Kovács Sándor válogatott zenei írásai: Tartalom és elemzés
Kovács Sándor neve és egyénisége fogalom mindenki számára, aki valaha hallotta őt. A Zeneakadémia közkedvelt zenetörténet-tanára, a Bartók Rádió Muzsikáló Délutánjának műsorvezetője, az Új Zenei Újság szerkesztője, a Figaro kritikarovatának lektora novemberben tölti be 70. évét. Ünnepi interjúnkat olvashatjátok.
A szerző a 20. század zenei irányzatait felvázolva, főként a zenei historizmus kialakulásáról és az ezzel a stílussal kapcsolatba hozható fontosabb zeneszerzőkről ír. A szerző a zenei historizmus kérdéseit és az ezzel kapcsolatos ellentmondásokat tágabb történelmi perspektívából és főként esztétikai szempontból tárgyalja.
Kovács Sándor életművének jelentősége a magyar zenetudomány korai korszakában az, hogy műveiben problémává, szükségletté válik a zene világnézeti magyarázata, fogalmi megközelítése. A nagyszabású dimenziókat sejtető kiindulás azonban mindvégig ígéretes kezdet marad. Mindenekelőtt figyelembe kell venni a magyar zenetudomány kezdeteinek problémáit. Az akkori zeneírók nem folytattak rendszeres esztétikai tanulmányokat, gondolataik többnyire más témájú (zenetörténeti, publicisztikai jellegű) írásokban, cikkekben találhatók, fragmentális megjegyzések túlnyomó részben a naiv vagy éppen provinciális esztétikai tudat megnyilatkozásai.
Furcsa kettősség jellemzi a századelő zeneesztétikai gondolkodását: A XIX. századi pozitivizmusnak, Spencer fejlődéselméletének és a lélektani esztétikának igen erős befolyása révén - elméletellenes; ugyanakkor a zeneművészet konkrét kérdéseiben, illetve a nemzeti zenéhez való viszonyában - ideológikus, többnyire múlt századi értelemben vett nacionalista tartalommal. Ez az ideológikus elméletellenesség jellemzi a századelő zenetudományának törzsanyagát.
Nemzeti zene, népzene és európai tradíció fogalmainak, egymáshoz való viszonyuknak tisztázatlansága oda vezetett, hogy előzetesen megkonstruálták a születendő magyar műzene esztétikai normáit, előírták a "rapszódiaszerűséget", a "fantázia-karaktert", melyek - úgymond - megfelelnek a "magyaros természetnek, vérmérsékletnek".
Kovács Sándor írásainak témakörei és szerkezete
A kötet tartalmaz elméleti írásokat, történeti tanulmányokat, zenei neveléssel foglalkozó fejezeteket és kritikákat is.
Elméleti írások
- Prolegomena a zene fejlődéstani történetéhez
- Zeneesztétikai problémák
- Adalékok a zenei beérzés lélektanához
- Vizsgálatok a zenei emlékezetről
- A felismerő és közlő emlékezet viszonyáról zenei területen
Történeti írások
- Scarlatti
- A szonátaforma Bachnál és Händelnél
- Bachról
- Schumannról
- Impresszionizmus a zenében
- Weiner Leó
- Az új magyar iskola
Zenei nevelés
- A nagy mesterekhez méltón élni
- Beszéd a növendékekhez
- Lélektan és zenetanulás
- Az indirekt tanításról, különös tekintettel a zenei nevelésre
- Hogyan gyakoroljunk?
- Hogyan kellene a gyermekeket a zenébe bevezetni?
- Etűdök gyakorlása megváltoztatott formában
- Ujjgyakorlatok zongorára
- Pugno írott leckéi
Kritikák
- Kodály Zoltán: Zongoramuzsika
- Szimfonikus zenekar - Waldbauer vonósnégyes
- Tonkünstler-Orchester
- Szocialista zene
- Akadémiai zenekar
- Szimfonikus zenekar
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
A szerző a tanítás során szerzett élményekről is mesél, különösen a ZTI munkatársaként töltött időszakról. A Bartók-féle egyetemes népzenei gyűjtemény kiadásra való előkészítése során a Bartók, Kodály és még 33 gyűjtő által rögzített anyaggal dolgozott. Amikor Bartók elment Amerikába, Kodályra hagyta a munkát. Kodály még Bartókkal egyidőben kitalált egy másik rendszert, de végül ezt sem jelentette meg, hanem a fiatalokra bízta a megoldást. Járdányi Pál megalkotott egy újabb csoportosítást, amely azonban csak a Magyar Népzene Tára VI. kötetében jutott érvényre. Ujfalussy József vetette fel, hogy ki kellene adni az eredeti bartóki gyűjteményt, mert az tartalmazza azt a kb. 13 500 dallamot, amit Bartók maga ismert. Ezen a feladaton Somfai László vezetése alatt Sebő Ferenccel dolgozott együtt, és nagyon jól érezte magát.
A könyv kritikai részében olyan témák jelennek meg, mint a "Szimfonikus zenekar - Waldbauer vonósnégyes", "Tonkünstler-Orchester", "Szocialista zene", "Akadémiai zenekar", "Szimfonikus zenekar".
A szerző rámutat a kritika válságos helyzetére, amelynek funkciója régen többek között a dokumentálás volt. Nem tudjuk, Chopin vagy Liszt hogyan játszott, csak abból, amit írtak róluk. Ezt a funkcióját a kritika már elvesztette, de talán még mindig fontos, hogy orientálja a közönséget, sőt, a művészeket is. Hogy mennyire tölti be ezt a szerepét, nem tudja. Nagyon visszaszorult, alig van fórum, ahol helyet kap: a Muzsika megszűnt, az Új Zenei Újságon kívül az Élet és Irodalomban fordul elő.
Kovács Sándor zenetudóshoz kapcsolódóan említésre kerülnek olyan témák is, mint a "Magyar Művelődéstörténeti Lexikon", "Zenetudományi Tanulmányok", "A magyar muzsika hőskora és jelene", "Zenészeti Lapok".
A "A nagyszabású dimenziókat sejtet kiindulás azonban mindvégig ígéretes kezdet marad." idézet jól összefoglalja a szerző gondolkodásmódját és a magyar zenetudomány korai korszakának kihívásait.
A kötetben szereplő további témák: "A piarista kollégium története", "A váradi püspökség története alapítástól a jelenkorig", "A magyar könyvtártörténet", "A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár", "A pécsi püspöki könyvtár festett kéziratai", "A könyv és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában", "A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe".
Külön érdekesség a "A Kalocsai Codex [Codex Colocensis]" említése, valamint a "Biblia Sacra Hungarica" és a "Biblia latina" bibliográfiai adatai.
A szerző zenepedagógiai nézeteit tükrözik az olyan fejezetek, mint "Hogyan gyakoroljunk?", "Hogyan kellene a gyermekeket a zenébe bevezetni?", "Etűdök gyakorlása megváltoztatott formában", "Ujjgyakorlatok zongorára".
A kötet érinti a zenei historizmus kérdéskörét is, többek között olyan művekkel, mint "Museum Pieces: The Historicist Mainstream in Music of the Last Hundred Years", "A magyarországi historizmus formái a képzőművészetben", "Wegbereiter des musikalischen Historismus".
A "Zenetudományi Tanulmányok I." című kiadványban található "A zenei díszítések világából" című cikk kiemelkedő jelentőségű a barokk zene előadásmódjának megértésében.
A "Zenetudományi Tanulmányok II." kötetben olvasható "A magyar zene évszázadai II." is fontos adalékokkal szolgál a régizene-játszás magyarországi kezdeteihez.
A "A beszédszerű zene" és "A barokk zene előadásmódja" című művek alapvető fontosságúak a régizene-játszás iránt érdeklődők számára.
A "The Early Music Revival" című könyv átfogó képet ad a modern kori régizenei mozgalom kialakulásáról.
A "Solesmes, a cecilianizmus, hagyomány és megújulás" című írás a liturgiai zene fejlődését mutatja be.
A "Phänomen Haydn 1732-1809" című kiállításkísérő kötet Joseph Haydn életének és művészetének sokrétűségét tárja fel.
A "Buda és Pest zenei művelődése (1685-1873)" című kötet betekintést nyújt a főváros zenei életébe.
A "Zenetörténeti tanulmányok a 19. századból" témakörében említésre kerül "Offener Brief an Eduard Hanslick über Bearbeitung älterer Tonwerke".
A "A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. században" című dolgozat a hangszer magyarországi történetét dolgozza fel.
A "A hollandiai régizene-játszás története" témakörét is érinti a kötet.
A könyv tartalmaz egy áttekintést a magyarországi régizenei koncertek, előadók és együttesek listájáról is.
A szerző a komolyzene válságával kapcsolatban nem pesszimista, kiemeli, hogy bizonyos körökben egyenesen sikkes lett klasszikus koncertre járni. A kulcsszó a szórakoztatás, ami nem azt jelenti, hogy állandóan nevettetni kell a közönséget, de kicsit dramatizálhatjuk, amiről beszélünk. És megfelelő darabokat kell kiválasztani.
Kovács Sándor gyerekkorában buszvezető akart lenni. Kedveli a buszokat, villamosokat, trolikat, és gyűjti azokat. Imád kirándulni a Dunakanyarba, de Győrt és Szegedet is szereti. Külföld más, oda nem lehet elugrani egy nap alatt.
Kiskorától kezdve nagyon szereti az elefántokat. Kultikus állat lett számára. Más állatokat is kedvel, például a varacskos disznót és az ecsetfülű disznót, mert annyira csúnya, hogy az már szép.
tags: #kovacs #sandor #valogatott #zenei #irasai #tartalom
