Dr. Dietz Károly és az 1938-as ezüstérmes magyar labdarúgó-válogatott

A magyar labdarúgó válogatott két alkalommal, 1938-ban és 1954-ben lett ezüstérmes a világbajnokságon. Az 1938-as labdarúgó vb-t Franciaország rendezte. A harmadik labdarúgó-világbajnokságot, az 1938-as tornát Franciaországban rendezték, június 4-19. között. A vb-n tizenöt válogatott vett részt, mivel Ausztria az Anschluss miatt visszalépett, illetve Anglia sem vállalta a szereplést. Négy esztendővel később ismét európai ország, Franciaország volt a világbajnokság házigazdája. A politika beleszólt a szervezésbe, Ausztria ugyanis kiharcolta a szereplés jogát, ám az Anschluss folytán megszűnt önálló ország lenni, legjobb futballistái onnantól fogva a német válogatottban rúgták a labdát.

A szövetségi kapitány: Dr. Dietz Károly

Az 1938-as világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya dr. Dietz Károly volt. Dietz már felnőtt fejjel, 45 évesen szerzett jogi diplomát, ezt követően ügyvédi irodát nyitott. Dietz Károly „civilként” is beírta magát a magyar történelembe: az őszirózsás forradalom kitörése után, egészen a proletárdiktatúra kikiáltásáig ő volt Budapest rendőrkapitánya. 1918. október 31-től 1919. március 21-ig volt Budapest rendőrkapitánya. Nevéhez fűződik például Kun Béla és társainak 1919 februári letartóztatása. Ezért a Tanácsköztársaság kezdetén - március 21-től május 16-ig - fogságban tartották. Dietz és segítője, Schaffer Alfréd sok mindenben nem értett egyet, ahogy a későbbiekben is látható lesz.

Út az ezüstéremig

A harmadik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. Válogatottunk a görög csapat ellen vette fel a harcot. A találkozó előtt a két szövetség megállapodott, hogy csak egy mérkőzésen dől el a kijutás a vb-re. Napra pontosan négy évvel az első vb-selejtezőnk után, 1938. március 25-én, a magyar válogatott játszott. A görögök elleni selejtező már az első félidőben eldőlt, a szünetben ugyanis 7:0-ra vezetett a magyar csapat. A görögök a 90. percben, tizenegyesből szerezték meg a becsületgóljukat, beállítva a 11:1-es végeredményt. A négy évvel korábbi vb-szereplők közül Szűcs, Vincze és Titkos voltak a pályán. A fiúk a világbajnokságra is átmentették jó formájukat. Az elutazás előtti utolsó edzőmérkőzést az Üllői úti stadionban vívták, és az akkor Közép-Európában túrázó, a világ egyik legjobbjának számító angol csapattal, a Wolverhampton Wanderers-szel szemben 0:0-t értek el.

Három héttel később, június 5-én, Reimsben már Holland-India volt az ellenfél. A nyolcaddöntőben Holland-India ellen játszottunk. A gyenge játékerőt képviselő ázsiai csapat ellen 6-0-ra győztünk. Ezen a mérkőzésen a magyar válogatott góljait Toldi, Sárosi (2), Zsengellér (2) és Kohut szerezték. Egy hétre rá, Lille-ben az a svájci csapat következett, amelyet a legjobb osztrák futballistákat is fölsorakoztató német válogatottat vert ki az első körben. Itt a gólokat Zsengellér (2) és Sárosi szerezték. A magyar válogatott bekerült a világbajnokság elődöntőjébe, ahol június 16-án a magyar edző, Nagy József által irányított Svédországgal kellett mérkőznie. A svéd Jacobsson öngóljával szerzett vezetést a magyar csapat, majd Titkos, Zsengellér (2) és Sárosi góljaival 5:1-es parádés győzelmet arattak. A döntőbe jutás hatalmas sikernek számított.

A döntő: Magyarország - Olaszország (4:2)

Az 1938-as világbajnoki döntőt 1938. június 19-én rendezték Párizsban, ahol a magyar válogatott a címvédő Olaszországgal mérkőzött meg. A Nemzeti Sport Online múltidézése szerint Dietz Károly együttese a döntőben 4:2 arányban maradt alul. Colaussinak a 6. percben szerzett találatára Titkos mindjárt a 8. percben válaszolt, ám a szünetben már 3:1 volt az eredmény Olaszország javára. A 70. percben Sárosi György szépített, de Piola a 82. percben ismét betalált, beállítva a 4:2-es végeredményt.

Vitatható összeállítás és a kapitány döntései

Ma sem teljesen tisztázott, miért érezte szükségét Dietz Károly szövetségi kapitány annak, hogy a három nappal korábban kiválóan játszó csapatot a döntőre felforgassa. Az összeállításban történtek vitatható változtatások. Noha a korabeli tudósítások zöme elismeri, hogy az olaszok jobbak voltak a vb-döntőben, a 75 évvel ezelőtti fináléval kapcsolatban ugyanúgy örökké fennmarad a kérdés, mint az 1954-es döntőt illetően: mi lett volna, ha a szövetségi kapitány más felállásban küldi pályára a csapatot? Dietz a címvédő olaszok elleni fináléban felforgatta a csapatot. Kihagyta Korányit, Turayt és Toldit. Sokan elképzelhetőnek tartják, hogy politikai okai voltak annak, hogy utóbbi kettő kimaradt. Ezt az edző tagadta, ő formahanyatlásra és sérülésre hivatkozott. A döntőt mindenestre 4-2-re elveszítette a felforgatott magyar együttes.

Mussolini a döntő előtt táviratot küldött az olasz csapatnak, a szöveg ennyi volt: „Győzni vagy meghalni.” A magyar válogatott kapusa, Szabó Tóni a mérkőzés kapcsán így viccelt: „Kaptam négy gólt, de megmentettem az olaszok életét.” Ez persze vicces felvetés, de felmerülhet a kérdés, hogy beavatkozott-e a politika? Andreides Gábor, a magyar-olasz kapcsolatokat kutató történész szerint a mai napig nem tisztázott, hogy Mussolini esetleg leszólt, hogy másképp állítsa össze a magyar szövetségi kapitány a válogatottat a döntőre. Az utolsó pillanatban több erős játékos is kikerült a csapatból, például Toldi Géza, a Ferencváros kiválósága, akiről köztudott volt, hogy ő aztán tényleg szívvel-lélekkel harcol a győzelemért.

Dietz Korányi Lajos, Turay József és Toldi Géza helyett Polgár Gyulát, Szűcs Györgyöt és Vincze Jenőt küldte pályára - Polgár és Szűcs addig egyetlen percet sem játszott a vb-n. Zsengellér Gyula azt állította, elhangzott, hogy Toldi olasz nyomásra maradt ki. Sárosi György doktor szerint Dietz az összeállítás megváltoztatásával valóságos palotaforradalmat robbantott ki a játékosok körében. Olyannyira, hogy a csapatkapitány is azon morfondírozott, nem vállalja a játékot, aztán Dietz és a hazafisága meggyőzte. Gyurka azt is nehezményezte, hogy Dietz a győztes csapaton ne változtass elv helyett a győztes csapaton szinte mindig változtatott. Zsengellér, vagyis Ábel 52 évvel később, 1990 elején a Népsport hasábjain így emlékezett vissza az elveszített döntőre: „Majd szétrobbantam a méregtől a mérkőzés után. Amíg élek, bosszant a dolog, hiszen a rossz összeállítás miatt nem nyertük meg a világbajnokságot. Ebben, azt hiszem, mindenki egyetért velem, Dietz kapitányon kívül.”

Dudás és Cseh II László - a "sapka-gate"

Dietz Dudással és Csehvel kapcsolatban nem tudta levetkőzni volt rendőrfőkapitányi mivoltát. A legenda szerint azt is megszabta a válogatott keret tagjainak, hogy télen sapkát, sálat viseljenek. Aztán egyszer egy gépkocsiban ülve látta, hogy a két hungáriás sapka és sál nélkül grasszál a téli utcán. Leszúrta őket, hozzátéve, hogy megnézhetik magukat. Megnézhették. Cseh az elvesztett vb-döntő után került csak vissza Dietznél a válogatottba, de csupán két mérkőzés erejéig. Dudás 1938 januárjában kétszer játszott, aztán a finálét követően is kétszer Dietznél. A két futballistáról mindenesetre elmondható, ha nem volt rajtuk sapka, az volt a baj, de nem tévedünk nagyot abban, hogy ha hordanak is sapkát, Dietz akkor is talált volna valami kifogást.

Az 1938-as világbajnoki döntő kezdőcsapatai

Az alábbi táblázat az 1938-as világbajnoki döntő kezdőcsapatait mutatja be:

A döntőben klubunk, a Hungária FC négy játékosa is pályára lépett: Szabó Antal, Bíró Sándor, Sas Ferenc és Titkos Pál.

A döntő utáni visszhang

A hazatérő nemzeti tizenegynek a Magyar Labdarúgó-szövetség a Keleti pályaudvaron ünnepi fogadást rendezett, ám a jelenlévő tömeg egyszer csak fütyülni és tüntetni kezdett a válogatott ellen. Dietz Károly egy oldalkijáraton volt kénytelen elmenekülni a népharag elől. Bornemisza Géza iparügyi miniszter 1938. június 26-án gratulált Dietznek az ezüsthöz, de aztán hozzátette, mint futballszurkoló ő is másképp gondolja a dolgot. A vb-döntőben elszenvedett vereség olyannyira visszavetette a magyar nemzeti tizenegy morálját, hogy az egészen 1939 szeptemberéig képtelen volt győzni.

Dietz Károly sorsa jelképes. Az ezüstérmes magyar válogatott szövetségi kapitányát kitelepítették Bodrogkeresztúrra, s 1953-ban Sebes Gusztáv közbenjárására térhetett vissza az internálásból. Piliscsabán dolgozott éjjeliőrként. 1969-ben hunyt el. Sebes Gusztávot Dietz Károly állította a csapatba, de 1954-ben Dietz még csak megbecsült szaktekintély sem lehetett, csak egy osztályellenség volt.

Szakértői álomcsapatok az 1938-as VB-ről

Török Péter és Dénes Tamás, a Nemzeti Sport korábbi munkatársai, összeállították az 1938-as vb játékosaiból álló álomcsapataikat. Ezek a listák rávilágítanak a kor kiemelkedő játékosaira és lehetőséget adnak arra, hogy felmérjük, kiket tartottak a legjobbaknak Dietz Károly döntéseivel szemben vagy azzal egyetértésben.

Török Péter álomcsapata

• Kapus: Frantisek Plánicka (csehszlovák)
• Hátvédek: Korányi I Lajos (magyar), Pietro Rava (olasz)
• Fedezetek: Zezé Procópio (brazil), Michele Andreolo (olasz), Lázár Gyula (magyar)
• Csatárok: Zsengellér Gyula (magyar), Leonidas (brazil), Sárosi György (magyar), Silvio Piola (olasz), Gino Colaussi (olasz)
• Tartalék: Giuseppe Meazza (olasz)

Török Péter kiemelte Korányi Lajost, mint a harmincas évek második felének Európa legjobb jobbhátvédjét, függetlenül attól, hogy nem játszott a döntőben. Zsengellért pedig kénytelen volt a jobb szélre tenni, mert bent nem tudott neki helyet szorítani.

Dénes Tamás álomcsapata

• Kapus: Frantisek Plánicka (csehszlovák)
• Hátvédek: Domingos da Guia (brazil), Bíró Sándor (magyar)
• Fedezetek: Szalay Antal (magyar), Michele Andreolo (olasz), Ugo Locatelli (olasz)
• Csatárok: Zsengellér Gyula (magyar), Leonidas (brazil), Silvio Piola (olasz), Sárosi György (magyar)
• Tartalék: Giuseppe Meazza (olasz)

Dénes Tamás hangsúlyozta Szalay Antal kiváló teljesítményét, aki a torna előtt még kérdéses volt a csapatban, de a "komoly" mérkőzéseken a mezőny legjobbjai közé tartozott. Biavatit a torna legkiválóbb jobbszélsőjének tartotta, de a jelöltje mégis az univerzális Zsengellér Gyula volt, aki a döntőig vezető út minden állomásán szerzett gólt.

tags: #1938 #magyar #valogatott #szovetsegi #kapitanya

Népszerű bejegyzések:

• A Ferencváros Jégkorongcsapatának sikertörténete
• labdarúgás szerepe az örmény diaszpórában
• Magyar és portugál paralimpiai sportolók nyomában
• Nemzeti csapatok válogatottsági rekordjai
• Átigazolási körkép és szezonrajt a Pest vármegyei II. osztály Északi csoportjában