Az UEFA klubversenyeinek indulási jogai és a kupasorozatok fejlődése
Az európai labdarúgásban az indulási jogok és a klubversenyek rendszere folyamatosan fejlődött és alakult az évtizedek során. Az UEFA égisze alatt futó sorozatok - mint a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a legújabb, a Konferencia Liga - mind sajátos kvalifikációs feltételekkel és gazdag történelemmel rendelkeznek. Ezek a versenyek nem csupán a klubfutball csúcspontját jelentik, hanem lehetőséget adnak a kisebb ligák csapatainak is a nemzetközi megmérettetésre.
A Bajnokok Ligája: A legrangosabb európai klubsorozat
A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok (KK, Latin-kupa), egy jóval korábbi európai kezdemény (Bajnokok Kupája, 1930) és az 1948-ban megrendezett nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével. Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955. szeptember 4-én rendezték.
Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. Az 1991-1992-es kiírásban a korábbi kizárólag kieséses rendszerbe beiktattak a nyolc között egy kétszer négycsapatos csoportkört, a csoportgyőztesek mérkőztek meg a serlegért. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezettek be. A sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára.
Kvalifikáció és kiemelkedő teljesítmények
A Bajnokok Ligájában a részvétel a hazai bajnokságban elért helyezéstől és az UEFA ország-együtthatóitól függ. A legrangosabb európai kupában az FC Barcelona története során 13. A másik keddi elődöntős visszavágóról írva, amelyen az Aston Villa 3-2-re nyert, de 5-4-gyel a Paris St. Germain ment tovább, az IFFHS azt emelte ki, hogy a francia csapat ötödször jutott be a Bajnokok Ligája elődöntőjébe, 1995, 2020, 2021 és 2024 után. Csakhogy az Inter tíz perc alatt fordított, miután argentin és francia világbajnoka is betalált egy-egy szöglet után. A BL-ben sorozatban ötödik találkozóján eredményes Lautaro Martínez bal oldali sarokrúgást követően lábbal, míg a jobb oldalról érkező szögletből Benjamin Pavard fejjel volt eredményes. A Bayerntől az idény végén valószínűleg távozó Thomas Müller 163. alkalommal lépett pályára a sorozatban.
A jelenlegi állás szerint a Manchester City, a Liverpool, a Chelsea és az Arsenal a Premier League első négy helyezettjeként kvalifikálná magát a Bajnokok Ligájába. A Manchester City és a Liverpool a BL-ben van még versenyben, ha valamelyik megnyeri a sorozatot, akkor automatikusan biztosítja a helyét a következő csoportkörben, függetlenül attól, hogy hol végez a bajnokságban.
Az Európa-liga és az indulási jogok dinamikája
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK (Vásárvárosok Kupája) nyomába lépő EVK-t. Az EVK tulajdonképpen a FIFA által kiírt VVK-széria utolsó két évét öleli fel. 1955-ben a svájci Ernst Thommen, az olasz Ottorino Barassi és az FA akkori főtitkára, Stanley Rous (később mindhárman magas rangú FIFA-tisztségviselők) javaslatára olyan nemzetközi futballsorozatot hívtak életre, amelyen a nagy nemzetközi vásárokat rendező városok csapatai mérték össze tudásukat. Az első kiírásban, amely csaknem négy esztendőn át húzódott el, valóban városi válogatottak játszottak, 12 vásárváros együttese.
A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet. Az indulókat a szövetségek a bajnoki helyezés alapján jelölték ki, a 2., a 2-3. vagy a 2.-3.-.4. helyezettként. 1999-től a megszűnő KEK (Kupagyőztesek Európa Kupája) gyakorlatilag beleolvadt az UEFA-kupába, a nemzeti kupagyőztesek, illetve a kupadöntők vesztesei ettől fogva ebben a sorozatban indulhattak.
A reform és az új elnevezés
Az UEFA a 2009-2010-es kiírástól kisebb reformot vezetett be a történelmileg harmadik, akkorra már második számú kupaküzdelemben. Megszüntette a nyári Intertotó-kupát és a sorozatot átnevezte Európa-ligára. Az új néven futó széria első mérkőzése a négykörös (3 selejtezőforduló + egy rájátszás) selejtezőben 2009. július 2-án került megrendezésre.
Az FA Kupa győztese idén a Liverpool vagy a Chelsea lesz, és mivel a Vörösök mellett valószínűleg a londoniak is az első négyben végeznek a bajnokságban, a sorozat megnyeréséért járó Európa-liga-indulási jog átruházódik a Premier League következő legjobb helyezettjére, aki nem kvalifikálja magát Európába, valamint az is biztos, hogy a Ligakupa győztesének járó Kl-kvóta átszáll a PL következő helyezettjére, mivel ezt a sorozatot már megnyerte a Liverpool. Ha viszont a West Ham megnyeri az Európa-ligát és nem végez a bajnoki tabella első négy helyén - valószínűleg nem fog -, akkor mégis öt angol csapat indulhat a következő BL-idényben, hiszen az El-győzelem automatikus BL-csoportkörös szereplést ér.
A norvég Bodö/Glimt már a rendes játékidőben is percekre volt a bombameglepetéstől, ugyanis azután, hogy a múlt héten, hazai pályán 2-0-ra legyőzte a Laziót, sokáig csak 1-0-s vereségre állt Rómában. Az olasz együttes azonban Tijjani Noslin találatával a ráadásban kiharcolta a kétszer 15 perces hosszabbítást.
A Konferencia Liga: Egy új fejezet a kisebb bajnokságoknak
Az UEFA már 2015-ben fontolgatta, hogy a KEK 1999-es és az UEFA-Intertotó-kupa 2008-as megszűnése után újra indítson egy páneurópai sorozatot. A terv lényege az volt, hogy elsősorban az alacsonyabban rangsorolt tagszövetségek együtteseiből is többen kiléphessenek a nemzetközi kupaporondra. Az újonnan létrehozandó sorozatot hozzákapcsolták a már működő két szériához (Bajnokok Ligája, Európa-liga), a selejtezősorozatok struktúráját is lépcsőzetesen igazították azokhoz.
A Konferencia Liga a 2021-2022-es szezonban rajtolt 184 európai klub részvételével. Megváltozott az öregkontinens kuparendszere a 2021/22-es idénytől: a Bajnokok Ligája és az Európa-liga mellé harmadikszámú sorozatként belépett a Konferencia Liga, melyben az európai szövetség 55 tagországának 184 csapata vesz részt. Az egyes országok indulásra jogosult csapatainak számát a bajnokságok UEFA-együtthatói határozzák meg.
Hazánkból a MOL Magyar Kupa győztese mellett az OTP Bank Liga második és harmadik helyén végzett együttes indulhat a sorozatban. De a BL-ből és az Európa Ligából is vissza lehet kerülni a Konferencia Ligába. A két tornából összesen 46 együttes érkezik ide. A BL-selejtező 20 kiesője csatlakozik a Konferencia Liga selejtezőjéhez, az EL-ből pedig nyolcan a selejtező rájátszásába, tízen pedig a főtáblára kerülnek.
A főtáblára jutó együttesek először nyolc, négycsapatos csoportban mérkőznek meg egymással. A győztesek továbbjutnak az egyenes kieséses szakaszba. A másodikok és nyolc Európa Liga-csoportharmadik pedig a rájátszásban mérkőzik meg a fennmaradó nyolc helyért. Az első döntőt 2022 májusában, az albán fővárosban, Tiranában rendezték. Az osztrák együttes egy hete 1-0-ra verte idegenben a Djurgardent, ezzel komoly lépést tett az elődöntő felé. A csütörtöki visszavágón viszont már a hetedik percben emberhátrányba került, mivel kiállították a mali Mamadou Sangarét.
Három éve a legjobbak között ez zsinórban a harmadik szezon, amelyben magyar klubcsapat valamelyik európai kupasorozat főtábláján szerepel. 2018-2019-ben a MOL Fehérvár, egy évvel később pedig a Ferencváros jutott el az Európa Liga csoportköréig.
A Közép-európai Kupa (Mitropa-kupa) és a Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK)
A Közép-európai Kupát (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa) a múlt század húszas éveiben a profi nemzeti bajnokságok beindítása után hozták létre az akkori időszakban a világ labdarúgóelitjéhez tartozó közép-európai országok. Formálisan Hugo Meisl, az osztrák szövetség elnöke kezdeményezte megrendezését.
1960. február 13-án tíz ország - közte Magyarország - képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását, amely később a Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) néven vált ismertté. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csaknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét.
Az indulási jogok meghatározása: UEFA-együtthatók és a "European Performance Spot"
Az egyes országok indulásra jogosult csapatainak számát a bajnokságok UEFA-együtthatói határozzák meg. Ezek az együtthatók az elmúlt években elért klubteljesítmények alapján rangsorolják a tagszövetségeket.
A Bajnokok Ligája új formátumának bevezetésével további kvalifikációs lehetőségek is nyíltak:
In the new UEFA Champions League format, two places will go to the associations with the best collective performance by their clubs in the previous season's UEFA men's club competitions (i.e. the association club coefficient of the previous season, which is based on the total number of club coefficient points obtained by each club from an association, divided by the number of clubs from that association, in accordance with Annex D of the competition regulations).
Those two associations will each earn one automatic place in the league phase ('European Performance Spot') for the club ranked next-best in their domestic league behind those clubs that have already qualified directly for the league phase.
Italy and Germany finished in the top two of the 2023/24 association club coefficients and each earned a European Performance Spot.
Fontos megjegyezni, hogy a mostani szezonban mindhárom európai kupasorozat elődöntőjében van angol csapat, a szigetországi végső győzelmek pedig módosíthatnak a következő idényben az európai kupaporondon szereplő angol együttesek számán.
Magyarországi kupák és nemzetközi vonatkozásuk
Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le.
A Magyar Szuperkupát 1993-ban alapította meg és írta ki először a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). A nemzetközi előzményekhez hasonlóan a bajnok és a kupagyőztes mérkőzött meg érte - többnyire. 2002 és 2005 között nem rendezték meg. Több ízben ugyanaz a klub nyerte meg azonos idényben a bajnoki címet és a kupát is. A Ferencváros három alkalommal is (1994, 2004 és 2016) játék nélkül kapta meg a serleget. 1997-ben az MTK Budapest esetében nem alkalmazták ezt a megoldást, nem írták ki a mérkőzést.
tags: #kupa #indulasi #jog #uefa
