Komora Imre: A Magyar Labdarúgás Legendás Alakja
Komora Imre 1940. június 5-én Budapesten született. Életének 85. évében, 2024. augusztus 15-én hunyt el. Korábbi válogatott játékos, egykori szövetségi kapitány - adta hírül honlapján a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) csütörtökön.
Korai évek és a szombathelyi kezdetek
Pályafutását a szombathelyi Haladásban kezdte. A játékos-pályafutása a Szombathelyi Haladásnál kezdődött, az NB I-ben 1958. szeptember 9-én a Vasas elleni gól nélküli idegenbeli mérkőzésen mutatkozott be. Pályafutását a legnagyobb szombathelyi klubban kezdte, amely egy ideig még a Lokomotiv, majd a Törekvés nevet viselte, azután visszakapta a Haladás elnevezést.
1959 májusában írt róla először hosszabban a Népsport:
„Komora Imre két alkalommal már szóhoz jutott a szombathelyi NB l-es csapatban, de tulajdonképpen ez volt az a mérkőzés, amelyen tehetsége valóban kibontakozott. Pedig a fiatal fiú nem kis feladatra vállalkozott. Vállalta a Diósgyőr elleni játékot, s fél nappal később, hétfőn délelőtt, egy másik, sokkal fontosabb vizsgán kellett helytállnia: írásbeli érettségit tett a Szombathelyi Közgazdasági Technikumban. S a szorgalmas, szerény sportoló ezt az akadályt is bizonyára biztosan vette és bebizonyította, hogy a labdarúgó NB I mellett az életre is megérett…”
Klubjai játékosként a Szombathelyi Lokomotiv Sport Kör (1952-1955), a Szombathelyi Törekvés (1955-1956) és a Szombathelyi Haladás VSE (1956-1961) voltak. 1952-ben kezdett el futballozni a Szombathelyi Haladásban.

Játékos pályafutás a Budapesti Honvédban
1961 nyarán került a Bp. Honvédhoz, ahol aztán játékos-pályafutása végéig játszott. Komora 1961-ben igazolt át a Budapesti Honvédhoz, a klubhoz 1972-es visszavonulásáig hű maradt. Alighanem a legszívesebben a Bozsik, Tichy, Komora belső hármas tagjaként szerepelt. 278 bajnoki meccsével manapság tizenkettedik a kispesti klub örökranglistáján. Előkelő helyen áll a szerzett gólok számát tekintve is: tizennegyedik.
A Honvéddal játékosként elért legnagyobb sikere a Magyar Népköztársasági Kupa megnyerése volt, 1964-ben. A kispesti csapattal 1964-ben megnyerte a magyar kupát. Bár bajnoki aranyérmet nem szerzett, de négyszer ezüstérmes és egyszer bronzérmes volt az élvonalban. 1964-ben, valamint 1972-ben a magyar bajnokság ezüstérmese volt a Honvéddal, emellett az 1964-ben Magyar Népköztársasági Kupában győztes csapat tagja is volt.
Pályafutása során 312 élvonalbeli mérkőzésen 72 gólt szerzett. 1972-ben vonult vissza az aktív játéktól.

Válogatott sikerek és az olimpia
Kétségtelenül az volt pályafutása legsikeresebb idénye, hiszen harmadik lett az A-válogatottal a spanyolországi Eb-négyesdöntőben, s olimpiai bajnok Lakat Károly irányításával Tokióban. Az 1964-es tokiói olimpián győztes válogatott tagja volt, illetve a spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Komora Imre a válogatottban ért labdarúgó-karrierje csúcsára: 1964-ben olimpiai bajnok és Eb-bronzérmes lett, miközben klubjával, a Bp. Honvéddal megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát.
A magyar labdarúgó-válogatottban 1964 és 1968 között 2 mérkőzésen lépett pályára, gólt nem szerzett. Első meccsét az 1964-es Európa-bajnoki elődöntőben játszotta Spanyolország ellen, így ő is bronzérmes lett a kontinenstornán. Két válogatottsága közül a másodikra 1968-ban, a szovjetek elleni Eb-negyeddöntőben került sor. Balszerencséjére mindkét mérkőzést elveszítette a válogatott.

Edzői és sportvezetői karrier
1972-es visszavonulása után is maradt a katonaklubnál. Visszavonulása után a Honvéd labdarúgó-szakosztályának vezetője lett. Szakosztályvezetőként tevékenykedett, majd 1982 és 1986 között vezetőedző volt. Visszavonulását követően a Bp. Honvédnál kapott munkát, előbb szakosztályvezetőként, majd vezetőedzőként dolgozott. 1978-ban szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán.
1982-ben a Budapest Honvéd vezetőedzője lett. Sikerei a klubtörténet legsikeresebb edzőjévé emelték, három bajnoki címet nyert, egyszer a Magyar Népköztársasági Kupa győztese is lett. Irányítása alatt a csapat 1984 és 1986 között három alkalommal magyar bajnoki címet szerzett, emellett 1985-ben a Magyar Népköztársasági Kupát is megnyerte. A klubbal magyar bajnokságot nyert 1984-ben, 1985-ben és 1986-ban, illetve a magyar kupát is elhódította 1985-ben.
Évtizedekig ő volt a Honvéd egyetlen olyan legendája, aki játékosként és edzőként is megnyerte az országos kupát. 2020-ban csatlakozott hozzá Pisont István. Az 1990-es években aztán több ízben dolgozott a Bp. Honvédnál klubigazgatóként, szakosztályigazgatóként, valamint vezetőedzőként.
Komora Imre sikerei a Bp. Honvéddal
| Szerepkör | Év(ek) | Eredmény |
|---|---|---|
| Játékos | 1964 | Magyar Népköztársasági Kupa győztes |
| Játékos | 1964, 1972 | Magyar Bajnoki Ezüstérem |
| Edző | 1984, 1985, 1986 | Magyar Bajnok |
| Edző | 1985 | Magyar Népköztársasági Kupa győztes |
Szövetségi kapitány és nemzetközi tevékenység
1986 őszén három mérkőzésen betöltötte a szövetségi kapitányi posztot is. A magyar válogatott szövetségi kapitányaként 1986-ban három mérkőzés erejéig ült a nemzeti csapat kispadján. A mesteredző 1986-ban a szövetségi kapitányi posztot is betöltötte.
Ezt követően menedzserként segítette akkori veje, Détári Lajos pályafutását. Magyarországon egyik első személyként kezdett el különböző labdarúgókat menedzselni, először akkori saját vejét, Détári Lajost. Ő intézte el Détári átigazolását az Eintracht Frankfurttól az Olympiakoszhoz.
Majd a pireuszi Olympiakosz technikai igazgatója is volt 1989 és 1990 között. 1989-ben a görög Olympiakosz technikai igazgatójává nevezték ki, amely posztot 1990 nyaráig töltött be. A görög Olympiakosz Pireusz technikai igazgatójaként dolgozott 1989-ben és 1990-ben, utóbbi évben görög kupa-győztes volt.

Örökség és méltatás
Komora Imre, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, életének 85. évében, 2024. augusztus 15-én hunyt el. Halála kapcsán Nagy Antal a Ripostnak így nyilatkozott:
„Játékosként és edzőként is nagy sikereket ért el, és mindig, mindenhol központi figura volt. Nemcsak játékos-edző kapcsolat volt közöttünk, hanem már-már apa-fiúi, illetve baráti viszonyt is ápoltunk. Igazi vezér volt, akár a munkáról, akár az ünneplésről volt szó, mindenben az élen járt. Már akkoriban egy jó értelemben vett menedzser volt, amit lehetett, kijárt a csapatnak, de ennek megvolt az ára is: hajthatatlan egyéniség volt, az eredmény számára mindenek felett számított.”
tags: #labdarugo #komora #imre





