A Puskás Aréna: Több mint stadion

2019. november 15-én a Magyarország-Uruguay meccsel nyitott meg hivatalosan a Puskás Aréna. Ezen a napon pár képet és egy rövid hírt tett közzé az Építészfórum. A szerkesztőség Skardelli György vezetésével januárban bejárta az épületet. 2019 végén átadták az ország legnagyobb középületét, a Puskás Arénát.

Elődjét, a Népstadiont 1953-ban, a Rákosi-korszakban avatták fel látványos keretek között. Ez az épület lett nemsokára egyúttal az Aranycsapat otthona is. Mind a csapat, mind az épület tulajdonképpen a diktatúra terméke volt, de egyúttal annak ellenpólusát is jelentette. Az elnyomás, a nincstelenség és a félelem helyett a szabadság, a felszabadultság és a siker szimbólumává lett a Népstadion: az eufória szigete a terrorban. Még ma is szinte mindenkinek van valamilyen kötődése az épülethez. A focimeccseken túl emlékezetes lehet egy-egy legendás rockkoncert, vagy egyéb rendezvény, pl. II. János Pál pápa látogatása a rendszerváltás hajnalán.

Az évtizedek óta esedékes felújítás a 2010-es kormányváltás után kapott lendületet. 2012-ben ötletpályázatot írtak ki a területre, amelyből bár Skardelli György pályaművét formai okokra hivatkozva kizárták, később mégis ő, illetve a Közti Zrt.-ben működő műterme kapta a tervezési megbízást - ám ekkor már nem az egész terület, csak a stadion áttervezésre. A tervezési folyamat alapvető kiindulása az UEFA mintegy kétszáz oldalas irányelv-gyűjteménye volt, amelyet a Megbízó egyéb funkcionális elvárásai egészítettek ki. A 2015 előtti koncepciótótól eltérően (amely még számolt többek között irodaház, szálloda, egészségügyi központ és különböző sporttermek stadionon belüli elhelyezésével) a végső tervek szikárabb programot tartalmaztak: egy körülbelül 67000 főt befogadni képes, legmagasabb UEFA-besorolású futball-arénát, amely alkalmas tömegrendezvények, például koncertek lebonyolítására is, utóbbit akár 80000 fő befogadóképességgel.

A Népstadion szerkezeteinek jelentős része tudhatóan bontásra érett állapotban volt. A tervező azonban már a legelső tervváltozatokban egyértelműen állást foglalt amellett, hogy szimbolikus és funkcionális okokból meg kívánja tartani a karakterképző pilonokat, hiszen azok beleivódtak a kollektív emlékezetbe, a városkép jellemző elemeivé váltak. Az eredetileg lépcsőtornyokként és vertikális tartószerkezetként is funkcionáló elemek megtartásával és megtükrözésével alakult ki a két tengelyére szimmetrikus alaprajz váza. Természetesen az új, jóval nagyobb lelátók új tartószerkezeti struktúrát is igényeltek, amely a pilonok között, azokkal azonos kiosztásban, de eltolva épült volna fel. Már ennek a tervnek is elsősorban a formai és szellemi folytonosság biztosítása volt az alapvető vállalása, amely érdekében a tervezők nem riadtak vissza a historizálás eszközétől. A szikár műemlékvédelmi szempontok érvényesítése nem lehetett igazán cél, hiszen a sosemvolt helyzetek történeti formákból való (vissza)építése legalábbis vitatott eljárás.

A műemlékes szakma erős negatív visszajelzése egyfelől érthető, pláne, ha a bontás utáni sokkoló képekre, a stadion helyén maradt homoksivatagra gondolunk. Másfelől azonban a visszaépítés által vált lehetővé, hogy ha anyagában nem is, de alaprajzi és tartószerkezeti struktúrájában megmaradjon az eredeti Dávid Károly-i szerkesztés: a pilonsor elemei lettek így mégis a teljes stadion elsődleges tartószerkezetei és fő függőleges közlekedési magjai. Megmaradt a forgalmi rendszer és az alaprajzi logika, amely ma is alkalmas arra, hogy a rendkívül szigorú követelményeket teljesítse.

A pilonok egyébként nem a régiek helyére kerültek vissza. Az UEFA-előírások szerint az atlétikai pálya kikerült a stadionból, hogy a lelátókat közelebb lehessen húzni a pályához. A stadion új elemeinek kialakítása egyfelől funkcionális szükségszerűségekből következik, másfelős az egykori formákat értelmezi és írja tovább. Ahogyan a betonpengék között feszül a betoncsipke, úgy köríti homogén köpenyként az egész épületet egy rozsdamentes acél háló. Efölött, egy burkolatlan sávban röviden megmutatkozik a tartószerkezet, amelyet egy körbefutó, finombetonból készült koronázópárkány (egyúttal a bejárható méretű csapadékvíz-csatorna burkolata) fog össze. A homogén acélköntösből markánsan kiugró pilonsor ráadásul nemcsak a karakterképző építészeti gesztus, hanem mindennél egyértelműbb építészeti jelként mutatja, akár több tízezer ember számára is, a bejáratok egyértelmű pozícióját. A tervezők felismerték annak előnyét, hogy azonos logikájú közlekedő-magok sorolódnak körbe az épületen, így biztosítva, hogy bárhonnan közelítve, a már egyszer megtanult módon haladhasson a szurkoló tömeg.

Az építészek arra is figyeltek, hogy a fő közlekedési útvonalak minden bizonytalanságtól mentesek legyen. Ezt segíti például, hogy minden lépcsőkar fellépésének száma és méretei azonosak. A körüljáró szintek között nagyméretű födémmegnyitások teremtenek vizuális kapcsolatot, ami nemcsak nagyvonalúbbá, de átláthatóbbá és oldottabbá is teszi a tereket. A tágas körüljáró-szintekről a szűkebb alagútszerű közlekedőkön át a lelátókra lépni magával ragadó térélmény. Az aréna katlanszerűsége, a lelátó nagyvonalú vonalvezetése és természetesen az egész mérete önmagában is lenyűgöző látvány, és különösen is az lehet, ha több tízezer ember együtt szurkol.

Hazai szemnek szokatlan látvány a lelátók fölé mintegy 80 métert benyúló konzolos acélszerkezet, amely fedésének középső harmada áttetsző polikarbonát.

Egy stadion bizonyos szempontból nem egyéneknek, hanem a szurkolók összességének épül; szurkolás közben mintha megszűnne az én és a te, csak a mi és a ti van. Erre rímel, hogy Skardelli is lemond az önmagáért való építészeti megoldásokról. A tervezés kvalitása leginkább a nagy terek megalkotásában és összekapcsolásában, a nagyléptékű átlátások és mégis egyértelmű közlekedési helyzetek egyidejű létrehozásában mérhető. Erőssége a funkcionális rend megteremtése, és a rendszer elemeinek kiérlelt összekapcsolása, amely mögött rengeteg munkát és gondolkodást feltételezhetünk. Nemcsak az alaprajzokon, de a mennyezeten is rend van, a tervezők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a különböző erős- és gyengeáramú rendszereket, eszközöket közös vonalvezetéssel fogják össze széles multifunkcionális kábeltálcákra. A körüljáró szintek anyaghasználata szinte kizárólag a nyers látszóbeton szerkezeti felületekre és a rozsdamentes vagy horganyzott acél kiegészítő elemekre (pl. büfépultok és korlátok) szorítkozik. A küzdőtér felé eső szürkére festett válaszfalban pirosan virítanak a wc-helyiségek bejáratai. Minden elem kialakítása és anyaghasználata olyan, hogy ne kelljen rá vigyázni. Egyedül a gyep igényel különleges törődést, bár már itthon sem számít kivételesnek a 60-80 cm-es, váltakozó talajösszetételből álló rétegrendben található alagcsövezés, beépített öntözés és fűtés.

A szintek közül megformálásban kiemelkedik a Skyboxok emelete. Mintegy nyolcvan, különböző kialakítású és méretű VIP-terem, amelyekben emelt nívójú szolgáltatásokat élvezhetnek az ide látogatók. A tömeges közönségforgalomtól elválasztott fel- és lejutás, valamint a rangosabb minőségű belsőépítészeti kialakítás is kiemeli a szintet. A betonfelületek helyett a fa (vagy fa megjelenésű) burkolatok, valamint az egyedi tervezésű tapéta dominál, amelyen archív újságok nyomatainak háttere előtt a magyar foci történeti nagyjainak alakjai rajzolódnak ki. A stadion további helyiségei közül kiemelkedik az egybenyitva akár 1500 főt is befogadni képes rendezvénytér.

Az egykori Népstadion öröksége

Az egykori stadionból egyedül a toronyépület maradt meg, amely felújítva és két emelettel bővítve egyelőre üresen áll. A tervek szerint egyszer a Puskás-múzeum helyszíne lesz. A legkésőbb felépült torony már igazi szocreál építészeti alkotás: zárt, súlyos tömege, rusztikus kőburkolata ellentétben állt a stadion még alapvetően modernista, nyitottabb szerkesztésével. Gazdagon díszített előcsarnokának és reprezentatív lépcsőházának helyreállítása példamutató, azzal azonban vitatkozhatunk, hogy az új két szintre vezető lépcsőház-hosszabbítást is a szocreál architektúrát továbbvíve, másolatként kellett volna-e megépíteni. A kérdés annál is inkább felvetődik, mert a ráépítés kívülről nézve példaadó kiegészítés, amely kortárs eszközökkel továbbírja, és nem mímeli a meglévő architektúrát. Homlokzati burkolata ugyanaz a kő, de nem bárdolva, hanem simára csiszolva. A múzeumi funkcióhoz is illeszkedő zártságát két keskeny és magas sarokablakok töri át.

Városépítészeti kontextus és kihívások

Az új Puskás Aréna nem utolsósorban olyan városképi elem lett, amely látványosan tárul fel a közelebbi és távolabbi környezetéből. Egy ilyen léptékű épület nem értelmezhető városszerkezeti kontextusa és az abban való elhelyezkedése nélkül. Talán itt érhető tetten a beruházás legnagyobb hiányossága, hiszen erről a kontextusról sajnos nem szólt a mostani megbízás. A negyvenes évek tervei, de még az említett 2012-es ötletpályázat is, a teljes Istvánmezőről mint városépítészeti egységről gondolkodtak. Megépült ugyan a szocializmus évtizedeiben két kulcselem, a stadion és a későbbi Budapest Sportcsarnok, ám például a metróállomás excentrikus elhelyezkedése miatt soha nem tudott a vízionált, képletszerű lineáris struktúra érvényesülni. Annak ellenére, hogy az utóbbi szűk húsz évben gyakorlatilag az egész Istvánmező területe megújult (2003-ban megnyitott a Papp László Budapest Sportaréna, most a Stadion épült át, a dromosz területe pedig éppen felújítás alatt van), mégsem sikerült a területet összefogottan megfogalmazni. Olyannyira nem, hogy a metró és az 1-es villamos felől csak szűkös járdákon érhetjük el a stadiont, sőt az Ifjúság útja és a Dózsa György út Kerepesi úti torkolatán szabályosan átkelni elvileg talán lehetséges, de gyakorlatilag szinte megugorhatatlan kihívás. Bár a nagyobb rendezvényekkor a Stefánia és a Dózsa György utat lezárják, de nem minden esetben, és a kisebb eseményekre is több száz, esetleg több ezer ember botorkál a szűk és töredezett járdákon. Éppen azért, mert a Puskás Aréna egy, a városszövetbe ékelt stadion, fontos lett volna méltó módon be is ágyazni ebbe a struktúrába.

A tervezési munka ezúttal csak a stadion kerítéséig terjedt, amelyen belül viszont példaadó tisztasággal megfogalmazott építészeti struktúra épült fel. A munka alapvető vállalása volt, hogy amellett, hogy egy kifogástalanul használható együttes jöjjön létre, az atmoszféra, és a társadalomban betöltött ikonikus szerep átmentődjön, ami a stadion formáiban, legkarakteresebben a pilonokban tárgyiasult. Az egykori Népstadion eltűnt a föld színéről, és a mostani Puskás Aréna már egy teljesen új épület.

Stadion adatok és történet

Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felmerült, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion terve azonban továbbra is napirenden maradt. Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték. 1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. 1947-ben egy osztrák-magyar meccsen leszakadt az Üllői úti Fradi-pálya tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. A közmunkatanács 1947-ben döntött úgy, hogy az Istvánmezőn a régi pesti lóversenypálya helyén egy hatvanezres “Népi Stadion” fog felépülni. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út-Dózsa György út-Thököly út közti területre. A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni.

Az építkezés - végleges tervek nélkül - 1948. Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el.

Az első ötéves terv célkitűzései között is szerepelt a hatalmas stadion építésének befejezése: „Befejezzük és 70 ezer néző befogadására építjük ki a budapesti Népstadiont, 30 millió forint költséggel. A sport-célokra fordított jelenlegi évi 120 millió forint az ötéves terv folyamán 240 millióra emelkedik, nem számítva a beruházásokat. Végül a stadion építési költségei az akkori árakon 160 millió forintot tettek ki. Miután a Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt, négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-ai befejezésért, s Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval.

A Népstadion megnyitására 1953. augusztus 20-án került sor, nagyszabású ünnepség keretében, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, aki a sajtóteraszon kapott ülőhelyet, mivel „a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. Ezután a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a 3-2-re nyert a magyar csapat. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. A Népstadion első igazgatója a szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett.

A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, itt csak az 1954-es Főiskolai Világbajnokságot, az 1954-es, 7-1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó-mérkőzést, s Kovács József 5000 m-es győzelmét említjük a szovjet Kuc felett. A legtöbben, 104 ezren az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg 1955-ben. Később megszüntették az állóhelyeket, ez csökkentette a befogadóképességet. A stadionban számos kulturális rendezvényt, megakoncerteket is tartottak az elmúlt évtizedek alatt. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét és lefedték a sajtópáholyt. A létesítményt 2002-ben Puskás Ferenc Stadionra nevezték át. Az ezredfordulóra az épület állapota rendkívül leromlott. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. A régi stadiont végül 2016-ban lebontották.

A helyén épült fel az új Puskás Aréna, amelyben 2019. november 15-én volt az első labdarúgó-mérkőzés. Magyarország pályázott a 2004-es, a 2008-as és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság rendezésére. Egy 2011 januárjában nyilvánosságra hozott elképzelés szerint az új stadion a régi stadionba épült volna, megtartva annak külső, muzeális elemeit. Korábban úgy tervezték, hogy a finnek elleni október 11-i mérkőzés után elkezdik a bontást, de kiderült, hogy addig még bontási engedélyt sem kértek a munkákhoz. Néhány nap múlva Kovács Árpád MLSZ elnökségi tag nem sok esélyt látott arra, hogy a következő évben megkezdődjön a stadion bontása. 2011. 2012 februárjában Bánki Erik az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke elmondta, hogy a régi stadion életveszélyes felső karéját elbontják és a régi stadion továbbüzemel az új elkészültéig, esetleg atlétikai stadionként a későbbiekben is. Ezzel párhuzamosan az új stadiont is elkezdik építeni a régi mellé. Bánki 45 + 15 000-es stadionról beszélt, 2013-as kezdéssel, 2015-ös befejezéssel. Márciusban Orbán Viktor közölte, hogy az új stadion, amit a régi stadion és a Papp László Budapest Sportaréna közötti területen építenek meg, 65 000 néző befogadására lesz alkalmas. 2013 áprilisában újabb elképzelés kapott zöld utat a kormánytól. A stadion ismét a régi stadionban épült volna meg 65 000 néző részére, 60-80 milliárd forintért, 2017-es befejezéssel. Az új és a régi stadion közötti gyűrűben, több tízezer m²-es területen edzőtermek és sportpályák kaptak volna helyet.

2014 tavaszán a Magyar Labdarúgó-szövetség az újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszínét. Három csoportmérkőzésre és egy egyenes kieséses mérkőzésre jelentkeztek. Júniusban Vígh László kormánybiztos egy tv interjúban 90-100 milliárd forintos árról és 2018-as átadásról nyilatkozott. 2014. 2015 májusában Fürjes Balázs kormánybiztos közölte, hogy az átadási határidő és a költségek betartása miatt az épület terveit egyszerűsítették. Fürjes szerint a 100 milliárdos költség a stadion ⅔-ának elkészítéséhez lett volna elegendő. 2017 februárjában nyilvánosságra került, hogy a stadion megépítését az árajánlatok alapján a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. kapta meg. 2019 áprilisában bejelentették, hogy a stadion szerkezetkész. Az újjáépítés során a „Dromosz” nevű szoborgaléria felújítása is megtörtént. A terület rehabilitációjával egy új, több hektáros park is létrejött.

2019 júniusában bejelentették, hogy a stadion nyitó mérkőzését a magyar válogatott játssza Uruguay ellen 2019. november 15-én, amely alkalommal ünnepélyesen is elbúcsúztatták a korábban már visszavonult Gera Zoltánt is. A 68 ezer fő kapacitású új stadion 2019. november 15-i avatómérkőzésére október 28-án, két óra alatt elfogyott az összes elővételes jegy. Skardelli György tervező szerint minden szék olyan kialakítású, hogy a teljes pálya látható, mivel a néző szemmagassága az előző sorban ülő fejénél kilenc centiméterrel magasabban van. A mérkőzésen Nyikita Szimonyan, az Orosz labdarúgó-szövetség alelnöke, korábbi szovjet válogatott végezte el a kezdőrúgást. U21-es felkészülési mérkőzésen Ausztria 1-0-ra győzött 2019. november 18-án.

A Puskás Aréna 107 ezer négyzetméteren készült el a Puskás Aréna Park - hatalmas zöld terület, 3 db futókör, játszótér, szabadtéri rendezvényhelyszínek és kültéri kondipark várja a sportolásra, kikapcsolódásra vágyó budapestiek valamennyi korosztályát, a legkisebbektől a legidősebbekig. A sporteszközök, a sportpályák és a játszóterek is ingyen használhatók a nyitvatartási időben. Az új Puskás Aréna Magyarország és Budapest ikonikus sportlétesítménye és a magyar kulturális élet modern többfunkciós adottságokkal rendelkező rendezvényhelyszíne is egyben, legyen szó labdarúgó mérkőzésekről vagy nagyszabású koncertekről. Belső tereinek adottságai számos lehetőséget kínálnak, konferenciák, workshopok és exkluzív programok megvalósítására. A létesítmény kialakításának köszönhetően egyszerre akár 5 különböző eseményt is képes fogadni. A Puskás Arénát körülvevő zöld és térkövezett területek a szabadidősportolók és a kültéri kikapcsolódásra vágyóknak, továbbá a nagy tömegeket vonzó sport-, illetve könnyűzenei eseményeknek, fesztiváloknak szolgálnak otthonául. Az új Puskás Aréna Budapest a 2021-ben megrendezett EURO2020 esemény (férfi labdarúgó Európa Bajnokság) házigazdáinak egyike volt, valamint a 2023. évi Európa Liga döntő helyszíne. A Puskás Aréna a 2019-es Év stadionja cím nyertese lett a Stadium Database honlapján tartott közönségszavazás alapján. 2020-ban több díjat is elnyert: a Puskás Aréna látogatóirányító rendszere és arculat tervezője a Graphasel Design Studio nyerte el a Red Dot díjat, valamint a legszebb sportlétesítmény különdíját nyerte el a Prix Versailles nemzetközi díjkiosztón.

November 15-én este új fejezet kezdődik a magyar labdarúgás történetében: az Uruguay elleni felkészülési mérkőzéssel hivatalosan is megnyitja kapuit az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna. A világ egyik legnagyobb futballhagyományaival rendelkező országának csapatát, Uruguayt látja vendégül november 15-én a magyar férfi labdarúgó-válogatott. A találkozó történelmi: az új Puskás Arénában, a 2020-as Eb egyik helyszínén fogadjuk a kétszeres világbajnokot! Amint azt szurkolóink már megszokhatták, jegyeiket online és személyesen is megvásárolhatják. Az online jegyértékesítés továbbra is a már ismert felületen, a meccsjegy.mlsz.hu oldalról érhető el. A stadionról: Az 1953. augusztus 20-án megnyitott Népstadion majd Puskás Ferenc Stadion bontása 2016 februárjában kezdődött meg. Az építkezés során a 208 ezer négyzetméteres területen 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt és 12 ezer tonna acélszerkezetet építettek az 50 méter magas, 316 méter hosszú épületbe.

Az elmúlt években megszokott módon először az MLSZ Szurkolói Klubjának (SZK) tagjai válthatják meg a jegyüket a mérkőzésre 2019. október 25-én, 10 órától. Egy szurkoló hat darab jegyet vásárolhat, de az SZK-elővásárlási időszakban mind a hat jegy tulajdonosának klubtagnak kell lennie. - Broadway Ticket Hungary Kft:o 1075 Budapest, Károly krt. Október 28-án, hétfőn reggel 10 órakor indul a jegyértékesítés következő szakasza, amikor a még elérhető mérkőzésjegyeket valamennyi vásárló számára elérhetővé tesszük. A mérkőzésre a megszokott módon a személyes adatok megadásával lehet megvásárolni a publikus forgalomba kerülő jegyeket. A jegyek átírására egyszeri 1500 forintos díj ellenében, legkésőbb a mérkőzés előtt 72 órával van lehetőség. 1) Megnövekedett forgalom esetén bekapcsol az „előszoba”, amelyből a rendszer érkezési sorrendben engedi át a felhasználókat az értékesítés felületére. 2) A gyorsabb kiszolgálás érdekében a jegyértékesítés indulásakor a rendszer jegyfelajánlás szolgáltatást fog alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy miután a vásárló a felületen kiválasztja a kívánt szektort, a helyeket a rendszer automatikusan ajánlja fel az igényelt jegyszám mennyiségében. Ha a felajánlott székek megfelelnek, akkor a fizetéssel folytatódhat a vásárlás; amennyiben a vásárló módosítani szeretne a kapott helyeken, a jegyek törlése után, a szektorra kattintással új felajánlást kezdhet. A mérkőzést mozgáskorlátozott szurkolóink ingyenesen tekinthetik meg, míg kísérőik a 4. kategória árain vásárolhatják meg a jegyeiket a speciálisan számukra fenntartott helyekre.

A stadion területére a Dózsa György út felől két (III. és VI.), a Stefánia út felől három (X., XI. és XIII.) bejáraton lehet belépni. Innen az arénába vezető forgókapuk közvetlenül az épület mellett találhatóak; összesen hat kapucsoporton lehet megközelíteni a lelátókat, mindkét oldalon 3-3 (Dózsa György út felől D-E-F, Stefánia út felől A-B, a Thököly út felől C) kapucsoport áll a szurkolók rendelkezésére. A várható tömeg miatt arra kérjük a szurkolókat, hogy a megszokottnál korábban érkezzenek ki a stadionhoz, és a belépéskor kövessék a jegyükön található útmutatásokat, illetve a kihelyezett tájékoztató információkat. A kapucsoport - Stefánia út felől (X. bejárat - Ifjúság útja irányából!)B kapucsoport - Stefánia út felől (XI. bejárat - Ifjúság útja irányából!)C kapucsoport - Stefánia út felől (XIII. bejárat - csak a Thököly út irányából!)D Kapucsoport - Dózsa György út felől (III. bejárat - javasolt a Keleti pályaudvar irányából megközelíteni)E Kapucsoport - Dózsa György út felől (III. bejárat / VI. bejárat)F Kapucsoport - Dózsa György út felől (VI. bejárat)VIP EAST - Dózsa György út felől (VI. bejárat / Stefánia út felől X.

tags: #uj #puskas #stadion #szurke

Népszerű bejegyzések:

• Hungarian national team's basketball World Cup journey
• Tudnivalók a kutyák szívbetegségeiről
• Újpesti Játékosok Életrajzai és Karrierjei
• Események Békés és Környékén
• Női kézilabda Ausztriában