Kovács Kálmán: A magyar ifjúsági Európa-bajnok és legendás labdarúgó pályafutása

Kovács Kálmán Budapesten született, és már óvodás korában édesapja vitte magával a Budapesti Honvéd mérkőzéseire. 1974-ben, 9 évesen kezdte a labdarúgást Kispesten, egy toborzón került az egyesülethez. A serdülőben, majd az ifiben ontotta a gólokat, így nem csoda, hogy hamar bekerült az ifjúsági válogatottba. Jellegzetesen bajuszos, vékony alkatú balszélsőként ismerték, ösztönösen jól játszó, kiválóan cselező játékos volt. A labdával lábbal és fejjel is tökéletesen bánt, rúgótechnikája is kifogástalan volt.

Az 1984-es ifjúsági Európa-bajnokság diadala

Idén 40 éve, hogy a Bicskei Bertalan vezette magyar U18-as fociválogatott megnyerte a Szovjetunióban rendezett korosztályos Európa-bajnokságot. Június 3-án már 40 éve, hogy a magyar U18-as fociválogatott megnyerte a moszkvai ifjúsági Eb-t, ami a magyar utánpótlás-válogatottak eddigi legnagyobb sikere. A Bicskei Bertalan vezette, akkor 18 éves játékosokból álló csapattól senki sem várt aranyérmet az Eb-n, sőt már a csoportból való továbbjutásnak is mindenki örült volna. Az aranyérmes magyar utánpótlás-válogatott tagjai közül Kovács Kálmánnal beszélgettünk, az egykori csapatkapitány pedig az Origo Sportnak adott interjújában felidézte a magyar futball egyik legnagyobb sikerét, amit elmondása szerint ma már sokkal jobban értékel.

A selejtezők és a felkészülés nehézségei

A magyar utánpótlás-válogatott az ifjúsági kontinenstornára a Románia elleni Eb-selejtezőn aratott kettős győzelemmel jutott ki. Az első meccsen kimondottan gyenge játékkal tudott nyerni 1-0-ra Oravecz késői góljával Csepelen. "Az első meccsen nem igazán játszottunk acélosan. Akkor mindenki azt gondolta, hogy ez a csapat elbúcsúzik, de kint Romániában is sikerült nyerni, és úgy gondolom, hogy ott már jól játszott a társaság és kijött az a munka, amit beletettünk. Az a győzelem rázta össze a csapatot. Nagy siker volt" - kezdte lapunknak adott interjúját Kovács Kálmán.

A nyolcvanas évek fehérvári kiválósága, Csucsánszky Zoltán azonban a sorsdöntő visszavágón, sőt a tornán sem lehetett ott, mivel a családja úgy döntött, hogy a közelgő érettségi vizsgák miatt nem engedi el a középpályást a Szovjetunióba. Halápi László szintén hasonló indokok miatt maradt távol, ami után Bicskei Bertalan a Népsportban üzent, mondván a játékosok középiskolai jegyei aligha a négynapos válogatott hiányzás miatt romlottak le.

Katasztrofális főpróba, ami munkára sarkallt

Az ifi Eb előtt - merthogy akkoriban még csak ifjúsági és serdülő szinten rendeztek nemzetközi tornákat - néhány hónappal a válogatott részt vett egy nemzetközi tornán Horvátországban, ahol katasztrofálisan szerepelt, ugyanis a nyolc indulóból a nyolcadik helyen végzett. Az Eb-győztes ifi válogatott csapatkapitánya, Kovács Kálmán a következőképpen emlékezett vissza erre:

"A döntőig vezető út nekem az előző év szeptemberében kezdődött egy pulai nemzetközi tornán, ahol nyolcból nyolcadikok lettünk. Akkor Bicskei Bertalan azt mondta, hogy „na jó, akkor kezdjünk el dolgozni”, és onnantól kezdve az Eb-ig minden vasárnap, hétfő és kedd olyan edzésekkel telt a Szoborparkban, amik után nagyon nehéz volt regenerálódni. De nagyon jó munkát végeztünk, és utána sikerült megnyernünk egy sokkal rangosabb tornát. Szóval azt hiszem, ha a pulai tornát nyerjük meg és az ifi Eb-n vagyunk utolsók, akkor most nem emlékeznénk egyikre sem." - emlékezett vissza a Honvéd legendás támadója, Kovács Kálmán.

Veretlen menetelés az aranyig

A Bicskei-csapat Csehszlovákiával, Svájccal és a futball nagyhatalomnak akkoriban még nem számító Spanyolországgal került egy csoportba. A május 25-29. között Minszkben játszott csoportmérkőzéseken a magyarok álomszerűen kezdtek, előbb a csehszlovákokat verték 3-0-ra, majd a spanyolokat és a svájciakat is egy góllal győzték le - utóbbi két meccsen a hajrában sikerült kiharcolni a győzelmet. Így veretlenül, mindössze egy kapott góllal csoportelsőként jutottak tovább az egyenes kiesési szakaszba.

A 16 csapatos tornán csak a kvartettek győztesei jutottak tovább, vagyis az U18-as magyar válogatott egyből a legjobb négy között találta magát, ahol a bolgárokat, olaszokat és dánokat legyőző lengyel csapattal találkozott. Mindkét elődöntőt június 1-én, Moszkvában rendezték: a mieink Kovács Kálmán és Zsivoczky Gyula góljaival 2-0-ás győzelmet aratva jutottak be a döntőbe, ahol a szintén veretlen, a négy között Írországot búcsúztató házigazda szovjetekkel kellett megmérkőzniük. Kovács Kálmán lőtte a magyar utánpótlás-válogatott az első gólját a moszkvai ifjúsági labdarúgó Európa-bajnokság elődöntőjében, Lengyelország ellen.

A történelmi döntő a Luzsnyiki-stadionban

A finálét június 3-án, a Luzsnyiki-stadionban rendezték, 80 ezer tomboló szurkoló előtt. A csapat nagy része az előtte álló hosszú pályafutás alatt soha többé nem lépett pályára ennyi ember szeme láttára. A döntő legnagyobb izgalmai a végjátékra maradtak, ugyanis a rendes játékidőben, valamint a hosszabbításban sem esett gól, így következhettek a büntetők.

A tizenegyespárbajnál az első kettőt ugyan kihagyták, de a magyar csapat kapusa, Petry Zsolt hőssé vált, miután három lövést is kivédett. Végül Kovács Ervin a hálóba lőtte a 3-2-es végeredményt beállító, Európa-bajnoki címet jelentő gólt. "Az is hozzátartozik, hogy Bicskei az 1965-66-os korosztályhoz az Eb előtt felhozott négy játékost, Petry Zsoltot, Kovács Ervint, Vincze Pistát és az Orovecz Gyurit a fiatalabbaktól. Petrynek is köszönhetjük, hogy csupán egy gólt kaptunk, sőt neki is köszönhetjük, hogy a döntőben kivédett három büntetőt a tizenegyespárbajban" - mondta az egykori kispesti csatár, aki a Szovjetunió elleni döntőben kihagyta a maga büntetőjét a tizenegyespárbajban.

Az akkori Eb-győztes csapat tagjai a következő játékosok voltak:

• Petry Zsolt
• Szeiler József
• Takács József
• Haáz Ferenc
• Pintér Attila
• Szélpál László
• Keller József
• Deák Sándor
• Kovács Ervin
• Krizán Sándor
• Orovecz György
• Csoboth Róbert
• Vincze István
• Zsinka János
• Kovács Kálmán
• Zsivoczky Gyula
• Zvara József

A Bicskei-csapat öröksége

"Berci bácsi a fizikai felkészítés mellett a játékszervezésben is erős volt, ennek köszönhetően tudtunk annyira szervezetten és összeszokottan játszani, ami abban az időben meglepő volt. Az ifjúsági csapatok akkoriban ösztönszerű játékot játszottak még, nem volt ennyire tudatos a taktika, mint manapság." - emlékezett vissza Kovács Kálmán.

A magyar utánpótlás-válogatott kerete gyakorlatilag az 1982-es Aranykalász-kupa óta készült együtt, vagyis két év alatt sikerült a munkát Eb-arannyal megkoronázni. "Szerintem ez a csapat kifutotta magát, tehát elég sokan felnőtt válogatottak is lettünk. Sőt, utána az U21-ben is harmadikok lettünk. Az a csapat jól össze volt rakva, emberileg is jó játékosok alkották. Szép időszaka volt a pályafutásomnak" - mesélte az Eb-aranyérmes magyar csapat akkori meghatározó tagja.

Az aranyérmes csapat tagjainak aztán a sikert követően gyökeres fordulat állt be a pályafutásában. Felfedezték őket az NB I-es csapatok edzői, a Fradi például nyáron leigazolta Pintért, Kellert és Zsinkát a már meglévő korosztályos válogatott játékosai mellé. Ráadásul ebből a csapatból később sokan meghatározó játékosai lettek a felnőtt válogatottnak is. Többek között Kovács Kálmán 56-szor, Petry Zsolt 38-szor, míg Pintér Attila 20 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben.

Kovács Kálmán klubpályafutása és felnőtt válogatottbeli szereplése

Kovács Kálmán a kispestiek első csapatában bajnoki mérkőzésen 18 évesen, 1983. október 29-én, a Pécsi MSC ellen debütált, noha előző nyáron játszott, sőt gólt szerzett az Intertotó Kupában is. Az első másfél szezonjában nehéz volt bekerülnie a Bodonyi-Dajka-Esterházy csatársorba, de a balszélső 1984 végi távozása előtt is játszott már az összes őszi bajnokin.

Sikerek a Honvéddal és nemzetközi kalandok

A korábbi kispesti gólvágó 1983 és 1989 között öt bajnoki és két kupagyőzelmet ünnepelt a Honvéddal. A honi élvonalban csak a kispesti klubban szerepelt, mégpedig négy részletben, 1983 és 1998 között, és 185 bajnokijukon hetvenszer volt eredményes. Ötször szerzett bajnoki aranyat (1983-1984, 1984-1985, 1985-1986, 1987-1988, 1988-1989), egyszer bronzot (1991-1992). Nyert két Magyar Népköztársasági Kupát (1985, 1989), az első fináléban két gólt rúgott a Tatabányának. (Volt egy vesztes kupadöntője is 1988-ban.)

Élete talán legjobb klubmérkőzését a Panathinaikosz ellen vívta 1987. november 25-én. Az UEFA-kupa 3. körében a Bp. Honvéd 5-2-re kiütötte az athéni zöld-fehéreket, és a csatár négyszer vette be Antonisz Minou kapus hálóját.

1989-ben Franciaországba szerződött, az AJ Auxerre együtteséhez félmillió dollárért. Vadócz Krisztián említette bő másfél évtizeddel később, hogy „(…) amikor Auxerre-be érkeztem, azonnal Kovács Kálmánról és Burcsa Győzőről meséltek nekem. Mondták, hogy Kálmán »Kováx« mennyi gólt rúgott, az Auxerre történetének egyik legismertebb csatára.” Érdemeit nem csökkenti, hogy Enzo Scifo vagy Pascal Vahirua tömte a jobbnál jobb labdákkal, a taktikai utasításokat pedig az öltözőben a legendás Guy Roux mestertől kapta. 1989 és 1992 között futballozott először Franciaországban, az AJA együttesével bronzérmet szerzett (1990-1991). 1990-ben második lett a Ligue 1 góllövőlistáján Jean-Pierre Papin mögött.

1992 tavaszán egy rövid időre visszatért Kispestre és a csapattal bronzérmet szerzett a bajnokságban. A következő szezonban a francia FC Valenciennes csapatát erősítette, majd a rákövetkezőben a belga Royal Antwerpen színeiben szerepelt mindössze 4 bajnoki mérkőzésen. 1994-ben egy idényre ismét Kispesten játszott és 28 bajnoki mérkőzésen szerzett 19 góljával segítette a csapatot, de csak negyedikek lettek. 1995-96-ban a ciprusi APÓEL csapatában szerepelt Kiprich Józseffel és Kovács Ervinnel együtt, bajnokok és kupagyőztesek lettek. 1996-ban Svájcba ment, hogy a második ligás SR Delémont szolgálatába álljon. 1997-ben újfent hazatért, és 1998-ban a Kispest-Honvéd FC-ben fejezte be labdarúgó-pályafutását.

A felnőtt válogatottban

A válogatottban 1985. október 16-án mutatkozhatott be, alig múlt húszéves. Cardiffban a 75. percben küldte pályára Mezey György, és az utolsó előtti percben gólpasszt adott klubtársának, Détári Lajosnak. Győztek a mieink 3-0-ra. A nemzeti csapatban 56 mérkőzésén 19 gólt jegyzett, s tagja volt az 1986-os mexikói világbajnokságon szerepelt együttesnek is, ahol 65 percet kapott Mezey Györgytől a franciák ellen.

Kovács Kálmán mindhárom mérkőzésen pályára lépett a katari túrán, 1986. január 30. és február 1. között. Valamennyi fellépését megnyerte a nemzeti együttes, szerzett nyolc találatot, és nem kapott egyet sem. A második összecsapáson a második gólt Kovács rúgta Ázsia válogatottjának a kapujába. Emlékezetes mérkőzése volt az 1986. március 16-i, amelyen a magyar válogatott 3-0-ra legyőzte Brazíliát, és Kovács Kálmán lőtte a másodikat Leão hálójába a Népstadionban.

1995. augusztus 16-án búcsúzott el a címeres meztől, amelyet ötvenhatszor öltött magára, és amelyben 19 gólt szerzett. A balszélsők közül csak dr. Fenyvesi Máté szerepelt nála többször az A-válogatottban.

A sikerek értékelése és az utánpótlás futball jelene

Negyven év távlatából Kovács Kálmán úgy érzi, sokkal jobban is megbecsülhette volna akkoriban ezeket a sikereket. "Amikor az ember egy bizonyos élethelyzetben van, akkor mindent természetesnek vesz. Gondolok itt az 1986-os vb-re való kijutásra, ahol bekerültem a csapatba, és játszhattam a világbajnokságon. Úgy éreztem, hogy mindegy, hogy Mexikóban, vagy Vecsésen van a meccs, természetesnek vettem, hogy focizunk. Utólag már úgy gondolom, sokkal jobban értékelhettem volna ezeket a pillanatokat. Erre mondtam azt múltkor, hogy ha egy világbajnokságra kijuthatnék szertárosként akkor is nagyon örülnék és tudnám értékelni, akkoriban viszont kicsit alulértékeltem ezt, és evidens volt, hogy ha kijutott a csapat, akkor én is megyek vele" - fogalmazott Kovács, aki szerint, ha nincs az Eb-siker, aligha váltak volna ismert labdarúgókká a húszas éveik elejére.

A magyar utánpótlás-futball a korosztályos Eb-ken azóta

Az 1984-es siker óta nyolcszor jutott ki magyar U18-as és U19-es válogatott Eb-re, de sajnos nem igazán sikerült hasonló eredményt elérni korosztályos szinten, ugyanis mindössze háromszor jutottak túl a csoportkörön a magyarok. Az egyik legemlékezetesebb a 2008-as csehországi Európa-bajnokság, ahol Sisa Tibor szövetségi edző vezetésével bronzérmet nyert a magyar U19-es labdarúgó-válogatott. Szintén érdemes megemlíteni az Egervári Sándor irányította magyar csapatot, amely 2009-ben ugyancsak bronzérmet szerzett az Egyiptomban rendezett U20-as labdarúgó-világbajnokságon, ezzel a torna legjobb európai válogatottja lett.

Ami a picit fiatalabb korosztályt illeti, U17-ben 2002 óta rendeznek Európa-bajnokságot, óriási sikerekről azonban itt sem beszélhetünk. A magyar csapat először 2006-ban jutott túl az elit kör selejtezőin, majd 11 év szünet után 2017-ben jutott ki ismét a magyar U17-es csapat, miután Szoboszlai Dominik a norvégok ellen az utolsó percben szerzett góljával kilőtte a válogatottat a tornára, ahol hatodik helyen zárt. Két évvel később a Németh András, Hegyi Krisztián, Balogh Botond, Baráth Péter, Szalay Szabolcs fémjelezte magyar korosztályos csapat ismét kijutott az U17-es viadalra, és Preisinger Sándor csapata történelmi ötödik helyet szerzett meg, amivel kiharcolta a világbajnoki részvételt is. Legutóbb tavaly szerepelt U17-es Európa-bajnokságon a magyar együttes, amely rendező országként alanyi jogon indulhatott, azonban nem sikerült negyeddöntőbe jutnia.

Bicskei Bertalan emléke és a jelenlegi válogatott esélyei

Az egykori kapitányt nem felejtették el játékosai, május 25-én 12. alkalommal rendezték meg a Bicskei Bertalan Emléktornát, ahol megünnepelték a legendássá vált magyar futballsiker 40. évfordulóját. A viadalon részt vettek a Honvéd, az MTK és az Újpest öregfiúk csapatai is - mindhárom klubot irányította a 2011-ben meghalt szakember. Kovács elárulta, hogy az emléktornán kívül is rendszeresen találkoznak évente a korábbi csapattársakkal. "Ha az MLSZ bármilyen eseményre meghívja ezt a társaságot, akkor szívesen részt veszünk rajta. Titkon reménykedem benne, hogy megemlítésre kerül a 40 éves siker, és esetleg Bicskei Bertalan neve is egy kicsit nagyobb szerepet kap majd a magyar labdarúgásban. Úgy hallottam, volt már olyan ötlet, hogy utánpótlás díjat neveznek el róla. Szerintem jó lenne, ha így fenn tudna maradni Berci bácsi emléke" - fogalmazott az 1984-es Eb-győztes ifi válogatott csapatkapitánya.

Az egykori kiváló támadót a magyar válogatott Eb-szerepléséről is kérdeztük. Kovács a realitások talaján maradva úgy fogalmazott, már az is nagy dolog lenne, ha Marco Rossi együttese továbbjutna a csoportból, ahol a házigazda Németországgal, Skóciával, valamint Svájccal került azonos négyesbe. "Bármilyen pillanatnyi sikert is ad a futball, azokat értékelni kell. Mindig csak az igazán nagy eredményeket akarjuk értékelni és elcsúszunk egy kicsit a realitástól. Ha megkérdeznénk a magyar szurkolókat, hogy mivel lennénk elégedettek a mostani Eb-n, akkor majdnem mindenki azt mondaná, hogy a négy közé jutással. Szerintem, ha már a csoportból továbbjutunk az nagyon szép eredmény lesz, és utána lehet a következő lépcsőfokot megugrani. Mindegyik csoport nehéz, sokkal könnyebb csoportba sem tudott volna kerülni a válogatott, de akik kijutottak, azok azért vannak ott, mert jó csapatok" - fogalmazott a korábbi 56-szoros magyar válogatott csatár.

Lemondás az MLSZ tisztségeiről

Kovács Kálmán 2024 júniusában úgy döntött, lemond az MLSZ Szakmai Bizottsági tagságáról és az MLSZ Ellenőri tevékenységéről. Ezt azután tette, hogy különböző fórumokon támadták egy korábbi, ugyancsak a közösségi oldalra feltett bejegyzése miatt, amelyben egy Bozsik Stadionban látott patkányról írt, ami félreértésekhez vezetett. "Minden megoldódik, hol így, hol úgy. A mai nappal elküldtem egy levelet az MLSZ felé a következő szöveggel: >>Tisztelt Főtitkár úr! Ezúton jelzem ön felé, hogy a Szakmai Bizottsági tagságomról lemondok. Az MLSZ Ellenőri tevékenységet már évek óta nem csinálom, de természetesen ezen tisztségemről is le kívánok mondani a mai nappal.<<"

Életfilozófia

Így foglalta össze az életfilozófiáját: „Elcsépelt közhely, hogy a pénz nem boldogít, ám akinek vannak céljai, kiegyensúlyozott életet él, tud szeretni, és őt is szeretik, annak a boldogsága nem pénzfüggő. Én ilyen vagyok.”

tags: #kovacs #kalman #valogatott #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• A mosodás álma
• Fedezd fel Nyári Sándor röplabda sikereit
• Kosárlabda tehetségfejlesztés
• A 2000-es női kézilabda Európa-bajnokság
• Mélyebben a Helsinki Roosters finnországi sikereiről