A kukorica foszfát műtrágyázásának jelentősége és technológiája
A kukorica hazánk egyik legfontosabb gazdasági növénye, hazai klímánkon biztonságosan és nagy termésátlaggal termeszthető. A magas termésátlag elérésének egyik legmeghatározóbb tényezője azonban a megfelelő tápanyagellátás, az intenzív műtrágyázás. A drámai 2022-es aszály következményeit látva a termelők ösztönösen takarékoskodásba kezdtek, azonban az igazság, hogy a helyes agrotechnikai döntés most ellentétes a megérzésekkel! Az elhagyott alapműtrágyázás ugyanis a sokszor láthatatlan hiánytüneteken keresztül semmi máshoz nem vezethet, mint újabb veszteséges évhez az elkerülhetetlen terméscsökkenés miatt - még jó évjáratban is.
Megoldás? Az olyan szakértők szerint, mint Fáy András, az IKR Agrár Kft. műtrágyaüzletágának vezetője, a termelőknek reálisan kell tekintenie a jobb technológiával, prémium tápelem-összetétellel megalkotott műtrágyákra: ezek a tápanyagok befektetést jelentenek a jövőbe, amivel megtörhető a negatív spirál az agráriumban. Az aszállyal szemben csak az optimálisan táplált, jól kondicionált állományoknak van esélye. Épp ezért kérjük a partnereket, ne hagyják el az alap- és starter műtrágyázást, enélkül ugyanis nincs védőháló a termésnek.
A foszfor szerepe a kukorica fejlődésében
A foszfor a növények energiaháztartásában alapvető szereppel bír, befolyásolja a gyökérzet fejlődését, hiánya bár pótolható, a kezdeti fejlődést megállíthatja. Ez a tápanyag elősegíti a gyökérképződést és stabilizálja a vízháztartást, továbbá szerepet játszik a fotoszintézisben és valamennyi biokémiai folyamatban. A foszfor a legnehezebben felvehető elem az esszenciális tápanyagok közül, ugyanakkor a nitrogén után a növénytermesztés sikerességét leginkább meghatározó tápanyag.
A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, gyakorlatilag a kijutatott foszfor ott marad, ahová kijuttattuk. A kijuttatott foszfor és a kálium jelentős része ugyanis már egy évvel később sem vehető fel a növényeknek a lekötődés miatt. A foszfor felvehetősége ráadásul mind 5,5-ös talaj pH alatt, mint 7,5-ös talaj pH felett jelentősen lecsökken, ami az itthon gyakori savanyú talajok miatt jelentős probléma. Mire a kukorica esetében a kisebb növények, vékony, elszíneződött szélű levelek miatt felfedezzük a hiányt, már könnyedén elveszíthettük azokat az értékes heteket, amivel a csapadékhiány még áthidalható lett volna a térségünkben.
A kukorica fajlagos tápanyagigénye (1 tonna szemterméshez):
| Tápelem | Mennyiség (kg/t) |
|---|---|
| Nitrogén (N) | 20-28 kg/t |
| Foszfor (P2O5) | 11-22 kg/t |
| Kálium (K2O) | 18-26 kg/t |
Starter műtrágyázás: a robbanásszerű kelés kulcsa
A starter műtrágyák előnyeit nem kell hosszasan bemutatni a termelőknek: a közvetlenül a gyökérzónába kijuttatott tápelemek azonnal elérhetőek a növényeknek, így alacsonyabb dózis is magasabb hatásfokkal segíti a kezdeti növekedést. A vetéssel egy menetben alkalmazhatunk startertrágyázást a robbanásszerű kelés és a kezdeti relatív magas foszforigény kielégítése érdekében. Csírázáskor a magban tárolt tartalék tápanyagok nem elegendőek nagy felületű gyökérzet kialakítására, így a növény kezdeti fejlődéséhez korlátozott a tápanyagfelvétel, ami jelentős stresszhelyzetet okoz.
A starter műtrágya jelentősége
Tovább rontja a helyzetet a talaj alacsony hőmérséklete, amely leginkább a gyökérképződést segítő foszfor felvételét gátolja. A foszfor felvétele kora tavasszal, általában a talaj nem megfelelő hőmérséklete miatt akadályozott. A kezdeti foszforhiányt a kukoricanövénykék lilulása, gyengébb fejlettsége jelzi. Az extrém világban ezek oksági alapon kiválasztott és a gyökérzónában ultra lokalizált módon hasznosuló hatóanyagai ugyanis közel megduplázott hatékonysággal gyorsítják a kezdeti fejlődést.
Prémium megoldások: Corn Starter Plus és Genezis technológiák
A Corn Starter Plus kukorica starter műtrágyát pontosan abban a szellemben alkották meg, hogy annyit és azokból a tápelemekből adjon, amit a kukorica igényel a nagy terméshez. A 15% nitrogén-, 20% foszfor-, 10% káliumtartalom mellett jelentős kén- és kalciumkiegészítéssel hozzáadott cinkkel és bórral készülő tápanyag nem véletlenül vált alapvető technológiává a termelők körében. A kijuttatást követően látványos friss foszforhatást láthatunk a kukoricanövényeken, amit az ideális ammónium-foszfát forma tesz lehetővé.
A Genezis Mikro NP műtrágyákkal lehetőségünk van a kukorica számára fontos Zn utánpótlására is. Érdemes komplex összetételű, mezo- és mikroelem-kiegészítéssel ellátott starterek közül választani, hiszen így a növények a tápelemek egymást erősítő hatását is kiaknázhatják. A magnézium javítja a fotoszintetikus reakciókat, olyan "üzemanyagként" viselkedik, amivel a növény gyorsabban képes beépíteni más tápelemeket, köztük az elengedhetetlen nitrogént is.
Ajánlott dózisok a hatékony növénytápláláshoz:
- Corn Starter Plus: 100-300 kg/ha
- Genezis NP 20:10:0+17S+0,06Zn: 100-150 kg/ha
- Genezis Pétisó (fejtrágyaként): 100-200 kg/ha
- Vulcan Kukorica KompleX (lombtrágya): 5-15 liter/ha
Gyakorlati tanácsok a kijuttatáshoz
A talajvizsgálati eredményekre alapozott foszfor és kálium hatóanyag-mennyiségeket ősszel, alaptrágyaként juttassuk ki. Célszerű az őszi alapműveléssel a gyökérzónába dolgozni, mivel a P és a K a talajban kevés mobilitást mutat. Amennyiben az ősz folyamán nem volt lehetőségünk alapművelésre, a tápanyag-visszapótlás tavaszra marad. A kora tavaszi alaptrágyázás során használhatjuk az ősszel szokásos kálium túlsúlyos NPK összetételeket.
A nitrogén alaptrágyát a magágy készítés előtt juttassuk ki és dolgozzuk a talajba. Karbamid használata esetén vegyük tekintetbe, hogy a tervezett vetés előtt legalább 8 - 10 nappal ki kell juttatni a csírázás gátló hatás elkerülése miatt. A kukorica nitrogén igénye nagy, a nitrogén pótlás tervezésénél figyelembe kell venni növényünk igényét és a nitrogénfelvétel dinamikáját. A számított mennyiség 60-70%-át vetés előtt legalább 1-2 héttel, a fennmaradó részt starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben és fejtrágyaként a kukorica 8-10 leveles állapotában célszerű kijuttatni.
A mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny a kukorica, a növény fejlődésében visszamarad, romlik a N beépülés. Cinkhiány esetén a kukorica növekedése visszafogottá válik, az ízközök megrövidülnek, és az állomány „lemarad” az adott fenológiai fázisra jellemző növénymagasságtól. Ezen területeken eredményesen használhatók a cink tartalmú komplex műtrágyák és a cinket kelátkötésben tartalmazó levéltrágyák.
