Gödöllői Röplabda Club

A Központi Statisztikai Hivatal Adatgyűjtései és Adatbankjai: Átfogó Tájékoztatás az Érintetteknek

2026.06.13

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú rendeletének (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR) 12. cikkében előírt átláthatóság elvének eleget téve a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) az alábbi tájékoztatást adja közre az érintett természetes személyek részére.

A KSH Statisztikai Feladatai és Adatgyűjtésének Általános Keretei

A KSH alapvető feladata a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotának és folyamatainak hivatalos statisztikai adatokkal történő bemutatása. Ennek érdekében adatok felvétele, feldolgozása, közzététele és elemzése történik. A statisztikai adatfelvétel lehet statisztikai adatgyűjtés vagy statisztikai adatátvétel.

Statisztikai Adatgyűjtés és Adatszolgáltatási Kötelezettség

Statisztikai adatgyűjtés keretében adatszolgáltatásra kötelezett lehet bármely természetes és jogi személy, valamint a személyiségi joga szerint jogképes szervezet. Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást - kivéve gazdasági tevékenységet folytató természetes személy gazdasági tevékenységére vonatkozóan - csak törvény rendelhet el. Az adatgyűjtés végrehajtható kötelező vagy önkéntes adatszolgáltatással.

A KSH a törvényi felhatalmazás alapján végezte 2016-ban a mikrocenzust, és a 2018. évi CI. törvény az alapja a 2022-es népszámlálásnak. Azon természetes személyekre vonatkozó adatgyűjtés esetében, amelyet nem törvény rendel el, az adatszolgáltatás nem kötelező, az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul.

Adminisztratív Adatforrások Felhasználása

Különböző szervezetek részére jogszabály írja elő nyilvántartás kötelező vezetését. Ezeket adminisztratív adatforrásnak, adminisztratív nyilvántartásnak nevezzük. A nyilvántartások adattartalmát a KSH - minősített adat kivételével - egyedi azonosításra alkalmas módon, személyes adatokra is kiterjedően igazolt hivatalos statisztikai célra korlátozás nélkül, biztonságos csatornán keresztül átveheti és felhasználhatja. Az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, vagyis az adatkezelés törvényben (a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. §-ban) rögzített közérdekű feladat végrehajtásához szükséges.

Statisztikai adatgyűjtési módszerek infografika

Jelentős Statisztikai Felvételek és Adatkezelésük

Népszámlálás

A KSH törvényi felhatalmazással végezte a 2022. évi népszámlálást, melynek jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, vagyis az adatkezelés a népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény 4. §-ban rögzített közérdekű feladat végrehajtásához szükséges. A népszámlálási törvény szerinti önkéntes adatkörök tekintetében a jogalap az érintett hozzájárulása. A gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Az érintettek köre magában foglal minden, Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárt, valamint minden, Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárt, harmadik országbeli állampolgárt és hontalan személyt.

A 2022. évi népszámlálás során kezelt adatok

Adat kategória Példák
Kötelezően szolgáltatandó adatok Családi és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma és születési ideje, iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás.
Önkéntesen szolgáltatott adatok Egészségi állapot, fogyatékosság, vallás, anyanyelv és nemzetiség, családi, baráti közösségben beszélt nyelv.

Az adatkezelés időtartama: a vallásra és nemzetiségre vonatkozó álnevesített adatok kapcsolatát a természetes személlyel az adatfeldolgozás lezárását követően véglegesen meg kell szüntetni. Az álnevesített adatok kapcsolata a természetes személyekkel kizárólag az adatok előkészítésével, feldolgozásával összefüggő célból, a cél eléréséig szükséges mértékben és ideig állítható helyre, és kizárólag az adatok előkészítésével, feldolgozásával összefüggő célból, a cél eléréséig szükséges mértékben és ideig kapcsolhatóak össze a 2022. évi népszámlálás adatsoraival.

Mikrocenzus

A mikrocenzus egy népesség-összeírás, amely két népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat. Magyarországon 1963 óta tartanak mikrocenzust a népszámlálások közötti évtizedben, 2016-ban került sor a hetedik mikrocenzusra. Az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, vagyis az adatkezelési törvényben (a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló 2015. évi X. törvény 5. §-ban) rögzített közérdekű feladat végrehajtásához szükséges. A mikrocenzus révén frissebb információk nyerhetők a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más demográfiai mutató szerint, valamint részletes képet kaphatunk a háztartások és családok fő jellemzőiről és a lakásállománnyal kapcsolatos fontosabb adatokról is.

Lakossági Adatfelvételek Hozzájárulás Alapján

Az adatkezelés jogalapja számos esetben a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, vagyis az érintett hozzájárulása. Az adatkezelésre jogosultak a KSH azon tisztviselői, akik az adott szakterületen közfeladatot látnak el beosztási okiratuknak megfelelően. Az adatgyűjtés tárgyához kapcsolódóan kijelölt terület szerinti érintettek adatait gyűjtik. A leggyakoribb területek a háztartási költségvetés, életkörülmény, munkaerő-felvétel, utazási szokások, infokommunikációs eszközhasználat. Az adatok köre a kérdőívek tartalma, amely nem tartalmaz közvetlen azonosítót, így az adatkezelés időtartama nincs időkorláthoz kötve. A KSH az adatok gyűjtéséhez, előkészítéséhez, feldolgozásához és közzétételéhez kapcsolódó közhatalmi feladatait a magyar állam 100%-os tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság (Statek Kft.) bevonásával látja el.

A Háztartási Költségvetési Felvétel (HBS 2026) végrehajtását az Európai Bizottság (EU) 2019/1700 rendelete írja elő az Európai Unió tagállamai számára. A felmérés célja, hogy az EU és tagállamai számára a lakosság fogyasztási és társadalmi-demográfiai adatairól összehasonlítható adatokat szolgáltasson. A részvétel önkéntes és anonim.

A Felnőttképzési felvétel során közel 12 000 személyt keresnek és kérnek fel, hogy válaszoljanak az oktatásban, képzésben való részvételre vonatkozó és azokhoz kapcsolódó kérdéseikre. A válaszadás önkéntes. Az adatokat bizalmasan kezelik, kizárólag statisztikai célra, összesítve, egyedi azonosítás nélkül készülnek belőle publikációk.

Népmozgalmi Statisztikák és Adatátvétel

Az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, vagyis az adatkezelés törvényben (a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-ban) rögzített közérdekű feladat végrehajtásához szükséges. Az érintettek köre a Magyarországon bekövetkezett népmozgalmi esemény érintettje, valamint a magyarországi állampolgárok külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeinek érintettjei, amely események anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül. Az adatok forrásai az anyakönyvvezetők, egészségügyi szolgáltatók, bíróságok, közjegyzők, valamint a védőnők. Az adatcsoportok kiterjednek többek között névre, lakcímre, állampolgárságra, születési helyre és időre, nemre, családi állapotra, iskolai végzettségre, gazdasági aktivitásra és a gyermekek számára.

Népmozgalmi események statisztikája

Oktatási Adatbankok és Adatgyűjtések

Felsőoktatási Felvételi (FELVI) Adatbank

A FELVI adatbázis a felsőoktatási jelentkezési lapok és az elérhető képzési programok adatait tartalmazza 2001 és 2024 között. Az adatbankban minden olyan jelentkező szerepel, aki az adott évben felvételi lapot nyújtott be. A jelentkezési lapok tartalmazzák a jelentkezőkre vonatkozó középiskolai adatokat, személyes adatokat, tanulmányi és érettségi eredményeket, korábbi felsőoktatási tanulmányokat, többletpontokat és felvételi pontszámot. Az intézményi és jelentkezési adatok éven belül összekapcsolhatók. Az adatbázis kijelölt kutatási célra kérhető egy szerveren, adatigénylő lap benyújtásával, kizárólag a KRTK által foglalkoztatott kutatók vagy kutatási asszisztensek számára.

Középfokú Oktatásba Jelentkezési Adatbázis

Ez az adatbázis a középfokú oktatásba jelentkezők adatait, rangsorait, eredményeit és diákleíró adatokat tartalmazza. A képzési területek adatbázisa a középfokú oktatási intézmények által közzétett összes képzési területet és azok jellemzőit tartalmazza, mint például a képzés típusát, a középiskola típusát, a képzési terület tantervét, idegen nyelveket, a felvett tanulók számát, a felvételi feltételeket, az intézmények és települések leíró változóit, valamint az iskola fenntartójának típusát és nevét. Az adatbázis lekérhető kijelölt kutatási célra egy szerveren, adatigénylő lap benyújtásával, kizárólag a KRTK által foglalkoztatott kutatók vagy kutatási asszisztensek számára.

Országos Kompetenciamérés (OKM) Adatbázis

Az Országos Kompetenciamérést (OKM) évente májusban tartották a teljes 6., 8. és 10. évfolyamokon 2021-ig. 2022-től a mérések digitálisan zajlanak, új tesztekkel és új évfolyamok részvételével. A kezelt adatok között szerepelnek a diák háttérkérdőívének válaszai (családi háttér: társadalmi, kulturális, gazdasági), a teszt kitöltéséhez kapcsolódó adatok (elutasítások, hiányzások, kitöltések száma), a matematikai és szövegértési teszt szintje és skálapontja, valamint az adott osztály, évfolyam, intézmény településének átlagos tesztpontjai és azok varianciái. 2018-tól az Oktatási Hivatal új, anonim azonosítóval látja el a diákadatokat. Az adatbázis kijelölt kutatási célra kérhető egy szerveren, adatigénylő lap benyújtásával, kizárólag a KRTK által foglalkoztatott kutatók vagy kutatási asszisztenseik számára.

KIR-STAT Adatbázis és Általános Oktatásstatisztika

A KIR-STAT adatbázis hierarchikusan épül fel; külön adatlapokat tartalmaz intézményi, települési szinten, és külön a köznevelési intézményekben futó programok szintjén. Az oktatásstatisztika magában foglalja a népesség iskolázottsági szintjének és szakképzettségének mérését, a köznevelési és felsőoktatási intézmények tevékenységének felmérését, az oktatásra fordított emberi és pénzügyi erőforrásokról szóló adatok közlését, az egyén egész életen át tartó tanulási folyamatának (a munkahelyi képzésnek és felnőttképzésnek) a vizsgálatát. A költségvetés oktatásra fordított kiadásainak aránya a bruttó hazai termékből szintén nyomon követhető. Például, 2025-ben 62 ezer gyermeket írattak be kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekbe. További 1 millió 694 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben. A 2025/2026-os tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben.

Oktatási intézmények hálózata Magyarországon

Egyéb KSH Adatbázisok és Publikációk

A KSH honlap és publikációk

A KSH honlapja számos adatot és adattáblát kínál. A legfrissebb adatok a rövid elemzést is tartalmazó gyorstájékoztatókban találhatók, amelyek elsősorban a konjunktúramutatók közé tartozó, havi és negyedéves adatokat tartalmazzák. Mintegy húsz témában, évi több mint 180 gyorstájékoztató jelenik meg, előre meghatározott időpontokban, amit a tájékoztatási naptárban lehet nyomon követni. Az egyik legkeresettebb statisztikai adat az infláció (fogyasztóiár-index), amely havonta frissül. Az adatok elérhetők a Tájékoztatási adatbázisban, az Összefoglaló táblák (STADAT) között, valamint a Helységnévtárban, amely Magyarország városainak, községeinek hivatalos név- és adattára. Az adatbázis összehasonlítható idősorokat tartalmazó adatköreiből a kívánt adatok a felhasználó által meghatározott dimenzió és hierarchia szerint tölthetők le, táblázatos, grafikonos, térképes formában. Az interaktív ábragyűjtemény, a KSH Monitor, naprakész tájékoztatást nyújt a hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról, ábrái kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők. Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével.

Amennyiben nem találja a keresett információt, írásban, akár regisztráció nélkül, vagy ügyfélkapu-azonosítással, e-papíron benyújtva veheti fel a kapcsolatot a KSH-val.

Gazdasági, Demográfiai és Környezeti Statisztikák

  • Demográfiai adatok: 2024-ben az első gyermekük születésekor az édesanyák átlagosan 29 évesek voltak, több mint 4 évvel idősebbek, mint az ezredfordulón.
  • Gazdasági növekedés: 2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett.
  • Fogyasztás és keresetek: A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba.
  • Közlekedés és turizmus: Az elektromos meghajtású személygépkocsik állománya változatlanul dinamikusan bővült: 2024 végén 46%-kal nagyobb volt az előző év véginél, e járművek száma már tíz típus esetében meghaladta az 1500-at. A turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég 44,9 millió vendégéjszakát töltött el.
  • Fenntartható fejlődés: A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetik, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

Különleges Adatbázisok Kutatási Célra

A KSH és partnerintézményei számos speciális adatbázist kezelnek, amelyek kutatási célra, meghatározott feltételekkel elérhetők:

  • GEO adatbázis: Ez az adatbázis tartalmazza az összes magyarországi népszámlálási körzetet (45 555 egység), és hozzárendeli ezekhez az összes oktatási intézményt, egészségügyi intézményt és vállalati munkahelyet. Továbbá az adatbázis tartalmazza a körzetek közötti távolságokat, valamint az egyikből a másikba való eljutás szükséges idejét és költségét. Az adatbázis a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jött létre.
  • Roma felmérések: Kemény István vezetésével 1971-ben indult egy reprezentatív felmérés a magyarországi roma (cigány) népesség helyzetéről. Hasonló felmérésekre került sor 1993-ban és 2003-ban is.
  • Létszámleépítési adatbázis: Ez a fájl sajtóinformációkból származó adatokat tartalmaz, az adatbázis megfigyelési egysége egy létszámleépítési esemény. Az események egy adatbázisból készültek, amelyben 1990 és 1995 között rögzítették a létszámleépítési híreket.
  • Admin4 adatbázis: Korábban a minta a 2003-ban társadalombiztosítási azonosítóval rendelkező népességen alapult. Az Admin4 esetében ez megváltozott, és a minta most már a 2003 és 2021 közötti, társadalombiztosítási azonosítóval rendelkező népességen alapul, havonkénti bontásban. Az adatbázis csak a roma népességként regisztrált személyek számát tartalmazza. Az adatbázis a 2022. évi népszámlálás adatait tartalmazza, területi szintre aggregálva, 3155 településre és Budapest 23 kerületére vonatkozóan.
  • Munkaerő-felmérés: Ez a felmérés a népesség gazdasági aktivitására vonatkozó információkat szolgáltat az Eurostat iránymutatásai szerint. Az adatbázisban a 15-74 éves, magánháztartásokban élő személyek szerepelnek. A megfigyelt háztartások száma 1992 és 2012 között 22 000 és 34 000 között változott.

Ezek az adatbázisok kijelölt kutatási célra kérhetők egy szerveren, adatigénylő lap benyújtásával, kizárólag a KRTK által foglalkoztatott kutatók vagy kutatási asszisztensek számára.

Egyéb Adatkezelések a KSH-nál

A KSH alapfeladatának ellátása során természetes személyekkel való kapcsolatba kerüléssel szükségszerűen végez további adatkezelést. Például, a KSH honlapjának látogatóiról biztonsági célból, fejlesztés és működési zavarok megakadályozása céljából, valamint látogatói statisztikák készítésére IP-címeket és böngészőadatokat rögzít. Ezeket a látogatói statisztikákat 2 év után törlik. A hírlevél-szolgáltatásra feliratkozók adatait az érintett hozzájárulása alapján kezelik. A hivatallal kapcsolatba lépő adatkérők és szolgáltatást igénybe vevők adatait közérdekű feladat végrehajtásához kapcsolódóan kezelik.

Konkrét álláshirdetés hiányában, vidéki munkavégzési hely megjelölésével is folyamatosan várja a KSH a jelentkezők önéletrajzát, motivációs levelét Felvételi adatbankjába. A KSH a Felvételi adatbankba beküldött adatokat a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint, az érintett hozzájárulása alapján kezeli.

tags: #ksh #felveteli #adatbank

Népszerű bejegyzések:

GRC