Kovács Péter: A Külföldön Sikeres Magyar Válogatott Támadó Pályafutása
Kovács Péter, a magyar labdarúgó-válogatott és a norvég másodosztályú Arendal Fotball korábbi támadója befejezte profi pályafutását. Huszonkét év profi foci után úgy döntött, hogy szögre akasztja a cipőit. Különleges arra gondolni, hogy annyi év után abbahagyja a futballt. Öröm volt ilyen sokáig játszani. Köszönetet szeretne mondani a családjának, a fantasztikus feleségének. Köszönet az összes klubnak, az összes fantasztikus edzőnek és az összes rossz edzőnek is, akikkel együtt dolgozhatott. De ennek már vége, és most nagyon várja az új kezdetet a Strömsgodsetnél, ahová a játékos-képzésből is kiveszi majd a részét kapcsolattartóként.
A kezdetek Magyarországon és az északi váltás
Kovács Péter a Salgótarján B-ben kezdte karrierjét, majd az Újpestben lett NB I-es labdarúgó. Gyerekként Salgótarjánban kézilabdázott is. Ha a magasságából és az ahhoz társuló 103-104 kilómból indulunk ki, akkor tényleg tökéletes kézilabdázó adottságai voltak, de igazság szerint 13 éves koráig csak 160 centi volt. A kézilabda mellett tornázott és atletizált is, a focit pedig nagyon későn, 14 évesen kezdte el. Épp akkor, a nyolcadikból való ballagás és a középiskola megkezdése közötti nyáron nyúlt rengeteget. Innen nézve szinte hihetetlen, hogy mindössze néhány évvel később, 1996-ban már bemutatkozott az NB I-ben az Újpest színeiben. 18 éves volt. Garami József volt az edző, ő szúrta ki Salgótarjánban, mindenképpen szerette volna leigazolni. Először a tartalékcsapattal készült, elég jól ment a játék, így már 1996-ban bemutatkozhatott egy Győr elleni meccsen. Azon a nyáron edzőváltás volt, Garami helyére a Nagy László, Várhidi Péter páros érkezett, akiktől csak néhány mérkőzést kapott, túl sok lehetőséget nem. Nincs ezzel gond, minden edzőnek megvan a saját elképzelése, ők más típusú csatárokban bíztak. Kovács Péter Újpesten nem kapott sok esélyt, északon viszont nemcsak karriert, hanem labdarúgó feleséget és második hazát is talált magának. Több meccsen játszott a válogatottban, mint az NB I-ben, mindössze ötször lépett pályára a magyar élvonalban.
Kovács 2000-ben a Váctól igazolt a finn Lahti-hoz, majd egy év elteltével a Hakához igazolt. Az FC Lahti épp Budapesten edzőtáborozott, hozzá hasonló csatárt keresett, és meghívta a Népligetbe próbajátékra. Megfelelt, leigazolták, három és fél évig Finnországban maradt. Sok mindent tanult, mindenekelőtt angolul, aztán finnül, persze a körülmények mások voltak, mint itthon, hozzá kellett szokni a hideghez, de a foci mindenhol ugyanaz, tizenegy játszik tizenegy ellen, és több gólt kell rúgni. Ez utóbbi neki jól ment.
Finn és norvég sikerek, gólkirályi cím
Egy év után szerződtette a helyi topcsapat, a Haka színeiben. Itt 2000-ben bajnokságot nyert, 2002-ben kupagyőzelmet ünnepelhetett, és BL-selejtezőn is játszott. Aztán 2002-ben Norvégiába igazolt - a másodosztályba. Úgy érezte, eljött az ideje, hogy szintet lépjen, és bár a Tromsö valóban a másodosztályban szerepelt, már féltávnál voltak az idényben és a bajnokság első helyén álltak, komoly eséllyel a feljutásra. Ő is hozzátett a magáét az évad második felében, 14 meccsen 14 gólt lőtt, segíteni tudott a csapatnak a feljutás kiharcolásában.
A legnagyobb eredményének azt tartják, hogy 2012-ben norvég gólkirály lett 14 találattal, immáron a Strömsgodset színeiben. Ezzel Kiprich József 1996-os ciprusi megkoronázása után ő lett az első magyar, aki külföldi élvonalbeli ligában gólkirályi címet szerzett. Nagy dolog volt, büszke volt rá, főleg Kiprich után az első magyarként, de többre tartotta, hogy egy évvel később megszerezték a bajnoki címet. 2012-ben az egyéni siker ellenére is maximum csak 95 százalék volt az öröm szintje, mert a bajnokságban másodikok lettek. A 2013-as aranyérem volt a csúcs, az egész város ünnepelt, hiszen 1970 óta először lett bajnok a Strömsgodset, és ez azóta sem sikerült újra.
Belga kitérő és a válogatott szereplés
Előtte tett egy másfél éves kitérőt Belgiumban is. Harmincon túl, Norvégiában már befutott játékosként vállalta ezt a kihívást. Mert ez volt az utolsó esélye arra, hogy próbára tegye magát egy még komolyabb bajnokságban. 2010-ben igazolt le a Lierse, sajnos a körülmények nem voltak a legjobbak, tulajdonosi káosz uralkodott a klubnál, anyagi nehézségek voltak, jöttek-mentek a játékosok és az edzők is. Az érkezése után egy héttel kirúgták az edzőt, aki kinézte magának, ennek ellenére megállta a helyét, többnyire játszott, gólokat is lőtt a belga bajnokságban, amely akkor nagyon erős volt. Olyan későbbi sztárok ellen focizott, mint Romelu Lukaku, Kevin De Bruyne, Axel Witsel és Thibaut Courtois. Ezek voltak a legjobb évei? Igen, mondhatjuk, hogy későn érő típus volt, mert harminc- és negyvenéves kora között volt a legeredményesebb. Másfelől tényleg későn kezdett focizni, hét-nyolc évvel később, mint az átlag, szerinte ennek is van köze hozzá, hogy később is érte el a csúcsformáját.
Ugyanakkor a magyar válogatottban ekkor már nem számoltak vele. A 11 meccse 2003 és 2005 között jött össze a nemzeti csapatban, amelybe Lothar Matthäus hívta. Bánja, hogy később, amikor a legjobb volt, nem kapott esélyt? Csak a szépre emlékszik, a Málta elleni gólja után eltette a válogatottmezét, és a mai napig őrzi. Egyszer úgy volt, hogy Erwin Koeman megnézi majd Norvégiában, hogy megismerkedjenek, de nem lett belőle semmi, a többi kapitány nem is kereste. Játszott, rúgta a gólokat, ennél többet nem tehetett. Nem fontolgatott öngyilkosságot a válogatottság miatt, mert minden edzőnek megvan a filozófiája, amibe ha nem fért bele, azt elfogadta. Az is érthető, ha 34-35 éves korában már nem benne látták a jövőt. Nincs benne tüske.
Játékstílus, identitás és családi élet Norvégiában
Majd kétméteres, vörös hajú csatárként tartották számon. Valójában csak 198 centi volt. Angol szakkifejezéssel élve tipikus target man volt, beleillett a 4-3-3-as rendszerbe, amelyben két gyors szélső futballozott mellette, akik a beadásaikkal őt keresték a kapu előtt. Ehhez kellett a jó fejjáték, meg a testi erő, Norvégiában is ilyen csatárnak könyvelték el. Érdekes, hogy szerzett több mint kétszáz gólt a pályafutása alatt, de ezeknek csak kb. a negyven százaléka születhetett fejesből, tehát azért lábbal sem csak botladozott a labdában.
Kovács Péter tíz éve egy nagy port kavart nyilatkozatot tett Norvégiában, amelyben azt mondta, hogy inkább norvég, mint magyar. Furcsán csapódott le ez akkoriban. Volt egy csapattársa a norvég válogatottban, aki a magyarok elleni meccsre készült, és arról beszélt, hogy szurkol neki. Ettől függetlenül mindig is magyar volt és magyar lesz, de az is tény, hogy immáron húsz éve él Norvégiában, beilleszkedett az itteni társadalomba, a felesége norvég, sok mindent átvett a norvég gondolkodásmódból, ami merőben más, mint a magyar. Számára az identitás nem vagy-vagy kérdés: magyar és norvég is, mindkét állampolgárságát büszkén viseli. Észak-Norvégiában nemcsak karriert, hanem labdarúgó feleséget és második hazát is talált magának.
Norvégiában a női futballnak is nagy hagyománya van a világ- és olimpiai bajnoki címek miatt. Felesége, Melissa Wiik, 63-szoros norvég válogatott volt. Tíz éve, amikor aktívak voltak, lehet, hogy többet szerepelt ő a sajtóban, de manapság biztosan a párja a híresebb, és ez így is van jól, hiszen Melissa szerepelt vb-n, Eb-n, olimpián, a női Bundesligában is. Szép a gólkirályi meg a bajnoki címe, de ő sokkal többet ért el nála. Norvégiában is van különbség a férfi és a női labdarúgók ismertségében és keresetében, de próbálják szűkíteni a szakadékot, és reméli, hogy ez egyre inkább így lesz. Például ott az a szokás, hogy a meccsek alatt két szakértő van a stúdióban, az egyik férfi, a másik nő. Melissát is hívják, a tavalyi Eb alatt is dolgozott a tévében. A katari vb-t nem vállalta. Megkérdezték tőle, de megbeszélték, hogy most a várandóssága fontosabb, különösen a vége felé közeledve.
A gyerekek tanulnak magyarul. A kétéves lányához ő kizárólag magyarul szól otthon, szépen meg érti is a nyelvet, bár még norvégul válaszol, de ha nagyobb lesz, hozzá kell szoknia, hogy vele magyarul beszéljen. A második gyermekük születését január végére várják, és nála is hasonlóan tervezik a nyelvtanulást. Az Arsenal sztárja, Martin Ödegaard viszont a mai napig visszahívja a most 44 éves Kovácsot. Martin akkor még nagyon fiatal volt, nem állt teljesen készen a felnőttfutballra, de a technikai képzettsége, a meglátásai, a kivételes bal lába már akkor nagy feltűnést keltett. Amikor hívta a Real Madrid, arra nem lehetett nemet mondani, de ma már szerinte ő is belátja, hogy túl korán és túl nagyot ugrott akkor, viszont azóta okosan, lépésről lépésre felépítette magát. Londonban más ritmusban él, ritkán beszélnek, de ha keresi, mindig válaszol. Legközelebb decemberben ír majd neki, amikor felköszönti a születésnapján.
Visszatérés és jövőbeli tervek
Kovács, aki a visszavonulása után középiskolai tanár volt, és azért tanul, hogy újra az lehessen. A 39 éves Kovács Péter kapcsolattartóként igazol vissza régi csapatához, a Strömsgodsethez, ahol a játékosképzésből is kiveszi majd a részét. Ez viszont azt jelenti, hogy befejezi 22 éves aktív pályafutását. Különleges arra gondolni, hogy annyi év után abbahagyja a futballt. De ennek már vége, és most nagyon várja az új kezdetet a Strömsgodsetnél.
tags: #kovacs #peter #valogatott #labdarugo
