A Labdarúgás Bírói Sipszójának Világa: Szabályok és Felelősség

A labdarúgás, mint sportág, elképzelhetetlen lenne a játékszabályok betartatása nélkül. E feladat kulcsfigurája a játékvezető, akinek munkája sok esetben hálátlan, mégis elengedhetetlen a mérkőzések tisztaságához és sportszerűségéhez. A játékvezető a sipszójával nem csupán a játékot irányítja, hanem a fair play szellemét is őrzi.

A Labdarúgópálya és Alapvető Szabályok - A Játék Keretei

Mielőtt mélyebben belemerülnénk a játékvezetők feladataiba, érdemes áttekinteni a játék alapvető kereteit, amelyeken belül a bírói munka zajlik.

• A labdarúgópálya hossza 100-110 méter, szélessége 64-75 méter.
• A büntetőterület az alapvonallal párhuzamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre.
• A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek.
• A kapu 7,32 méter hosszú, magassága pedig 2,44 méter.
• A szögletzászlók kötelezően a pálya tartozékai, azok magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter.
• A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm.

A játékidő kétszer 45 perc, a félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, ennek hosszát a játékvezető határozza meg. Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál folytatódik a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással.

Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, egy kapus és tíz mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán, ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren. Ha sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni. A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük.

A Játékvezetői Csapat és Feladataik

A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre, biztosítva a szabályok betartását és a játék zökkenőmentességét.

A Játékvezető Feladatai

A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt. A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna.

Minden mérkőzést egy játékvezető vezet, akinek korlátlan joga, hogy azon a mérkőzésen érvényt szerezzen a játékszabályoknak. A játékvezetőnek döntéseit saját véleményére alapozva, a legjobb tudása szerint, a játékszabályoknak megfelelően és a "játék szellemében" kell meghoznia. A játékvezetőnek mérkőzéssel kapcsolatos döntései véglegesek, beleértve, hogy egy gól érvényes vagy nem és a mérkőzés eredményét.

A játékvezető biztosítja, hogy a mérkőzésen használt valamennyi labda és a játékosok felszerelése megfeleljen a szabályoknak. Megszakítja a mérkőzést, ha véleménye szerint egy játékos súlyosan megsérült és biztosítja, hogy eltávolítsák a játéktérről. Gondoskodik arról, hogy az a játékos, akinek vérző sebe van, elhagyja a játékteret.

Fegyelmező eszközzel él a figyelmeztetendő és kiállítandó szabálytalanságban vétkes játékosokkal szemben. A mérkőzésről az illetékes szerv számára jelentést készít, amelyben információt ad a játékosok és/vagy csapatvezetők elleni fegyelmezési akcióról és bármely más incidensről, amely a mérkőzés előtt, alatt vagy után történik.

Asszisztensek és Tartalék Játékvezető

A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak. A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása.

A Játékvezető Hatásköre és Felelőssége

A játékvezető nem vonható felelősségre játékos, vezető vagy néző semmiféle sérüléséért, tulajdonban esett semmiféle kárért, bármely személy, egyesület, vállalat, szövetség vagy más intézmény semmiféle veszteségéért, amely tényleges vagy feltételezett következménye a játékszabályok értelmében hozott vagy a mérkőzés megtartásával, lejátszásával illetve vezetésével kapcsolatos játékvezetői döntésnek.

A játékvezető megállíthatja a játékot, ha véleménye szerint a világítás nem elégséges. Ha egy néző megdobja egy tárggyal a játékvezetőt, az egyik játékvezető asszisztenst, egy játékost vagy egy csapatvezetőt, akkor az eset súlyosságától függően a játékvezető folytathatja, félbeszakíthatja, vagy beszüntetheti a mérkőzést. Azonban minden esetben jelentenie kell az esetet az illetékes szövetségnek.

A játékvezető jogosult sárga vagy piros kártya felmutatására a félidei szünetben, a mérkőzés befejezése után, éppen úgy, mint a hosszabbítás alatt és a büntetőpontról végzett rúgások idején, mivel ezekben az időszakokban is a mérkőzés az ő irányítása alatt marad.

Ha bármely okból a játékvezető ideiglenesen akadályoztatva van, akkor a játék a játékvezető asszisztens felügyelete alatt folytatódhat, amíg a labda játékon kívülre nem kerül. Ha egy néző belefúj egy sípba, és a játékvezető véleménye szerint ez hatással van a játékra, akkor a játékvezetőnek meg kell szakítania a mérkőzést, és labdaejtéssel újraindítani. Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, a játékvezetőnek csak akkor kell megállítania a játékot, ha az hatással van a játékra.

Fegyelmezési Szankciók: Sárga és Piros Lap

A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe.

Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható. A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játéktér a befejező sípszó után. Az a játékos, aki, akár a játéktéren akár azon kívül, figyelmeztetést vagy kiállítást maga után vonó szabálytalanságot követ el ellenféllel, csapattárssal, a játékvezetővel, az asszisztensek valamelyikével vagy más személlyel szemben, a szabálytalanság természetének megfelelően büntetendő.

Ha a szabálytalanság figyelmeztetést von maga után, akkor azt a játék következő megszakításánál kell megtenni. Ha a következő megszakításnál elmarad a figyelmeztetés, akkor ezt már később nem lehet felmutatni.

A Szabálytalanságok Súlyossága

• A „gondatlan” azt jelenti, hogy egy játékos az ellenfele megtámadásakor a figyelem és a megfontolás hiányát mutatja, vagy cselekedetében nincs óvatosság. Fegyelmezés nem szükséges.
• A „felelőtlen” azt jelenti, hogy egy játékos teljesen figyelmen kívül hagyja ellenfelére nézve cselekedetének veszélyességét vagy annak következményeit. Ha egy játékos felelőtlenül játszik, akkor figyelmeztetni kell.
• Az „túlzott mértékű erőbevetés” azt jelenti, hogy egy játékos messze túllépi a szükséges erőbevetést és az ellenfelének sérülésveszélyt okoz. Ha egy játékos túlzott mértékű erőbevetést alkalmaz, akkor ki kell állítani.

Szabálytalanságok és Büntetésük

A játékvezető legfontosabb feladata a szabálytalanságok felismerése és megfelelő büntetése. Különböző szabálysértések eltérő ítéleteket vonnak maguk után.

Közvetlen Szabadrúgást Vagy Büntetőrúgást Vonó Szabálytalanságok

Közvetlen szabadrúgást kell ítélni, ha egy játékos az ellenfelet ellöki, lábbal támadja az ellenfelet, vagy szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust). Büntetőrúgás az ítélet, ha a felsorolt tíz szabálytalanság valamelyikét egy játékos a saját büntetőterületén követi el, tekintet nélkül a labda helyzetére, feltéve, hogy a labda játékban van.

Közvetett Szabadrúgást Vonó Szabálytalanságok

Közvetett szabadrúgást kell ítélni, ha egy játékos kézzel érinti a labdát, ami közvetlenül csapattársa bedobásából jutott hozzá, vagy bármilyen más, a 12. szabályban előzőleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell állítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából. A közvetett szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt.

A Kapus Szabályai

A saját büntetőterületén belül a kapus nem lehet vétkes közvetlen szabadrúgást igénylő kezezésben, vagy bármilyen más, a labda kezezésével kapcsolatos szabálytalanságban. Azonban vétkes lehet számos olyan szabálytalanságban, amely közvetett szabadrúgást von maga után. Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát. Úgy tekintjük, hogy a kapus birtokolja a labdát, amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. talaj) között van, vagy amíg pattogtatja a talajra vagy feldobja a levegőbe. Nem támadhatja ellenfele a labdát kezével birtokló kapust.

Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától. Azt a játékost, aki megrúgja vagy megkísérli megrúgni a labdát, amikor a kapus éppen megszabadul attól, büntetni kell, mert veszélyesen játszik. Szabálytalanság a kapus mozgását korlátozni sportszerűtlen feltartóztatással, például a szögletrúgás elvégzésekor.

Veszélyes Játék és Az Ellenfél Mozgásának Akadályozása

A veszélyes játék egy olyan cselekvés, amikor egy játékos ugyan a labdát próbálja megjátszani, de közben valakire nézve sérülésveszélyes. Ezt az ellenfél közelében követik el, és meggátolják az ellenfelet a labda megjátszásában a sérüléstől való félelmük miatt. Ha a cselekményben benne van a sérülés nyilvánvaló kockázata, akkor a játékvezető figyelmeztesse a játékost. Ha a játékos a veszélyes játékával egy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg, akkor a játékvezető állítsa ki a játékost.

Az ellenfél mozgásának akadályozása az ellenfél útjába kerülést jelenti, hogy ellenfelét gátolja, akadályozza, lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse, amikor a labda egyikük megjátszható közelségében sincs. Minden játékosnak joga van helyezkedni a játéktéren, az ellenfél útjában lenni nem ugyanaz, mint az ellenfél útjába kerülni.

Les

Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda és az utolsó védő. Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.

A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen.

Főbb Szabálytalanságok és Büntetésük Összefoglalása

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a leggyakoribb szabálytalanságokat és az azokért járó ítéleteket:

A Játékvezető Helyezkedése és A Síp Használata

Az a legjobb helyezkedés, ahonnan a játékvezető meg tudja hozni a helyes döntést. A helyezkedést segítő ajánlások valószínűségeken alapulnak, és mindig igazítani kell a csapatokról, játékosokról és a mérkőzés eseményeiről meglévő speciális információk felhasználásával. A játékvezető alkalmazzon széles átlós rendszert, és legyen elég közel, hogy lássa a játékot, de ne akadályozza azt. Fontos események nem feltétlenül mindig a labda környezetében játszódnak le, szabálytalanságok a labda elrúgása után is történhetnek.

A sípot használni kell a játék indításához (első és második félidő), gól után, játékoscsere miatt, szabadrúgáskor, kirúgáskor, szögletrúgáskor, bedobáskor. A túl gyakran, szükségtelenül alkalmazott sípnak kevesebb hatása lesz, amikor szükséges. Amikor síp szükséges a játék indításához, a játékvezető egyértelműen hirdesse ki a játékosoknak, hogy az újraindítás csak a jelzés után történhet meg.

Kihívások és A Játékvezetés Helyzete

Labdarúgó mérkőzést nem lehet közmegelégedésre vezetni. Ez alighanem olyan alaptétel, amit vitanélkül elfogadhatunk. Játékvezetőnek lenni tehát hálátlan dolog, népszerűtlen feladat. Aki mégis elvállalja, tiszteletet érdemel érte.

Műhibáról akkor beszélünk, ha a bíró nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hozza meg. A játékvezetői műhiba miatt csak akkor lehet óvni, ha a spori a szabályokat egyértelműen megsértette. Az igazi játékvezetői vétség tehát az, amikor csak a kötöttségeket vállalják fel, s nem élnek szabadságuk lehetőségeivel.

Manapság gyakran hallani, hogy rossz a magyar játékvezetés, és a nemzetközi szinten is tapasztalható válságról. Ennek okai lehetnek gazdasági, szakmai és funkcionális tényezők. A játékvezetők elbizonytalanodtak, és elfogadták a számukra könnyebbnek ígérkező megoldást. Pedig ha a kórusbeli szidalmazás keményebb, sőt durvább is, mint bármikor korábban, a tettlegesség (a bíróverés) igen-igen ritka lett.

Különösen fontos a fiatalabb korosztályok mérkőzésein a játékvezetés szerepe. Ha a fiatalabb korosztály összecsapásain „téved” következetesen a bíró - az egyik fél javára, a tisztátalanságot teszi értékké, a hamisságot, az ügyeskedést állítja követendő példaként azok elé, akiknek még van (nem is kicsi) igazságérzetük. Ezért megfontolandó lenne, hogy az ilyen „sokadrangú” mérkőzéseket ne mindig a kezdők, vagy a játékvezetésből már kikopottak vezessék, hiszen a jelzett életkori sávban a játékvezetés pedagógiai tevékenység is.

Példa a Játékvezetői Pályafutásra: Vad II István

Vad II István a Paks-Kecskemét találkozóval zárta le játékvezetői pályafutását a magyar élvonalban, 306 első osztályú mérkőzés után búcsúzva, amivel az örökranglista ötödik helyére lép. A 2004-ben debütált bíró 2007-ben került a FIFA keretébe, majd 2010-ben a Bajnokok Ligájában is bemutatkozott. Nem jutott el felnőtt világversenyre vezetőbíróként, de részt vett két U20-as világbajnokságon (2011, 2015) és egy U19-es Európa-bajnokságon (2009). Családjában több futballhoz kötődő személy is van; édesapja, idősebb Vad István szintén FIFA-játékvezető volt.

tags: #labdarugas #biroi #sipszo

Népszerű bejegyzések:

• Serie A csatárgondok
• Az örömteli pillanat: Milán érkezése
• tudj meg többet Sami Khedira pályafutásáról
• Jegyvásárlás a Honvéd meccsekre
• Kaposvári röplabda