A külföldi futballedzők szerepe és hatása a modern labdarúgásban

A modern labdarúgásban a külföldi edzők szerepe és hatása tagadhatatlan, legyen szó akár a nemzetközi klubfutballról, akár a nemzeti válogatottakról. Sikerekkel, innovatív taktikákkal és olykor ellentmondásos jövedelmekkel formálják a sportágat. Érdekesség, hogy a nevezettek felét szövetségi kapitányok teszik ki, ha a legjobbakat nézzük.

A világ elitje: top edzők és elismeréseik

Nem meglepetés, hogy a 2019-es év tíz legjobb edzője között ott szerepel a Bajnokok Ligáját nyert Jürgen Klopp, a Premier League-et behúzó Pep Guardiola, az európai Nemzetek Ligája-győztes Fernando Santos vagy a brazil válogatottat a Copa América diadalig vezető Tite. Ahhoz, hogy egy tréner felkerüljön a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) által megnevezett tíz legjobb közé, valamilyen rangosabb kiírást meg kellett nyerni.

• Belmadi vezetésével története során másodszor nyerte meg Algéria az Afrikai Nemzetek Kupáját.
• Némi meglepetésre a Copa América döntőjéig vezette Perut, az ország válogatottja 1975 óta várt ilyen jó eredményre.
• Nem meglepetés, hogy a neve ott szerepel a tíz jelölt között. Angliában mindent behúzott: a Premier League-et, az FA Kupát és a Ligakupát, az első menedzser, aki erre képes volt a szigetországban.
• Az európai Nemzetek Ligájának első kiírását a vezetésével nyerte a portugál nemzeti csapat, a négyes döntőben Svájcot és Hollandiát verték a luzitánok.
• Holland-bajnok és kupagyőztes lett az Ajax-szal, a Bajnokok Ligájában a selejtezőkből indulva vezette csapatát az elődöntőig.

Bárki szavazhat a FIFA oldalán a három legjobbra. Akit elsőként rangsorol egy szavazó, öt pontot kap, a második hármat, a harmadik pedig egyet. A külső szavazók véleménye azonos súllyal bír, mint azoké, akik a futballtársadalom tagjai, nevezetesen újságírók, szövetségi kapitányok és edzők. A szavazatok alapján a három legjobbat egy későbbi időpontban kihirdetik.

A 21. század legendás edzői

Vannak edzők, akiknek összejön egyszer vagy kétszer. És vannak igazi klasszis trénerek, akik hosszú éveken át, stabilan, változó játékoskerettel és feltételekkel is tudtak maradandót alkotni. Utóbbiakról, a 21. század legkiemelkedőbb edzőiről szól az alábbi áttekintés.

• Sir Alex Ferguson: A Premier League történetének legsikeresebb edzője 27 éven át irányította a Manchester Unitedet, ez idő alatt 13-szor nyerte meg a Premier League-t, és kétszer a Bajnokok Ligáját.
• Carlo Ancelotti: Az olasz szakember négyszer nyerte meg a Bajnokok Ligáját edzőként (kétszer-kétszer az AC Milannal és a Real Madriddal), ezzel ő minden idők legeredményesebbje a sorozatban.
• Pep Guardiola: A katalán edző 2008-ban vette át a Barcelona vezetését, és a klub egyik legsikeresebb korszaka vette kezdetét ekkor. Guardiola meghonosította a tiki-taka játékstílust, amivel hosszú évekre majdhogynem legyőzhetetlenné tette csapatát. A Manchester City trénereként sorra nyeri az angol bajnoki címeket és 2023-ban a Bajnokok Ligájában is a csúcsra ért.
• Jürgen Klopp: A mindig jókedvű német szakember a Borussia Dortmunddal kétszer is megelőzte a Bundesliga-rekorder Bayern Münchent. Az európai csúcsra a Liverpoollal ért fel, amikor 2019-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját.
• José Mourinho: A „The Special One” becenévre hallgató portugál a 21. századi futball egyik legmeghatározóbb alakja. Az edzőklasszis először a Portóval, majd az Internazionaléval nyerte meg a Bajnokok Ligáját. Mourinho az a tréner, aki minden létező európai kupasorozatot megnyert.
• Arséne Wenger: A francia edző 1996-tól 2018-ig irányította az Arsenalt. Vezetése alatt háromszor nyert Premier League-t a csapat, egyszer, 2003/04-ben veretlenül.
• Zinédine Zidane: A korábbi világsztár labdarúgó elképesztő eredményeket produkált a Real Madrid edzőjeként: három szezon alatt három BL-címet szerzett.
• Roberto Mancini: A háromszoros olasz és egyszeres angol bajnok edző 2020-ban a hazája válogatottjával megnyerte az Európa-bajnokságot.
• Joachim Löw: Hosszú idő után Löw tudta világbajnoki címre vezetni a német válogatottat 2014-ben. A tréner tizenöt éven keresztül vezette hazája nemzeti csapatát.
• Marcello Lippi: Olaszország emlékezetes, 2006-os világbajnoki címéhez Lippi vezette a válogatottat, ekkor huszonnégy év után ért ismét a világ tetejére a csapat.
• Vicente del Bosque: A rutinos spanyol edző a Real Madriddal kétszer nyert Bajnokok Ligáját, a spanyol válogatott szövetségi kapitányaként pedig 2010-ben világbajnoki és 2012-ben Európa-bajnoki címet szerzett.
• Rafa Benitez: A legemlékezetesebb mérkőzése az a BL-döntő, amit, aki látott, soha nem felejt el: 2005-ben az AC Milan már 3-0-ra vezetett az első félidőben, de a második játékrészre ellenállhatatlanul érkezett meg a spanyol tréner csapata, és egyenlített, aztán tizenegyesekkel a trófea is a Liverpoolé lett.

A siker ára: az edzői fizetések

Nem meglepő, a Special One, vagyis a Különleges, azaz José Mourinho a futballedzők fizetési listáján is első. A sportközgazdasággal foglalkozó cég összegyűjtötte a 30 legjobban kereső trénert. Mourinho mögött két olasz, Carlo Ancelotti és Francesco Lippi fért fel a dobogóra, érdekesség, hogy utóbbi egy kínai klubnál dolgozik.

A leggazdagabbak között az olaszok vannak a legtöbben, őket a brazilok követik, míg a harmadik helyen portugál, skót, német holtverseny alakult ki, három-három edzővel. Az is látszik, a színvonal és a fizetés nincs mindig összhangban, Camacho és Lippi nagyot kaszál Kínában, pedig a csapataik egyáltalán nem a jegyzettek közé tartoznak. Ugyanez látszik a Közel-Keleti olajállamokban, Frank Rijkaard sem a szaúdi válogatott szárnyalása miatt kapja az eurómilliókat.

Mourinho a nettó kereseti listán a második helyre csúszott vissza, a vizsgált országok között ugyanis itt a legnagyobb az adó, 52 százalékos. A Közel-Keleten nem kell számolgatni, Katarban és Szaúd Arábiában is adómentes a jövedelem, Frank Rijkaardnak és a brazil Paulo Autuorinak egy centet sem kell az államkasszába folyatnia.

Edzői filozófia és utánpótlás-nevelés

Nagyon kevés olyan tanár van, aki nem a tantárgyat tanítja, hanem a gyereket. Ez igaz az edzőkre is. Az edzői szakmának csak az egyik része a csapat taktikai és fizikai felkészítése, a másik, legalább ennyire fontos terület az egyénnel, a játékossal való foglalkozás. Az alábbi írás James Vaughan: A legújabb kutatások: a világ legjobb edzőinek legfontosabb jellemzői című cikke alapján készült.

Eddigi tapasztalatom alapján összefoglalom mindazt, ami az U7-U12 közötti korosztályok képzésére jellemző a katalán tartományban. Néhány hónapos spanyolországi tartózkodásom természetesen nem elég arra, hogy teljes, átfogó képet kapjak az itteni képzés minden területéről, de a fő jellemzőket összeszedtem. Amióta itt élek Barcelonában, nagyon sok utánpótlás edzést nézhettem végig. Keresem az okokat, hogy mitől jobbak a katalán gyerekek, mitől jobb a katalán futball, mint a mienk, a magyar.

Hiába hozunk külföldi edzőket a magyar felnőtt csapatokhoz, attól nem lesz jobb a labdarúgásunk! A magyar foci színvonalát csak mi, magyar edzők tudjuk megváltoztatni azzal, hogy 12 éves korig olyan munkát végzünk a ránk bízott gyerekekkel, amivel esélyt adunk nekik a profi karrierre, sportágunknak pedig a felemelkedésre!

Mikor a pályákról, körülményekről esik szó, mindig ez jut eszembe. Sokan még mindig azt mondják, hogy nincs elég pálya, nem jók a körülmények a magyar futballban. A valóság azonban az, hogy futballistákból és futballozó gyerekekből nincs elég.

Külföldi edzők a magyar NB I-ben: történelem és jelen

A magyar labdarúgó NB I történetében először fordult elő, hogy egymás után negyedszer szerezte meg a bajnoki címet olyan csapat, melynek külföldi a vezetőedzője. Viszont, ha az NB I-es éra előtti időszakot is figyelembe vesszük, akkor száz évet kell visszamenni a történelemben, hogy hasonló sorozatot találjunk külföldi trénerektől. Sorozatban a negyedik évad volt ez az NB I-ben, amelyben külföldi tréner vezette csapat nyerte meg a bajnokságot.

Kondás Elemér az utolsó magyar edző, aki bajnoki címet tudott szerezni (2013-2014, DVSC), őt a spanyol Joan Carrillo (2014-2015, Videoton), a német Thomas Doll (2015-2016, Ferencváros), az olasz Marco Rossi (2016-2017, Bp. Honvéd) és most a szerb Marko Nikolics (2017-2018, Videoton) követte. Marko Nikolics az első szerb edző, aki bajnokságra vezetett egy magyar csapatot.

A Magyar Kupában a 2013-2014-es kiírás óta mindig külföldi edző csapata hódította el a trófeát (2013-2014 és 2017-2018: a szerb Nebojsa Vignjevics az Újpesttel, 2014-2015, 2015-2016 és 2016-2017: Thomas Doll a Ferencvárossal).

Kérdezhetnénk: mikor fordult elő legutóbb a magyar futballtörténetben, hogy egymás után négy bajnokságot is külföldi edző vezette csapat nyert meg? A válasz 1914-1922, még az NB I-es éra előtt. Az 1913-14-es bajnokságot az MTK skót (John Tait Robertson) és angol (a Blackburn Roverstől érkező W. [William?] Holmes) szakmai segítséggel nyerte meg, majd nem hivatalos bajnoki kiírások következtek. Az MTK történetének egyik legfényesebb korszakát hozta el az 1916-1921-es periódus a közép-európai futball felemelkedésének kulcsfigurájaként említhető angol Jimmy Hogan vezérletével. Hogannel egymás után öt aranyérmet nyertek a kék-fehérek, 1921-1922-ben pedig honfitársa, Herbert Burgess ült az MTK bajnokcsapatának kispadján. A magyar futball hőskora után már csak elvétve került külföldi edző a kispadokra - egészen a rendszerváltásig. A finn Martti Kuusela lett az NB I-es éra első külföldi trénere, aki bajnoki címet tudott nyerni (1992-1993-ban a Kispest-Honvéddal), 2006-2007-ben a cseh Miroslav Beránekkel ünnepelhetett bajnoki címet a Debrecen, aztán jött a már említett Carrillo, Doll, Rossi és Nikolics.

Jövedelmi viszonyok a magyar futballban: játékosok és edzők

Az alábbiakban megpróbálunk hozzávetőleges összegekkel képet rajzolni a magyar futball élvonalában uralkodó jövedelmi viszonyokról. Egy élvonalbeli magyar futballklub hét-nyolcszázmillió forintból gazdálkodik egy szezonban. Ezek csak a hivatalos, lekönyvelt, leadózott összegek, mert bizony sok helyen és gyakorta "zsebbe" - az adóhivatalt kikerülve - vándorolnak a szerződéskötési juttatások, amelyek esetenként a harmincmillió (!) forintot is elérhetik.

A magyar futballisták fizetései

Mennyit keres a futballista, ha magyar? A kérdésre természetesen nem adható kategorikus válasz. Az általánosan elfogadott vélemény szerint legmagasabban dotált magyar labdarúgó, az éllovas vezéregyénisége - nem az érintettől származó információ szerint - havi tizenötezer eurót, azaz 3,6 millió forintot keres. Hogy ez sok-e vagy kevés, viszonyítás kérdése. David Beckham heti százezer fontért marad a Manchester Unitednél, ami havi 160 millió forintnak felel meg: ez negyvennégyszerese a legjobban fizetett magyar futballista járandóságának. Hogy Beckham negyvennégyszer jobb labdarúgó-e, mint a válogatottságról tavaly lemondott támadó középpályás, az értelmezhetetlen.

Ha összehasonlítjuk a Real Madrid és egy magyar élklub éves költségvetését, akkor a 44-szeres fizetés is elhelyezhető már egy koordinátarendszerben. A Madrid a 2001/2002-es szezonban 578 millió eurós bevétellel és 228 milliós kiadással kalkulált, ami 350 milliós (84 milliárd forint) profit! Ez több mint ötvenszerese a legtöbb pénzzel gazdálkodó magyar futballklub költségvetésének, s így már mindjárt arányban áll Beckham és - úgyis mindenki tudja, kiről van szó - Illés Béla járandósága.

A hazai NB I-es fizetési lista legalján állók is megkeresik a havi 200 000 forintot - pontprémium nélkül -, bár az az igazság, hogy ezek a csapatok ritkán győznek, kevés a felosztható pénz. Az aláíráspénznek van egy olyan sajátossága, hogy azt minden évben megkapja a labdarúgó. Ugyanis hazánkban ma már csak a bolond ír alá egy évnél hosszabb időre.

Edzői jövedelmek Magyarországon

Az edzői jövedelmek a havi 300 000 forinttól a hárommillióig terjednek, tehát itt is megvan a tízszeres különbség a skála két végpontja között. A háromszázezret kereső tréner fizetése kirívóan alacsony - általánosan elfogadott vélemény szerint felháborítóan (!) alacsony -, viszont, ha sikerült kivívnia együttesével a bennmaradást, akkor komoly prémium üti a markát.

Aki azonban most felháborodásában legszívesebben felkoncolná az átlagember jövedelméhez képest valóban luxusnívón kereső magyar futballistákat, annak gyorsan elárulom: a legjobban fizetett magyar férfikosárlabdázók is ugyanennyit, vagy esetenként még többet is kapnak, ami annak vetületében, hogy Körmenden, Szolnokon vagy Kaposváron többen szurkolnak egy-egy bajnokin, mint a Hungária körúton, egyáltalán nem abszurd.

tags: #kulfoldi #foci #edzok

Népszerű bejegyzések:

• Labdarúgás statisztikák az első félidőben
• A labdarúgó, akinek pályafutását egy pillanatnyi pech törte ketté
• Jegyvásárlás Vidi és DVSC meccsekre
• Barcelona és Real Madrid párharca
• Történelmi siker: a magyar női kosárlabda-válogatott kijutott a VB-re