Kovács Béla és a magyar kézilabda: Edzői Szerep és Kapus Legendák Öröksége
A kézilabda sportágban számos kiváló szakember és sportoló hagyta már hátra örökségét. Jelen cikkünkben Kovács Béla nevét és a hozzá kapcsolódó információkat gyűjtjük össze a rendelkezésre álló források alapján. Fontos megjegyezni, hogy bár a keresés Kovács Béla kézilabda kapusra irányult, a mellékelt szöveganyag egy másik kiemelkedő kapus, Bartalos Béla pályafutását is részletesen bemutatja, akinek jelentős szerepe volt a magyar kézilabdázásban.
Bartalos Béla, a legendás kapus
Ő volt az első kapus hazánkban, akit az év legjobb kézilabdázójának választottak, posztján a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legjobbja volt, 288 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, három olimpián őrizte a magyar csapat kapuját, a negyedikre csak a világpolitika miatt nem utazhatott el.
Bartalos Béla születési ideje: 1948. július 6.
Pályafutásának kezdete és válogatottbeli szereplése
Bartalos Béla már általános iskolában megismerkedett a kézilabdával, de csak tizenhat éves korában kezdett el komolyabban foglalkozni vele a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban, testnevelőtanára, Végh László buzdítására.
Érdekes módon sosem a mezőnyben akart játszani, hanem vérbeli kapus volt, aki tíz éven át játszott a Honvéd Szondi SE csapatában, mesterei Dárdai Ferenc és Pálfalvi Károly kapusedző voltak.
Képességeinek köszönhetően hamar nevet szerzett magának, és már 1970-ben behívta a magyar válogatottba Albrecht Miklós szövetségi kapitány, egy nyugat-németországi túrán be is vetette. Ebben az évben már elvitték a franciaországi világbajnokságra is, de ott még nem kapott szerepet, Horváth József és Szabó László mögött csak harmadik számú kapus volt, viszont a nemzeti csapat innentől kezdve tizennégy éven át számíthatott rá.
1973-ban változások kezdődtek a magyar válogatottban, melynek irányítását Faludi Mihály vette át, és Bartalos is egyre nagyobb szerepet kapott.
Ekkor már túl volt az első világversenyén, az 1972-es müncheni olimpián az NSZK együttese ellen kezdett is, végül nyolcadikok lettek a csapattal.
Ő volt az első kapus hazánkban, akit az év legjobb kézilabdázónak választottak, 1979-ben utasította maga mögé a klasszisokból álló mezőnyt.
Klubjai és olimpiai sikerek
Egész pályafutása alatt vidéki klubokban játszott, Székesfehérvár után Tatabányán, ahol kétszer is magyar bajnoki címet szerzett, majd Veszprémben.
A válogatottal úgy szerepelt hat világversenyen, hogy akkoriban még nem volt Európa-bajnokság, játszhatott három olimpián, 1980-ban Moszkvában negyedik lett a csapattal, és ugyanennyi világbajnokságon szerepelt.
A moszkvai nyári játékokon egyébként mind a hat meccset végigvédte, egyetlen másodpercre vagy büntetőre sem cserélték le, és ebben az évben behívták a világválogatottba is.
Éremesélyesként utaztak volna negyedik olimpiájára, 1984-ben Los Angelesbe is, de a politika közbeszólt, ő pedig úgy döntött, 288 válogatottsággal a háta mögött befejezi a pályafutását, pedig lehetett volna ez a szám több is.
„Hiretelen elhatározással visszavonultam, a mai eszemmel ezt nem tenném meg. Harminchét évesen, kitűnő fizikai állapotban voltam, ráadásul egy olyan korú kapusnak ötször annyi rutinja van, mint egy húszévesnek.”
Edzői karrier és későbbi tevékenység
Visszavonulása után azonnal edzősködni kezdett, de nem hazánkban, hanem Kuvaitban, első körben öt évig maradt kint, és megtanult arabul.
1989-ben két évre hazatért, és átvette a Bakony Vegyész női csapatának irányítását, de 1991-ben visszament Kuvaitba, előbb ugyanahhoz a klubhoz, mint korábban, majd egy másiknál kellett a nulláról felépítenie a komplett felnőtt és utánpótlás szakosztályt.
Hazatérése után, 2006-ban Szentendrén vállalt munkát, majd Veszprémben és Siófokon is dolgozott.
2013 óta a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémián (NEKA) edzősködik, 2020-ig pedig az utánpótlás válogatottak kapusedzője is volt.
Feleségével Balatonalmádiban élnek, ahol rehabilitációs központjukban mozgássérültek és sportolók regenerációját segítik.
Bartalos Béla Díjai és eredményei
- olimpiai 4.
- olimpiai 6.
- olimpiai 8.
- vb-7.
- 2x vb-9.
- Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)-3.
- magyar fair play diploma (2016)
Bartalos Béla Egyesületei
Az alábbi táblázat Bartalos Béla klubpályafutásának állomásait mutatja be:
| Évek | Klub | Város |
|---|---|---|
| 1964 - 1965 | Videoton | |
| 1966 - 1977 | Honvéd Szondi SE | Székesfehérvár |
| 1978 - 1980 | Tatabányai Bányász SC | Tatabánya |
| 1981 - 1984 | Veszprémi Építők | Veszprém |
Kovács Béla, az edző és sportvezető
A kézilabda világában Kovács Béla neve több pozícióban is felbukkan a források szerint. Bár a játékosként, különösen kapusként betöltött szerepéről nem találtunk részletes információt a rendelkezésre álló anyagban, edzői és sportvezetői tevékenysége jelentős.
Edzői szerep
Egy 1982-es mérkőzés beszámolója említi Kovács Bélat, mint a Székács csapat edzőjét. A meccs a Rákóczi és a Székács csatáját hozta, ahol Kovács Béla a vendégcsapat edzőjeként nyilatkozott:
„Kovács Béla: - Végig becsülettel küzdöttünk, de tisztességes edzés és felkészülés nélkül ennyire voltunk képesek.”
A mérkőzés krónikája szerint „Hétméteresek: 8/5 ill. 9/7. Kiállítások: 14 ill. 6 perc. A tavasszal hazai pályán száz százalékos Rákóczi és a bronzéremre hajtó Székács csatája az első percektől fogva nagy küzdelmet hozott.”
Szerepe a Szarvasi kézilabdaéletben
A Szarvas és Vidéke Kézilabda Kerület vezetőségének megválasztására 1945. november 18-án került sor. Itt is jelentős személyi változások voltak.
Ezekben a szervezeti keretekben Kovács Béla a sportág irányításában és ellenőrzésében vállalt szerepet, mint gimnáziumi testnevelőtanár:
| Pozíció | Név |
|---|---|
| Elnök | dr. Kovács Ferenc bankigazgató |
| Alelnök-egyesbíró | Hódsági Ernő telekkönyvvezető |
| Ellenőr | Kovács Béla gimnáziumi testnevelőtanár |
| Titkár-pénztáros | Józsa László járásbírósági tisztviselő |
Ebben az időszakban tehát Kovács Béla, mint gimnáziumi testnevelőtanár, aktívan részt vett a sportág szervezeti életében, hozzájárulva a helyi kézilabda fejlődéséhez.
A Kovács Béla Általános Iskola és a kézilabda utánpótlás
A kézilabda utánpótlás-nevelésben kiemelt szerepet játszanak az oktatási intézmények. A PSN Zrt. - Pécsi Sportiskola kézilabda-szakosztályának négy kézilabdás bázisintézménye van Pécsett: az ANK, a Testvérvárosok Terei Általános Iskola, a Kovács Béla Általános Iskola és a Cserepka Iskola.
Ez az intézmény is hozzájárul a sportág utánpótlás-neveléséhez, hiszen a PSN Zrt. - Pécsi Sportiskola Kézilabda-szakosztálya szivacskézilabda kupáját három korosztályban rendezte, amelyen mind a négy tagintézményből érkeztek csapatok, összesen csaknem 120 fővel.
A tornán minden játékos aranyérmet kapott, melyekkel az egész éves teljesítményüket díjazták. Mindegyik korosztályban jutalmazták a legjobb kapust, a legjobb góllövőt, valamint kupát kapott - mint az év játékosa - mindegyik csapat legjobbja. Ez az intézmény is hozzájárul a sportág utánpótlás-neveléséhez, bár közvetlenül nem azonosítható egy személlyel.
tags: #kovacs #bela #kezilabda #kapus
