A Magyar Labdarúgó Utánpótlásképzés Rendszere, Működése és Fejlesztési Irányai
A sporttudomány aldiszciplínáiról és határterületeiről szóló átfogó tanulmányok mellett, a jelen sportjának egyik legfontosabb kérdése a fiatal tehetségek felkutatása és gondozása, különös tekintettel a labdarúgásra. A magyar sport sikere jelentős részben az utánpótlás-nevelés hatékonyságán, tehetségfeltáró és -megőrző képességén múlik.
A futball már évszázadok óta része az emberi kultúrának. A modern foci hazájában, Angliában, valamint Franciaországban a középkori falvak kedvenc játéka a „határlabdázás” volt, mely leginkább tömegfoci jelleget öltött. Ezt később a XIV. században beszüntették, mert sokszor tömegverekedés lett a játék vége. Ebben az időben jelent meg Itáliában a Calcio fiorentina, melyet Firenzében és Padovában játszottak először. Ezt a játékot már körülhatárolt pályán művelték, egy mérkőzésvezető irányítása mellett. Egy csapat 27 főből állt, meghatározott rendben elhelyezkedve (kapus, védők, fedezetek, csatárok). A labdát csak a kapus foghatta kézbe, míg a többiek lábbal vagy ököllel terelgethették. A kaput a pálya két végén felállított sátrak jelentették, oda kellett minél többször bejuttatni a labdát.
A Futballakadémiák Jelentősége és Fejlődése Magyarországon
Vitathatatlan alapképességei ellenére sem vált nemzetközi klasszissá Illés Béla, akit bár a kilencvenes évek legjobb labdarúgójának választottak idehaza. Az ő (és kortársai) példája alapján merült fel Várszegi Gábor Fotex-elnökben, hogy vajon mi hiányzik a magyar futball utánpótlásképzéséből, ami miatt képtelenek "kifutni" magukat a tehetségeink. A választ a Nyugat-Európában évtizedes hagyományokra visszatekintő bentlakásos futballiskolákban vélték megtalálni a szakemberek. A lényeg pofonegyszerű: egy-egy korosztályból összeválogatják a legrátermettebb gyerekeket, akik együtt járnak iskolába, egy kollégiumban, a legmodernebb edzésmódszerekkel fejlesztik játéktudásukat, s mindezt olyan infrastrukturális feltételek közepette, ahol csakis a futballra kell koncentrálniuk. Ily módon a zárt közösségből pár év alatt elitcsapat válhat.
Az első fecskék és a növekedés
Egy korai kezdeményezés: Pacsa 1975 óta üzemel a Zalaegerszeghez közeli Pacsán az általános iskolások labdarúgóképzését fókuszba állító iskola és kollégium. Tóth Attila kollégiumi vezető lapunknak elmondta, hogy az alapítás előzménye az akkori megyei pártvezetés milanellói, az AC Milan edzőközpontjában tett látogatása és az ott látottakon való elámulása volt. Ezt követően határozták el az országban akkor egyedülálló intézmény létrehozását. Az 5-8. osztályosok speciális kiválasztás után kerülhetnek azóta is Pacsára, ahol hetente négy edzés és egy serdülő bajnoki mérkőzés vár rájuk. A rendszerváltásig a zalaegerszegi sportklub (ZTE) kezelésében volt az intézmény, ma már elsősorban a pacsai önkormányzat által életre hívott alapítvány és a szülők kollégiumi díjai fedezik a működését.
A futballakadémiának nevezett bentlakásos utánpótlásképző intézmények alapításában és működtetésében nem meglepő módon a rendezett tulajdon- és vagyonviszonyú egyesületek járnak az élen. A hét éve indult agárdi MTK-kezdeményezés sikere önmagáért beszél: 2007-ben gyakorlatilag minden korosztályban bajnokok lettek, és az elsőként indult generáció egyelőre vezeti a felnőttbajnokságot is. Az eredményeket látva az elmúlt években sorra alakultak a futballakadémiák Felcsúton, Kispesten (Magyar Futball Akadémia), Győrben (Fehér Miklós Futballkollégium) és Szombathelyen (Illés Béla Futballakadémia). Információink szerint féltucatnyi további klub tervezi hasonló elven működő osztályok indítását a közeljövőben. Ez egyre erősödő konkurenciaharcot is jelent az iskolák között a tehetségek megszerzésében.
Az Akadémiai Képzés Részletei és Kihívásai
A spártai napirend és a szelekció
"Reggel hétkor ébresztő, reggeli, majd nyolctól fél tízig iskola. Tíztől edzés ebédig, délután újra iskola, majd fél négytől a napi második edzés. Este kötelező tanulószoba, vacsora után van egy kis szabad idő lefekvésig, amit internetezéssel, tévézéssel tölthetnek a gyerekek. Fél tízkor kötelező takarodó" - vázolja a Budapesti Honvéd által üzemeltetett Magyar Futball Akadémia tanulóinak átlagos napját Szalai László igazgató. Hétköznap nincs csavargás, a budapestiek is vasárnap estétől péntekig a kollégiumban laknak, a városba is együtt megy a csapat. De aki ide bekerült, az vállalja a kötöttségeket, mert ma már abból nem lesz versenyképes játékos, aki szétfutja a napját. Itt csak a fejlődésére összpontosíthat. A spártai napirend korántsem egyedi az utóbbi években alapított focisulikban. Az MTK agárdi Sándor Károly Akadémiáján például nincs televízió a szobákban, mondván: "ne vonja el a figyelmet" a pihenéstől.
Minden általunk megkérdezett szakember egyöntetűen állította, hogy a falusi pályák korlátainál időnként feltűnő öreg játékosmegfigyelők kora lejárt: az akadémiák úgynevezett "szatellitcsapatokkal" kötnek szerződést, amelyek a saját környékükön igyekeznek összegyűjteni és továbbítani a kiválasztókra az ügyesebbnek gondolt fiatalokat. Tamási Zsolt, a Sándor Károly Akadémia vezetője lapunknak elmondta, hogy csak az MTK-t több mint tíz fiókcsapat segíti országszerte, de például a Honvéd akadémiája is jelen van ily módon valamennyi régióban. A többfordulós kiválasztókon már nem elég "magyarosan pengésnek" lenni, hanem a fizikai jellemzőket, a gyorsaságot és az akaraterőt is komoly szakmai és orvosi stábok mérik. A kiválasztott gyerekek szüleivel még az elején tisztázzák a feltételeket: a folyamatos iskolai, sportszakmai és közösségbeli elvárásoknak meg kell felelni. Aki ezek közül bármelyiket nem teljesíti, vagy menet közben kiderül róla, hogy mégsem olyan ügyes, mint azt korábban gondolták, elküldik. Jelentkezőkből nincs hiány, még határon kívülről is (a Honvédnál például perui diák is van). Az iskolákban jóformán minden félévben "van lemorzsolódás", de a többség marad, ha elvárt szintű a hozzáállása, és megfelelően fejlődik.
Fradi Média | Szombaton újra kupadöntő! | 2026.05.08.
Oktatás és infrastruktúra
A magyar akadémiák egyébként a 14-18 éves, középiskolás korosztály számára kínálnak képzést. A focioktatáson kívül érettségit és piacképes szaktudást is szereznek a diákok, akik mindenhol kiemelt idegen nyelvi és informatikai oktatást kapnak az intézménnyel szerződésben álló középiskolák bevonásával, általában az akadémiákra kijáró tanároktól. A szerződéses iskolák is jól járnak, hiszen azon túl, hogy munkát tudnak biztosítani pedagógusaiknak és az iskolai fejkvótájuk emelkedik, közvetlen anyagi támogatásban is részesülhetnek az egyesületektől.
Mindezt a csak a szakadt futballstadionokat ismerők számára szinte elképzelhetetlen infrastrukturális háttér segíti. A gyerekek két-három ágyas, fürdőszobával felszerelt szobákban laknak. Agárdon egy kastélyjellegű épület az otthon, többek között szaunával, étteremmel, külön oktatóházzal, Kispesten az osztályterem minden "padjában" beépített monitort találunk, az interaktív tábla alapnak számít. De ugyanígy alapvető az étterem (dietetikussal, külön szakáccsal) vagy a konditerem, ahol a munka az órarend része. Mindenki kap saját használatra több garnitúra mezt, cipőt, melegítőt, a tanulók kényelméről külön alkalmazottak (kertészek, takarítók, szertárosok stb.) gondoskodnak. Ami pedig a labdarúgást illeti: mindenhol kis- és nagyméretű füves, műfüves pályák sora van már kész vagy épül (Győr, Szombathely). Felcsúton ezeken túl egy Európában egyedülálló, hat szektorból álló gyakorlópálya és sportorvosi tesztpálya is segíti a felkészülést és az orvosi hátteret - tudtuk meg Varga István szakmai edzőtől. Mindenhol külön orvosi stáb áll a fizikai felkészítések mögött, személyekre kidolgozott képzési tervek vannak, amikbe olyan szokatlannak tűnő programok is beleférnek, mint például Kispesten a heti egyszeri, aerobikjellegű mozgás, Felcsúton a sí- és túlélőtábor vagy akár a lovaglásoktatás.
Finanszírozás és Üzleti Modell
Aligha véletlen, hogy az anyagilag és jogilag rendezett klubokban található ilyen elitképzés. Bár általában alapítványokon keresztül finanszírozzák az iskolákat, mindenhol tőkeerős befektető áll a háttérben. Lapunk kérdésére Szalai 60 millió körüli összegre becsülte a Honvéd akadémiájának éves költségvetését, amiben csak a bejegyzett középiskolai kollégiumoknak járó állami pénz van (némi formálódó honvédelmi minisztériumi támogatással), az összes többit George Hemingway, a kispesti klub tulajdonosa állja. Agárdon a Várszegi Gábor Fotexe által életre hívott alapítvány a mintegy 120 milliós költségvetés felét sem invesztálja a vállalkozásba (a nagyobb részét a velük együttműködési megállapodást kötött Liverpool FC teszi hozzá), Szombathelyen - Illés Béla elmondása szerint - a szintén volt válogatott Halmai Gáborral közös fuvarozási cége az önkormányzattal együttesen fizet évi 60 milliót. Az pedig senki előtt nem kétséges, hogy Felcsúton a (többek között) klubelnök Orbán Viktor kapcsolatai nélkül aligha érkezne meg a helyi alapítványba az évi közel 120 millió forintos költségvetés nagy része. Így a szülőknek a legtöbb helyen nem kerül semmibe a képzés, vagy maximum a normál kollégiumi díjat kell fizetni.
Ilyen viszonyok között nemcsak a hátsó "kopogós földes pályák" kora van leáldozóban, hanem valószínűleg az "én még láttam Puskást játszani és ebből megélek" típusú edzőké is. A megkérdezett szakemberek szerint ha valaki akadémián akar dolgozni, annak elengedhetetlen ma már a nyelvtudás és a folyamatos (nemzetközi) szakmai képzés, mert a tulajdonos a pénzéért eredményt vár el. Fizetésükre vonatkozó kérdéseink elől természetesen kitértek az edzők, de azt elárulták, hogy a magyar futball viszonyaihoz képest nem járnak rosszul. Rendszeresek egyébként a neves, nyugat-európai előadók, edzők vendégszereplései, főleg Agárdon és Felcsúton, a csapatok pedig folyamatosan külföldi akadémiák gárdáival játszanak edzőmérkőzéseket, és külföldön vesznek részt különböző tornákon. A nemzetközi túrázás részben kényszerűség is. Az akadémiákon speciálisan intenzív képzést kapó gyerekek a táplálkozással és a megtervezett életmóddal négy év alatt "ellépnek" a hasonló korúaktól - adta meg a magyarázatot Szalai László. Bár minden klub elsősorban a saját utánpótlását igyekszik felnevelni, mindez természetesen üzlet. Az MTK-nál nem is csinálnak titkot abból, hogy elsősorban a nyugati élbajnokságokba kívánják exportálni legnagyobb tehetségeiket, de a többi intézménynek is egyértelmű, hogy akik kinövik a magyar szintet, nevesebb (és pénzesebb) országok labdarúgásában találhatják meg jövőjüket. Márpedig az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ide vonatkozó passzusai szerint nem kis pénzek ütik a játékosok átigazolásai után a nevelő klubokat az első profi szerződés aláírásától kezdve. Agárdról három akadémistát igazolt a Liverpool, s közülük Németh Krisztiánnak reális esélye van az első csapatba kerülésre is. Vételáruk nem publikus, az viszont igen, hogy a Liverpoollal kötött többéves szerződés értelmében az angolok - mint arra utaltunk korábban - az akadémia üzemeltetésébe beszálltak anyagilag, cserébe viszont vételi opcióval rendelkeznek minden agárdi diákra. Hasonló együttműködés alakul a Fehérvár utánpótlását nevelő Felcsút és a Sporting Lissabon között, és az ilyen típusú kontaktusoktól a többiek sem zárkóznak el. A magyar futballakadémiák akár a legnagyobbak tehetségkutatóivá válhatnak pár év múlva, ami a befektetést igazán nyereségessé tenné. Ha pedig menet közben megvalósulna a Honvéd-tulajdonos Hemingway álma - saját nevelésű akadémistákkal bejutni a Bajnokok Ligájába -, az ugyancsak az üzleti mérleget javítaná.
TAO-támogatás a labdarúgásban
A Társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere lehetőséget biztosít a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb plusz források bevonására a látvány-csapatsportágaknál, köztük a labdarúgásba is. A Magyar Országgyűlés 2011. június 27-én módosította a sporttörvényt, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt. Ez lehetővé teszi az öt látványcsapat-sportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) támogatását a társasági adókötelezettség legfeljebb 70%-áig. Megéri támogatni, hiszen azok a vállalkozások, amelyek élnek a támogatás lehetőségével, társaságiadó-kedvezményt továbbá - kisebb mértékű - adóalap kedvezményt is kapnak. Minden nyereséges, társasági adót fizető magyar vállalkozás adhat támogatást (kivéve az állami tulajdonú TAO-alanyt). A támogatás (juttatás) összege vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költségnek, rendkívüli ráfordításnak minősül, így nem növeli meg a társasági adó alapját. Fontos! A TAO-támogatás nem szponzoráció: nem kapható érte ellenszolgáltatás.
A támogatási folyamat lépései:
- A támogatásra jogosult szervezet első lépésben ún. sportfejlesztési programot nyújt be a szövetséghez (MLSZ), amely a következő sportévben végrehajtani kívánt programot mutatja be, alátámasztva a megvalósításához szükséges támogatási összegekkel.
- Következő lépésben a sportszervezet támogatót keres. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív adóalappal bír. A támogatás összegéről, annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést köt és ez alapján a sportszervezet a korábban említett elektronikus felületen keresztül támogatási igazolási igényt nyújt be.
- A Támogató a támogatás összege után járó társaságiadó-kedvezményt legkorábban a december 20-i kötelező feltöltésből levonhatja, vagy a május 31-i bevallásban visszaigényelheti, feltéve, hogy a támogatást december 31-ig át is utalja.
A sportcélú ingatlan-fejlesztés érdekében eszközölt sporttelep vásárlás, vagy sporttelep felépítését célzó földterület-vásárlás esetén a Bizottság lehetővé tette a látvány-csapatsportágakon kívüli szövetségek és sportszervezetek számára is az illetékkedvezmény igénybevételének lehetőségét. Az infrastruktúra fejlesztés támogatás eredményeként megvalósuló, vagy felújításra kerülő ingatlanban a sportcélú használat ellenértéke profi sportszervezetek esetén a törvényben garantáltan meghatározott bérleti díj-minimumhoz kötött. A hivatásos sportszervezetek által fizetett bérleti díj soha nem lehet alacsonyabb a bérelt létesítmény (ideértve a támogatási intézkedésekből finanszírozott beruházásokat is) tényleges értékcsökkenési költségei és működési költségei összegének 50%-ánál, figyelembe véve a létesítmény hivatásos sportszervezet által igénybe vett kapacitásának arányát a létesítmény teljes, ténylegesen igénybe vett kapacitásához.
A törvénymódosítás a tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímmel kapcsolatos támogatási intenzitás tekintetében sávos meghatározást vezet be, ahol az intenzitások önerőhöz viszonyított aránya fordított ahhoz képest, hogy a támogatott szervezet milyen mértékű közcélú hasznosítást vállal:
| Közösségi közcélú használat aránya (napi üzemidő / éves napok) | Támogatási intenzitás |
|---|---|
| Legalább 20% és évente legalább 10 nap | 70% |
| Legalább 16% és évente legalább 8 nap | 50% |
| Legalább 12% és évente legalább 6 nap | 30% |
Magyarország vállalta, hogy minden év október végéig éves jelentést nyújt be a Bizottságnak az előrehaladásról a monitoring folyamatok brüsszeli tájékoztatása érdekében.
Az MLSZ és az utánpótlás-nevelési programok
Bár az OTP-Mol páros kiszállásával már nem működik a korábban nagy sajtókampánnyal beharangozott Bozsik-program, helyette mintegy évi negyedmilliárdos állami támogatással fut az MLSZ-NUPI program a Sport XXI utánpótlás-nevelési program keretében - tudtuk meg Bicskei Bertalan volt szövetségi kapitánytól, a Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai igazgatójától. Véleménye szerint az utófinanszírozásos koncepció "nagyon sikeres", több UEFA-díjat is nyert. Ezzel párhuzamosan az MLSZ edzőbizottsága a korosztályos edzőképzésekre kiemelten meghívta az akadémiákon dolgozó edzőket is, és a szövetségben az akadémiákért külön felelős koordinátor is dolgozik. Az utánpótlás-válogatottakban játszók zöme már most is az akadémiákról (főleg a Sándor Károlyról) kerül ki. Azt pedig Tamási Zsolt is elismerte, hogy a konkurencia megjelenése ellenére egyértelműen örülnek az MTK-nál a szaporodó futballakadémiáknak. Több szakember véleménye az, hogy az agárdiaknak "legalább lesz ellenfelük". Úgy tudjuk, Felcsúton egy külön elitbajnokságról is egyeztettek az intézmények, amit vélhetően a Magyar Labdarúgó Szövetség sem fog megakadályozni.
Fradi Média | Szombaton újra kupadöntő! | 2026.05.08.
Nemzetközi Összehasonlítás és Fejlesztési Irányok
Európa futballilag is fejlettebb részén több évtizedes múltra tekint vissza a bentlakásos, labdarúgó-akadémiai rendszerű képzés. Szinte minden angol és német klub üzemeltet hasonlókat, a "holland iskolát" pedig példaként szokás emlegetni. Tipikusan jellemző az Ajax Amsterdam esete, ahol az összes korosztály nemcsak ugyanolyan szintű infrastruktúrát használ, hanem még a játékrendszer is hasonló a felnőtt csapatéhoz. (Nálunk az MTK kísérletezik egy sokpasszos "MTK-stílussal".) Arra pedig, hogy üzletileg is kifizetődő vállalkozás az utánpótlás-nevelés, jó példa (ha a manchesteri képzésből kikerült Beckham nem lenne elég) a norvég Rosenborg csapata. Évről évre saját nevelésű, gyakorlatilag ismeretlen fiatalokkal jutnak be a Bajnokok Ligájába, az UEFA-tól emiatt kapott pénzt és a legjobbak eladásából származó bevételt pedig visszaforgatják az utánpótlásba, hogy a következő években újabb versenyképes generációval próbálkozhassanak. Az UEFA néhány éve szabályozta, hogy milyen feltételek mellett működhet egy "igazi" futballakadémia: elsődleges szempont a gyerekekkel foglalkozó edzők magas szakmai felkészültsége, valamint az infrastrukturális háttér. Mindebben már a cseh, az osztrák vagy akár a horvát labdarúgás is jóval előttünk jár.
A Double Pass audit eredményei és a jövő
Az MLSZ honlapjára egy 15 oldalas kivonat került fel a belga cég, a Double Pass 134 oldalas jelentéséből, amelyet a szervezet elnöksége április 22-i ülésén megtárgyalt és el is fogadott. A szövetség egy februári háttérbeszélgetésen jelezte, a tervek szerint annak függvényében osztja majd ki az állami támogatást az akadémiák között, hogy azok hogyan szerepeltek a Double Pass által elvégzett vizsgálaton. A belga cég összegzése szerint a legnagyobb ellentmondást látszólag az jelenti, hogy a műhelyek produktivitása, azaz a fiatal tehetségek akadémiai klubokból való átirányítása, integrálása összességében jónak mondható, nemzetközi összehasonlításban is. Ugyanakkor a produktivitás itt mennyiségi mérőszám, és nem ad értékelést a játékosok kvalitásairól. A jelentés leszögezi, hogy a formalizálás terén elengedhetetlen a hatékony fejlesztés, mert e nélkül a hazai akadémiai modell nem képezhető le. A riport alapján szintén elengedhetetlen lenne a tehetségek kiválasztásának, illetve képzésének formalizálása is, ez azonban szorosan összefügg a humán erőforrás helyzettel, nemcsak létszámban és minőségben, hanem a feladatok szétosztásában is.
Szabó Tamás az MTI-nek leszögezte: óva intene mindenkit attól, hogy az akadémiai rendszer csődjéről beszéljen a Double Pass első auditálása kapcsán, amelynek eleve az volt a célja, hogy független felmérés készüljön a hazai elitképzést végző akadémiák jelenlegi állapotáról. „Ez egy nagyon komoly, Magyarországon eddig példa nélküli, széles spektrumot átölelő vizsgálat, amely támpontot ad ahhoz, hogy a sikeres külföldi akadémiákhoz képest hol járunk, és hogyan tudunk előrelépni” - mondta a NUPI korábbi vezetője, hozzátéve, hogy nem a minősítés, a számonkérés volt a cél, és ezt kellett megértetni a klubokkal is még a Double Pass megérkezése előtt. Az új, nyolchónapos, úgynevezett tanulási szakasz szeptemberben indul, melynek már úgy vághatnak neki az akadémiák, hogy tisztában vannak a feladatokkal, s ehhez a Double Passtól és az MLSZ-től is minden segítséget megkapnak. „Különböző módszertanok szerint zajlik majd az elkövetkezendő időszak, workshopokat tartunk, külföldi tanulmányutakat szervezünk, és edzéslátogatások is lesznek többek között.”
