Kovács Kati: Egy világklasszis kosárlabdázó az MTK aranykorából
Kovács Kati neve szorosan összefonódik a magyar női kosárlabda egyik legfényesebb korszakával, az MTK sikereivel. Bár a szélesebb közönség számára a Kovács Katalin név elsősorban a kajak-kenu sport legendás alakját juttatja eszébe, a kosárlabda történetében is szerepelt egy kiemelkedő tehetség ezen a néven, aki az MTK "leányseregének" egyik világklasszis tagja volt.
Az MTK kosárlabda-szakosztály megalakulása és az első sikerek
Az MTK sportegyesületen belül az egyik legsikeresebb szakosztályként 1945-ben alakult meg a kosárlabda-szakosztály. Kemény Oszkár és Szabó István kezdeményezésére és szervezésével nemcsak női, hanem férfi csapat is létrejött, megalapozva ezzel a klub kosárlabda-hagyományait.
Már ekkor a későbbi sikeredző, Hercze Andor vezette a szakmai munkát, aki kulcsszerepet játszott a csapat korai fejlődésében és későbbi diadalmenetében. Az első komoly sikerek nem sokat vártak magukra, hiszen 1956-ra már a második bajnoki címet szerezte meg a „leánysereg”, bizonyítva ezzel tehetségét és elhivatottságát.
Innen azonban rövid hanyatlás következett: 1959-ben a bajnokság vége a 11. helyen találta a csapatot, ami új lendületet és szakmai megújulást tett szükségessé.
A hegemónia időszaka és Kovács Kati szerepe
A szakmai fordulat hegemóniát eredményezett a magyar női kosárlabdában. 1962-ben újra aranyérmet ünnepelhettek a szurkolók, és 1966-ig pedig csak az MTK neve került a bajnoki serlegre. Egy év szünettel folytatódott a dicsőséges sorozat, és 1972-ig még négy bajnoki címet szereztek a szakosztály képviselői.
Így a gárda mérlege 1962-től 1974-ig 9 arany-, két ezüst- és egy bronzérem volt, ami méltán tette őket a korszak meghatározó erejévé.
Ebben a rendkívül sikeres időszakban az MTK női kosárlabda-szakosztály a következő bajnoki címeket szerezte meg:
| Időszak | Eredmény |
|---|---|
| 1956 | Bajnoki cím |
| 1962-1966 | 5 bajnoki cím |
| 1968-1972 | 4 bajnoki cím |
Ezen aranykor meghatározó játékosai között találjuk Kovács Katit is, aki a csapat egyik világklasszis tagjaként járult hozzá az MTK sikereihez.
A csapatban olyan világklasszisok szerepeltek, mint Krizsánné Hegedüs Györgyi, Elekes Erzsébet, Pillingerné Renn Katalin, Kovács Kati, Keszei Ervinné, és a fiatalabb generációból Ujváriné Borbély Erzsébet, Horváth Erzsébet, valamint Nagy Mari, akik mindannyian kulcsfigurái voltak az MTK diadalainak.
Fúziók és változások a kosárlabda sportban
Az MTK történetében a sikerek mellett jelentős fúziók is alakították a szakosztály sorsát. A BSE-vel történő fúzió mellett van egy harmadik ága is az MTK történetének, amely a jogelőd egyesületekkel kapcsolatos, bemutatva a klub szerteágazó múltját.
A BSE 1913-ban alakult, és 1950-ig ezen a néven is működött. Később a klub többször is nevet változtatott: 1951-től Budapesti Petőfi VTSK, majd 1955-től Budapesti Bástya VTSK néven működtek tovább. 1957-től Budapesti VTSK-ra egyszerűsödött a csapat neve, ami 1969-ig már nem is változott. (A VTSK a Városi Tanács SK rövidítése.)
Ezen időszakban a Közalkalmazottak SE 1945-ben alakult, amely szintén jelentős szerepet játszott a magyar kosárlabda életében. 1951-től Budapesti Petőfi néven jegyezték, 1953-ban már Budapesti Petőfi Tervhivatalként ismerték őket, ami 1955-től változott Budapesti Bástya Tervhivatalra.
Érdekesség, hogy női kosárlabdában 1953 és 1963 között két szezon kivételével minden évben az MTK jogelőd egyesületei foglalták el a dobogó mindhárom fokát, sőt többször a negyedik helyet is, ezzel is jelezve a klub és jogelődjeinek dominanciáját.
A ’73-ban és ’74-ben szerzett ezüstérmeket követően jött a fúzió a Vörös Meteorral - az ezüstérmes és a hatodik helyezett egyesült, reményt keltve újabb sikerekre. Ekkor bombaerős csapat jött létre, ahol a kispadon is válogatott játékosok ültek, de ennek ellenére 1975 és 1988 között egyetlen bajnoki címet sem sikerült szerezni, ami egy nehezebb időszakot jelentett a klub számára.
Újabb sikerek és a kosárlabda utánpótlás
1978. május 21-én korszerű csarnokot kapott az egyesület, ami új lendületet adott a csapatnak és a sportolók felkészülésének. Ebben az időszakban négyszer a második helyen végeztek, szereztek két bronzérmet is, és ötödik helynél lejjebb egyszer sem adta a csapat, mutatva a folyamatosan magas színvonalú teljesítményt.
Ráadásul remek játékosállomány volt, kitűnő utánpótlással, ami a jövő zálogát jelentette a klub számára. Újvári Nyuszi, Makai Márta, Torma Erika, Szabó Éva, Beloberk Éva, Horváth Erzsi, Kárász Jutka és Nagy Mari a világ szinte bármely élcsapatába befért volna, bizonyítva a magyar kosárlabda magas színvonalát.
Közvetlen követőik, Benjamin Gabi, Kelemen Ilona, Zsidai Szilvi, Meskó Bea és Gerencsér Zsuzsi szintén remek játékosok voltak, biztosítva a folyamatosan magas színvonalú játékot és a sikerek utánpótlását. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején újabb sikerek érkeztek.
1989-ben és 1991-ben újfent magyar bajnok lett a klub, 1990-ben és 1993-ban pedig ezüstérmes, ezzel ismét a csúcsra juttatva az MTK női kosárlabda-szakosztályát.
Napjainkban az MTK kosárlabda-szakosztálya
Napjainkban a szakosztály munkájáért a sok százszoros magyar válogatott játékos, a BSE egykori centere, Nagy Dóra szakosztály-igazgató felel, aki a modern kor kihívásai közepette vezeti a csapatot. A városmajori MTK kosárlabdacsarnok címe: Budapest XII., ahol a mai napig folyik a munka és a felkészülés a jövő bajnokai számára.
tags: #kovacs #katalin #kosarlabda
