Zsák Károly, a magyar labdarúgás legendás kapusa
Százharminc évvel ezelőtt, 1895. augusztus 30-án látta meg a napvilágot Zsák Károly, az 1910-es és 1920-as évek legendás kapusa, akit a magyar labdarúgás első korszakos zsenijei között tart számon a sporttörténet. A fiatal kapus tizennégy éves korában került a 33 FC elnevezésű csapathoz. Az egyesületet harminchárman alapították a századforduló évében, Óbudán - innen jött az elnevezés. A szurkolók csak „Hariháromnak” becézték az egyletet, amely olykor a nagyok, a Ferencváros, az Újpest vagy éppen az MTK orra alá is borsot tört. Zsák Károly igazi amatőr volt, profi képességekkel. A székesfővárosi gázművek tisztviselőjeként dolgozott, amit nem adott fel a professzionalizmus bevezetése után sem.
A megszállott labdarúgót, akinek szó szerint az egészsége ment rá a karrierjére, már életében legendák övezték. Tökéletes testfelépítés (180 cm, 90 kg), esztétikus mozgás, látványos vetődések, párducra emlékeztető ruganyosság - ilyen volt Zsák Károly, a magyar futball hőskorának Schlosser Imre melletti másik állócsillaga. Mozgása korát megelőző volt: harmonikus, esztétikus, látványos és eredményes. Gyorsaságát párducszerű ruganyossággal egészítette ki és kitűnő ütemérzékkel avatkozott a játékba.
Nemzetközi sikerek és a válogatott
Már 16 évesen bemutatkozott a nemzeti tizenegyben, 1912 júliusában három napon belül kétszer is ő állt a válogatott kapujában a moszkvai SZKSZ-stadionban. Először 9:0-ra, másodikra 12:0-ra vertük meg a cári Oroszország reprezentánsait, az utóbbi mindmáig, a szovjet időket is beleértve, az orosz futball legsúlyosabb veresége. A válogatottban harminc mérkőzésen lépett pályára, és olyan hűséggel viseltetett a nemzeti színek iránt, hogy saját statisztikát vezetett minden egyes találkozóról.
Sipos Ferenc: A magyar futball énekeletlen hőse
Önfeláldozás a pályán
Önfeláldozó védési stílusa nemegyszer sodorta bajba. 1919-ben a BAK ellen eltört bal kezének gyűrűsujja, merev lett, zavarta a védésben, egy évvel később két ujjpercét amputáltatta, és így védett tovább. A 33 FC iránti hűsége legendás volt, az angol, spanyol és olasz ajánlatok ellenére sem hagyta el az óbudaiakat. Az 1920-as évek közepén azonban egyre több sérülés gyötörte, és a bírói ítéletek is gyakran megviselték idegrendszerét.
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Született | 1895. augusztus 30. |
| Magasság/Súly | 180 cm / 90 kg |
| Legfőbb klubja | 33 FC (Budai 33) |
| Válogatottság | 30 mérkőzés (hivatalos) |
A legenda öröksége
Élete alkonyán, mindössze negyvenkilenc évesen, 1944. november 2-án halt meg Budapesten. A II. világháború alatt súlyos tüdőgyulladást kapott, ám lesoványodva, botra támaszkodva egy mérkőzés erejére még kisétált a pályára, és ígéretet tett a szurkolóknak, hogy a 33 FC „vénfiúk” csapatában még pályára fog lépni. A Farkasréti temetőben nyugszik az az ember, aki példát mutatott a tartásból, erkölcsi érzékből és klubszeretetből. Rajongóit nem érdekelte a jövő, hiszen Zsák Károly sírkövére csak annyit vésettek: „Minden idők legjobb kapusa”.
tags: #labdarugo #kapus #karoly #1895
