Közeli hozzátartozó halála: jogok, teendők és támogatások Magyarországon

Mindannyiunk életében borzalmas tragédiának számít bármelyik hozzátartozónk elvesztése, éppen ezért ilyenkor normális testi és lelki szükségletünk az elhunyt meggyászolása, a trauma kipihenése, vagy a temetés körüli segédkezés, amelyek természetesen szabadidőt vesznek igénybe. Egy hozzátartozó elvesztése mindannyiunk számára váratlan és fájdalmas életesemény. Ilyenkor teljesen érthető és természetes, hogy szükségünk van időre, hogy feldolgozzuk a veszteséget, és elvégezzük a temetéssel kapcsolatos teendőket.

A halálesettel járó traumán a gyászoló munkavállaló foglalkoztatójának is kötelessége könnyíteni. Ennek módja a rendkívüli, vagyis az alapszabadságon felül járó, ún. temetési szabadság biztosítása. Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a hozzátartozó halála esetére biztosított rendkívüli szabadság igénylés kapcsán, valamint a haláleset utáni egyéb teendőkről és támogatásokról.

Temetési szabadság a Munka Törvénykönyve szerint

Az, ami a köznyelvben temetési szabadság néven vált ismertté, valójában, jogi értelemben nem is szabadság, hanem egyfajta „távollét”, pontosabban pedig „mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól”. A Munka Törvénykönyvének (Mt.) hatályos rendelkezései ugyanis nem ismerik a rendkívüli szabadság fogalmát, azonban a Munka Törvénykönyve 55. § (1) bekezdése rendelkezik a különböző esetekről, amikor a munkáltató köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól.

A Munka Törvénykönyve a hozzátartozója halálakor 2 munkanapra mentesíti a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A rendkívüli szabadság időtartama alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Mint a Hóvége.hu felhívta a témára a figyelmet, a hozzátartozó halála esetén járó a szabadság nem a rendes szabadság vagy a pótnapok terhére illeti meg a munkavállalót, hanem azokon felül. Van, aki ezt is szabadságnak tekinti, mert annyiban hasonlít a szabadságra, hogy munkát ugyanúgy nem kell végezni ebben az esetben, mint a szabadság alatt, ám nem az éves alap- illetve pótszabadság napokat terheli, külön jogcím a törvényben.

Közeli hozzátartozó fogalma az Mt. szerint

Nézzük, milyen esetben jár rendkívüli szabadság, azaz kik tartoznak a hozzátartozók körébe ebben az esetben! Közeli hozzátartozó - például házastárs, bejegyzett élettárs, szülő, gyermek vagy testvér - halála esetén 2 nap fizetett szabadságot kérhetsz a munkáltatódtól. Hozzátartozón a törvénykönyv szerint a következő személyek értendőek:

• a házastárs,
• az egyeneságbeli rokon (pl. szülő, nagyszülő, gyermek, unoka),
• az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
• az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
• a testvér,
• az élettárs,
• az egyeneságbeli rokon házastársa,
• a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,
• és a testvér házastársa.

Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.

Temetési szabadság igénylése és felhasználása

A munkaügyi szabályok szerint a rendkívüli szabadság a munkavállaló által meghatározott időpontban bármikor kivehető. A temetési szabadság igénylésének módja egy kérelem a munkáltató felé, amely tartalmazza a távollét időpontját, az okot, az elhunyttal kapcsolatos rokonsági fokot. A legtöbb munkahelyen elérhető egy rendkívüli szabadság kérelem minta, melynek benyújtásával hivatalosan kezdeményezhetjük a rendkívüli szabadság temetésre történő kiadását. Amennyiben ilyen nincs, érdemes tudnunk, hogy a rendkívüli szabadság kérelem tartalma a kérelmező nevére, az indoklására (hozzátartozó halála, temetése) és az aláírásra terjed ki, melyet gyakran meg kell erősíteni a vezető aláírásával is. Mivel halál esetén egy váratlan eseményről van szó, a szabadság bejelentésére vonatkozó általános, legalább 15 munkanapos határidő nem értelmezhető.

Kiadásának nincs időbeli korlátja, a munkavállaló kérheti akár hónapokkal később a hagyatéki eljárással kapcsolatos ügyintézéskor is. A két nap két részletben is igényelhető az időben távoli napok esetében (pl. temetés és hagyatéki eljárás). A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz időbeli korlátozást, de a rendeltetésszerű joggyakorlás elve mentén a két napot a halálesetet követő időszakban, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Apró joghézag, hogy munkahelyváltás esetén a kilépő papírokon nem kerül feltüntetésre az ilyen módon kiadott, illetve fel nem használt napok száma.

Teendők közvetlenül a haláleset után

A hozzátartozó elhunytakor számos hivatalos teendővel kell számolni. Ezek az intézkedések segítenek a gyászolóknak a nehéz időszakban, hogy megfelelően tudjanak búcsút venni és elrendezni az ügyeket.

Nem kórházban történt haláleset esetén

Ha nem kórházban - például otthon vagy közterületen - hunyt el a hozzátartozód, azonnal hívd a mentőket, a körzet háziorvosát vagy rendelési időn kívül a területileg illetékes orvosi ügyeletet. A kiérkező orvos megállapítja a halál beálltát, és ha egyértelmű és természetes eredetű a halál oka, kiállítja a halottvizsgálati bizonyítványt.

Kórházban történt haláleset esetén

Ha kórházban hunyt el a hozzátartozód, keresd fel az osztályt, ahol az elhunytat kezelték.

Külföldön történt haláleset esetén

Ha külföldön hunyt el a hozzátartozód, vedd fel a kapcsolatot a legközelebbi magyar nagykövetség Konzuli Hivatalával. A Konzuli Hivatal segít a szükséges teendők, illetve a temetés vagy az elhunyt Magyarországra szállításának intézésében.

Temetkezési vállalkozó megbízása

A haláleset után azonnal érdemes felvenni a kapcsolatot egy temetkezési vállalkozóval. A temetkezési vállalkozó nemcsak a temetés megszervezésében, hanem az adminisztrációs teendőkben - például a halottvizsgálati bizonyítvány átvételében, a haláleset anyakönyvezésében és a nyugdíjjal kapcsolatos ügyintézésben - is segíthet.

Kinek kell gondoskodnia a temetésről?

Ha az elhunyt nem rendelkezett máshogy szerződésben vagy a végrendeletében, a házastársának vagy élettársának kell gondoskodnia a temetésről. Ha nem volt házastársa vagy élettársa, a törvényes öröklés rendje szerinti közeli hozzátartozó felelőssége a temetés.

Haláleset anyakönyvezése és temetés megszervezése

Haláleset anyakönyvezése

A haláleset anyakönyvezését személyesen kell intézni a haláleset helye szerint illetékes önkormányzat Anyakönyvi Hivatalánál.

Szükséges dokumentumok

• Halottvizsgálati bizonyítvány
• Elhunyt személyazonosító okmányai (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, lakcímkártya)
• Meggyorsítja az ügyintézést, ha az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát is átadod. Ha az elhunyt házas volt, a házassági anyakönyvi kivonatát; ha özvegy volt, a házastárs halotti anyakönyvi kivonatát; ha elvált volt, a válásról szóló bírósági végzést is érdemes bemutatni.

A halálesetről statisztikai adatokat kér az önkormányzat és a Központi Statisztikai Hivatal. Az erről szóló nyilatkozatot azonban meg lehet tagadni.

Temetés megszervezése

A halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása után a temetkezési vállalkozó gondoskodik az elhunyt elszállításáról és a temetés lebonyolításáról.

Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás általában hónapokig, bonyolultabb esetekben évekig is tarthat. Meggyorsíthatja az eljárást, ha az örökösök együttműködnek egymással, illetve a jegyzővel és a közjegyzővel.

Hagyatéki eljárás megindítása

A hagyatéki eljárás automatikusan megindul, amikor az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvi kivonat kiállítása után értesíti az elhunyt lakóhelyének vagy tartózkodási helyének jegyzőjét.

Hagyatéki leltár készítése

A jegyző felkeresi a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozót, és adatokat kér az elhunyt vagyonáról - például ingatlanairól, ingóságairól, értékpapírjairól -, tartozásairól, illetve meghallgatja az örökösöket. A jegyző ezután elkészíti a hagyatéki leltárt, amit átad az elhunyt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyzőnek.

Hagyatéki tárgyalás és hagyatékátadó végzés

A közjegyző értesíti az örökösöket, hitelezőket és egyéb érintetteket a hagyatéki tárgyalás időpontjáról. Ha nincsenek vitás kérdések, a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz, amely megállapítja az örökösök jogait és kötelezettségeit. Vita esetén az érdekeltek hagyatéki pert indíthatnak.

Örökség elfogadása vagy visszautasítása

Örökségként elfogadhatod vagy visszautasíthatod az örökséget. Visszautasítás esetén a hagyaték az örökös helyébe lépő örökösre száll.

Támogatások hozzátartozóknak

Özvegyi nyugdíj

Az elhunyt házastársaként, élettársaként, bejegyzett élettársaként özvegyi nyugdíjat igényelhetsz, ha az elhunyt nyugdíjas volt vagy megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Az özvegyi nyugdíj meghatalmazással is igényelhető.

Árvaellátás

Az elhunyt gyermekeként, örökbefogadott gyermekeként árvaellátást igényelhetsz, ha az elhunyt nyugdíjas volt vagy megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Ha még kiskorú vagy, akkor az életben lévő szülőd vagy a gyámod igényelheti számodra az árvaellátást. Az árvaellátás az elhunyt halála napjától 16 éves korodig jár. Ha nappali tagozaton tanulsz, a tanulmányok ideje alatt, de legfeljebb 25 éves korodig kaphatsz árvaellátást. Ha megváltozott munkaképességű vagy, életed végéig kaphatsz árvaellátást. Az árvaellátás bizonyos esetekben az elhunyt testvérének és unokájának is járhat.

Temetési segély

A temetéssel kapcsolatos költségek fedezésére temetési segélyt igényelhetsz az elhunyt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatnál. A részletekkel kapcsolatban keresd az önkormányzatot.

Haláleset bejelentése hivataloknak, szolgáltatóknak

Bank értesítése

A halálesetről érdemes minél előbb, személyesen értesíteni az elhunyt bankját. Ha az elhunyt még életében haláleseti rendelkezést tett, a kedvezményezett a hagyatéki eljárás alatt hozzáférhet a bankszámla egyenlegéhez. A részletekkel kapcsolatban keresd az elhunyt bankját.

Bejelentés a közüzemi szolgáltatók felé

A halálesetet ingyenesen bejelentheted az elhunyttal szerződésben álló közüzemi szolgáltatók felé az e-bejelentőn keresztül.

Nyugdíj lemondása és kifizetése

Ha az elhunyt Magyarországon élt, nem kell lemondani a nyugdíjat. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság automatikusan értesül a halálesetről. Ha az elhunyt külföldön élt, 15 napon belül be kell jelenteni a halálesetet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a nyugdíj lemondásához. Az elhunyttal egy háztartásban élő rokon, illetve ennek hiányában az örökös kérheti annak a nyugdíjösszegnek a kifizetését, amelyet az elhunyt a halála miatt nem tudott átvenni.

Segítség a gyászban

A gyász természetes folyamat, de nem kell egyedül megbirkóznod a veszteséggel. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, hívd az ingyenes, 0-24 órában elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot.

Egyéb nevesített szabadság típusok

Cikkünkből látható, hogy a rendkívüli okból felmerülő távollétek, mint például a temetési szabadság kezelése eltérhet a szabadság kezelésétől. Íme néhány további szabadságtípus összehasonlításképpen:

Betegszabadság

Ha egészségi állapota nem teszi lehetővé a munkavégzést, akkor a keresőképtelen munkavállaló évente 15 munkanap betegszabadságra lehet jogosult. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem minősül egészségbiztosítási ellátásnak, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat az egyéb feltételek fennállása esetén.

Tanulmányi szabadság

Az Mt. rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról, mely azt a munkavállalót illeti meg, aki iskolarendszerű képzésben vagy a felek megállapodása szerinti képzésen, továbbképzésen vesz részt. Általános iskolai tanulmányok folytatása esetén a képzésben való részvétel időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A felek tanulmányi szerződést köthetnek iskolarendszerű (közép- vagy felsőfokú) tanulmányok vagy iskolarendszeren kívüli egyéb képzések elvégzésére. A szerződésben (figyelembe véve a képző intézmény által meghatározott képzési tervet) meg kell állapodni, hogy a képzésen való részvételre, illetve a vizsgákra a munkáltató hány munkanap fizetett tanulmányi szabadságot biztosít.

Szülési szabadság

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, melyet úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. A szülési szabadság nem csak a vér szerinti anyának, hanem annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. A szülési szabadság idejére (a jogosultsági feltételek fennállása esetén) csecsemőgondozási díjat (csed) kap a munkavállaló; amennyiben erre nem jogosult, a szülés napjától gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) tud igényelni.

Apasági és szülői szabadság

Apasági szabadság

2023. január 1-jétől hatályos szabály szerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 10 munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A munkáltató az apasági szabadság kiadását még kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén sem halaszthatja el, illetve a megkezdett szabadságot sem szakíthatja meg. Az apasági szabadság díjazására különös szabályok vonatkoznak, az első 5 munkanap és az utolsó 5 munkanap díjazása eltérő. Az apasági szabadság első 5 munkanapjára a távolléti díj 100%-a, míg a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40 %-a jár. A munkáltató az apasági szabadság első 5 munkanapjára kifizetett távolléti díjat és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó összegét visszaigényelheti a Magyar Államkincstártól.

Szülői szabadság

A szülői szabadság a szabadságok egy új típusa, amely 2023 óta része a magyar jogrendnek. A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony 1 éve fennálljon. A szülői szabadság időtartamára járó díjazás nagyon alacsony. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet még csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj (GYED), vagy gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) összegével. A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie. A munkaviszony megszűnésekor az igénybe nem vett apasági vagy szülői szabadság nem kerül pénzben megváltásra. A munkáltató a munkaviszony megszűnésekor igazolást állít ki a kiadott apasági vagy szülői szabadság tartamáról (a kilépő dokumentumokkal), mely tartalmazza a korábbi munkáltatók által kiadott napokat is.

Fizetés nélküli szabadság

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, örökbefogadás esetén a gyermekgondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, háromévesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult.

• gyermekgondozási díj (gyed): a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig; ikrek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár
• gyermekgondozást segítő ellátás (gyes): a gyermekgondozási díj lejártát követő naptól a gyermek 3. életévének betöltéséig; ikrek esetén tankötelessé válás évének végéig (amennyiben ez eltér az ikrek esetében, a későbbi időpontig) jár
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek gondozása esetén a gyermek 10. életévének betöltésig jár a gyermekgondozást segítő ellátás, melynek folyósítása alatt a fentieken túl is jogosult a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságra

Kiemelt állami temetés

A Kormány, a nemzet mély tiszteletének, megbecsülésének és hálájának kifejezéseként kiemelt állami temetést biztosít annak az elhunyt személynek, aki életútja, a magyarság szolgálatában kifejtett tevékenysége révén kiérdemelte a nemzet megbecsülését. A miniszter támogató döntése esetén a rendelkezésre jogosult közeli hozzátartozó hozzájárulását haladéktalanul be kell szerezni. Több rendelkezésre jogosult közeli hozzátartozó esetén valamennyiük hozzájárulását be kell szerezni. Az elhunyt személy érdemeihez méltó végső búcsúztatásáról a Kormány felhatalmazása alapján a NÖRI gondoskodik.

Vonatkozó jogszabályok

Kórházi, nem kórházi halál, boncolás, halottvizsgálati bizonyítvány

• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

Nemzetközi öröklési szabályok

• Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

Temetkezés

• 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről
• 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

Anyakönyv

• 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
• 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

Eljárási szabályok

• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 2023. évi CIII. törvény - a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
• 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet - a digitális állampolgárság egyes szabályairól

Hagyatéki eljárás

• 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
• 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
• 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről
• 67/2019. (IV. 3.) Korm. rendelet a közjegyzői kamarák által ellátott egyes hatósági feladatokról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
• 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról

Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, nyugdíj lemondása

• 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
• 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Temetési szabadság

• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Temetési támogatás

• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Felettes szerv és jogorvoslat (haláleset anyakönyvezése)

• Felettes szerv: Lakóhely szerint illetékes közigazgatási perben eljáró törvényszék
• Jogorvoslat benyújtásának módja: Az illetékes törvényszékhez címzett keresetlevelet az anyakönyvi hatóságnál kell előterjeszteni.
• Jogorvoslat benyújtásának határideje: A közlésétől számított 30 nap.

tags: #kozeli #hozzatartozo #halala #mtk

Népszerű bejegyzések:

• Tiszakécske foci felemelkedése
• Az Érdi Torna Club kézilabda programjai
• Hagyomány és modernitás a Puskás Arénában
• A Röplabda Tehetségeinek Bemutatása
• Érdekességek a Videoton játékosok értékéről