Ivano Bordon: Az olasz kapuslegenda pályafutása és öröksége
Ivano Bordon olasz egykori labdarúgó, aki kapusként játszott.
Pályafutása során Olaszország egyik legjobb kapusaként tartották számon, és több olasz klubban is sikeres karriert futott be.
Korai évek és az Interhez vezető út
Ivano Bordon Margherában, Velencében született, 1951. április 13-án, és fiatalon kezdett futballozni.
Apja, aki maga is játékos volt, inspirálta, nagyapja pedig, aki meccsekre vitte és beállította a kapuba, volt a vezető fénye.
Onnan a fiatal Ivano dolgozott, tanult és beleszeretett a játékba.
Úgy döntött, hogy a kapuban marad és védi a kaput.
15 éves korában Milánóba utazott, hogy csatlakozzon a Nerazzurri ifjúsági csapatához.
1966 volt, és Herrera volt az Inter edzője.
Milánó városa lett az otthona, és a Nerazzurri színei az élete.
1969 júniusában neve először került a címlapokra a Torneo Città di Milano-n.
„A fiatal Inter kapusok között - ezt az Inter fiatal játékosainak fejlődését felügyelők is vallják - Bordon a legtehetségesebb.”
„Igen, csak 18 éves, és nehéz felmérni egy ilyen fiatal kapus teljes potenciálját.”
Sikerek az Interrel és kiemelkedő teljesítmények
Ez csak a kezdet volt.
Bordon 1970-ben debütált az Inter felnőtt csapatában, egy derbi mérkőzés felénél állt be.
Lido Vieri kezdett, de 1971 márciusában Bordont hívták be, hogy helyettesítse őt a szezon hátralévő részében, mivel az előbbit több mérkőzésre eltiltották.
„Izgatott? Nem.”
1971-ben ismét ő volt a hős helyettes.
Az a Borussia Mönchengladbach elleni mérkőzés karrierje legnagyobb éjszakájává vált.
Bordon kezdte a mérkőzés visszajátszását Berlinben, és tökéletes játékot produkált.
0-0-ra tartotta az eredményt, mindent kivédett, beleértve egy tizenegyest is.
Ez csak egy volt Bordon számos hihetetlen teljesítménye közül pályafutása során.
388 alkalommal lépett pályára a Klubban, két Scudettót és két Coppa Italia címet nyerve.
13 szezont töltött az Interben, beállítva a Klub rekordját a leghosszabb kapott gól nélküli sorozatban a Serie A-ban (686 perc kapott gól nélkül - a 4. forduló 7. percétől a 11. forduló 7. percéig 1979/80-ban).
Az Interben töltött ideje alatt, az 1970 és 1983 közötti Serie A karrierje során, kezdetben Lido Vieri tartalékjaként szolgált, de később megszerezte helyét a csapat kezdőkapusaként, két Serie A címet nyerve 1971-ben és 1980-ban, valamint két Coppa Italia címet.
Az Interrel az 1972-es Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjébe is bejutott, ahol Cruyff Ajaxa győzte le őket.
IVANO BORDON 🧤✨ | NUMERI 1 🖤💙
„Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki rám szavazott.
Ez az Inter szurkolóinak egy újabb szeretetnyilvánítása számomra.”
„Fiúként jöttem az Interbe; Invernizzi megbízott bennem, és megpróbáltam meghálálni.”
„Sok-sok éven át próbáltam ezt tenni.”
„Nagyon büszke vagyok, hogy bekerülök a Hírességek Csarnokába; ez sokat jelent számomra.”
„Az Internek mindig nagyszerű kapusai voltak, és büszke vagyok, hogy közéjük sorolnak.”
„Példaképem minden bizonnyal Lido Vieri volt; sokat tanultam tőle, beleértve a játékstílusomat is.”
Klub pályafutásának további állomásai
Később a Sampdoriában játszott (1983-86), ahol 1985-ben egy újabb Coppa Italia címet nyert.
Játszott a Sanremesében (1986-87) és a Bresciában (1987-89) is, mielőtt visszavonult.
A játékstílus és a kapuslegenda
Bordont generációja egyik legjobb olasz kapusának tartják.
Hagyományos és befelé forduló kapus volt, különösen a higgadtságáról, korrekt viselkedéséről, helyezkedéséről és védelmének szervezési képességéről volt ismert, valamint arról, hogy szükség esetén képes volt atlétikus és akrobatikus védésekre, anélkül, hogy hisztérikus lenne.
Bár kezdetben nehezen birkózott meg a beadásokra való kimozdulással, pályafutása előrehaladtával javított ezen a játékelemén.
Nemzetközi karrier: A világbajnok kapus
Nemzetközi szinten elsősorban Dino Zoff tartalékjaként szolgált.
1978 és 1984 között 21 alkalommal lépett pályára az olasz válogatottban.
Három nagy tornán vett részt Olaszországgal Dino Zoff tartalékjaként.
Képviselte Olaszországot az 1978-as FIFA Világkupán (ahol Olaszország az elődöntőig jutott, negyedik helyen végzett), az 1980-as Európa-bajnokságon (ahol Olaszország ismét az elődöntőig jutott, negyedik helyen végzett), és tagja volt az 1982-es világbajnok olasz keretnek is.
Ivano Bordon tagja volt annak az olasz labdarúgó-válogatottnak, amely megnyerte az 1982-es FIFA Világkupát, és részt vett az 1978-as FIFA Világkupán és az 1980-as UEFA Európa-bajnokságon is.
Az 1982-es FIFA Világkupa és Dino Zoff öröksége
Ez a mez Ivano Bordon által viselt mez volt egy „ESPANA 82” FIFA Világkupa mérkőzésen.
Bordon az egész torna alatt a kispadon volt Dino Zoff mögött.
Ez egy nagyon ikonikus mez az olasz válogatott történetében, mert ez az a mez, amelyet Dino Zoff viselt a világbajnokságon, és ugyanolyan stílusú mez, amellyel 1982. július 11-én felemelték a Világkupát.
Ezzel a mezstílussal érte el Zoff legnagyobb eredményét, mivel 40 évesen ő volt Olaszország kapitánya a tornán aratott győzelemkor, ezzel ő lett a világbajnokság valaha volt legidősebb győztese;
a torna során két gól nélküli mérkőzést játszott, és kulcsfontosságú gólvonalról mentett az utolsó második csoportkörös mérkőzés utolsó perceiben a favorit Brazília ellen július 5-én, ami lehetővé tette az olaszoknak, hogy 3-2-es győzelmet arassanak és továbbjussanak a verseny elődöntőjébe.
Július 11-én, 40 évesen és 133 naposan ő lett a valaha volt legidősebb játékos, aki világbajnoki döntőben szerepelt;
Olaszország 3-1-es győzelme után Nyugat-Németország ellen a madridi Santiago Bernabéu Stadionban, honfitársa, Gianpiero Combi (1934) nyomdokaiba lépett, mint mindössze a második kapus, aki világbajnokságot nyerő csapat kapitánya volt (később Iker Casillas és Hugo Lloris megismételte ezt a bravúrt Spanyolország és Franciaország színeiben a 2010-es és 2018-as világbajnokságokon).
Teljesítménye miatt őt választották a Torna legjobb kapusának.
Pályafutási összefoglaló
| Klub | Időszak | Jelentős eredmények |
|---|---|---|
| Inter | 1970-1983 | 2x Serie A (1971, 1980), 2x Coppa Italia, 1972-es Bajnokcsapatok Európa-kupája döntős |
| Sampdoria | 1983-1986 | 1x Coppa Italia (1985) |
| Sanremese | 1986-1987 | |
| Brescia | 1987-1989 |
Visszavonulás utáni karrier: Edzői sikerek
Visszavonulása után neves és sikeres kapusedző lett a Juventusnál és az olasz válogatottnál, amely megnyerte a 2006-os FIFA Világkupát, Marcello Lippi irányítása alatt.
tags: #labdarugok #ivano #bordon
