A Labdarúgó Akadémiák Működésének Fázisai és Szerepe a Magyar Utánpótlás-nevelésben
A sportakadémiákról szóló kormányrendelet értelmében a közelmúltban a labdarúgás, a kézilabda és a kosárlabda sportágban úgynevezett sportakadémiai módszertani központokat alakítottak ki, amelyek működésének célja, hogy a sportakadémiákon a tehetséggondozás, a sportolói elitképzés és a nevelés a lehető legmagasabb sportszakmai színvonalon valósulhasson meg. Liszkai Dezső akadémiaigazgató a megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a labdarúgás egy innovatív, fejlődő sportág, akárcsak az autógyártás, dinamikus „iparág”, amelynek lépést kell tartania a fejlettebb futballkultúrákkal rendelkező nemzetekkel. Célunk közös, mindnyájan azért dolgozunk, hogy a magyar futball visszanyerje méltó helyét a világ futballtérképén. Olyan képzést szeretnénk biztosítani a játékosok számára, amely hozzásegíti őket ahhoz, hogy elérjék gyermekkori álmukat, s a legmagasabb szinten, a nemzetközi színtéren, valamely topcsapatban bizonyíthassanak.
A hazai kiemelt akadémiák e célok elérése érdekében olyan szakmai koncepciót hoztak létre, amelynek alapelveit mindegyikük elfogadja, s iránymutatónak tekinti a szakmai munkában. Nagy lehetőség minden futballműhely számára az, hogy ily módon is együttműködhetünk. Egymást támogatva szeretnénk fejlődni, úgy, hogy ne vesszen el egyetlen tehetséges játékos sem.
A Labdarúgásért Felelős Módszertani Központ
A labdarúgásért felelős módszertani központ vezetője Marczinka Tamás, aki előadásában a központ mindennapi működésébe engedett betekintést. Céljuk a hazai kiemelt akadémiákkal való együttműködés mellett, hogy mindazt a speciális tudást megszerezzék és a társakadémiákkal megosszák, amely minőségi szintet képvisel a labdarúgásban. Egy online tudástár létrehozásával, továbbá különféle futballszakmai programok - többek között szakmai napok és konferenciák szervezésével - ennek szeretnének bázisa lenni.
A módszertani központban kilenc szakmai csoport kezdte meg a munkát, lefedve a labdarúgás modern megközelítésének minden aspektusát:
- Természettudományok területén: az orvosi és élettani, a rehabilitációs és diagnosztikai, valamint az erőnléti csoport.
- Társadalomtudományok területén: a pszichológiai és szociológiai, a pedagógiai, valamint a futballkultúráért felelős csoport.
- Futballszakmai területen: a képzéssel, a játékosmegfigyeléssel és a videóelemzéssel foglalkozó csoport.
Az online módszertaniközpont-megnyitón az egyes csoportok vezetői is bemutatták munkájukat, továbbá dr. Sáfár Sándor, az államilag elismert sportakadémiákért felelős miniszteri biztos és dr. Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója is megosztotta gondolatait az online hallgatósággal. A labdarúgásért felelős módszertani központ célja tehát, hogy minél több tehetséges játékost kutassunk fel, s a nemzetközi trendeknek megfelelve, magas szinten képezzük, majd beépítsük őket a felnőttfutballba, előkészítve és segítve a hazai vagy akár a nemzetközi karrierjüket. A Nemzeti Sportügynökség égisze alá tartozó Labdarúgó Módszertani Központ felügyelő szervként nem kötelezettségként, hanem lehetőségként értelmezi szerepét a képzési és mentori programok tekintetében, és előszeretettel használja a különböző mérésekre, adatrögzítésekre alkalmas eszközöket, szoftvereket.
Az Utánpótlás-nevelés Többlépcsős Folyamata
Az MLSZ képzési struktúrája úgy épül fel, hogy ideális esetben a gyerekek a grassrootsból, a körzetközponton, majd a tehetségközponton át jutnak be valamelyik akadémiára. Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére.
Ezt egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi. A ma működő struktúrában már nem lehet elképzelni, hogy amiatt elkallódjon egy kiemelkedően ügyes gyerek, mert nem veszik észre.
Akadémiai Képzés és Működési Filozófia
Az akadémiák a sportiskolák megszűnésével jelentek meg Magyarországon. Bár mind a két esetben évfolyamos képzési formáról van szó, mégis akad különbség a régi és a mostani rendszer között. Amíg a sportiskolákba előképzettség nélkül is bekerülhettek a sportolók, addig az akadémiákba kiválasztás útján, legalább három-négy éves sportmúlt után nyerhet csak felvételt a fiatal. A tehetséges fiataloknak az akadémiákon kell olyan képzést kapniuk, hogy egyéniségük továbbfejlesztése mellett megtanuljanak rendszerben gondolkodni és futballozni. Ez az időszak hivatott arra, hogy a tehetséges fiatalokból piacképes, kész felnőtt-labdarúgókká váljanak.
Az MTK Pályafutás-építő Hagyománya
Az MTK mai futballjának gyökerei az 1900-as évek elejéig nyúlnak vissza, amikor Pozsonyi még játékosként lefektette a laposan passzolós játék alapjait, melyet később már az FC Barcelona edzőjeként egy spanyol nyelvű szakkönyvben foglalt össze. Az 1910-es években aztán már ebbe a közegbe érkezett edzőként Jimmy Hogan. Hogan az akkor Angliában uralkodó „kick and rush” (rúgd és fuss) helyett a skót „passing game”-et (passzolós játék) helyezte előtérbe, majd fejlesztette tovább az MTK-nál. A sok improvizációra, cselezésre és lapos passzokra épülő játéka meglepte Európa futballközegét. Nem véletlenül emlegették akkor az MTK-t Európa három legerősebb csapata között, hiszen a legyőzöttek közt olyan klubok nevei szerepeltek, mint a Real Madrid vagy a Bayern München. Sebes Gusztáv pedig ezt mondta: „Úgy futballoztunk, ahogy Jimmy Hogan tanított bennünket.”
Az MTK-stílus is csiszolódik, formálódik, de az alapjai állandóak. Jimmy Hogan megfogalmazása miatt sokáig passzolós focinak nevezték, az "újkorban" jellemzően lapos passzos, majd rövidpasszos játékként jellemezték játékunkat és képzésünket. Ma leginkább tudatos, kezdeményező játéképítésnek nevezik játékukat, de természetesen a „passzolós foci” vagy a „labdabirtoklásra való törekvés” továbbra is az egyik fő eleme ennek. Képzésüket kérdezz-felelek játékként jellemzik, miszerint az ellenfél és a játékhelyzetek által feltett kérdésekre kell a játékosoknak az edzők segítségével, de lehetőleg önállóan megadniuk a választ a korábban tanultak alapján - így kívánják őket önálló és bátor játékra nevelni. A játékosok az évek során a képzéssel magukba szívják a játékstílust, így kialakítva a belső igényt erre a fajta futballra.
Az MTK Akadémia a 2001-es indulás óta eltelt időszakban egyértelműen vezető szerepet vívott ki az utánpótlás-nevelés terén és magas szintű játékosképzést biztosított egészen a professzionális szintig. Az akadémiai munka 2008-ban csúcsosodott ki a felnőtt csapat bajnoki címével. A csapat keretét alkotó huszonöt főből ugyanis húszan az akadémiáról kerültek ki. Mindemellett akadémiánk nemcsak az MTK Budapest, de az egész magyar labdarúgás számára nevelt profi labdarúgókat.
Kettős Karrier Programok
Nagyon előremutatónak tartjuk, hogy kettőskarrier-programok működnek az akadémiákon, amelyek elsősorban azoknak fontosak, akik nem lesznek profi labdarúgók. A húszfős korosztályos keretekből általában négy-hat játékos jut el arra a szintre, hogy felnőttként a futballból éljen. A többieknek is adni kell valamit, ezért akár egyetemekkel is együttműködve sportpszichológiai, dietetikai, erőnléti képzést biztosítanak az akadémiák, sokakat pedig később szakemberként alkalmaznak is a csapat körül. Ez a megközelítés része annak a gondolkodásnak, hogy a sportkarrier építése mellett megalapozzák a sport utáni, vagy éppen a melletti életüket is.
Az Átmenet a Felnőttfutballba
A klub második csapatában már tizenhat éves kortól be tudnak mutatkozni a gyerekek, és tapasztalatot gyűjthetnek. Amint azt kinövik, sokan elmennek kölcsönbe - akár külföldre is - a minél több játéklehetőség és az új kihívások érdekében. Ez az időszak rendkívül érzékeny, és ha a klub nem jól menedzseli, akkor évekre megtorpanhat a fejlődés, megakadhat a pályafutás. Az átmenet sok összetevőn múlik, ez az egyik legnehezebb kor: például egy családi tragédia vagy szakítás is visszavetheti a karriert. A Diósgyőrben működő multisportklubban az NB I-es alakulat és az akadémia vezetése is ugyanabba az irányba tart, ami segíti a játékosok zökkenőmentes beépítését.
Az Akadémiák Hatékonysága és Mérése
Öt éve, 2020 januárjában hirdette ki a kormány az államilag elismert sportakadémiák listáját, ám a rendszer azóta rengeteg kritika ért. Hatékonyak-e a kiemelt futballakadémiák? A Debrecen-Budapest-Szombathely tengely alatt például nincs akadémia, így a 2024. január 1-jei adatok alapján a 157 ezer fős Szegedről vagy a 140 ezres Pécsről is elég nehezen megközelíthetők a hazai utánpótlás csúcsintézményei. A baranyai megyeszékhelyről a leggyorsabban a kispesti Magyar Futball Akadémiát lehet elérni, a Google térképe szerint mintegy 2 óra 18 perc alatt teljesíthető a táv.
Produktivitási Index
Az MLSZ néhány évvel ezelőtt létrehozta a produktivitási indexet, amely azt mutatja meg, hogy mennyi időt - és milyen szinten - töltenek pályán azok a labdarúgók, akik az adott klub utánpótlásában nevelkedtek. A felcsútiaknak az isztambuli Galatasarayban szereplő Sallai Roland gyűjtötte a legtöbb pontot, aki 6,7 évet játszott a klubban. A második helyen, alig lemaradva a Győri ETO áll: leginkább a Premier League-es Bournemouth-ban remeklő Kerkez Milos, a török Rizesporban légióskodó Mocsi Attila, valamint a Puskás Akadémia kapusa, Pécsi Ármin képzése volt kifizetődő a Rába-parton. A harmadik helyen az MTK áll, a kék-fehérek Kata Mihály, Schäfer András, Bolla Bendegúz és Balogh Botond után kapják a pontok zömét. Érdekesség, hogy a negyedik helyen a Szoboszlai Dominikot - és Bollát - nevelő székesfehérvári Főnix-Gold áll. Az MLSZ az akadémiák értékelése során minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a produktivitásra, vagyis arra, hogy az akadémiák megfeleljenek első számú és legfontosabb feladatuknak, a piacképes játékosok „előállításának”.
Eredmények az Utánpótlás Bajnokságokban
A 2020 óta befejezett négy évad dobogósait gyűjtöttük össze három évjárat (U19, U17, U16) kiemelt csoportjából. Az összesen 36 dobogós helyből 34-et valamelyik államilag elismert akadémia együttese szerezett meg. Az eredmények az alábbiak szerint alakultak:
| Akadémia | Aranyérem | Ezüstérem | Bronzérem | Összes Dobogós Hely |
|---|---|---|---|---|
| Puskás Akadémia | 5 | 2 | 1 | 8 |
| Budapest Honvéd | 2 | 2 | 1 | 5 |
| Vasas | 2 | 1 | 1 | 4 |
| Debrecen | 1 | 0 | 4 | 5 |
| Ferencváros | 0 | 0 | 3 | 3 |
| Kisvárda | 0 | 0 | 3 | 3 |
| Illés Akadémia | 0 | 0 | 1 | 1 |
Az elemzők szerint nem lehet egyetlen mutató alapján rangsort állítani. Eltérő felfogásban működnek az akadémiák, ezért gyakran nem szerencsés, csak egy aspektust figyelembe venni. Fontos látni, hogy az akadémia önmagában nem tud csodát tenni; a klub filozófiája és a folytonosság hiánya is hátráltathatja a fejlődést.
Az Akadémia Fogalmának Tisztázása és a Minőségbiztosítás
Az akadémia szó hallatán az elsők között olyasmikre gondolunk, mint a lehetséges legmagasabb színvonal, a szakterületen végzett tudományos munkásság vagy éppen az oktatók megkérdőjelezhetetlen felkészültsége. A magyar sport szerveződési formái látványos átalakuláson estek át az utóbbi években, s alighanem a legszembetűnőbb az akadémiák elterjedése. Hogy sportági csúcsintézményekre szükség van, az ma már a világon sehol nem kérdés, ám éppen úgy evidens: éppen e szervezetek hitelességének megőrzése érdekében mindent meg kell tenni a minőség garantálásáért. A valóság azonban nem ezt mutatja, éppen ellenkezőleg: szinte nem telik el úgy hónap, hogy a magyar sport egén ne bukkanna fel egy-egy újabb, a minimum követelményeket sem teljesítő „akadémia”.
Szigorúbb Kritériumok Szüksége
Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, a Nemzeti Kézilabda Akadémia tudományos és szakmai főigazgatója szerint a sportági centrumok hierarchiájában az akadémiák állnak a csúcson, méghozzá minden tekintetben. Alattuk helyezkednek el a regionális képzőközpontok, illetve a hagyományos értelemben vett klubok, szakosztályok. Akadémiaként kizárólag olyan intézmények működhetnének, amelyek megfelelnek számos szigorú kritériumnak, mint például:
- a sporttudományos tevékenység;
- a kapcsolat a mérési tesztrendszerekre alkalmas intézményekkel;
- a helyben történő duális képzés, vagyis az élsport és az oktatás összhangjának kialakítása, a fiatalok személyiségfejlesztése;
- a legmagasabb szintű szakmai munka az edzők krémjének bevonásával;
- a bentlakás lehetőségének megteremtése.
Mészáros Lajos, a kosárlabda-szövetség szakmai és utánpótlás-bizottságának elnöke kiemelte, hogy másfél éves kutatómunkával választották ki azt a tíz intézményt, amely használhatja a Nemzeti Akkreditált Kosárlabda Akadémia elnevezést, amelyet minőségbiztosítási rendszernek neveznek. Törekedni fognak arra, hogy csak abban az esetben maradhasson tag egy nevelő műhely, ha az eredményeivel is rászolgál. Ugyanakkor azoknak, akik ebben élnek, igencsak frusztráló lehet a tény, miszerint sportágak sorában kellő körültekintés nélkül veheti fel egy egyesület az „akadémia” minősítést. Erdei Zsolt, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke is a szakmaiságot tartja vezérelvnek az akadémiák esetében, és korlátozták az akadémiák számát, csak a két legjobb auditált központot tartva meg. Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára szerint is mindig nagyon magas szakmai igényekhez kötötték az akadémia elnevezés használatát. Dr. Szabó Tamás, az egykori Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet főigazgatója is megerősíti, hogy amennyiben a többi sportágban hasonló feltételrendszer működne, akkor a jelenleg magukat akadémiaként aposztrofáló klubok töredéke jutna csak át a rostán.
Fejlesztések és Adatavezérelt Irányítás
Az MLSZ néhány évvel ezelőtt a belga Double Pass céget kérte fel a már működő akadémiák vizsgálatára. A futballszövetség tudni akarta, hol kell mindenáron és rövid időn belül változtatni, mert az volt a gyanú, hogy az akadémián dolgozók sincsenek pontosan tisztában azzal, mi a feladatuk, miképpen kell felépíteni a jól működő rendszert. A többlépcsős, hároméves audit során a belga cég ajánlásokat tett az általuk vizsgált akadémiáknak, az MLSZ pedig a támogatási rendszeren keresztül segítette elő, hogy ezeket az ajánlásokat minél hatékonyabban építsék be az utánpótlás-nevelő munkába, ezzel is segítve az akadémiai rendszer fejlődését.
Emellett bevezetésre került a Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparenssé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Barczi Róbert megjegyezte, hogy „tendenciákat akarunk látni.” A játékosok és az edzők is „kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt.”
A Jövő Céljai és Kihívásai
A tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv célja elsősorban a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása volt. Azonban ahogy arra a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése. Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket.”
A versenyképesség ma is kihívást jelent: a magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni.” A kormány kiemelten támogatja a sportakadémiák működését, hiszen ott olyan tehetséggondozási rendszer valósul meg, amely biztosítja a koncentrált felkészítését azoknak, akik a magyar sport jövőbeli eredményességének zálogát jelentik. Tudjuk, a kiemelkedő eredményekhez 10-12 év munkája szükséges - s különösen igaz ez az utánpótláskorúak esetében -, ezért a tehetségek felismerése, majd képzésüknek minél fiatalabb korban történő megkezdése elengedhetetlen a sikeres magyar sportjövő érdekében.
tags: #labdarugo #akademia #mukodesenek #fazisai
