A krikett a Karib-térségben: Sport és kultúra találkozása
A krikett, bár sokak számára ismeretlen sportág Európában, globálisan a világ második legnézettebb sportága, a világbajnoksága pedig a földkerekség harmadik legnézettebb sporteseménye, több mint kétmilliárd követővel. A játék természetesen az egykori brit gyarmatbirodalom területén örvend a legnagyobb népszerűségnek, és a világ legjobb csapatai is egykoron a birodalom részei voltak. Az élcsapatok napjainkban olyan országokból kerülnek ki, mint Anglia, Ausztrália, Banglades, Dél-Afrika, India, Pakisztán, Srí Lanka, Új-Zéland és Zimbabwe, valamint a Karib-szigetek, melyek együttesen alkotják a „West Indies” válogatottat.
A krikett eredete és elterjedése a Karib-térségben
A krikett az ütős-labdás játékok közé tartozik, legközelebbi rokona a baseball és a méta. A játék pontos eredete a múlt homályába vész, de legjobb tudásunk szerint a krikett a középkorban a pásztorgyerekek szórakozásaként vált ismerté, a történészek szerint már a normann hódítás előtt is játszották a dél-angliai mezőkön. A hivatalos álláspont tehát, hogy a krikett a gyerekek játékából előbb a vidéki lakosság, majd az angol urak játéka lett.
A krikett kialakulásától kezdve a labdát a földön gurították, az ütő pedig inkább egy hokiütőhöz volt hasonlatos. A brit gyarmatosítók már a 17. században elterjesztették a krikettet Észak-Amerikában, majd a 18. században a Karib-térségben. Az első hivatalos szabálygyűjteményt, a „Code of 1744”-t, 1744-ben adták ki. Az 1909-ben megalakult a krikett világszintű irányító testülete, a Birodalmi Krikettkonferencia, a későbbi Nemzetközi Krikett-tanács. Három alapító tagja a három tesztrésztvevő volt, hozzájuk csatlakozott (egyúttal tesztmérkőzés játszására való jogosultságot szerzett) 1928-ban a Karib-térség. Jelenleg Test Statusszal rendelkező országok között szerepel a Karib-tengeri szigetek válogatottja is.
A krikett alapjai és szabályai
A krikettet két, 11 főből álló csapat játssza egy 100-150 méter átmérőjű ellipszis alakú pályán. A pálya közepén található az ún. pitch, amely 20,12 méter (22 yard) hosszú, 3,05 méter (10 láb) széles. A pitch egy kiszárított, nagyon rövidre lenyírt zöldes-barna füves terület, ahol a játék lényege, azaz a dobás és az ütés zajlik. A pálya közepe, az úgynevezett pitch egy húsz méter hosszú, három méter széles téglalap, a végén két kapuval. A kaput, vagyis a wicketet három karó és két pálcika alkotja. A krikettben az győz, aki a legtöbb pontot, ún. futást (run) szerez.
Csak az ütőcsapat szerezhet pontot, ez akkor történik meg, ha a két ütőjátékos helyet cserél a kapuk előtt, amíg a labda játékban van. Minden helycsere egy futást ér. Ha a labda elhagyja a pályát, az négy vagy hat futást ér, attól függően, hogy földet ér-e a vonal előtt, vagy sem. Az ütőjátékosok, ha hibáznak, el kell hagyniuk a játékteret és átadják a helyüket a csapattársuknak. Akik egyszer kiestek, többet már nem jöhetnek vissza, ezért különösen felelősségteljes és nehéz dolog az ütés. Az ütés kivitelezésére nincsenek szigorú szabályok, a dobásokat azonban nyújtott karral kell elvégezni ügyelve arra, hogy az erre kijelölt vonalon ne lépjen be a játékos.
Egy mérkőzés mindkét csapat számára egy-egy, vagy két-két játékrészből (innings) áll. A játékrészeket hat jó dobásból álló játszmák (over) alkotják, a rossz dobásokat meg kell ismételni, és nem számítanak bele a hatba. Egy játékrész akkor ér véget, ha lejátsszák a kijelölt overeket, vagy kiesik tíz ütőjátékos. A szabályok rendkívül összetettek, alaphangon 42 (!) szabály van, amelyet a sportágban „törvénynek” neveznek, ennek megfelelően elég nagy kihívás a mérkőzéseket követni.
Kiesési módok és pontszerzés
A mezőnyjátékosok célja, hogy elkapják az elütött labdát: ha ez lepattanás nélkül sikerül, akkor az ütőjátékos kiesik, ha lepattan, akkor viszont nincs más teendő, mint megpróbálni kifutással kiejteni az ütőst. A két kapu között futkározó ütőjátékosok kiejthetők úgy is, hogy az éppen úton lévő játékosnál előbb juttatják vissza a labdát a wickethez, ekkor a kapus nevével (wicketkeeper) tökéletesen ellentétes cselekedetet végrehajtva lerombolhatja a kaput. Ha az ütőt megtréfálja a dobó furfangosan felpördülő dobása, és a labda utat talál az ütő mellett a kapuig, a batsman azonnal kiesik.
A pontszerzéshez a két ütőjátékosnak futnia kell a pályán. Kétféle ütés is létezik, amikor meg sem kell moccanniuk, mégis pontot szereznek. Az egyik, ha a pálya széléig gurul a labda, ezért négy pont jár, a másik pedig, ha úgy hagyja el a pálya területét, hogy le sem esik közben, amiért hat pontot adnak. Ha a dobó rosszat dob (mondjuk széleset), azért is pont jár, szám szerint egy.
Krikett formátumok
Többféle krikettmérkőzés létezik:
- Teszt krikett: A klasszikus krikett, a játék csúcsa. Négy játékrészből áll, a játszmák számát nem limitálják. Akkor nyer az, aki több futást szerez a negyedik innings végére, valamint aki kiejtette az ellenfél összes ütőjátékosát.
- One Day International (ODI): Ötven játszmában határozták meg egy játékrész (innings) hosszát.
- Twenty20 (T20): A legújabb és a legrövidebb verzió. Mindössze húsz játszmából (120 dobás) áll, és maximum három óra alatt be kell fejezni. Nézőbarát verzió, mert nem kell szabit kivenni, hogy az ember végignézzen egy meccset. A kevés játszma kedvez a nagy ütéseknek, mert kevésbé fájdalmas egy ütőjátékos elvesztése (többet lehet kockáztatni).
A krikett és a Karib-szigetek: Sportolók és események
A Karib-szigetek kiemelkedő szerepet játszanak a nemzetközi krikettben, számos tehetséges játékost adva a világnak. A jamaicai Chris Gayle például a modern krikett megtestesítője, agresszív stílusa miatt ő a leginkább romboló ütőjátékos napjainkban. Rövid idő alatt szerez sok futást az ellenfél dobásaiból, elsősorban a rövidebb formátumokban jeleskedik. A kiesés nélküli legtöbb futást, szám szerint 400-at a Karib-térségből származó Brian Lara érte el 2004-ben Anglia ellen. Egy krikettjátékos karrierjében a legnagyobb dolog, ha egy tesztcsapat kapitánya lehet, ami a játék legfelelősségteljesebb posztja.
Az idei T20 világbajnokságot a karibi országok és az Egyesült Államok közösen rendezi meg, ahol négy amerikai állam, Florida, Texas, Észak-Karolina és New York szerepel helyszínként. Az olimpiai rendezők megfontolandó tartják az ötletet, hogy végül a krikettmérkőzéseket Long Island-en tartsák meg, még akkor is, ha a keleti part több mint 3000 kilométerre fekszik Los Angelestől, ahol a többi eseményt rendezik.
A Karib-térség vonzereje
A Karib-térség mindig is a világ egyik legszebb és leglenyűgözőbb úti célja volt. A fehér homokos tengerpartok fölé nyúló pálmafák, amelyek a Karib-szigetek jelképévé váltak, az egész évben kellemes nyári meleg és friss tengeri levegő már az 1700-as évek végén csábítani kezdte a vendégeket az akkor még nagyon elmaradott térségbe. Az első szálloda Nevisben nyílt meg 1778-ban. A XIX. században, ahogy fejlődött a közlekedési infrastruktúra, egyre több hotel nyílt. Barbados, Jamaica és a Bahamák is felkerült az utazók térképére. A XX. század elején már gőzhajók sora járta az Atlanti-óceánt Európa és a Karib-szigetek között.
Minden turista álma, hogy egyszer olyan környezetben pihenjen, amilyet eddig csak képeslapokon, vagy a filmekben látott; hosszú fehér homokos strandok, pálmafák, egzotikus gyümölcsök, korallzátonyok, sokszínű trópusi halak, csupán néhány azok közül, melyek szorosan kötődnek a paradicsomi karibi álom-hajóutakhoz. Gyakorlatilag lehetetlen betelni azzal a látvánnyal, amit ezek a trópusi szigetek nyújtanak Barbadostól Jamaicáig, Saint Luciától a Bahamáig, Guadeloupe-tól Trinidad és Tobagóig. Lazítsuk el magunkat a hullámok csobogásának hangjára, és élvezzük a vásárlási lehetőségeket, az éjszakai életet és a trópusi környezetet.
Néhány kiemelkedő karibi sziget
- Martinique: A Kis-Antillák részeként Martinique trópusi szigetének érdekessége, hogy hivatalosan Franciaországhoz tartozik, így az Európai Unió pici földdarabkáján állhatunk a Karib-térségben. Hivatalos fizetőeszköze az euro is erre utal. A sziget jelentős cukornád és banán termelő, melyre jelentős cukor és rumipar épül.
- Barbados: A sziget viszonylag sík, nincsenek nagy hegyek, dombok rajta, legnagyobb részét korallzátony övezi, így a búvárkodók egyik paradicsoma. Nevét 1511-ben kapta a portugál felfedezőktől, mely az Ilha dos Barbados azaz „szakállasok szigete” elnevezést kapta. Az ország jelenleg alkotmányos monarchia, független állam a Nemzetközösségen belül.
- Grenada: A karibi térség legdélebbi szigetei mindössze 11 kilométerre fekszik a Dél-Amerikai kontinenstől. A sziget vulkanikus eredete miatt hegyvidéki felszíne van, legmagasabb pontja a Mount St. Catherine 840 méter magasan emelkedik a tengerszint fölé. Lakosságát javarészt az afrikai rabszolgák utódai teszik ki.
- Saint Vincent és a Grenadine-szigetek: Nagy-Britannia egykori gyarmatának számító vulkanikus eredetű szigetek, gazdaságuk alapját az idegenforgalom és a trópusi növénytermesztés teszi ki. Államformája parlamentáris monarchia, az állam feje a mindenkori brit uralkodó.
- Ocean Cay (Bahamák): Az MSC hajótársaság 2019-ben átadott exkluzív bahamai privát szigete a különleges Ocean Cay Tengeri Rezervátumnak ad otthont. Kizárólag az MSC Cruises karibi körutazásainak sétahajói és vendégei számára elérhető, különleges desztináció, ahol a környezetvédelem és környezettudatosság áll a fókuszban.
Felszerelés és felkészülés
A kriketthez mindenképp szükség van egy ütőre, ezek ára nagyjából 20 és 300 font között mozog. Nem feltétlenül a drágább ütő a jobb, mindenkinek más tetszik. A védőfelszerelés nagyon fontos, a krikettlabda nagyon súlyos sérüléseket okozhat. A lábvédőt az ütőjátékosok és a kapusok viselik, könnyűnek és kényelmesnek kell lennie, mert a futáshoz nem vesszük le. A sisakot muszáj felvenni az ütéshez és néhány közeli mezőnypozícióhoz, mert életveszélyes lehet, ha valakit fejbe dobnak. A kesztyű az ütéshez kell, egy jobb minőségű megvan már 10 fontból is. Labdának eleinte köveket használtak, de túl sok volt a sérülés. Napjainkban a vörös, két félből fűzött bőrrel bevont parafagolyó a legelterjedtebb. A krikettlabda kerülete 22,4-22,9 cm, a tömege 156-163 gramm között van, a színe az éjszakába nyúló meccsek miatt fehér, zöld varrásal.
Habár ez elsőre nem látszik, de a krikett nem tartozik a legkönnyebb sportágak közé. Sok türelemre és kitartásra van szükség, az alapokat muszáj nagyon sokat gyakorolni. A dobás technikáját könnyebb elsajátítani, mint az ütését, elsősorban ritmusérzékre, erőre, állóképességre és pontosságra van szükség hozzá. Az ütés alaptechnikájának elsajátítása sok időbe telik, rengeteget kell gyakorolni, a jó szem és a kiváló reflexek elengedhetetlenek. A megfelelő technika elsajátítása sokkal fontosabb, mint az erő. Az ütőjátékosoknál nagyon fontosak a pszichés tényezők, végig koncentrálni kell, és nem szabad elveszíteni a türelmet. A dobáshoz robbanékonyságra, kar-, váll- és hátizmokra van szükség, az ütéshez has-, hát-, felkar- és vállizmokra, valamint nagyon jó reflexekre, egyensúlyérzékre. Az állóképesség azért kell, mert a krikettmeccsek nagyon hosszúak.
tags: #krikett #karib #szigetek
