Sárga lapok és eltiltások a labdarúgásban: Jogos vagy aránytalan büntetés?

2026.06.02

A labdarúgás nem véletlenül a legnépszerűbb sport a világon. Magában foglal minden mítoszt, amitől az emberek évezredek óta megborzongnak: a hős vagy az ellenség motívuma, a drámai pillanatok, a nagy bukások, a hihetetlen feltámadások és a győzelem szinte mindenekfelett. Az egyéni zsenialitás és a közösségi érdek, vagy a szabálykövetés és a normák áthágásának dilemmái mind-mind az emberi együttélés alapkérdéseihez vezetnek minket. Úgy gondolom ezért, hogy a foci ebből a szempontból a társadalmi lét esszenciájának is tekinthető, így nem meglepő, ha e két világ szabályrendszere is hasonló. A futball szabályai magukon viselik a jog összes jellemzőjét, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.

Ahogy a legtöbb ember örül, ha nem találkozik jogásszal, úgy a futball is a bíró, és pláne a fegyelmi bizottságok beavatkozása nélkül igazán nagyszerű. Éppen ezért csak ott és csak olyan mértékben van szükség külső beavatkozásra, amennyiben ez mások jogai vagy a közösség érdekében elengedhetetlen. A valódi normák természetesen itt sem a törvénykönyvek betűjét jelentik, a mindennapi gyakorlat rendre átírja a rendelkezéseket. Vajon melyik szabálykönyvben találja meg az ember a következő mondatot: „A tizenhatoson belül elkövetett kisebb súlyú szabálytalanságért nem jár büntető”? De melyik focikedvelő ne legyintene a leírt szituációra: „Ezt sehol nem fújják be!”

A labdarúgás alapjai és a szabályok rendszere

A foci széles körben való elterjedéséhez nagyban hozzájárultak egyszerű szabályai. Szinte alig akad ember, aki ne tudná, hogy a foci lényege csupán annyi, hogy az ellenfél kapujába juttassuk a labdát. Focizni még akkor is bárki tud, ha a szabályokkal nincs teljesen tisztában, de a következőket azért nem árt tudni.

A labdarúgópálya, a játéktér hossza 100-110 méter, szélessége 64-75 méter.
A büntetőterület az alapvonallal párhuzamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre.
A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek.
A kapu 7,32 méter hosszú, magassága pedig 2,44 méter.
A szögletzászlók kötelezően a pálya tartozékai, azok magassága 1,5 méter.
A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter.
A játékidő kétszer 45 perc, a félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, ennek hosszát a játékvezető határozza meg. Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál folytatódik a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással.
A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm. Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani.
Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, egy kapus és tíz mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán, ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren. Ha sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni.
A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük.

A játékvezetők szerepe

A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre. A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt. A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna.

A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy.
A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak.
A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása.
Műhibáról akkor beszélünk, ha a bíró nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hozza meg. A játékvezetői műhiba miatt csak akkor lehet óvni, ha a spori a szabályokat egyértelműen megsértette.

Gyakori szabályhelyzetek

Gól: A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen.
Les: Lesnek minősül, ha a támadó játékos úgy kapja meg csapattársától a labdát, hogy az átadás pillanatában közelebb áll az ellenfél alapvonalához, mint a labda és a védőjátékosok. A képen tehát a szaggatott vonal és a piros kapus között lévő kék pötty a lesen lévő játékos. Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda és az utolsó védő.
Les esetek, amikor nincs les: Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.
Büntetőrúgás: A büntetőrúgást a büntetőpontról kell elvégezni. A labda elrúgásának pillanatáig a kapusnak a gólvonalon kell állnia, nem léphet onnan előre, csak a vonalon mozoghat, így zavarhatja a rúgó játékost. A büntetőt rugó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom.
Bedobás: A bedobás helyét a játékvezető határozza meg. Bedobást az oldalvonalon kívül, vagy azon állva kell elvégezni.
Kirúgás: Kirúgást ítél a játékvezető akkor, ha a labda az alapvonalon hagyja el a pályát, és a támadó játékos ért bele utoljára.
Szöglet: Szögletet akkor ítél a játékvezető, ha egy védőjátékosról megy ki a labda az alapvonalon.
Kapus: speciális poszt, feladata, hogy megakadályozza -akár kézzel- hogy a labdát az ellenfél a kapuba juttassa. A 16-os vonalon kívül ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a többi mezőnyjátékosra.

A sárga és piros lapok rendszere: Mi a célja és mi a valóság?

A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. Amikor két sárga lap halmozódik fel egy mérkőzésen, az automatikusan piros lapot és kiállítást von maga után. Ezen felül létezik a sárga lapok felhalmozódásán alapuló eltiltás is, amely meghatározott számú sárga lap után egy meccsre automatikusan eltiltja a játékost. De vajon jogos-e eltiltani valakit sárga lapjai miatt, és valóban szolgálja-e ez a rendszer a sport céljait?

A sárga lapos eltiltások anomáliái és következményei

A brazil csapat középhátvéd kapitánya sárga lapjai miatt hagyta ki a totális összeomlással és történelmi vereséggel végződő vb-elődöntőt, idén pedig már 22-re nőtt azon játékosok száma, akik eltiltás miatt hiányoztak a Bajnokok Ligája fináléjáról. Ehhez hasonló anomáliát mutat például a sárga lapok utáni eltiltás intézménye. Több esetben is egyértelművé vált, hogy a játékosok szándékosan adattak maguknak sárga (vagy akár piros) lapot így lenullázva lapjaik számát, ha tudták, hogy könnyebb meccs következik, és így az esélyét is el tudták kerülni egy esetleges eltiltásnak a rangadókról. Az alábbi videó jól mutatja, hogy gondok vannak a szabályozással:

Három ügyvéddel a sárgapólósok ellen

Luka Modric, a Real Madrid játékosa repül a középpályán kézzel egy labdáért egy már megnyert meccsen egy kiscsapat ellen, hogy sárga lapot provokáljon ki magának. Itt kanyarodnék vissza a bevezető gondolatokhoz. Vajon a jog törvényszerűségei szerint indokolt-e, jogos-e a sárgalapok utáni eltiltás?

A büntetés célja és alkalmassága

Fel kell tennünk a kérdést, hogy:

Alkalmas-e a szabály a cél elérésére?
Enyhébb illetve más típusú korlátozással nem érhető-e el a kívánt cél?
Arányban áll-e a beavatkozás mértéke az elérhető eredményekkel?

Először azt a kérdést kell megválaszolnunk, hogy mi a célja a büntetésnek? A büntetőjog válasza erre kettős: Speciális és generális prevenció. A szabályozás kimondott célja a futballban is az, hogy elejét vegye a durva játéknak. A rendelkezés mind az „elkövetőt”, mind a „társadalmat” arra próbálja nevelni, hogy ügyeljen a játék tisztaságára, ne kövessen el szabálytalanságokat.

Ekkor azt kell kérdeznünk magunktól, van-e összefüggés a sárgalapos eltiltások, és a tiszta játék között? Ha az utólagos eltiltás (nem két sárgáért kapott) piros lap vagy szándékos és nem büntetett durvaság miatt jár, akkor természetesen egyértelmű a helyzet. Hogy jobban a mélyére nézzünk a problémának, gondoljuk át, hogy miért kapnak általában a játékosok sárga lapot? A leggyakoribb esetben elkésett labdaszerzési kísérlet miatt, többnyire a szabály megsértésének szándéka nélkül. Nem az ilyen szabálytalanságok miatt durvul el a sport, és éppen a szándékosság hiánya miatt nehezen képzelhető el, hogy az ő magatartásukra komoly hatást lenne képes gyakorolni a szabály.

Xabi Alonso példája a sárga lap hatásáról

Jó példa erre Xabi Alonso esete a Bajnokok Ligája legutóbbi elődöntőjében. Az egész mezőny egyik leghiggadtabb és legrutinosabb játékosa összesítésben 4-0-ás állásnál egy ütemet késett egy szerelési kísérletnél, és már a sípszó pillanatában szomorúan elterült a füvön, mert tudta, hogy mi következik: a sárga lap miatt ki kell hagynia a döntőt. Ha ő nem tudta megfékezni a mozdulatait, akkor vajon ki lenne erre képes egy ilyen kiélezett szituációban?

A játékvezetés hektikusságát eddig még nem is említettem, hiszen vannak játékvezetők, akiknek ha bevallják ezt, ha nem, az a taktikájuk, hogy akkor kezdenek el sárgákat osztogatni, ha úgy érzik, hogy különben elkezdene kicsúszni a kezük közül a meccs. Úgy gondolom tehát, hogy a szabály összességében nem alkalmas a cél elérésére, sem az egyén, sem a futballista-társadalom szintjén.

Enyhébb korlátozások és a "ne bis in idem" elv

Elérhető-e enyhébb korlátozással is a cél? Véleményem szerint igen, és ebbe az irányba már történnek is tapogatózások. A futballt nem a sárga lapos szabálytalanságok teszik durvává. Az alattomos sportszerűtlenségek ellen pedig egyelőre hatékony módszernek tűnik a felvételek alapján történő utólagos eltiltás. Harapásnak, ütésnek, sérülés szándékos okozásának valóban nincs helye a futballpályán. Felmerült korábban a zöld lap ötlete, amely a kiállításnak egy enyhébb formája lett volna (10 percig kellett volna lenn maradni), és bár triviálisnak hangzik, de azon is el lehet gondolkodni, hogy ha túl durvának tartja egy bíró a meccset, miért nem ad több sárga lapot? Ha pedig azt akarják megakadályozni, hogy ne lehessen szabálytalanságokkal széttördelni a játékot egy jobb csapat ellen, akkor erre is vannak módszerek más sportokban (például egy jó helyről elvégezhető szabadrúgás meghatározott számú szabálytalanság után).

Itt egy újabb jogi kérdést kell felvetnem. Ez pedig a ne bis in idem vagyis a kétszeres értékelés tilalmának a büntetőjogi elve. A sárga lap nem egyszerű megrovás, nagyon komoly következménye van: ha védekező középpályás vagy védő kapja, a piros lap veszélye miatt óvatosabban kell játszania, és egy kisebb taktikai szabálytalansággal is emberhátrányt okozhat a csapatának.

Megfontolandó, hogy a sárga lapos eltiltás a visszaesőket sújtó büntetőjogi szankciókkal lehet rokon, ennek azonban ellentmond, hogy a joggal ellentétben a futballban nem kerül ki valaki a visszaeső elkövetőket fenyegető szankciók köréből, mert meghatározott ideig nem követ el szabálytalanságot. A brazíliai vb-n például hiába kapta valaki az első sárga lapját az első meccsen, ha a következőt az ötödiken kapta, ugyanúgy el lett tiltva egy meccsre. Ehelyett általános amnesztia van hatályban, hiszen minden korábbi lap eltörlésre kerül a negyeddöntők után. A látszólagos hasonlóság ellenére véleményem szerint a fő különbség a normaszegés gyakoriságából következik. A sárga lap mindennapos része egy mérkőzésnek (A világbajnokság ilyen szempontból legkeményebb meccsén például 8 sárga lapot osztott ki a bíró), bűncselekmény elkövetése kirívó normasértés a modern társadalmakban, ezért egy sárga lapot érő szabálytalanság sokkal inkább a szabálysértés tényállásával állítható analógiába. Hogy csak a legutóbbi példát említsem, Thiago Silva a második és az ötödik meccsén szerezte sárga lapjait, a másodikat azért, mert az ellenfél kirúgásra készülő kapusának kezéből kisodorta a labdát. Összességében ezért úgy gondolom, hogy jelenlegi futballszabályok duplán büntetik az egyént és a csapatot is ugyanazért a cselekményért.

Az arányosság kérdése és a sport szelleme

Végül tegyük fel a kérdést, hogy összességében arányban van-e az eltiltás által okozott hátrány a várt előnyökkel? Egy bajnokság ebből a szempontból a menthetőbb kategóriába tartozik, a Bajnokok Ligája vagy egy világverseny legfontosabb meccsei azonban mind a sportot kedvelők mind a játékosok számára a legmagasabb értékkel bírnak. Sportolók egész életeket tesznek fel arra, hogy ezeket a csúcsokat elérjék. Egyszerűen nem fair, és a legtávolabb áll a sport szellemétől megfosztani őket ettől egy a gyakorlatban kétes értékű szabály miatt. A problémát szerencsére már a sportvezetők is észlelték, hiszen a negyeddöntők utáni amnesztia újítását a FIFA a következő indokolással látta el: „A cél, hogy elkerüljük, hogy egy játékosnak ki kelljen hagynia a döntőt az elődöntőben kapott sárga lap miatt.” Az eszköz alkalmatlan, a büntetés aránytalan és kétszeres.

Szabálymódosítások és a VAR bevezetése

A szabálykönyvek a joghoz hasonlóan reagálnak a változásokra, és ezt jórészt valamely kényszer vagy a növekvő társadalmi felháborodás váltja ki. Ilyen volt például a lesszabály, amelyet többször is módosítottak, attól függően, hogy az elöl üdülő csatároknak szerették volna megnehezíteni a gólszerzést vagy éppen a támadójátékot akarták segíteni. Legújabban a gólvonal-technológia volt az, ahol az általános felzúdulás a szabályok változtatására késztette a vezetőket; a következő problémás területnek pedig a sérülést szimulálva időt húzó játékosok ügye tűnik. Ötletek természetesen már felmerültek a megoldásra, kész szabály egyelőre azonban még nem érett meg.

Ahogy a jogalkotó is gyakran meglepődve tapasztalja, hogy mit hoz a való élet, úgy a futball szabályait módosítók is gyakran szembesülnek azzal, hogy nem csak a társadalmi viszonyok, de a foci is túl bonyolult ahhoz, hogy mindent előre megtervezzünk. Ilyen volt például az idegenben rúgott gól bevezetése az európai kupameccseken, amelynek kimondott célja az volt, hogy bátrabb játékra és gólszerzésre sarkallja az idegenben játszó csapatot. Ma úgy tűnik, ezzel egyet sikerült biztosan elérni: sokkal óvatosabb játékra ösztönözni a hazai csapatot, hiszen lassan minden edző megértette, hogy ilyen szabályok mellett az 1-0 egy nagyon jó eredmény, ehhez képest a 2-1 szinte katasztrófa. Ezért a hazaiak nem támadnak 1-0 után, a vendégeknek pedig sokszor az egy gólos vereség belefér, így marad a tapogatózás.

Az IFAB legújabb változtatásai

Már több mint 5 hónap telt el azóta, hogy az International Football Association Board (IFAB), azaz a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete június 1-én kiadta az új szabálymódosításokat. Többek közt a Premier League 19/20-as szezonjából is már 12 fordulón, azaz 120 meccsen túl vagyunk, de még mindig rengeteg vitás helyzet adódik a játékvezetés és az új szabályok értelmezése miatt.

Sorfallal kapcsolatos szabályok: Az évek alatt kialakult az a gyakorlat, hogy a védekező csapat sorfalába rendszeresen „beépül” egy-egy támadó játékos így csinálva utat a labdának. Innentől kezdve, ha egy csapat három vagy annál több játékosból álló sorfalat állít, akkor a támadó csapat játékosai kötelesek minimum 1 méter távolságot tartani a faltól. A szabálymódosítást azzal indokolták, hogy a sorfalak körüli lökdösődésekkel sok idő ment el, és rendszeresen felesleges fegyelmezési feladatokat rótt a játékvezetőkre. A döntés meghozatalakor a kapusok érdekeit is nézték, hiszen az volt feltételezés, hogy így majd kevesebb zavaró tényezővel kell szembenézniük egy-egy szabadrúgás során.
Gyors szabadrúgás és lapok: Lefújt szabálytalanság esetén amennyiben a csapat gyorsan elvégzi a szabadrúgást, a játékvezető dönthet úgy, hogy elhalasztja a sárga vagy akár a piros lap felmutatását annak érdekében, hogy ne akadályozzon meg egy gólhelyzetet. Korábban, a lefújt szabálytalanságok esetén a játékvezető köteles volt egyből elkönyvelni a lapot, ezzel késleltetve a szabadrúgás elvégzését.
Kézilabda: Ez talán ez egyik legérzékenyebb téma edzők, játékosok, szakértők és szurkolók körében egyaránt. A PL 12. fordulójában is több vitatott szituációt láthattunk. A szabály továbbra is az, hogy akkor kell büntetni a kezezést, ha a kéz úgy érintkezik a labdával, hogy a játékos karja a válla fölött van, vagy a póz arra irányul, hogy megnagyobbítsa a testét a keze segítségével. Nincs szabálytalanság, ha a labda közvetlenül a játékos saját fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve) kerül a kezére, vagy ha egy közvetlen közelben lévő másik játékosról pattan úgy a játékszer, hogy az kezet érint. Tehát továbbra is a játékvezetők megítélésére van bízva, hogy mit jelent a „közvetlen közelről” vagy, hogy honnantól válik egy kéztartás „természetellenessé”.
Labdaejtés: Amennyiben a játékvezető megszakítja a játékot, akár az előző pontban említett okok miatt, vagy sérülés, több labda vagy bármilyen okok miatt, akkor labdaejtéssel kell újraindítani a mérkőzést. Ha valamelyik büntetőterületen belül volt a labda a játék megszakításakor, akkor minden esetben a kapus elé kell ejteni a labdát. Ha büntetőterületen kívül történt, akkor viszont azon csapat egyik tagja elé kell ejteni, akik a megszakítás előtt birtokolták azt, és oda ahol a legutolsó érintés történt. Az adott játékoson kívül mindenkinek legalább 4 méteres távolságot kell tartania a leejtett labdától.
Cserék: Annak érdekében, hogy a cserék alkalmával minimalizálva legyen az időhúzás, a lecserélt játékosnak a hozzá legközelebb lévő oldal- vagy alapvonalnál kell elhagynia a játékteret. A játékvezető kivételt tehet sérülés alkalmával vagy biztonsági okok miatt.
Kirúgás: Az egyik nagy változás, hogy a kirúgást elvégző csapat tagjai nem kötelesek a büntető területen kívül várni a labdát. Az ellenfél csapat tagjainak is csak az elvégzés pillanatáig kell a tizenhatoson kívül tartózkodniuk, azt követően rögtön beléphetnek arra, tehát nem kell megvárniuk, hogy a labda elhagyja a büntetőterületet, mint ahogy azt a korábbi szabály diktálta.
Büntetőrúgások: A büntetők kapcsán kapusokat érintő változtatásokat eszközöltek. Elvégzés előtt tilos a rúgó játékost különböző mozdulatokkal zavarni, illetve nem lehet megérinteni a kapufákat.
Kispadon lévők büntetése: Az új szabályok értelmében a kispadon elhelyezkedőket is lehet sárga lappal figyelmeztetni, illetve piros lappal kiállítani. Amennyiben nem egyértelmű, hogy ki követte el a szabálytalanságot, akkor technikai zónában tartózkodó rangidős csapatedzőt kell szankcionálni.
Sportszerűtlen gólöröm: Amennyiben egy kapus közvetlenül az ellenfél kapujába dobja a labdát, az új szabályok értelmében nem gólt, hanem kirúgást kell ítélni.

A VAR (Video Assistant Referee) szerepe

Négy alapvető meccset befolyásoló tényezőt vizsgál a VAR: a gólokat, a büntetőket, az azonnali piros lapokat érő szabálytalanságokat és a személytévesztést. Minden egyes gól, ami a Premier League-ben esik, automatikusan vizsgálat alá kerül. Minden befújt büntetőt automatikusan megvizsgálnak a VAR játékvezetők, akik a figyelik a lehetséges meg nem adott büntetőket is. Ugyanúgy, mint a gólnál, a büntetőhöz vezető támadást is megvizsgálják, hogy történt-e bármilyen szabálytalanság, les, vagy kint volt-e a labda. Minden felmutatott piros lapot automatikusan megvizsgálnak és figyelik az esetleges elmulasztott eseteket is, amikor a játékvezető sárgát vagy semmilyen büntetést nem ítélt.

Amennyiben a VAR nem ért egyet a játékvezetővel, javaslatot tesz, de a végső döntés ebben a helyzetben is a pályán lévő játékvezető kezében van. Amennyiben a játékvezető nem annak a játékosnak mutatja fel a sárga vagy piros lapot, aki a szabálytalanságot elkövette, akkor a VAR jelzi neki a hibát és javaslatot tesz. Sokunk emlékezhet arra a klasszikus sztorira, amikor 2014 márciusában egy Chelsea - Arsenal 6-0-ás meccs alkalmával Oxlade Chamberlain kézzel védte Eden Hazard lövését a gólvonalon, de Andrew Marriner tévedésből Kieran Gibbset állította ki.

A 2018-as VB-vel ellentétben nem ideiglenes VAR szobák vannak kialakítva a stadionokban, hanem létrehoztak egy VAR központot a londoni Stockley Parkban és minden meccset onnan követnek figyelemmel a VAR játékvezetők. A stábnak hozzáférése van a TV közvetítésben használt kamerák képeihez és lassításokhoz is. A héten a 20 Premier League klub és a játékvezetői testület közös egyeztetésén változtatásokról tárgyaltak és állapodtak meg a VAR kapcsán. A cél, hogy a helyszínen jelen lévő szurkolók részletesebb tájékoztatást kapjanak arról, hogy miért áll a játék, éppen milyen folyamat zajlik a VAR központban. Ebben az óriás kivetőkön megjelenő információk lesznek majd segítségükre. Ezek a változások a tervek szerint decembertől lépnek majd életbe. A VAR-ral kapcsolatban Mike Riley, a játékvezetői testület elnöke megosztott egy adatot, amely szerint az előző szezonhoz képest a kulcsmomentumokban hozott játékvezetői döntések helyessége 82%-ról 91%-ra emelkedett.

tags: #labdarugas #hany #sarga #utan #jon #a

Gödöllői Röplabda Club