Az UTE Kajak-Kenu Szakosztálya: Az Utánpótlás Nevelés Alapkövei és Jövője

Megjött a jó idő, irány a víz! Szeretnéd, hogy gyermeked egy igazán szuper, élményekkel teli sportágat próbáljon ki a szabad levegőn? Az UTE Kajak-kenu szakosztálya hosszú évtizedek óta elkötelezett az utánpótlás nevelés iránt, biztosítva a fiatalok számára a fejlődés és a sikerek lehetőségét.

A Kajak-Kenu Sport Alapjai és Különlegességei

Kedves Látogató! A kajak-kenu sportban jártas emberek a kajakot és kenut hajónak hívják. Ezt csak azért érdemes megjegyezni, mert a sportolók személyes sértésnek veszik, ha valaki az Ő hajójukat például csónaknak nevezi. Minden versenyzőnek saját hajója és lapátja van. A kapcsolat versenyző és lapát, valamint versenyző és hajó között olyan szorossá válik az edzések során, hogy ha egyik napról a másikra más felszerelést kéne használniuk, akkor teljesítményük feltűnően romlana. Ez nagyjából olyan, mint az emberek saját cipője, ami csak arra az egy lábformára van betörve, amely mindig hordja.

Hajótípusok és Versenyszámok

Ebben a sportágban több hajótípus létezik. Van, amelyikben egy személy tud helyet foglalni (ez a kajak egyes K1, vagy kenu egyes C1), vannak olyan hajók, amelyben ketten tudnak egyszerre lapátolni (ez a kajak kettes vagy kajak páros K2 és a kenu kettes C2), és végül vannak a négyszemélyes hajók (kajak négyes K4 és kenu négyes C4). A kajakban egyaránt versenyezhetnek nők és férfiak, míg kenus versenyszámokat a mai napig csak férfiaknak rendeznek nemzetközi regattákon, bár a világ néhány országában létezik női kenus szakág is. Európában ez nem jellemző, így Magyarországon sincs ilyen.

Kajakban és kenuban is egyaránt rendeznek futamokat 1000m-en, 500m-en és 200m-en és valamennyi távon indul K1, K2, K4 valamint C1, C2, C4-es hajóegység is. Így a három távon, három különböző hajótípusban és három szakágban (férfi kajak, női kajak, férfi kenu) összesen 27 versenyszám szerepel a világbajnokság programjában.

Az UTE Kajak-Kenu Szakosztályának Története és Jelene

A kezdetektől a sikerekig

Az UTE Kajak-kenu szakosztályának gyökerei mélyen nyúlnak vissza az időben. Az első ifi bajnokaink, Veréb Sándor és Nagy László, még a TUNGSRAM színeiben versenyeztek, megalapozva a jövő sikereit. Hivatalosan 1951-ben alakult az UTE Kajak-kenu szakosztálya a Tungsram Római-parti vízi telepén. 1954-ben kapott a szakosztály egy úszóházat, amely már nagyobb létszámú és önállóbb szakosztályi működést tett lehetővé. Ez a lendület meghozta az első jelentős nemzetközi sikereket is, ezen az olimpián nyertük első női érmünket, ahol Bánfalvi Klára K-2 500 méteren Egressy Vilmával III. lett.

Igazi lendületet 1967-ben kapott a szakosztály, amikor önálló használatra megkaptuk az egész vízi telepet. A 80-as években az Újpesti Dózsa Sport Club a hazai sportélet egyik meghatározója volt. Ennek a csapatnak a legnagyobb sikere Kőbán Rita átigazolásával a 2000-es Sydney Olimpián valósult meg, ahol két olimpiai ezüstérem sikerének örülhettünk, bizonyítva a szakosztály kiváló képzési munkáját.

Az utánpótlás nevelés hangsúlyváltása

2001 után a szakosztály életében jelentős átalakulás történt, elsősorban a támogatási rendszer átalakulása miatt, és a növekvő igénynek megfelelően a fő hangsúly az él-utánpótlás nevelés mellett, a szervezett tömegsportra és szabadidősportra helyeződött át. Ez a stratégia lehetővé tette, hogy még szélesebb rétegek számára tegyék elérhetővé a kajak-kenu sportot, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséges fiatalok felkutatására és fejlesztésére.

A Modern Vízitelep és a Jövő Atlétái

A Képzés Helyszíne

A szakosztály vízitelepe Óbudán az Árpád fejedelem útja 71. szám alatt található, közvetlenül a Duna-parton. Könnyen megközelíthető, közúton és tömegközlekedéssel egyaránt, így a fiatal sportolók számára optimális körülményeket biztosít a rendszeres edzésekhez. A vízitelep területéhez tartozik egy focipálya, egy kosárlabdapálya, füves játékterület, parkoló, illetve a Duna parti úszó-ponton, amelyek sokoldalú felkészülést tesznek lehetővé.

A régi épületen belül található hat férfi, illetve négy női öltöző különálló zuhanyrésszel, biztosítva a kényelmes és higiénikus körülményeket. Az épülethez tartozik a később hozzáépített kondicionáló terem és a tanmedence, amelyek ideálisak a szárazföldi edzésekhez és az úszásoktatáshoz, kiegészítve a vízi edzéseket.

Sikeres Utánpótlás Versenyzők

Az UTE folyamatosan neveli a jövő bajnokait. Napjainkban legeredményesebb versenyzőink, Metka Márton és Molnár Gábor 2002-ben Ifi. EB. ezüst és bronzérmet szereztek. Mike Róbert és Metka Márton pedig a 2003-ban Athénban megrendezett Elő-olimpián bronzérmet szereztek kenu párosban, jelezve a hazai és nemzetközi szintű sikereket.

A jövő csillagai is tündökölnek már: kajak-kenusaink a 2026-os Héraklész Gálán, a Jövő Csillagai Díjátadón vettek részt, ahol Mészáros Anna és Halmy Lőrinc kapott kitüntetést, elismerve fiatal tehetségüket és potenciáljukat. Lucz Anna is kiváló eredményeket ér el, ő győzött K-1 200 méteren. Az UTE-kajakosa remekül rajtolt és szinte a célig az élen evezett, azonban a hajrában a mezőny felért rá, és nagy párharcban dőlt el a végleges eredmény.

A Versenysport Részletei

A versenypálya felépítése

A versenypályát középen hosszában kettészeli egy sziget (úgy nevezett osztósziget). A sziget egyik oldalán található maga a versenypálya a 9 darab pályával, amelyeket bójasorokkal határolnak el egymástól. Egy pálya szélessége pontosan 9 méter. A versenyzőknek a verseny során a saját pályájuk közepén kell haladniuk. Amennyiben kitérnek pályájuk közepéről, és 5 méterre megközelítik a mellettük lévő pályán haladó versenyzőt, abban az esetben a versenybírók a versenyzőt a futamból kizárják. Az osztósziget másik oldalán lévő vízfelület szolgál arra, hogy a versenyzők bemelegítsenek, valamint futamuk előtt megközelítsék a rajtot (ez azért jó, mert ily módon nem keletkeznek fölösleges hullámok a versenypályán a bemelegítő és rajthoz igyekvő versenyzők hajói által). Az osztósziget az 500m-es és 1000m-es rajtnál át van vágva, hogy a versenyzőknek ne kelljen megkerülniük az egész szigetet, hogy odajussanak a rajthoz. A kajak-kenu versenypályán, az atlétikai pályától és az úszómedencétől eltérően nem nyolc, hanem kilenc sáv (pálya) van, így egyszerre kilenc hajó tud egymással versenyezni.

Versenysebesség és Takktikák

A verseny lebonyolítása az indulók számától függ. A leggyorsabb hajóegység a férfi kajak négyes, amelynek az 1000 méteres táv megtételéhez időjárástól függően 2 perc 50mp - 3percre van szüksége, míg a 200 méteres távot fél perc alatt teljesítik a legjobbak. A hölgyek és a kenus férfiak sebessége nagyjából megegyezik, így a leglassabb hajóegységnek a kenu és női kajak egyest mondhatjuk. Ezen hajóegységek az 1000 métert 3 perc 45mp-4 perc között teljesítik, míg a 200m-hez nagyjából 38-40mp-re van szükségük. A különböző távokhoz különböző taktikákat alkalmaznak a versenyzők.

1000 méteres taktika

A viszonylag erős rajt után a versenyzők több variáció közül választhatnak (persze ezt edzéseken előtte már mindenki külön-külön begyakorolta). A két leggyakoribb taktika ezen a távon: Rajt után a versenyzők egy nagyon erős iramban haladnak 400m-ig, ahol egy nagyot beleerősítenek (szakzsargonban: robbantanak), majd ezt a tempót próbálják tartani, ami persze a fáradás miatt fokozatosan lassul, ezért kb. 250m-el a cél előtt még egyszer megindítják a hajót és innentől kezdve már nem vesznek vissza az erőből, hanem a célig fokozzák a tempót. A másik bevett taktika, mikor rajt után kicsit tovább haladnak a viszonylag lassabb iramban és csak 500m-el a rajt után robbantanak újra. 500m után ezt a nagyobb sebességet próbálják tartani egészen 800m-ig és innen az utolsó 200m-en már teljes erőbedobásból haladnak a cél felé. Mindkét taktikával nyertek már világversenyeket és mindkét taktikának a célja, hogy a fáradság ellenére próbáljanak meg a versenyzők két, időben majdnem azonos 500m-t menni. Az első taktika inkább a négyeseknél használt, míg a második inkább az egyes hajóegységeknél. Kajakban és kenuban egyaránt az a jó, ha az ember verseny közben nem néz se jobbra, se balra, mert ilyenkor könnyebb elveszíteni az egyensúlyt és könnyebb kiesni a ritmusból is. Mégis az ezer méteres táv alatt, azért a versenyzők általában kétszer oldalra pillantanak. Ez általában 500m-nél és 200m-el a cél előtt szokott előfordulni.

500 méteres taktika

Ez a táv (amely nagyjából megegyezik a 800m-es síkfutással) már viszonylag rövid, így taktikázásra, és főleg hibázásra nincs sok lehetőség, mert kevés ideje van a versenyzőnek, hogy helyrehozza azt. A nagyon erős rajt után a versenyzők minél sebesebben megpróbálnak eljutni 300m-ig, ahol általában (bár ez természetesen versenyzőtől függően változik) egyszer oldalra pillantanak, majd megindítják a hajrát, és a célig igyekeznek fokozni a tempót, amennyire csak bírják.

200 méteres taktika

Ez a legrövidebb táv. A 100m-es síkfutáshoz szokták hasonlítani, bár időben jóval hosszabb. Hibázási lehetőség és taktika nincs. Aki hibázik, az tulajdonképpen elvesztette a versenyt.

Rajt és Cél

A rajt egy mechanikus szerkezet segítségével zajlik, ezt hívják rajtgépnek. Ez a szerkezet tulajdonképpen egy U alakú, fémből készült gát, amelybe a versenyzők rajt előtt belehelyezik a hajójuk orrát. Ez a szerkezet megakadályozza a hajókat az előre irányuló mozgásukban. A rajtgép kapcsolatban van a rajtpisztollyal, és amikor az eldördül, akkor a rajtgép U alakú fém gátja sűrített levegő segítségével gyors sebességgel a víz alá kerül, ily módon szabaddá válik az út a hajók előtt.

A kajak-kenu sportban a célvonalat a hajó orrának kell, képletesen szólva, átszakítania, úgy hogy a versenyzők a hajóban tartózkodnak. Ezt azért fontos megjegyezni, mert főleg a kenus futamokban jellemző, hogy a versenyzők a cél előtt pár méterrel megpróbálják hirtelen nagy sebességgel előreugratni kenujukat oly módon, hogy hanyatt esnek a hajóban, (ezt hívják a szaknyelvben a hajó berúgásának). Abban az esetben, ha a hajó orra eléri a célvonalat és a sportoló a hajóban tartózkodik, akkor semmi gond, a versenyző teljesítette a távot. Azonban sokszor előfordul, hogy a versenyzők a hajó berúgása során a nagy igyekezett miatt a vízbe esnek és a hajó orra úgy keresztezi a célvonalat, hogy a versenyző már nem tartózkodik benne. Ebben az esetben a versenyző a szabályok értelmében nem teljesítette a távot, és a versenyből kizárják.

tags: #ute #kajak #utanpotlas

Népszerű bejegyzések:

• Küzdelmek és sikerek a röplabdapályán
• Nemzeti stadionok finanszírozása Magyarországon
• Fejleszd a dobásaidat a kosárlabdában
• Az Érdi VSE futsal szakmai háttere
• Múlt, jelen és jövő a megyei labdarúgásban