárkány Zsolt, Tóth Ákos, Tóth Gábor, Tóth János, Török Gyula, Török Zsolt, Venner Vilmos.
A Ferencvárosi TC Öregfiúk kerete: Kiss-Rigó László; Szűcs Mihály, Hrutka János, Telek András, Keller József, Máté János, Takács László, Baranya István, Kiss Antal, Horváth Péter, Kincses Sándor, Deszatnik Péter, Bubcsó Norbert, Vincze Ottó. Csapatvezető: Kaszás Pál.
A Szeged Öregfiúk kerete: Tóth Zoltán, Dobó Csaba; Török Gyula, dr. Tóth János, Nagy István, Kozma Zoltán, Bogdán István, Kutasi László, Szabó Gyula, Major László, Mádi József, Turján György, Krajczár István, Gerecz Péter, Kemenes Zoltán, Török Zsolt, dr. Kováts Gábor, Takács Zoltán, Kőhalmi István, Kántor Ferenc, Deák Ferenc, Orosházi László, Kolozsvári János, Szélpál László, Polyvás Tamás, Kun Lajos, Somogyi József, Sahin-Tóth Dezső, Bakai Csaba. Vezetők: Kolozsvári János, Kőhalmi István. Felkészítők: Pióker Sándor, Jónás László.
A Szegedi Dózsa Öregfiúk csapata: Annus István, Antal Ferenc, Bíró György, Boros Tibor, Császár István, Csincsák Zoltán, Csomor János, Dézsi Balázs, Eleven István, Emődi Attila, Farkas Zoltán, Gerecz Péter, Horváth József, Kakuszi Gyula, Kálmán Róbert, Kampler Béla, Kántor Ferenc, Ménesi Imre, Merley Tibor, Mező Csaba, Nagy István, Orosházi László, Őze István, Pigniczki József, Pipicz Lajos, Polyvás Dániel, Sahin-Tóth Dezső, Soós István, Stefkovics Pál, Szabó Zsolt, Szekeres Zoltán, Tandari Zoltán, Tulkán István, Túri Ferenc, Zab Sándor, Zádori Tibor.
