Az Európa-bajnokságok Góllövőlistája és Felejthetetlen Rekordjai

Pénteken kezdetét veszi a 16. labdarúgó-Európa-bajnokság, melyre a szokásos négy év helyett ezúttal - a koronavírus-járvány miatt - ötöt kellett várni. A kontinensviadal több mint 60 éves történelmét nem egyszerű röviden összefoglalni, a hirado.hu azonban elhozta olvasóinak a legfontosabb adatokat. Íme, az Eb a számok tükrében.

Az Európa-bajnokság története és legfontosabb adatai

Az Európa-bajnokság trófeáját eddig a németeknek és a spanyoloknak sikerült a legtöbbször elhódítania, szám szerint háromszor. Németország 1972-ben, 1980-ban és 1996-ban, Spanyolország 1964-ben, 2008-ban és 2012-ben diadalmaskodott. A legtöbbször két ország válogatottja diadalmaskodott labdarúgó-Európa-bajnokságon, Németország és Spanyolország három-három alkalommal nyerte meg a tornát. Őket követik a franciák és az olaszok két-két Eb-címmel, Hollandia, Dánia, Portugália és Görögország egyszeres Európa-bajnoknak mondhatja magát, és szintén egy alkalommal győzött Csehszlovákia és a Szovjetunió. Utóbbi nyerte a legelső Eb-t még 1960-ban, a már szintén csak emléknek számító Jugoszlávia legyőzésével.

Tudjuk, hogy a hazai pálya néha áldás, néha átok. Ezt bizonyítja az is, hogy a mindenkori rendező ország mindössze háromszor nyerte meg a tornát. Házigazdaként Spanyolországnak (1964), Olaszországnak (1968) és Franciaországnak (1984) sikerült győznie. Legutóbb ehhez a dicsőséghez Anglia állt legközelebb, de a 2021-es döntőben kikaptak a Wembley-ben az olaszoktól.

A spanyolok további két rekordot is tartanak: ők az egyetlenek, akik két egymás utáni Eb-t meg tudtak nyerni, 2008-ban és 2012-ben. Valamint Spanyolország az egyike annak a három válogatottnak, amely egymás utáni években nyert világbajnoki és Európa-bajnoki címet is. Rajtuk kívül ez csak az NSZK-nak és Franciaországnak sikerült.

A Henri Delaunay-serleg

A korábbi aranyérmesek az 1960-as, első Eb óta mindig ugyanazt a kupát emelhették a magasba. A 2008-as tornára új serleg készült, amelyet az akkori csoportsorsolás alkalmával mutatott be hivatalosan az európai szövetség (UEFA). Ezüst talapzata szélesebb lett, hogy a nagyobb súlyt jobban elbírja. Az új kupa magassága 60 centiméter, tömege 8 kilogramm, így csaknem egyharmadával nagyobb és két kilóval nehezebb lett. Az eddigi Európa-bajnokokat a hátuljára gravírozták, míg a régi serlegen a talapzaton sorolták fel a győzteseket. A kupa névadója, Henri Delaunay, a francia szövetség titkára volt, ő javasolta az Eb megrendezését. Végleges döntés az Eb kiírásáról 1957-ben az UEFA kongresszusán született, ezt azonban Delaunay már nem élte meg, két évvel korábban elhunyt.

A házigazda városok és a Puskás Aréna

Ez a sor idén biztosan nem bővül, ugyanis nincs klasszikus házigazdája a tornának, mivel azt Európa 11 országának egy-egy városában bonyolítják le. A közel kétmillió lakosú magyar főváros, melyet a Duna szel ketté, összesen négy találkozó (három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő) házigazdája lesz. A nettó 150 milliárd forintból megvalósult Puskás Aréna a kontinensviadal „legfiatalabb” stadionja, ugyanis 2017-ben kezdték építeni, majd 2019 novemberében adták át.

A részt vevő országok között messze Magyarországon érték el a legmagasabb átoltottságot, ezért a házigazdák közül egyedül Budapest vállalta a telt házas mérkőzések rendezését (100 százalékos kihasználtság, 67 215 néző), de védettségi igazolványhoz köti a szurkolók részvételét. A Bilbao helyett beugró Sevilla harmincszázalékos kapacitást, míg a legtöbb, szám szerint hat város (Amszterdam, London, Róma, Bukarest, Glasgow, Koppenhága) legalább 25 százalékos kihasználtságot vállalt, amely kedvező járványügyi adatok esetén még emelhető. Ezzel a lehetőséggel egyelőre Amszterdam élt, a hollandok ugyanis múlt héten 33 százalékra növelték a kihasználható kapacitást. A nagyjából 9 millió lakosú London a Temze folyó két partján fekszik, 80 kilométerre az Északi-tengertől. A futballtörténelem egyik leghíresebb stadionja, a Wembley elődje helyén épült fel 2003 és 2007 között 789 millió fontért. Hivatalos átadás: 2007.

Pénzügyi adatok

A végső győztes - amennyiben a csoportmérkőzésein is diadalmaskodik - összesen 34 millió eurót (11,8 milliárd forint) vihet haza. A nyolcaddöntő résztvevői további 2 millió eurót (694,1 millió forint), a negyeddöntőbe jutott csapatok pedig újabb 3,25 milliót kapnak (1,13 milliárd forint).

A Gólszerzők királyai: Cristiano Ronaldo és Michel Platini

A francia Michel Platini és Cristiano Ronaldo holtversenyben vezeti az Európa-bajnokságok góllövőlistáját kilenc találattal. Előbbi mindezt egyetlen tornán, az 1984-esen érte el, míg utóbbi négy viadalon is betalált, ráadásul a mostani ötödiken egyetlen góllal egyedüli éllovassá válhat.

Ronaldo a mérkőzések számában már egyeduralkodó az Eb-k történetében, de az örökgólkirályi címtől is csupán egyetlen gól választja el. A címvédő portugál válogatott ötszörös aranylabdása 21 mérkőzéssel vezet a kontinensviadalok örökranglistáján. Cristiano Ronaldo és Michel Platini is 9 gólt szerzett a foci Eb-k történetében.

Az aktív játékosok közül Antoine Griezmann és Zlatan Ibrahimovic van még közel a két listavezetőhöz, így ők utolérhetik, vagy akár meg is előzhetik az élen álló duót. A francia és a svéd csatár egyaránt három találattal van lemaradva.

Az Európa-bajnokságok góllövőlistája

Az alábbi táblázat az Európa-bajnokságok történetének legeredményesebb gólszerzőit mutatja be:

A legtöbb Eb-gól:

• 14: Cristiano Ronaldo (Portugália)
• 9: Michel Platini (Franciaország)
• 7: Antoine Griezmann (Franciaország), Alan Shearer (Anglia)

Ha a selejtezősorozatot is ide számítjuk, még fölényesebb a portugál csillag előnye. Majdnem annyi találatra lehet büszke, mint az őt követő svéd Zlatan Ibrahimovic és a lehetséges Fradi-edzőként emlegetett ír Robbie Keane együttvéve.

A legtöbb gól (a selejtezősorozattal együtt):

• 45: Cristiano Ronaldo (Portugália)
• 25: Zlatan Ibrahimović (Svéország)
• 23: Robbie Keane (Írország)

Az egy tornán szerzett legtöbb gól a francia Michel Platini nevéhez fűződik. A hazai rendezésű, 1984-es Eb-n kilencszer zörgette meg az ellenfelek hálóját, góljainak köszönhetően pedig a gallok egészen a végső győzelemig meneteltek. Külön büszkeség, hogy a leggyorsabb mesterhármas is a francia klasszis nevéhez fűződik, a jugoszlávok elleni találkozón mindössze 18 percre volt szüksége a három találathoz. Eddig egyetlen játékos sem tudott kétszer gólkirály lenni. Cristiano Ronaldo számára is akadnak még üldözhető rekordok, például nem szerzett még mesterhármast Eb-meccsen, ami viszont már jó pár játékosnak összejött. Patrick Kluivert, Marco van Basten és David Villa is tagja ennek az előkelő klubnak, Michel Platini pedig az egyetlen az Eb-k történetében, aki kétszer is tudott triplázni. Ráadásul a 1984-es Európa-bajnokságon ehhez mindössze 18 perc kellett a franciának, ez senkinek sem ment fürgébben.

Egyéb jelentős rekordok és mérföldkövek

Az Európa-bajnokságok története során számos más lenyűgöző rekord is született, melyek közül néhányat a 2024-es torna során megdöntöttek vagy beállítottak.

A leggyorsabb gólok

A leggyorsabb gól rekordjához 20 évet kell visszaugranunk az időben: az orosz Dmitri Kirichenko 1 perc 7 másodperc után talált be a görögöknek. De ha gyorsaságról van szó, a 18 perc végeláthatatlan időnek tűnik minden idők leggyorsabb Eb-góljához képest, amely már ezen az Európa-bajnokságon született. A szombat esti olasz-albán meccs 22. másodpercében egy hanyagul elvégzett bedobás után az albán Nedim Bajrami csapott le a labdára, és 7 méterről a bal felső sarokba bombázott. Bejremi egy húszéves rekordot adott át a múltnak, az eddigi csúcsot ugyanis az orosz Dmitri Kirichenko tartotta, akinek ennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy betaláljon csapata Görögország elleni mérkőzésén a 2004-es portugáliai kontinensviadalon. Érdekesség, hogy a leggyorsabb Eb-gólok TOP 5-ös listájára Bejremi találatán kívül további két gólt is az idei Európa-bajnokság ad. Youri Tielemans Románia ellen 1 perc 13 másodperc alatt szerzett gólja a harmadik, míg Khvicha Kvaratskhelia Portugália ellen 1 perc 34 másodpercnyi után elért találata a lista ötödik helyén áll.

Rekordok a 2024-es Eb-ről

• Legfiatalabb pályára lépő játékos - Lamine Yamal (Spanyolország) - 16 év 338 nap
  A Barcelona szupertehetségét egyetlen pillanat erejéig sem jegelte a padon Luis de la Fuente szövetségi kapitány, hiszen mindjárt a horvátok elleni nyitányon a kezdőcsapatba jelölte. A fiatal futballista a bizalmat egy gólpasszal hálálta meg, tovább erősítve egyébként sem csekély renoméját. Yamal majd egy évet vert rá az eddigi csúcstartó Kacper Kozlowskira, a lengyel futballista ugyanis 17 évesen és 246 naposan volt tagja a 2021-es Európa-bajnokságon épp Spanyolország ellen 1-1-es döntetlen elérő lengyel válogatottnak.

• Legfiatalabb szövetségi kapitány - Julian Nagelsmann (Németország) - 36 év 327 nap
  A korábbi Hoffenheim és Bayern München edző Nagelsmann mondhatni menetrendszerűen szállítja az edzői korrekordokat, az eddigi, a klubfutballban elért mérföldkövek mellé most egy a válogatottak háza tájáról származót is oda tudott tenni. Yamallal ellentétben Nagelsmannak ezzel együtt is épphogy sikerült a rekorddöntés, mindössze hat napot sikerült ugyanis az ex-szlovén kapitány Srecko Katanecre vernie.
• Legidősebb gólszerző - Luka Modric (Horvátország) - 38 év 289 nap
  Sokáig győztes, egyúttal továbbjutást érő gólnak tűnt Luka Modric Olaszország ellen szerzett találata, amelyet egy, pár perccel korábban ugyancsak általa kihagyott tizenegyest követően szerzett.
• Legidősebb pályára lépő játékos - Pepe (Portugália) - 41 év 117 nap
  Az FC Porto elnyűhetetlen, és az ellenfeleit gyakran nyúzó védője a portugálok Csehország elleni nyitányán előbb megdöntötte a korrekordot, néhány nappal később pedig Törökország ellen tovább javította azt. Az Eb-k tekintetében a korrekordot eddig Király Gábor tartotta, aki 40 évesen és 86 naposan védte Magyarország kapuját a 2016-os Európa-bajnokság Magyarország-Belgium nyolcaddöntő mérkőzésén. A 108 szoros válogatott kapus egyébként Instagram oldalán gratulált az új csúcstartó Pepének.

• Legtöbb Európa-bajnoki szereplés - Cristiano Ronaldo (Portugália) - 6
  Az azóta eltelt 20 év alatt világklasszissá, sőt, korszakos játékossá váló portugál sztárnak az idei a hatodik Európa-bajnoksága. Az eddigi csúcsot is ő tartotta öttel, ezt a számot pedig csapattársa, Pepe, valamint a horvát Modric is beállította idén, Ronaldo azonban gyorsan tett róla, hogy mégiscsak ő legyen az egyedüli rekorder. CR7 mindemellett tovább javította saját rekordját abban a tekintetben is, hogy immáron 28 Európa-bajnoki mérkőzésnél tart. „Büszke vagyok rá, hogy én vagyok az első futballista, aki hat különböző Európa-bajnokságon is pályára léphetett. Úgy vélem, ez az adat a futballkarrierem maradandóságát is jelképezi.” - nyilatkozta szerényen a csúcsdöntést követően Ronaldo.
• További rekordok:
  • 1960 óta Németország az első olyan válogatott, amely öt gólt szerzett egy Európa-bajnoki nyitómérkőzésen. Az akkori, első ízben kiírt kontinensviadalon, Jugoszlávia 5-4-re verte Franciaországot. A Nationalelf Skócia ellen elért 5-1-es győzelme minden idők legnagyobb arányú sikere az Eb-nyitómérkőzések tekintetében.
  • Arda Güler lett a legfiatalabb, első Európa-bajnokságán gólt szerző játékos. A Real Madrid tehetsége 19 évesen és 114 naposan ragasztott hatalmas gólt Georgia kapujába, 14 nappal megelőzve az eddigi csúcstartó Cristiano Ronaldót.
  • Csehország ellen szerzett győztes góljával Francisco Conceicao egy igencsak elitklubhoz tudott édesapjával, Sergio Conceicao-val együtt csatlakozni, ők lettek ugyanis a futballtörténelem második apa-fia párosa, akik egyaránt gólt tudtak szerezni egy Európa-bajnokságon. A portugálok Enrico és Federico Chiesához tudtak csatlakozni.
  • 20 évesen és 353 naposan Jude Bellingham lett a legfiatalabb futballista, aki két Európa-bajnokságon is pályára lépett.

Egyéb kiemelkedő játékosrekordok

• A futballtörténelemben Iker Casillas az egyetlen játékos, aki öt Európa-bajnokságon vett részt, igaz 2000-ben és 2016-ban nem lépett pályára.
• Németország sorozatban tizenharmadik alkalommal jutott ki az Európa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét.

• Gyakran előfordul, hogy egy sikeres játékos edzői babérokra tör, az azonban már jóval ritkább, hogy trénerként is nagyot alkot. Az Eb-k történetében eddig egyedül a német Berti Vogtsnak sikerült játékosként és edzőként is nyernie.
• Az életkort tekintve is vannak igazi rekorderek. A legfiatalabb Eb-győztes a portugál Renato Sanchez, aki 18 évesen és 328 naposan lett Európa-bajnok 2016-ban.

A Magyar Válogatott Rekordjai az Eb-n

Magyarország ebben az összevetésben a 18. A magyar válogatott eddig mindössze négy alkalommal vett részt foci Európa-bajnokságon, a 2024-es az ötödik alkalom. A csapat kétszer jutott a legjobb négy közé 1964-ben és 1972-ben. Előbbi az eddigi legelőkelőbb helyezésünk. Előbbi tornán ráadásul a magyar válogatott adta a gólkirályt, Bene Ferenc 12 gólt szerzett.

A legutóbbi Eb társrendezője, Magyarország zsinórban tehát harmadszor tagja a torna mezőnyének. A Marco Rossi által kijelölt, Európa-bajnokságra készülő keretben hat olyan labdarúgó van, aki már a harmadik kontinenstornájára készül: Dibusz Dénes, Gulácsi Péter, Fiola Attila, Kleinheisler László, Lang Ádám és Nagy Ádám. A hat játékos közül egyetlen olyan van az előkelő listán, aki bár harmadszor szagolhat bele az Eb páratlan atmoszférájába, mégsem léphetett még pályára a tornán - Dibusz Dénes, aki jelenleg Gulácsi Péterrel versenyez a kezdőkapus helyéért.

• Legfiatalabb csapatkapitány - SZOBOSZLAI DOMINIK - 23 év 243 nap
  A magyar válogatott nélkülözhetetlen vezére igazi vezetőként irányította a csapatot mindhárom csoportmérkőzésen, és nem volt rest elismerni a csapat rossz teljesítményét a Svájc elleni mérkőzést követően sem. Szoboszlai legnagyobb dobása a pályán azonban kétségkívül az volt, ahogyan Varga Barnabás ijesztő sérülését követően viselkedett, és előbb sürgette a mentők pályára lépését, majd szó szerint be is szállt a munkába. Az Európa-bajnokságon szereplő válogatott legfiatalabb csapatkapitányának korrekordját eddig Giuseppe Bergomi tartotta, aki 24 évesen és 171 naposan vezette Olaszországot a Németország elleni mérkőzésen az 1988-as kontinenstornán.

• A legidősebb pályára lépő magyar játékos - Király Gábor
  A magyar válogatottsági rekorder 40 éves és 86 napos korában szerepelt a 2016-os Eb június 26-án rendezett magyar-belga nyolcaddöntőjében, melyen 4-0-ra kikapott Bernd Storck szövetségi kapitány együttese. A legidősebb pályára lépő játékos pedig minden magyar előtt jól ismert név, Király Gábor. A legendás magyar pizsamás kapus 2016-ban, a belgák elleni nyolcaddöntőben 40 évesen és 86 naposan állt a gólvonalon.

• Nagy Ádám
  A jelenlegi keretben a legtöbb, címeres mezben lejátszott mérkőzésre (81) Nagy Ádám lehet büszke. A középpályás húsz évesen robbant be a Ferencvárosban, gyorsan felhívta magára a figyelmet érett, megbízható játékának köszönhetően az év NB I-es felfedezettje címet is elnyerte 2016-ban, a koronát mégis az első Eb-jén tette fel a szezonjára. Ha legalább az egyik csoportmeccsen pályára lép, akkor Nagy Ádám lesz Szalai Ádámmal a magyar labdarúgás történetének legtöbb Eb-mérkőzésen szereplő futballistája. Eddig hatnál jár, és ki tudja, hol van még a vége...

Az Európa-bajnokságok Statisztikái és Elemzése

Az eddig lejátszott ötven meccsen 140 gól esett, ami már bőven felülmúlt az öt évvel ezelőtti 109-et. Bár 2016 előtt csak 16 csapat vett részt, az idei Eb gólátlaga eddig 2,8. Az E és a magyarok F csoportjában, az utolsó fordulóban 18 gól született, ami az egy napra vetített gólrekordnak számít. A mieink németek elleni 2-2-je, a portugálok a franciákkal lejátszott 2-2-je, valamin a spanyol-szlovák 5-0 és a svéd-lengyel 3-2-es meccse. Idén biztosan semmilyen nézőcsúcs nem dől meg, mivel az Európa 11 országának egy-egy városában sorra kerülő tornán komoly korlátozások lesznek érvényben a koronavírus-járvány miatt.

Túl vagyunk a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság csoportkörén. Az Eb eddigi góltermésére nem lehet panaszunk, hiszen 36 mérkőzésen összesen 81 gólt szereztek a csapatok, ami 2.25 gólos mérkőzésenkénti átlagnak felel meg. A szórásból felfelé lóg ki a nyitómérkőzés 5-1-es német győzelme Skócia felett, lefelé pedig a holland-francia, valamint a számunkra különösen is fájdalmas angol-szlovén mérkőzés gól nélküli döntetlenje.

Az UEFA összegzése szerint meccsenként átlagosan 2.29 gól született, ami jóval kevesebb, mint az előző torna 2.78-as átlaga, s átlagosan 39 percenként volt gól, ezt a két adatot azzal indokolták, hogy az európai futballban egyre inkább egyenlőek a versenyfeltételek.

A részletes statisztika szerint a legtöbb gól a 16. és a 30. perc között született (23), a rendes játékidőben a legkevesebb az első félidő ráadásában volt, a további, kb. 15 perces periódusokat tekintve pedig a 31. és a 45. perc között (9). A torna nagyszerű gólokkal kezdődött, hiszen a csoportkör elején számos távoli gólt láthattunk, de végül a 117-ből 98 gól is a 16-oson belülről született, s mindössze 19 azon kívülről - a 16.2%-os arány nagyjából megegyezik a 2016-os tornáéval. A 117 gól közül 108-at szereztek akcióból a csapatok, kilencet büntetőből, s nem volt közvetlen szabadrúgásgól - a miheztartás végett: a 2012-es és az előző tornán is egy ilyen gólt lőttek.

Egyébként összesen 12 tizenegyest ítéltek, melyek közül kilencet váltottak gólra, hármat viszont a kapusok védtek (ilyen értelemben rontás nem volt). Arra is kitért az UEFA, hogy a 117 gólból 60-at szereztek jobb lábbal, 28-at ballal, 18-at fejjel, s a 10 öngól mellett volt egy egyéb testrésszel elért találat is. Az Eb-történetében eddig 19 öngól született. Tíz idén kilenc pedig az összes eddig Eb-n. A tornán 17 büntetőt rúghattak, amelyből nyolcat kihagytak, az öt évvel ezelőtti 16 büntető lett ezzel felülmúlva.

tags: #labdarugo #europa #bajnoksag #legtobb #golt #rugoja

Népszerű bejegyzések:

• Magyar kézilabda utánpótlásképzés
• A visszatérő Görbicz Anita
• A Csorna csapatának legfrissebb mérkőzései
• a női kézilabda edzőinek sikerei
• Magyarország Mexikóban