A labdarúgás sokrétű hatása az egészségre
A szabadidőben játszott labdarúgás kedvező hatásait, illetve egészségi állapotot veszélyeztető kockázatait a kutatók számos elemzésben vizsgálták. A rendszeres fizikai aktivitás, akár fociról, akár más testmozgásról beszélünk, általában kedvező hatást gyakorol egészségünkre. A szívbetegség, a cukorbetegség és más krónikus betegségek az egészségtelen életmód hatására sok év alatt alakulnak ki, és a legtöbb mozgásformával sokat tehetünk ezek megelőzése érdekében.
A futball többcélú sportág, amely egyszerre ötvözi az állóképességet, az erőnlétet fokozó és a kardio edzések előnyeit. Gyermekkortól időskorig gyakorolható mindkét nem esetében, azonban az előnyök mellett a labdarúgás számos kockázatára is fel kell hívni a figyelmet.
A szív- és érrendszer egészsége
Kifejezetten hasznos a labdarúgás a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében. Több kísérlettel is sikerült alátámasztani, hogy a futballozás mindkét nem esetében jótékony hatással van számos szív- és érrendszeri rizikófaktorra, mint például a maximális oxigénfelvételre, szívfunkcióra, az erek rugalmasságára és a vérnyomásra, a koleszterinszintre, valamint a zsírtömegre.
A három hónapon át tartó, heti kétszeri futballedzés jelentősen csökkenti a vérnyomást, a nyugalmi pulzusszámot és a testzsírszázalékot. A labdarúgás kutatások szerint a szív-érrendszer egészsége szempontjából többet használ, mint az erősítő edzés, és legalább annyit, mint a futás. Felmérések szerint a kardiológiai problémák megelőzése szempontjából hatékonyabb az orvos által javasolt egészséges étrendnél és tornánál.
A British Journal of Sports Medicine-ben megjelent tanulmány szerint az egyéb testgyakorlásokkal (mint pl. a futás, vagy a zumba) összehasonlítva a futball ugyanolyan kedvezően befolyásolja testünk egészségének megtartását. A szabadidős futball 4,2 Hgmm-rel csökkentette a szisztolés, és 3,89 Hgmm-rel a diasztolés vérnyomást. A normális 130/80 Hgmm-es vérnyomásnál magasabb vérnyomású személyekben ez a csökkenés még nagyobb mértékű volt, a szisztolés vérnyomás 11 Hgmm-rel, a diasztolés 7 Hgmm-rel csökkent.
Kiknek: A javasolt mennyiségű fizikai aktivitás a szív- és érrendszeri működés támogatása érdekében minden korosztályban hasznos és hatásos, beleértve a gyerekeket, a serülőket, a felnőtteket és az időseket egyaránt, férfiak és nők számára hasonlóan.
14 lenyűgöző tény a szívedről, amikről nem biztos, hogy hallottál | Mi lenne ha
Figyelem: Kialakult szív-érrendszeri betegségek és labdarúgás
Fontos, hogy az ajánlás a megelőzésre vonatkozik, kialakult szív-érrendszeri betegség esetén a labdarúgás legtöbbször a kockázatos sportágak közé tartozik. Trombózis után a tiltott sportágak közé tartozik a futball, a végtagok megterhelése és a sportág kontakt jellege jelentősen növeli az ismételt trombózis kialakulásának esélyét. Visszértágulat esetén a nem ajánlott sportok közé tartozik a labdarúgás, mint minden, a lábak számára megterhelő intenzív testmozgás. Infarktus és stroke után is fontos a rendszeres testmozgás, azonban mindig csak az állapotnak megfelelő, az orvos által is javasolt nem túlzottan megerőltető sportágak jöhetnek szóba.
Izmok, csontok, mozgáskoordináció
A rendszeres futballozás során növekszik a csontok tömege, javul a játékos reflexeinek gyorsasága, izomereje és ezáltal mozgásának biztonsága. Az életkor előrehaladtával a csontok sűrűsége természetes módon csökken, ám a csontritkulás sportolással kedvező irányba befolyásolható.
Kutatók 20-47 éves nőknek heti kétszeri labdarúgó programot szerveztek 14 héten át. A vizsgálat végén a lábszárcsontok sűrűsége fokozódott, az alsó végtag izomtömege is nőtt, és a nők egyensúlyérzéke jobb lett. A kedvező változások kifejezettebbek voltak, mint azoknál, akik ugyanannyi időt kocogással töltöttek, és természetesen sokkal kedvezőbbek voltak az eredmények az egyáltalán nem sportolókéhoz képest.
A férfiakra irányuló kutatásban 20-40 esztendős alanyok hetenként két-három alkalommal játszottak kispályás focit. A futballra szoktatottak alsó végtagi izomtömege és csontjának erőssége mérhetően növekedett, és az egyensúlyérzékük is sokkal jobb lett. Kutatók vizsgáltak 65-75 éves férfiakat is, akik testmozgás céljából fiatalabb korukban is rendszeresen futballoztak. Az elemzés eredményei szerint azok a hetvenéves emberek, akik szabadidejükben szórakozásként mindig is futballoztak, ebben a korban is olyan izomerővel és egyensúllyal bírtak, mint a labdarúgás iránt nem érdeklődő harmincasok, és messze erősebbek voltak, mint soha nem futballozó kortársaik.
A rekreációs célból végzett labdarúgás férfiaknál és nőknél egyaránt pozitívan hat a csontok ásványi anyag tartalmára és az izomtömegre.
Agyi funkciók: óvatosság szükséges
Számos kutatás vizsgálta, hogy vajon a fejelés okoz-e kimutatható kognitív elváltozásokat a sportolóknál. A vizsgálatok többsége azt mutatta, hogy a gyakori és erőteljes fejelés jelentősen rontja a sportolók agyi működését és memóriáját, még abban az esetben is, ha nem alakul ki agyrázkódás. A hatások 24 óra elteltével csökkennek, így az alkalmankénti fejelés csak átmeneti eltéréseket okoz. Nem tapasztaltak kutatók elváltozást a könnyebb edzések során, kisebb sebességű labdánál elvégzett fejelések esetében. A rendszeresen sportoló labdarúgóknak ugyanakkor mindenképpen óvatosan kell elvégezniük a fejelést, a fejet érő erőteljes és rendszeres ütés tartós agyműködési zavarokhoz vezethet.
A labdarúgás szociális és mentális előnyei
A sport nagyszerű módja a mentális erőnlét fejlesztésének. A futball megtanítja a gyermekeket arra, hogyan kommunikáljanak és dolgozzanak jól együtt másokkal. Hiszen egyetlen játékos sem képes minden feladatot egymaga megoldani a pályán. Egymásra kell támaszkodniuk, bízniuk egymásban és tisztelniük a másikat, csapattársat, ellenfelet egyaránt. A futball egyik fontos része, hogy a játékosok megtanulják elfogadni egy tekintélyes személytől (edzőtől, csapatkapitánytól, játékvezetőtől) érkező utasításokat. A gyerek sokat találkozhat kudarcos helyzetekkel: vereség, igazságtalan ítélet, pályán elkövetett hibák. Ahhoz, hogy sikeresen tovább tudja folytatni a játékot, meg kell tanulnia kitartónak lenni.
A sportolás pozitív hatással lehet a saját magunkról alkotott kép kialakítására, illetve önbizalom növelő hatással bírhat, ha meg tudjuk valósítani azokat a célokat, amiket a sport terén kitűztünk magunk elé. A teljesítmény növekedésével újabb és újabb elérendő célokat tűzünk magunk elé, ami előbb-utóbb rutinná válik az életünkben.
A sportolás segít csökkenteni a mindennapi stresszt és szorongást, növeli az önbizalmat, és számos szociális haszonnal bír, mint például javítja a társas kapcsolatokat. Igazolódott, hogy a sportolás támogató faktorként hozzájárul a stresszel szembeni ellenálló-képességhez (így a rezilienciához), ezen keresztül pedig a mentális és pszichológiai jólléthez. Az egészség a WHO 1984-es definíciója szerint az egyén testi, lelki és szociális jóllétét, nem pedig csupán a betegség hiányát jelenti. A futball fejleszti a szociális készségeket, felébreszti a csapatszellemet, sikerélményeket adhat, javítja a koordinációt, a koncentrációt és - különösen gyerekkorban - segíthet a személyiség kibontakozásában. Alkalmazkodásra, pontosságra és megfelelő időbeosztásra taníthatja akár a felnőtteket is.
Gyermekek fejlődése és a labdarúgás
A labdarúgás jóval több, mint fizikai aktivitás. Az egyik legnépszerűbb sportág a gyerekek körében is a labdarúgás, hiszen csak egy labda kell hozzá és egy viszonylag egyenletes, sík terep. A foci gyerekeknek nemcsak a mentális és fizikai készségeit fejleszti, hanem szociális előnyei is származnak belőle. A futball fizikailag megerőltető sport, éppen ezért nagyszerű módja annak, hogy fejlődjön a gyermek izomereje, állóképessége, gyorsasága, mozgáskoordinációja. Magas intenzitású, változatos játék, amelynek során a játékosok szinte megállás nélkül mozgásban vannak, mely javítja a szív- és érrendszeri egészséget.
A foci edzés gyerekeknek minden korcsoportban hasznos elfoglaltság, azonban mások a képességei és az igényei egy 4-5 éves gyereknek, mint egy 10-11 évesnek:
- 3-4 éves kor: Ebben a korban a legjobbak a szimmetrikus mozgásos játékok, amelyek lehetőleg természetes mozdulatokra késztetik a kicsiket, és nem terhelik a gyerekek testét egyenlőtlenül.
- 5-6 éves kor: Ebben a korban egyre fontosabbá válik a mozgáskoordináció fejlesztése.
- 8-10 éves kor: A nagyobbacska korosztály számára már az aszimmetrikus mozgások fejlesztése sem okoz gondot. Ebben a korban már különböző szinten terhelhető a test és az agy két oldala, fokozható a koordinációs készség, a koncentráció és a terhelés.
Sport és egészségtudatos életmód
A fizikai aktivitás magasabb szintje egyben a konvencionális rizikófaktorok (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, magas kalóriájú ételek, italok fogyasztása stb.) alacsonyabb szintjével is együttjárhat. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a már betegek szembesítése a fizikai aktivitás értékeivel olyan változásokra sarkallhat, amelyek egy hosszabb, cardiovascuralis betegség nélküli élethez vezet.
Ugyanakkor nem minden esetben egyértelműek a fent említett összefüggések a sportolás és a káros szenvedélyek között. Előfordul, hogy a sportolás alkoholfogyasztással és dohányzással jár együtt, sőt, akár a drogfogyasztás magasabb gyakoriságával is. Nem tekinthető tehát egyértelműen védőfaktornak a sportolás minden esetben, sőt olyan szerek használata is előfordul a sportolók körében, melyek nemcsak illegálisak, hanem súlyosan károsíthatják az egészséget.
Az amerikai eredmények is igazolták, hogy a sportolás jótékony hatással van az egészségtudatos magatartásra. A sportolás és a rendszeres fizikai aktivitás a fizikummal való nagyobb elégedettséggel, így nagyobb önbizalommal jár együtt. A magasabb önbizalomszinten keresztül a sportolás is támogató faktorként járul hozzá az élettel való elégedettség és boldogság növekedéséhez.
A labdarúgás kockázatai és sérülések
A futballban két tényező jelent fokozott kockázatot. Egyrészt kontakt sportágként gyakoriak a sérülést okozó ütközések, másrészt a hirtelen irányváltással, ugrással járó mozdulatok jelentenek sérülésveszélyt. A focistáknak általában a lába sérülékenyebb. Mindennaposak a tartós károsodást nem jelentő vízhólyagok, az izomláz, az izomgörcs vagy az izomhúzódás, főleg a vádli területén. Gyakori panasz a sípcsont fájdalma, illetve az azt körülvevő izmok gyulladása. A futballisták gyakori sportorvosi ellátásához tartozik a bokaficam és a különböző rándulások kezelése, valamint az Achilles-ín gyulladása vagy szakadása. A labdarúgás jellegéből fakadóan különösen érzékeny, sokszor sajnos tartós károsodást elszenvedő területe a térd. A fokozott terhelés miatt jellemző a térdszalagsérülések (szakadás, gyulladás), továbbá a térdízületi porckopás is. A sérülések jelentős része a helytelen edzésprogram következménye. A bemelegítés és a nyújtás helyes gyakorlása a focistáknak is segíthet a sérülések elkerülésében. Amennyiben mégis kialakult a sérülés, fontos, hogy teljesen várjuk meg a felépülést, mert az idő előtti visszatérés az edzéshez növeli az ismételt sérülés kockázatát.
A sérülések előfordulási arányát tekintve a labdarúgás az egyik legnagyobb rizikófaktorral rendelkező sportolási forma. Ennek elsődleges oka az elmúlt évtizedben tapasztalt fokozott fizikai teljesítménykényszer a játékosokkal szemben. Napjainkban a labdarúgás fizikai követelményeinek jellemzése 1200 változó és 3-5 másodpercenként váltakozó mozgásformával jellemezhető, ahol 30-40 gyorsulási fázis és felugrás, valamint több mint 700 irányváltás kategorizálható.
Az elsősorban lábakat érintő sérülések vagy betegségek ráadásul nem csak a meccs hevében, hanem a rosszul megválasztott cipők vagy az elégtelen higiénia miatt is bekövetkezhetnek. A nem megfelelő méretű vagy anatómiai kialakítású cipők roncsolhatják a lábfej különböző részeit, gyulladásokat és fájdalmas körömsérüléseket okozhatnak. A közös öltözőben és zuhanyzóban másokat is könnyedén megfertőző köröm- és lábgomba nagyon gyorsan képes elterjedni, kellemetlenül fájdalmas, viszkető tüneteket okozva az érintettek számára.
Túledzés és sportártalmak
A sportolás azonban nemcsak a sportsérülésekre hajlamosít, de a sportártalmak kialakulására is. A folyamatos túlterhelés vagy túledzés hatására kialakuló szöveti sérülések talaján gyulladásos vagy degeneratív elváltozások keletkezhetnek, amelyek pihenés és/vagy adekvát kezelés hiányában állandósulnak és a sportágra jellemző mozgásoknak megfelelő testrészeken krónikus panaszokat okoznak, pl. teniszkönyök, ugrótérd. Napjainkban került a figyelem középpontjába egy nem igazán sportágspecifikus sportártalom a krónikus vagy visszatérő derékfájás, mely már egész fiatalon kialakulhat.
A core izmok, a testtartásért felelős izmok strukturált izomegyensúlya azonban nemcsak a sport, hanem az egészséges élet alapfeltétele is egyben. A labdarúgó-specifikus pozíciók elemzésekor fontos megérteni, hogy a különböző pozíciókban szereplő játékosok másképpen mozognak vagy éppen másfajta terhelés éri őket. A jobb vagy bal oldali játékosok döntően a domináns oldali alsó végtagot használják és terhelik, ami adódik a pálya határaiból, illetve a játéktéren betöltött szerepkörből.
Szívvel kapcsolatos események és dopping
Ritkán előfordulhatnak kardiális események, mint például a szívroham vagy a fizikai aktivitás során bekövetkezett hirtelen halál. Egy ilyen esemény bekövetkezésének a kockázata abban az esetben nő meg, ha hirtelen valaki sokkal aktívabb lesz a szokásosnál. A legnagyobb kockázat akkor jelentkezik, ha egy általában inaktív felnőtt intenzív intenzitású tevékenységet végez.
A sportolókra, főként az élsportolókra leginkább veszélyt jelentő veszélyforrás a doppingszerek használata. Hatásuk sok esetben, főként az idegrendszeri izgatók és kábítószerek, tulajdonképpen ugyanolyan kábítószerek, mint amit a drogfogyasztó használnak, így hatásuk épp annyira károsítják a fogyasztó fizikai és mentális állapotát, s függőséghez vezethetnek. Más formájuk, pl. az androgén vagy anabolitikus szteroidok, illetve az ugyanilyen hatású növekedéshormon felborítják a hormonális rendszert, melynek következtében bizonyos szervek (máj, vese) funkcióinak károsodása mellett anyagcserezavarokat, cukorbetegséget, korai érelmeszesedést okozhat, súlyos negatív hatással van a libidóra, az érzelmi szabályozás rendszerére is. Ez pedig súlyos lelki problémákat, pl. súlyos depressziót okozhat, ami akár öngyilkossághoz vezethet. Napjainkban már nem csak az élsportolók nyúlnak tiltott teljesítményfokozókhoz, az amatőr sportolók, főként a testépítéssel foglalkozók körében is nagyon elterjedt annak érdekében, hogy elérjék a kívánt izommennyiséget, testformát. Ennek hátterében társadalmi és pszichológiai tényezők is szerepet játszanak, mint például a társadalmi elvárások és a testképzavarok, az ún. „bigorexia”.
Passzív szurkolás egészségügyi hatásai
Mindig is tudtuk, hogy futballmeccset nézni semmihez sem hasonlítható élményt jelent. Azt viszont kevesen gondolták volna, hogy a tevékenységnek az egészségre is pozitív hatása van. A Leedsi Egyetem kutatói vizsgálatukban 25 Leeds United-szurkolót figyeltek meg három különösen fontos tavaszi mérkőzés megtekintése közben. Bár a meccsnézésről általában a magas pulzusszám és a kerülgető szívroham jutnak legtöbbünk eszébe, a szurkolók vérnyomása valójában csak a mérkőzés alatt magasabb az átlagosnál. Kiderült, hogy a végeredmény megfelelő alakulása akár még 24 órával a találkozó után is javíthatja a szurkolók hangulatát. A meccsnézés pozitív hatásait egyedül kedvenc csapatunk veresége képes elrontani.
tags: #labdarugas #egeszsegre #gyakorolt #hatasa
