Az Európa Kupa Győztesei: BEK, KEK és a magyar futballörökség könyvek tükrében

Bevezetés: A BEK története és jelentősége

A BEK, azaz Bajnokcsapatok Európa-kupája 1955 őszén indult és 1992 májusában búcsúzott a futballvilágtól, de nem teljesen, hiszen megújulva, felfrissítve, átalakítva Bajnokok Ligája (rövidítve BL) néven menetelt tovább. A BEK az évek alatt mind a futballklubok, mind a szurkolók körében óriási népszerűségre tett szert, minden labdarúgó számára a legáhítottabb trófeát ez a kupa jelentette.

Különös, a tí­z alapí­tó közül aztán a belga, a spanyol és a francia szövetség végül nem nevezte csapatát az első sorozatra, beszálltak viszont a keletnémetek, a skótok és az angolok. Így tí­z csapat rajtolt az első kií­rásban. 1960. Igaz, talán akkor még csak maguk is csak sejtették, hogy egy mennyire sikeres sorozat születésénél bábáskodnak.

Jelen könyvben a BEK harminchét idényének történetét idézzük fel, és megkülönböztetett figyelmet fordítunk a magyar csapatok, magyar labdarúgók szereplésére. A magyar bajnokok a kezdetektől részt vettek a kupasorozatban, egyetlen kivétel volt ez alól: 1968. Jó néhány siker kapcsolódik klubjainkhoz. A Győr, a Vasas és az Újpesti Dózsa is bejutott a legjobb négy közé. Hamar jutott siker nekünk magyaroknak is, hiszen az Ujpesti Dózsa már a második évben az elődöntőig jutott. Magyar csapat ugyan soha nem nyerte el a trófeát, de az MTK 1964-ben, a Ferencváros pedig 1975-ben igazán a csúcs közelébe jutott.

Magyar győztesek és résztvevők a BEK-ben

Magyar győztesnek már 1959-ben örülhettünk, igaz, akkor még a hazai sajtó elhallgatta Puskás Ferencnek a Real Madriddal elért győzelmét. Pancho az egyetlen Magyarországon született BEK-győztes, ráadásul három alkalommal is részese lehetett a sikernek. Mindmáig ő lőtte a legtöbb gólt a döntők történetében. Három másik magyar, Guttmann Béla, valamint a romániai születésű Jenei Imre és Kovács István edzőként élte meg csapata BEK-győzelmét, míg Bölöni László a román Steaua játékosaként emelhette magasba a díszes trófeát. Az utolsó magyar, aki BEK-döntő részese lehetett, Kű Lajos volt.

A magyar vonatkozású csapatok, mérkőzések ismertetésén kívül természetesen minden szezon döntőjét részletesen bemutatja a könyv, felsorolva a győztesek nevét, és képekkel (közel 200 fotóval) is megemlékezve a nagyszerű tettükről.

A Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) és a Stadion Könyvtár Sorozat

A KEK, azaz a Kupagyőztesek Európa-kupája szintén meghatározó sorozat volt a kontinens futballjában. A torna 39 esztendő alatt alaposan kinőtte magát, Európa legeredményesebb klubjai között szinte nem is akad olyan, amely legalább egyszer ne jutott volna döntőbe a sorozat valamelyik kií­rásában.

A Stadion könyvtársorozat ötödik kötete feldolgozza a Kupagyőztesek Európakupája 39 éves, teljes történetét, az első mérkőzéstől az utolsóig, a Birminghamben játszott Lazio-RCD Mallorca találkozóig. Ez a kiadvány, a Stadion könyvtár sorozat 5. részeként, átfogó képet nyújt erről az izgalmas időszakról.

Az 1975-ös KEK-ezüstérem: A Ferencváros Történelmi Menetelése

Dalnoki Jenő és a "Csikócsapat"

Az 1975. évi KEK-ezüstérem története alighanem 1973 októberében kezdődött! Ekkor vette át az FTC edzéseinek irányí­tását Dalnoki Jenő, a játékoskorában önmagát sem kí­mélő harcosságáról hí­res, az igazi „Fradi-szí­vet” szinte személyében jelképező szakember. Edzősége első bajnoki évében bajnoki ezüstig és MNK-győzelemig vezette a Ferencvárost, ám különböző okokból meghatározó játékosoktól kellett megválnia az esztendő folyamán, illetve az idény végén. 1974 nyarán eligazolt a csapattól a mester másik korábbi játékostársa, Páncsics Miklós, akiért a Fradi a szélvészgyorsaságú Pusztait kapta cserében a Honvédtól. Az ideális edzőkorban lévő - 41 esztendős - tettvágyó, határozott Dalnokinak nem maradt más útja, mint a drasztikus, ugyanakkor megfontolt fiatalí­tás.

A „csikócsapat” történelmi diadallal kezdett a KEK-ben: Nyilasi találata a 14. percben az FTC első európai kupagólja volt az új Üllői úti stadionban. A csapat tagjai között szerepeltek többek között: Hátul, balról: Martos Győző, Vépi Péter, Juhász István, Bálint László, Rab Tibor, Megyesi István, Vlczkó Tamás.

Út a döntőig: A Liverpool és a Crvena Zvezda ellen

A visszavágótól sokan féltették a zöld-fehéreket - alaptalanul. Gól nélküli első félidő után a Fradi-ellencsapások 16 perc alatt három (!) gólt hoztak, s még a 80. percben született hazai szépí­tésre is volt „kontrája” a Fradinak, Máté János révén.

A második fordulóra igazi nagyágyút juttatott Fortuna a Ferencvárosnak: egy másik brit FA-kupa, az igazi, a „nagy” angol kupa győztesét, a Liverpoolt! Hogy felmérhessük a feladat nagyságát: a „vörösök” 1973 és 1978 között összesen négy európai kupadöntőben szerepeltek - két UEFA-kupa, két BEK -, és mindegyiket megnyerték! Bob Paisley másfél évvel korábbi (1973. május) és másfél évvel későbbi (1976 május) UEFA-kupa-győztes gárdájából 9, illetve 8 játékos szerepelt a Fradi elleni 1974. október-novemberi oda-visszavágós kupacsatán! Pedig a zöld-fehérek akár vagyonokat is hozhattak volna bátor hí­veiknek. Igaz, nem győzték le egyszer sem a favorit briteket - helyesebb í­gy í­rni, mint angoloknak, hiszen a valóban angol kétszeres aranylabdás Kevin Keegan mellett például az í­r Steve Heighway és a walesi John Toshack voltak a liverpooliak csatárcsillagai -, de egyszer sem kaptak ki tőlük. Az anfieldi 35 ezer Liverpool-fan elhűlve nézte, amint Géczi pazarnál pazarabb védésekkel kergeti az őrületbe a hazai támadókat. Máté széles, komótos „kengurucselekkel” szinte a Liverpool egész válogatott védelmét kicselezte, majd Clemence kapujába gurí­tott! Az Üllői úton élni is tudott vele: kemény, rugdosódós, parázs hangulatú csatában szó szerint kiharcolta a gól nélküli döntetlent s vele a továbbjutást is.

A negyeddöntőben a Fradinak talán kedvezett a sorsolás, hiszen elkerülte a rettegett, még álló nagyágyúk közül a Benficát, a Real Madridot, az UEFA-kupa-védő PSV-t, de megkapta a svéd kupagyőztes Malmöt. Azért a „talán” határozó, mert az égszí­nkékek csapata sem akármilyen futballistákból állt. A malmöi mérkőzés azonban átütő vendégsikert hozott: a lendületes, gyors és szellemes kontrajátékot bemutató FTC a nagyszerűen játszó Nyilasi vezérletével már 3-0-ra is vezetett, végül egy gólt bekapva is magabiztosan győzött.

Az utolsó előtti akadályt a Crvena zvezda jelentette a zöld-fehérek számára. A belgrádi vörös csillagosok a negyeddöntőben gigászi küzdelemben, a madridi 0-2 után a Marakanában kiharcolt 2-0-lal, majd 11-esekkel búcsúztatták a Real Madridot. Az április 9-i első meccsen, a Népstadionban azonban meg kellett hajolniuk a Fradi nagyobb tudása előtt: Branikovits vezető gólját még kiegyenlí­tette Dusán Szavics, Magyar „Csóka” találatára azonban már nem volt válasza. A Marakana több mint százezres nézőserege sem tudta megfélemlí­teni az ekkorra már nagy csatákban edződött Fradi-fiúkat a visszavágón. A fordulatos, nagy csatában a korai FTC-vezetést (Pusztai, 7. perc) csak a második félidőben tudta egalizálni a Zvezda, ám a 83. percben a német bí­ró - és általa az FTC -„egyenlí­tett”.

A KEK-döntő: Dinamo Kijev ellen

Igaz, a fináléban már cseppnyi esélye sem volt a kirobbanó formában futballozó Dinamó Kijevvel szemben. Bálinton kí­vül - akit a bajnokságban alig néhányszor és a kupában is csak Liverpoolban játszó Pataki dr. helyettesí­tett - Pusztai sem állhatott Dalnoki rendelkezésére, ráadásul a finálé előtt négy nappal küzdelmes, fárasztó bajnokit játszott a csapat Békéscsabán, ám ettől még igaz: a Szent Jakab stadionban az ukránok „lefocizták a pályáról” a zöld-fehéreket.

Magyar részvétel az Európa-kupák döntőiben és elődöntőiben

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a magyar csapatok és játékosok jelentősebb szerepléseit az Európa-kupákban a rendelkezésre álló adatok alapján:

Foci és irodalom: Stadionok és kiadók könyvei

A futball szerelmesei számára számos kiadvány áll rendelkezésre, amelyek mélyebbre ásnak a sportág történetében, legendáiban és kulisszatitkaiban. Minden labdarúgóklubnak megvan a saját stadionja. Újpestnek a Szusza Ferenc Stadion.

• Hegyi Iván: BEK könyv
  Kiadó: Spirit Publishing
  Oldalak száma: 304
  Megjelenés: 2026. január 20.
• A Kupagyőztesek Európa-kupája 39 éves történetéről szóló könyv
  Kiadó: INVERZ MEDIA KFT.
  Oldalszám: 272
  Megjelenés: 2025. október 27.
  Kötés: Keménytáblás
• Luciano Wernicke: Més que un club - több mint egy klub
  Kiadó: INVERZ MEDIA KFT.
  Oldalak száma: 208
  Megjelenés: 2025. október 22.
• Andics Gábor könyve
  Kiadó: INVERZ MEDIA KFT.
  Megjelenés: 2025. november 10.
  Kötés: Keménytáblás
• Luca Caioli: Haaland - A gólok királya (életrajzi sportkönyv)
  Kiadó: TALENTUM KIADÓ KFT
  Oldalszám: 288 oldal
  Megjelenés: 2014.
• Benedek Szabolcs: Piszkos gólok - Hogyan használták fel a futballt és éltek vissza vele a történelem legszörnyűbb zsarnokai?
  Kiadó: Szenzár Kft.
  Kiadás éve: 2020.
• Marosi Gergely - Pietsch Tibor - Jandó Zoltán könyve
  Kiadó: G-Adam Kiadó
  Oldalak száma: 316
  Megjelenés: 2024.
• Szabados Gábor: A berni diadal - Egy megnyert vb-döntő, amely átírja a történelmet
  Bern, 1954.
• Franco Baresi: Libero - Álmodni szabadon
  Kiadó: Éld át! Kiadó

Emellett olyan izgalmas kérdéseket is boncolgató művek születtek, mint a "Nem foci, FUTBALL!" vagy "Miért 11-en játsszák a futballt 11 ellen?", amelyek a sportág mélyebb aspektusait vizsgálják. A Borussia Dortmund hihetetlen felemelkedése és kulturális jelentősége is feldolgozásra került az "Így épült a Sárga Fal" című kiadványban.

tags: #kupagyoztesek #europa #kupaja #konyv #stadion #kiado

Népszerű bejegyzések:

• a fociklubok címereinek történelméről
• a Renegades története és az amerikai futball
• Elitklubok az UEFA Szuperkupáért
• A Serie A gólkirályainak krónikája
• Barcelona szurkolói felszerelések gyerekeknek