Játékvezetői hibák és műhibák a labdarúgásban: amikor a szabályok felülírják a sorsot

2026.06.17

A labdarúgásban a játékvezetői döntések gyakran okoznak vitákat, ám bizonyos esetekben a tévedések súlyossága már az ítélet érvényességét is megkérdőjelezi. Különösen igaz ez, ha az úgynevezett játékvezetői műhiba kategóriájába eső eseményről van szó. Megfogott a hír, hogy az UEFA történetében először játékvezetői műhiba miatt játszanak újra egy meccset, pontosabban folytatják a 96. percben, egy büntetővel. Ez a hír sokakat elgondolkodtatott arról, hogy van-e olyan tévedés, ami után egy játékvezetőt alkalmatlanak lehet nyilvánítani.

Játékvezetői műhiba, UEFA U19 Női Eb-selejtező

A norvég-angol U19-es eset: amikor a szabályok összekeverednek

Annyi történt, hogy a norvég-angol u19-es női Eb-selejtezőn az utolsó pillanatban megítélt 11-est belőtték az angolok, de közülük valaki az elrúgás előtt belépett a 16-oson belülre, Marija Kurtes sporttárs pedig az újra rúgatás helyett a norvégoknak adott szabadrúgást. Szabadrúgás kifelé? Azt szeretném kérdezni, hogy ahhoz milyen szinten kell megzavarodni, hogy egy játékvezető ilyen blődséget ítéljen? Az ítélet körülbelül annak feleltethető meg, mintha egy játékos egyszer csak lenyúlna, kézbe venné a labdát, majd beszaladna vele a kapuba, és ünnepelni kezdené a gólját. Ilyen egyszerűen nem létezik, az a játékos nem futballista, az a néző nem futballszurkoló.

Sajnálom a hölgyet, de hajlok arra, hogy azt állítsam, hogy aki ilyen hibát követ el, az alkalmatlan játékvezetőnek. Aki elvileg tudja a szabályt, de a gyakorlatban képtelen alkalmazni, azzal ez bármikor előfordulhat. El nem tudom képzelni, minek kell ahhoz történni, hogy ekkora hülyeséget fújjon egy Fifa emblémával vezető sporttárs, akit az év női játékvezetőjének választottak Németországban. Ezzel szemben a mostani eset egy olyan helyzet, aminél nem a látottakat kell megítélni, hanem simán egy szabályt alkalmazni. Szabálytalanságért nem bedobás jár, lesért nem tizenegyes, és ha valaki 11-esnél befut a támadó csapatból a büntetőterületen belülre, miközben gól születik, a rúgást meg kell ismételni. Az a játékvezető, amelyik összekeveri a szabályokat, pszichológiailag alkalmatlan.

Itt ugyanis valóban keverésről van szó, hiszen ha a büntető kimaradt volna, akkor beszaladó játékos esetén a helyes ítélet ez, vagyis a szabadrúgás kifelé. Marija Kurtes tudta, hogy valamit kell ítélni, de pont nem azt kellett volna. Szerintem a bíró hibázhat, helyezkedhet vagy láthat rosszul, de egyszerűen nem keverheti össze a szabályokat. Főleg nem egy olyan helyzetben, ahol még csak nem is kell gyorsan ítélni, hiszen a labda a kapuba került, vagyis a játék megszakadt, és eleve csupa olyan esemény történhetett, amire lehet számítani. Végül néhány elképzelt mondat az újrajátszandó meccsről, amely a 96. percben, egy büntetőrúgás végrehajtásával kezdődik, és vélhetően azzal is fejeződik be.

Játékvezetői tévedés vs. Játékvezetői műhiba: A különbség

Szeretnék különbséget tenni bizonyos hibák között. A Tokody és Durica féle öngólos áramszünet magyarázható, nem mással, mint a „nem így akartam” fogalmával, amikor a test és az agy diszharmóniába kerül, mert rövid idő alatt kell improvizálni egy döntést, azaz egy mozdulatot, és ebbe hiba csúszik. De a játékvezető -bár ugyancsak gyorsan hoz döntést- nem improvizál, hanem a betanult szabályokat alkalmazza, itt szó sincs áramszünetről, nem értelmezhető az, hogy „nem így akartam dönteni”.

Játékvezetői tévedés és műhiba közötti különbség

És hangsúlyozom, mindig vannak horror ítéletek, kapitális műesések, fantom gólok, amikor a kapufát is bent látják, de nagy különbség, hogy azt a játékvezető rosszul látja, és nem azt hiszi, hogy a kapufa az gól. Két sárga után nem kiállítani valakit ciki, de csak adminisztrációs hiba, rosszul jegyzetelt a spori, de olyan nincs, hogy látja, hogy ez a második sárgája, és mégsem jut eszébe, hogy kiállítsa. Az közismert, hogy a játékvezetői tévedés miatt nem lehet óvni. Előfordulhat, hogy amit a szurkolók nem látnak, vagyis az esetleges lesről való felfutást, a játékvezető pontosan ítél meg, viszont a nézők elégedetlenek a 11-es elmaradásáért. Ezzel szemben a pályán történhetnek műhibák is. Sajnos, ezek a játékvezetői műhibák a legsúlyosabb tévedések közé tartoznak, viszont bármilyen állással végződő mérkőzés esetében is élni lehet az óvással.

Más a helyzet abban az esetben, ha az ellenfél játékosát a kapus az ötösön állva fejbe dobja a stoplisával, vagy a gyúró beszaladva gólhelyzetben buktatja csatárt. Ezeken el lehet filózni, hogy mi van az apróbetűs részben. Sosem mondanám, hogy fejezze be pályafutását egy kapus egy potyánál, egy támadó a kihagyott üres kapus helyzetnél, mint ahogy a játékvezető sem egy rosszul megítélt büntetőnél, vagy az asszisztens egy hibásan behúzott les miatt.

A közvetett szabadrúgás esete mint tiszta műhiba

Előfordulhat olyan esetben is játékvezetői műhiba, amikor ugyan helyesen észlel a bíró egy szabálytalanságot, és megállítja a játékot, mert valamelyik játékos sértő megjegyzést tesz személyére. Ekkor szabályszerűen sárga lapot mutat fel a játékosnak, és szabadrúgást ítél az ellenfél csapatának a javára. Az ilyen esetért a sporttörvények értelmében közvetett szabadrúgás jár. Ezt karfelnyújtással kéne jeleznie, de előfordulhat, hogy elmulatsztja és így közvetlen szabadrúgásnak minősül. Az elvégzett szabadrúgást a játékos úgy rúgja az ellenfél hálójába, hogy az nem érint további játékost és a játékvezető megítéli a gólt. Ez a műhiba. Mivel az említett szabálysértésért közvetett szabadrúgás járt volna, viszont azt elfelejtette jelezni, a hálóban kikötött labda ez esetben nem jelent gólt. Ha ilyen eset történik, érdemes az ellenfél csapatának óvnia. Kiesés, feljutás esetén nagyon is helye van az óvásnak.

Vitatott esetek és óvások a gyakorlatban

Két labda a pályán: a Makai János-féle eset

Lapunk és honlapunk tudósítói 8-asra értékelték Makai János játékvezető teljesítményét a tegnapi Siófok-Újpest mérkőzés után, és említést sem tettek arról, hogy a harmadik hazai gól szabálytalan körülmények között esett volna. Az m1 esti gólösszefoglalójában ugyanakkor Knézy Jenő már a lehetséges óvás esélyeit latolgatta amiatt, hogy a gólt megelőző szögletrúgás során két labda volt a pályán. Az utolsó percekben kétszer ünnepeltek a siófokiak. Érdemes elgondolkodni az eseten, hiszen híreink szerint az Újpest FC vezetői fontolgatják az óvást (a felvételek megtekintése után kívánnak dönteni), és Sallói István siófoki klubigazgatót is rengetegen hívták már ma, hogy megkérdezzék tőle: óvnak-e a lilák?

Ami tény: a labda valóban berepült, más kérdés azonban, hogy ez elégséges ok-e az óvásra. Információink szerint Makai játékvezető azért nem állította meg a játékot, mert úgy ítélte meg, hogy az nem zavarta meg a játékot (ehhez egyébként joga van!). E döntését alátámasztja az is, hogy a felvételeken jól látszik: az újpesti játékosok a "jó” labda felé mozognak, nem törődnek a "plusz” játékszerrel. Könnyen lehet, a bírói döntésbe az is belejátszott, hogy az újpesti szurkolók éppen a játék megszakítása céljából dobták be a pályára játék közben a korábban hozzájuk került labdát. Óvni csak műhiba esetén lehet, itt viszont legfeljebb csak bírói tévedésről lehet szó - ha tévedett egyáltalán a játékvezető. Az esetleges óvás legjobb cáfolatát egyébként maguk az újpestiek adták meg a helyszínen: sem a játékosok, sem a vezetők nem reklamáltak, sem a gól után, sem a lefújás után. Sőt, még a vendégszurkolók is nyugodtan vették tudomásul az utolsó pillanatokban elveszített mérkőzést! Ezek után meglehetősen furcsa lenne, ha az újpesti vezetők - voltaképpen a Gól! című televízióműsor szerkesztőségének véleménye alapján - megóvná a meccset.

A holland Danny Makkelie és a kritika árnyéka

A holland bíró, Danny Makkelie nevét egy darabig biztosan nem fogjuk elfelejteni Magyarországon. Amit a holland bíró a magyar-német Eb-meccsen művelt, arra nem nagyon vannak szavak. Megismételjük még egyszer: egy holland újságban egy holland bíróról szólt az írás és egy olyan meccsről, amely semmilyen szinten nem érintette a holland labdarúgó-válogatottat. Hogy mi bajuk volt a németeknek? A német sajtóban a meccs előtt a Dortmund 2023 tavaszi BL-kiesését is megemlítették a Chelsea elleni nyolcaddöntőben. A tizenegyes és a megismétlése: ez egy igazi botrány! Most egy ideig legyenek csendben a németek, mert azt a gusztustalan bíráskodást, amit a holland a német-magyar meccsen elővezetett, nem lehet csupán a hazai pálya előnyével, ezzel az elkoptatott, háromszavas közhellyel magyarázni.

Danny Makkelie bíró a magyar-német Eb-meccsen

A legutóbbi Eb-n a 2020-as Európa-liga-döntőt vezető Makkelie 2021-ben az Eb-n összesen négy meccset kapott, az angol-dán elődöntő hosszabbításában pedig hatalmas botrányt váltott ki a Raheem Sterling elesése miatt befújt büntetője (többek között azért is, mert akkor éppen két labda volt a pályán), amely következtében végül Anglia jutott döntőbe. A meccs utáni első nyilatkozatokban a magyar játékosok és Marco Rossi szövetségi kapitány is foglalkozott a bíróval. Magam ezeken a hasábokon sokszor megírtam már, mennyire káros az, hogy a FIFA és az UEFA - miközben szinte korlátlan hatalommal ruházza fel a bírókat - a végtelenségig és elvtelenül védi a játékvezetőket, egy-egy vitatott és véleményes esetnél pedig úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. Az egyik újságíró szerint Gündogan és Willi Orban párbaja a megengedett határon belül lökte el a magyar védőt. Ízlelgessük a kifejezést: a megengedett határon belül. Persze, mit írnának mást? Meglepődtem, hogy Orbán és a magyar csapat annyira dühösek voltak. Nem tudom, hogy nézett ki tévén a szituáció, de hét évig játszottam a Premier League-ben, és ha ott egy ilyet lefújnak, mindenki fetrengene a földön a röhögéstől. Ismerve az UEFA döntéshozóit: Danny Makkelie nem fog idő előtt hazamenni.

Kézilabdás óvás: az N. Izzó SE esete

Az NB I B-s női kézilabda-bajnokság Nyugati-csoportjában szereplő N. Izzó SE vasárnap csak nem hivatalosan kapott ki a Győrtől: a hazaiak ugyanis megóvták a találkozót. N. Izzó SE-VKL SE Győr 31-32 (14-15) Nagykanizsa, 100 néző. Jv.: Arnold Z., Temesi. Izzó: Hrankai - Nagy R. 6, Gácser 2, Pintér 4, Mátyás 10, László R. 4, Gyánó 1. Csere: Ruppert 2, Takács 2, Papp. Edző: Gódor Mihály. Jól kezdték a mérkőzést az izzósok, a remeklő Mátyás a vendégek védőfalát áttörve egymás után lőtte a gólokat (8.p.: 5-2). Ezúttal a kanizsaiak védekezésére sem lehetett panasz, sőt a kapus Hrankai még büntetőt is hárított. De nem sokáig örülhettek a megszerzett előnynek a hazaiak, feljavultak a győriek lövései, miközben Lászlóék a nagy igyekezetben többször is hibáztak (14. p.: 7-7). Szerencséjükre a győrieknek sem jött ki mindig a lépés (20. p.: 9-9), így szünetig fej-fej mellett haladtak a csapatok.

Fordulás után kicsit elaludtak a dél-zalaiak, a Győr pedig gyors támadásokkal és pontos lövésekkel növelte az előnyét (33. p.: 15-18). Aztán ismét megrázták magukat az izzósok, felzárkóztak, sőt, egyenlítettek is. Minden visszaállt az első félidei kerékvágásba: a győriek gólt lőttek, aztán a hazaiak válaszoltak. Az adok-kapokat az 56. percben 29-29-es állásnál egy időkérés szakította meg, majd idegtépő végjáték következett. A már fáradó csapatok sokat hibáztak, miközben a játékvezetők egyáltalán nem ítéltek büntetőt: a győriek az egész meccsen két hetest dobtak, az Izzó pedig egyet sem! A mérkőzés vége előtt másodpercekkel 31-31-et mutatott az eredményjelző, támadott a Győr, majd a bírók időn túli szabaddobást ítéltek. A hazaiak tiltakoztak, szerintük már maga az eset is időn túl történt, a vendégeket azonban mindez nem zavarta: játékosuk a sorfal mellett a kapu jobb alsó sarkába lőtt. Jók: Mátyás, László R. Gódor Mihály: A mérkőzésen végén játékvezetői műhiba történt.

Helyi bajnoki furcsaságok: a Szajol-Zagyvarékas és Kunhegyes esetek

Az őszi bajnokság során egyre több szó esett a játékvezetői tévedésekről és a műhibákról. „Egyáltalán nem volt parázs hangulat a meccsen, a bíró túltolta ezt az egészet. Onnan indult egyébként a történet, hogy aznap délelőtt egy ifimeccsen vezetett, és ott is rendőrt kellett hívni, mert meg akarták verni. Azután jött át a mi meccsünkre, és a kezdés előtt még beszélgettünk is vele, mondtuk, itt nem fordul elő ilyen, nyugalom lesz - aztán itt is megcsinálta a tüzet.”

Gönczi Pál aznap, március 22-én a Szajol-Zagyvarékas U19-es találkozón is közreműködött, és a Szajol úgy győzött 3-1-re, hogy egy kiállítás miatt a 60. perctől emberelőnyben játszhatott, és a második, valamint a harmadik gólját a 82., illetve a 89. percben jegyezte. A vereség mélyre ment a zagyvarékasiaknak, mert Fehér András csapatvezető piros lapot kapott, később pedig a fegyelmi bizottság három évre eltiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől.

A labdarúgás történelmének legnagyobb bírói bakijai

A footballstopten.com összeszedte a labdarúgás történelmének tíz legnagyobb bírói bakiját. Vajon ha nincsenek ezek a játékvezetői hibák, hogyan alakulnak másképp emberi sorsok? Lehet, hogy Anglia sohasem lett volna világbajnok? A házigazda Dél-Korea nem jut el a legjobb négyig a 2002-es vb-n? Carlo Ancelotti nem nyer angol bajnoki címet? Ön mit gondol? Hiányol valakit a tízből? Szavazzon, melyik volt a legnagyobb hiba, vitatkozzon a listával, érveljen, szóljon hozzá!

Anglia végre világbajnok! De mi lett volna, ha már akkor is van gólbíró?

1986-ban sok angol drukker lehetett dühös Maradonára és az argentinokra, ám amit a sors keze elvett tőlük akkor, azt már húsz évvel ezelőtt megadta nekik: világbajnoki címet úgy, hogy nem minden történt szabályos körülmények között. Az Anglia-NSZK döntő 2:2-es végeredményt hozott, a hosszabbítás 11. percében azonban Geoff Hurst betalált. Legalábbis Gottfried Dienst játékvezető szerint, mert valójában a labda nem haladt át a gólvonalon. A labdarúgás őshazája azonban ennek a döntésnek (is) köszönhetően vb-aranyat ünnepelhetett.
Maradona, avagy „Isten keze”

1986. június 22-én a mexikói világbajnokság negyeddöntőjében a végső győztes Argentína a gyűlölt ellenfél Angliával csapott össze, és győzte le végül 2-1-re. A mérkőzésen duplázó Diego Maradona mindkét találata örökké az emlékezetekbe vésődött. Az 55. percben a zseniális játékos saját félpályájáról megindulva a komplett angol védelmet kicselezve lőtt parádés szólógólt, az 51. percben azonban nem szépségdíjas cselsorozattal, gyönyörű megoldással vagy hálószaggató bombával hívta fel magára a figyelmet, hanem kezezésével, amit szerencséjére Ali Bin Nasszer tunéziai játékvezető nem látott, így sárga(/piros) lap helyett egy újabb gól került a neve mellé a jegyzőkönyvbe. Maradona később elmondta: „Vártam a csapattársaimra, hogy jöjjenek, ünnepeljenek engem, de nem jött senki… Mondtam nekik, hogy »gyertek hozzám és öleljetek meg, vagy a játékvezető nem adja meg a gólt«”. A meccs utáni nyilatkozatában pedig azt állította, hogy a gólt „egy kicsit Maradona feje és egy kicsit az Isten keze szerezte.”
Graham Poll három sárgát kioszt egy játékosnak egy meccsen, ezzel véget is vet nemzetközi karrierjének

A futball alapvető szabálya, hogy ha egy mérkőzésen megkapod a második sárga lapodat, az automatikusan pirosat jelent. Vagy mégsem? Graham Poll volt a 2006-os németországi világbajnokság egyetlen angol játékvezetője. Ha már ott volt, sikerült kihoznia a maximumot a tornából, és felhívnia magára a figyelmet. Josip Simunic, a horvátok játékosa három sárga lapot gyűjtött össze egy meccs alatt, mivel Poll a második után elfelejtette kiállítani a labdarúgót. Az eset különösebb indulatokat nem szított, Ausztrália így is, úgy is továbbjutott. Poll pedig elismerte a hibáját és visszavonult a nemzetközi játékvezetéstől.
Henryt egész Írország megutálja, miután a támadó „bekézilabdázza” Franciaországot a 2010-es vb-re

2009-ben pótselejtezőt játszott egymással Írország és Franciaország. A dublini találkozót 1-0-ra a vendégek nyerték, Párizsban viszont szintén 0-1 lett a vége, így hosszabbítás következett. A 103. percben azonban William Gallas betalált, és „kifejelte” a franciákat a vb-re. Apró szépséghiba, hogy Thierry Henry - mielőtt gólpasszt adott volna - kézzel vette át a labdát. Írország így 2002 után nem jutott ki újra a világbajnokságra, és az egész ország megutálta Henryt. Olyannyira, hogy az egyik étterem olyan akciót talált ki a torna idejére, hogy ingyen pizzákat kínált fel vendégeinek, ha gólt kap Franciaország…
Dél-Korea hazai pályán az elődöntőig menetel - nem kis bírói segédlettel

Bár összeállításunk során ragaszkodtunk a footballstopten.com listájához, ennél a pontnál kicsit finomítunk. Az oldal csak az olaszok elleni nyolcaddöntő hibáit emeli ki, holott a japán, dél-koreai közös rendezésű 2002-es vb-n egészen az elődöntőig hatalmas segítséget kapott az utóbbi házigazda. Már Portugália ellen is érdekes döntések születtek, Olaszország ellen pedig egy fél világ nem hitt a szemének, hogyan lehet ennyi kétes szituációban a hazaiak mellett dönteni, Spanyolországtól a negyeddöntőben azonban két teljesen szabályos gólt vettek el. A második különösen érthetetlen volt: Joaquín Sánchez húzott el a jobb szélen, az alapvonalhoz épphogy hozzáért a labda, ám a partjelző már lengetett, így a középre tett labda után hiába talált be Spanyolország. A tizenegyespárbajt Dél-Korea nyerte, majd az elődöntőbe jutó hazaiakat Németország állította meg, és végül a negyedik helyen végeztek.
Pedro Mendes félpályás gólja, „a nap, amikor a futball meghalt”

Ismét egy olyan eset, amely nem a jelentősége miatt került fel a listára, de mégiscsak ritkán látni ilyen hibát. Pedro Mendes, a Tottenham középpályása a félpályáról ívelte kapura a labdát, amely kicsúszott Roy Carroll kezéből, és bőven áthaladt az MU gólvonalán. Rob Lewis partjelzőnek azonban ezt nem sikerült kiszúrnia, a meccs után pedig azzal védekezett, hogy ő követte a szabályokat, az utolsó előtti védő vonalában állt, és onnan nem láthatta, áthaladt-e a gólvonalon a labda vagy sem. Mendest megfosztották élete egyik legnagyobb góljától, a Tottenhamet pedig két ponttól - 0-0 lett a vége. Az egyik angol szurkoló a 2005-ös mérkőzés után úgy fogalmazott: ezen a napon meghalt a futball. Talán túlzott egy kicsit…
Megmagyarázhatatlan hiba a 2010-es vb Szlovénia-Egyesült Államok mérkőzésén

A C-csoportban az első fordulóban az Egyesült Államok döntetlent játszott a nagy rivális Angliával. Az USA ezt követően Szlovénia ellen egy félidő alatt kétgólos hátrányba került, a második játékrészben azonban remekül futballozott, a 82. percben egyenlített, a 86. percben pedig a csereként beállt Maurice Edu révén a vezetést is megszerezte. Így gondolta ezt mindenki a stadionban, kivéve Koman Coulibalyt (még a partjelző sem lengette a zászlaját). A mali játékvezető nem adta meg a gólt, sőt, a jelentésében meg sem említette ezt az esetet, így a mai napig nem lehet tudni, miért döntött így. Az esti mérkőzésen Anglia ikszelt Algériával, míg az Egyesült Államok az utolsó fordulóban nyert és csoportelsőként végzett, így különösebb hatása nem lett a hibának. De lehetett volna, és a mai napig érthetetlen a baki…
Drogba lesgólja bajnoki címet hozott a Manchester United ellen

Carlo Ancelotti első Premier League-szezonjában a Chelsea és a Manchester United szoros versenyt futott a 2010-es bajnoki címért. Hat fordulóval a vége előtt a londoni „kékek” az Old Traffordra látogattak, és már a huszadik percben megszerezték a vezetést. A kitámadó MU a 79. percben újabb gólt kapott, ám Didier Drogba egyértelműen lesen állt a találat előtt, Mike Dean azonban ezt nem vette észre. Federico Macheda két perccel később szépített ugyan, a Chelsea azonban nyert, és végül riválisát egy ponttal megelőzve bajnok lett. Ancelotti korábban az olasz, később a francia bajnoki címet is begyűjtötte, de vajon ha nem adják meg Drogba gólját és Machedáé így egyenlítő találat lett volna, az olasz szakember most egy PL-címmel kevesebbet birtokolna?
Rivaldo színészkedése 2002-ben

A 2002-es Brazília-Törökország vb-csoportmérkőzésről a legtöbbeknek a selecao fordítása (a szünet előtt még vezettek a törökök, de 2-1-re nyert végül Luiz Felipe Scolari csapata), vagy éppen Ronaldo sérülésből való visszatérése utáni első gólja jut eszébe, ám volt még egy érdekes jelenete a találkozónak. A 93. percben szöglethez jutott az előnyben lévő brazil válogatott, Rivaldo azonban nem akarta elvégezni a pontrúgást. Hakan Ünsal ezért odarúgta a labdát az azon a nyáron a Barcelonából a Milanhoz átigazoló támadónak. Rivaldót a combján találta el a labda, ám ő az arcát megfogva terült el a földön, a törökök játékosa pedig piros lapot kapott… Bár a kiállítás jelentősége közel sem azonos Lampard meg nem adott góljéval (ezért nem feltétlen értünk egyet a listán elfoglalt helyével), kétségtelen, a roppant sportszerűtlen mozdulat téves megítélése nagy hiba volt Kim Jong Dzsu játékvezető részéről.
Frank Lampard meg nem adott gólja a 2010-es vb-n

Az esetek közül néhánynál az volt a kérdés, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon, vagy sem - ezeket legalább már sikerült kiküszöbölni, a gólvonal-technológia bevezetése miatt a jövőben (a fontosabb eseményeken biztosan) nem lesz kérdés, hogy érvényes volt-e a találat, vagy sem. 2010-ben azonban még nem használtak gólbírót, és ennek Anglia látta kárát. A német válogatott bő félóra alatt kétgólos előnybe került a vb-n a nyolcaddöntőben, ám a 37. percben a „háromoroszlánosok” szépítettek. A lendületben lévő angolok egy perccel később Frank Lampard révén egyenlítettek, Jorge Larrionda azonban nem adta meg a teljesen egyértelmű találatot. Anglia a sokkon olyannyira nem tudta túltenni magát, hogy a második félidőben két újabb gólt kapott, és elbúcsúzott a világbajnokságtól, míg a németek bronzérmet szereztek. De vajon mi lett volna, ha megadják a találatot? 2-2-ről teljesen új mérkőzés kezdődött volna…